ARTEMISZ ESKÜJE Így járt hát az aranyhajú Phoibosz, a nagy titán, Koiosz lánya szülötte, erős Kronidész fia, Artemisz meg az istenek esküszavával ott ...apja fejére fogadta: "Örökre szűz maradok, s odafenn fogok élni magas hegyek ormán, gyors vadat űzve, egyezz bele kedvemért!" Bólintott a nagy istenek atyja, hogy úgy legyen. ...szarvasölőnek azért nevezik maig attól fogva a földiek és örök istenek. Házasság, szerelem soha meg se kisérti őt. Lator László fordítása KHARAXOSZ SZERETŐJE Boldog úrnőm, Küprisz, im' esdve kérlek, adj szerencsés, jó utazást öcsémnek, mindig oltalmazd a gyalázat ellen, s óvd a veszélytől. Halhatatlan, oldd fel a kárhozattól, míg szerencsés széllel elér a híres otthoni révbe. Bár keserves, Küprisz, ahogy reád lelt, Dórikhá, nos hát ne kiáltsd világgá, mint esett, hogy már ime másodízben kedvese lettél. Franyó Zoltán fordítása FIVÉRE HAZATÉRÉSÉÉRT Küprisz és ti habszüzek, arra kérlek, hadd kerüljön vissza fivérem épen, bármit is kíván szive, hogy beteljék: váltsd te valóra! Bármi bűne volt: valamennyit oldd fel; kedvvel nézzen rá a barát - haraggal minden ellenség - nem: ilyen ne légyen már soha többé! Éljen úgy, hogy nénje a hírnevében részt vehessen, oldja fel azt a fojtó gyászt, mely egykor szívemet annyi kínnal tönkregyötörte. Hogyha ócsárolta a nép - a szégyen (mint a kés, úgy szúrt; ha a seb be is forrt, most a vidám ünnepi csődületben újra kisajdul. Istenasszony, hogyha dalom csak egyszer felvidított:) halld e fohászt, magasztos Küprisz - és a szégyen e nagy csapását (űzd el örökre!) Franyó Zoltán fordítása HÉRÁHOZ Állj fejem mellé, mikor álmodom, szent Héra úrasszony, gyönyörű alakban, mint az Átreusz két fia látta, esdvén, képed, a két úr, épp mikor Tróját leigázta karjuk; és Szkamandrosztól mikor útrakeltek, otthonukba vissza elérni nékik nem lehetett még, míg nem áldoztak neked és uradnak és Thüóné hőnszeretett fiának. Éppenúgy kérlek könyörögve, úrnő: hadd tegyem újra Leszboszomban szép hivatásom, ismét drága szűzek közt, kiket annyi táncra, dalra oktattam, mikor ünneped jött szent örömével. Mint a két Átreusz-ivadék hajóit visszajuttattad honi partra, kérlek: engem is vígy vissza hazámba, Héra, légy kegyes úrnőm. Devecseri Gábor fordítása LETÜNT A FIASTYÚK... Letünt a fiastyúk és a hold is: tovaszállt az éjfél; elmult a találka-óra s én itt heverek - magamban! Babits Mihály fordítása HÍVOGATÓ APHRODITÉHEZ Újra elrejtőzik a csillagok szép szűzi arca a holdnak udvarában, hogyha teljes fénye előkacag majd s isteni mécsként földünkön szétcsordul ezüstje; aztán majd ha a kék magasból halkan alászáll, jöjj hozzánk Krétába, a templomodba: almafáid közt, ligetedben egyre várunk, míg szétárad a drága tömjén jószagu füstje; tündöklő csermely vize csobban át a rózsabokrok közt, s az egész vidékre reszketeg lombok susogása bűvöl jó puha álmot; szerte, délceg mént nevelő mezőkön meggyfa hullajt szirmot, alatta bokros ánizs nő, és messze a tájra dús méz- illatot áraszt - jöjj el majd, Küprisz, koszorús fejeddel szép aranymívű poharat ragadva, légy köztünk, vígadj s hiveidnek öntsél isteni nektárt! Horváth István Károly fordítása ÍGY EGYKOR A SZÉP KRÉTAI NŐK Így egykor a szép krétai nők füzére lebegte körül tánccal a díszes oltárt, a lábuk a rét lágy füve közt suhant át. Franyó Zoltán fordítása MEGHAL A KEDVES ADÓNISZ Meghal a kedves Adónisz, már mit tehetünk Küthereia? - Hantoljátok el őt, megszaggatva ruhátokat! Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása VAN NEKEM EGY SZÉP LEÁNYKÁM Van nekem egy szép leánykám, mint arany virágszál Ring csodás alakja - Kleuisz az, kiért rajongok; Hej, nem adnám Lűdiáért cserébe, sőt a kedves (Leszboszért sem...) Franyó Zoltán fordítása VERS KLEISZHEZ ...édesanyád azt mondta nekem, Kleisz: "Íly korban csodaszép a lány, mint te vagy, ha a copfjait bíborszín szalagok disze fonja át." Úgy, úgy! Szép ez a cifraság. Ám annak, akinek haja szőkébb, mint a sugárzó fáklyaláng, legszebb mitra fején a dús- szirmú, tarka virágfüzér. S bár jól állna talán, Kleisz, elhiszem, Szardész cifra divatja is, melytől Maioniában, oly sok városban, az asszonyok ékesek - most nincs ily cicomára pénz. Hogy vennék neked én ma itt mitrát? Ám Mütiléne urát okold ................................. Ő tépázzta meg ősi dicső nevünk. Horváth István Károly fordítása ARIGNÓTA de gyakorta még Szardészből ideszáll a gondja hozzánk. Hej, amíg köztünk élt, biz' egy istennőt tisztelt benned a hű Ari- gnóta és dalaiban lelte kedvét. Ámde most távol Lűdia női közt pompáz, mint - ha a Nap letűnt - fenn a rózsaujju Szeléne minden csillagot messze túlragyog, és csak ő szórja fénysugarát a sós tengerárra s a dús virágmezőkre. Hull a szép harmat, feslik a sok pazar rózsa, sarjad a zsenge fű, mézes lóhere bóditón virul ki. Ott bolyong, jár-kel nyugtalanul, reád gondol, szende kis Atthisz, és vágy epeszti, szivét a bánat őrli. "Gyertek át!" - ezt kiáltja csak, ám a hang nem jut eddig, a sűrü éj el nem hozza a tengeren keresztül... Franyó Zoltán fordítása VALLOMÁS Észbontó szerelemmel emészt megint keserédes Erósz, ez a szörnyeteg. Hozzám, Atthisz, a gondolatod se száll, s Andromedához, akár a madár, repülsz... Horváth István Károly fordítása HALNI VÁGYAKOZOM Atthiszt már sose látom én. Halni vágyakozom csupán. Sírt ő is hevesen, mikor elhagyott, s ezt modotta zokogva: "Jaj, mily szörnyű a mi végzetünk, Szapphó! Nem szivesen megyek, esküszöm." S ez volt akkor a válaszom: "Járj csak boldogan, és reám emlékezz: tudod, úgy szeretett szívem. S hogyha elfeleded talán, emlékedbe idézem én: kedves volt s gyönyörű közös életünk: fontál szép koszorút sokat, rózsát és ibolyát, s hajad vélük oldalamon diszitetted itt; sok fényes kenetet sima szép bőrödre előttem itt kentél, balzsamokat, fejedemi szert; s édes lágy kerevetre is dőltél rózsaszirom között, s vágyadtól szabadult e helyen szived. Nem volt ünnepi tánc soha, szent ünnep sem, amelyben én nem vettem vala részt közösen veled; nem volt oly viruló liget, hol csörgődobod és dalod nem zendült föl a szép tavasz ünnepén..." Devecseri Gábor fordítása APHRODITÉHEZ Tarka trónodról, ravasz istenasszony, mért küldesz nékem szerelemkirálynő, bút és bajt mindég, te örök leánya fényes egeknek? Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél, hallattad kérő szavamat, kiléptél kedvemért apád aranyos házából és befogattad cifra hintódat; lebegő galambok vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva vert a nagy égben, s már itt is voltak; te pedig, te boldog, istenarcodon mosoly ült, és nyájas szóval kérdeztél, mi bajom van és mért hívlak az égből és mi volna megkeserült szivemnek kivánt orvossága? "Ki bántott, Sapphó? kit küldjek kemény szerelem szavával téged ölelni? Ha eddig került, ezután majd üldöz; hogyha semmit nem fogadott el, eztán ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd, bár ne akarjad." Jer most is hozzám, a nehéz gondokból oldd föl szivemet, s amiért eped, ne sajnáld teljesíteni: légy harcomban drága szövetség. Babits Mihály fordítása GONGÜLÁHOZ Jöjj hamar hozzám, amilyen hamar tudsz, rózsabimbóm Gongüla, tejfehér szép köntösödben: lásd, a szivem szerelme száll körülötted, szép leány: mert már ha ruhádra nézek, akkor is reszket, gyönyörömre, szivem. Egykoron szórtam magam is szidalmat Aphroditéra, most pedig kérem, szavamért kegyét ne vonja meg tőlem, de kiért leginkább vágyom én, azt hozza el újra, hozzon téged ölembe. Devecseri Gábor fordítása ANAKTORIÁHOZ Ez lovasrajt, az gyalogoshadat vagy nagy hajókat tart e sötét világon legkülönbnek - én: amiért a szívünk gyúl szerelemre. Ezt akárki hallja, megérti könnyen; mert hisz' ő, ki szebb vala bárki másnál, szép Heléna, hagyta a férfit el, ki legderekabb volt s rombazúzta Trója pazar csodáját - sem leányát, sem szerető szülőit nem kimélte -, Küprisz oly átkos útra csalta szerelmét. Persze könnyen hajlik a nő kedélye, gyakran eltéríti Erósz a lelkünk - így ma szép Anaktoriám, ki távol él, jut eszembe. Bezzeg inkább lássam a lépte báját és az arcán felragyogó derűt, mint lűd szekérsort vagy gyalogoshadat, mely fegyveresen küzd! Franyó Zoltán fordítása AKHILLEUSZRÓL Őt magába éjszinü föld fogadta, s vége lett akkor valamennyi kínnak, mit magára Átreidák ügyéért véve viselt el. Devecseri Gábor fordítása ÉDESANYÁM! NEM PERDÜL A ROKKA... Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál - vágy nehezül rám: mert a sudár, szép Aphrodité letepert! Szerető, szerető kell ma nekem már! Radnóti Miklós fordítása BOLDOG EMBER, MINT URANOS LAKÓI... Boldog ember, mint Uranos lakói, aki vígan ül, kegyes, ellenedben, s andalog kellő szavad édes hangján, s gyönge mosolygást ajkadon látván szeliden lebegni, melyre megdöbben keblemben a szív, mert jelenléted leborít azonnal, és oda lészek. Nyelvem eltompul ajakim között, s gyors égi tűz ömlik tetemimre végig. Zúg fülem, s bágyadt szemeim borulnak éji homályba. Arcomon végig hideg izzadás foly, reszketek, fúlok, s halavány virágként hervadó színnel rogyok a halálnak karjai közé. Kölcsey Ferenc fordítása PÁRBESZÉD ......... "Lánykorom, te, lánykorom, te, merre röpülsz, ha elhagysz?" "Már soha vissza hozzád, hozzád már soha vissza." Devecseri Gábor fordítása NÁSZDAL TÖREDÉKEK ................. Alma, az édesízű, magas ágon mint ha piroslik, fenti a legfölsőn; nem vették észre szüretkor; hej, dehogyisnem, csak nem tudták eddig elérni. *** Mint a hegyekben a jácintot ha a pásztori népek földre tapossák, s fekszik bíbor szirma a földön. *** Estcsillag, mit a Hajnal szétszórt, elviszed azt mind: el a gödölyét el a bárányt, anyjától a gyönge leánykát. *** Föl, jól föl a tetővel! Hümenaiosz! Magasabbra, magasra, ti ácsok! Hümenaiosz! Magas a vőlegény, mint csak Arész, sokkal magasabb a nagyoknál. Devecseri Gábor fordítása *** Itt a kéziszövésű, lágy bíborkelme, ne vesd meg ezt, vedd: Phókaia-vidéki pazarbecsű, drága kincs ez a küldemény. *** Hét mérföldes az ajtónálló lába - őt marhának a bőrét tíz mester keze varrta cipővé. *** Vőlegény, mi is az, ami rád hasonlit? karcsu fácska - terád csakis ez hasonlít. *** Boldog uracska, itt a nász, amit úgy kivántál; végre tiéd a drága szűz, akit úgy kivántál! Bájos a termeted, mily szép a szemed, menyasszony mézszinű pír fut enyhén szét a kecses kis arcon. *** Ambrózia várt már a borvegyitőben, Hermész meg az isteneknek mert az edényből Ám ők - ki-ki öblös kancsóval a kézben - áldoztak, s a vőlegénynek sorra sok jót kivántak. Franyó Zoltán fordítása A HÁZASTÁRSAK KORÁRÓL ..................... ...mégis, hogyha szeretsz, hát ifjabb nő legyen asszonyod, mert el nem viselem, hogy én ifjabbnak legyek asszonya. Devecseri Gábor fordítása HEKTOR ÉS ANDROMAKHÉ LAKODALMA .............................. Küproszból odaértek a tengeri gyors hajók, s hírnök jött rohanó-sebesen föl a várba hős Ídaiosz, s hirüladta a jót, szava harsogott: "Nagy hírünk lesz, amely sose hervad el, Íliont díszitő, s vele Ázsia városait, mivel Hektór társaival vezet erre sötétszemű lányt szent Théba s a dúsmezejű Plakié felől, gyöngéd Andromakhét; közeleg, jön a sós vizen gályákkal; s arany-ékszereket hoz, igen sokat, s bíbor, illatos öltönyöket, gyönyörű ezüst kelyheket vele, számtalan éket, ivort ide." Így szólt: s nagysebesen föl is állt a derék apa; szállt a tágterü városon át ez a hír hamar. S fogták jókerekű szekerekbe a férfiak most öszvéreiket: föl is ültek az asszonyok mind, és vélük a zsengebokájú leánycsapat, és külön Priamosznak a lányai éppenúgy, és fogták be az ifju legények a méneket hajlott-ívü igába; röpültek a síkon át; gyeplőt tartva ülésen... ............................................. ...milyenek csak az istenek. Dícsérték dalaikkal ezért valamennyien őket, s ment menetük velük így ama vár felé. Édeshangu vidám fuvolák meg a lant szava szólt ott elkerülve, csivogtak a csöngettyük, éles hangon a szűzek a szent dalokat velük zengték, s isteni hang, nevetés zaja szállt egész égig; és az utak sorain... csészék és keverő nagy edények... tömjén, mürrha, fahéj, buja illata egybeszállt. Éltes asszonyok éneke zengte dicséretük, és a férfiak égreható süvitése is, Paiánt híva, a Messzelövőt, Gyönyörű-hurút; Hektórt s Andromakhét vele zengte az énekük. Devecseri Gábor fordítása PÁRBESZÉD ALKAIOSSZAL ..................... Alkaiosz Szólnék tehozzád, s fékezi nyelvemet a szégyen... Szapphó Ha szép, ha kedves volna, amit kívánsz, s ha csúf beszéd nem volna a nyelveden, szemedre szégyen nem borulna, szólana szád helyesen s azonnal. Devecseri Gábor fordítása HOLTAN MAJD FEKÜSZÖL... ....................... Holtan majd feküszöl, senkise fog visszatekinteni emlékedre, ki sem vágyakozik rád, ki a múzsai rózsákat sose bírtad, de amott lent, Aidész lakán holt árnyak raja közt kósza kis árny, erre meg arra szállsz. Devecseri Gábor fordítása (HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY )