Kr�ta G�r�gorsz�g legnagyobb szigete �s egyben a F�ldk�zi tenger 5. legnagyobbja 8390 n�gyzetkilom�ter kiterjed�ssel. Kr�ta f�v�rosa Heraklion.

A sziget mintegy 260 kilom�ter hossz�s�g� kelet-nyugati ir�nyban, a sz�less�ge 60 �s 12 kilom�ter k�zt v�ltozik, �gy t�bb mint 1000 km tengerparttal rendelkezik. A magyar turist�k k�r�ben is egyre ink�bb kedvelt �tic�l Kr�ta szigete.

 Kr�t�t g�r�g�l Kr�tinek nevezik, �s a helyi lakosok Meg�loniszosznak szokt�k bec�zni, ami nagy szigetet jelent. R�szolg�lt erre a becen�vre, ugyanis Kr�ta G�r�gorsz�g legnagyobb szigete, 8336 km²-es ter�lettel. Kr�ta 260 km hossz�, a legnagyobb sz�less�ge pedig 60 km. A szigetet kb. 650 ezren lakj�k. Kr�t�t az �szaki oldalr�l a Kr�tai-tenger, a d�li oldalr�l pedig a L�biai-tenger hat�rolja, ennek eredm�nyek�ppen pedig 1046 km hossz� tengerparttal b�szk�lkedhet.
A sziget a legn�pszer�bb �tic�l a turist�k k�r�ben, ugyanis az orsz�gba �rkez�knek t�bb mint a fele Kr�t�t v�lasztja nyaral�suk sz�nhely��l.

Megk�zel�t�se is igen kedvez�: 2 nemzetk�zi rep�l�t�rrel rendelkezik. Az egyiket Heraklionban, Kr�ta f�v�ros�ban, a m�sikat pedig Hani�ban tal�ljuk.
Kr�ta f�v�rosa, Heraklion, egy igazi ny�zsg� nagyv�ros, �s egyben az orsz�g v�rosai k�z�l az 5. legnagyobb is. Herakliont a 3 km hossz� velencei v�rosfal hat�rolja, amelyet m�g a 16. sz�zadban �p�tettek.

Heraklion �s k�rny�ke b�velkedik a nevezetess�gekben, �gy aki nem csak pihenni �s strandolni v�gyik, annak �rdemes megtekintenie az 1239-ben �p�lt San Marco-sz�kesegyh�zat, a T�rt�nelmi M�zeumot �s a R�g�szeti M�zeumot, ahol a l�togat�k a t�rgyi eml�keken kereszt�l ismerhetik meg Kr�ta t�rt�nelm�t.

Aki Kr�t�n j�r, az felt�tlen�l tekintse meg a Kn�sszoszi palot�t, ami Herakliont�l mind�ssze 5 km-re tal�lhat�.
A f�v�rost�l kb. 50 km-re tal�ljuk Fesztoszt, ami hajdan a 2. legnagyobb palotav�ros volt a szigeten, �s ha tov�bbmegy�nk m�g 3 km-t, akkor az Ajia Triad�hoz jutunk, ami Fesztosz uralkod�j�nak ny�ri rezidenci�jak�nt m�k�d�tt egykor.
Szint�n nem kell nagy utat megtenn�nk, ha M�li�ban, a 3. legnagyobb palotav�rosban szeretn�nk tenni egy s�t�t. A legenda alapj�n Zeusz �s Eur�p� fia, Szarped�n uralkodott ebben a v�rosban.
A sziget keleti r�sz�n fekszik Herszoniszosz, ami Kr�ta egyik legkedveltebb �d�l�v�rosa, ugyanis nem sz�k�lk�dik sz�rakoz�si lehet�s�gekben, m�sfel�l viszont k�zel vannak hozz� a r�g�szeti lel�helyek, �gy a v�rosban �d�l�k a nyaral�s sor�n k�nnyen �sszek�thetik a kellemest a hasznossal.

A keleti oldal sz�khelye Ajiosz Nikolaosz, ami r�gen kis hal�szfalu volt, m�ra viszont kedvelt �d�l�helly� n�tte ki mag�t.
Ebben a t�rs�gben tal�lhatjuk a Laszithi-fenns�kot is, amit sokan a sziget egyik legfest�ibb t�j�nak tartanak.
A vid�k egyik legl�togatottabb nevezetess�ge a Dikt�-cseppk�barlang, ahov� egy �sv�nyen kereszt�l gyalog, de ak�r szam�rh�ton is eljuthat a barangolni v�gy�.

A sz�khelyt�l 11 km-re tal�ljuk Kritsz�t, a hegyi falut, amely a Panagia Kera nev� templom�r�l h�res, joggal, hiszen a templomot Kr�ta egyik legszebb egyh�zi eml�k�nek tartj�k.
Aki sz�vesen megismerkedne a kr�tai t�ncokkal �s a finom borokkal, annak �rdemes ell�togatnia Szitia v�ros�ba is, ahol minden �v augusztus�nak utols� het�ben ker�l megrendez�sre a Mazsola-fesztiv�l.

Sziti�t�l 18 km-re tal�lhat� a Toplu-kolostor, amely hossz� ideig a g�r�g�k f�ggetlens�gi t�rekv�seinek volt a jelk�pe, Sziti�t�l 24 km-re pedig Vai v�ros�t tal�ljuk, ami nagyon h�res gy�ny�r� p�lmaerdej�r�l �s p�lmaf�kkal �vezett, homokos strandj�r�l.

Akik egy kis t�r�z�sra, kir�ndul�sra v�gynak, azoknak a Szam�ria-v�lgy �s az Amari-v�lgy a legmegfelel�bb �tic�l, Kr�ta nyugati oldal�n. Mindk�t v�lgy rendk�v�l hangulatos, �s aut�val is k�rbe lehet j�rni azoknak, akik nem szeretik a hossz� gyalogl�sokat. Akik �gy tervezik, hogy a szigeten b�relnek aut�t, azoknak fontos tudni, hogy ez csak 21 �ves kor felett, �s legal�bb 1 �ves jogos�tv�nnyal enged�lyezett.

A nyugati oldalon tal�lhat� Kr�ta 2. �s 3. legnagyobb v�rosa is, H�nia �s Rethimno. H�ni�b�l k�nnyen el lehet jutni a Szam�ria-v�lgybe, m�gpedig a 18 km hossz� Szam�ria-szurdokon kereszt�l, amit sz�ps�ge �s �rt�ke miatt 1962-ben nemzeti parkk� nyilv�n�tottak.

Fesztosz

Fesztosz egy nagyon fontos lel�helynek sz�m�t, hiszen egykor a 2. legnagyobb palotav�ros volt Kr�ta sziget�n. M�r i.e. 4000-ben emberek lakt�k a ter�letet. Fesztosz palot�ja kb. i.e. 1900 k�r�l �p�lt. Az els� palot�t egy f�ldreng�s rombolta le. A m�sodik palot�t olasz r�g�szek tal�lt�k meg, amely i.e. 1400 t�j�n pusztult el.
Fesztosz azonban nem csak egykori palot�j�r�l h�res. Itt tal�lt�k meg ugyanis a fesztoszi korongot, ami a min�szi kult�ra egyik legfontosabb lelet�nek sz�m�t, �s a R�g�szeti M�zeumban �rzik. A korongon lev� feliratot m�ig sem siker�lt megfejteni.

M�lia

M�lia Kr�ta 3. legjelent�sebb palotav�rosa. A legenda alapj�n Szarped�n uralkodott itt, aki Zeusz �s Eur�p� fia volt. Nagy val�sz�n�s�ggel egy vulk�nkit�r�s puszt�totta el. Jelent�sen kisebb, mint amilyen a Kn�sszoszi �s a Fesztoszi palota volt egykor, de �ppen ez�rt sokkal jobban �ttekinthet�, mint az el�z�ek.

Herszoniszosz

A sziget keleti r�sz�n fekszik Herszoniszosz, ami Kr�ta egyik legkedveltebb �d�l�v�rosa, ugyanis nem sz�k�lk�dik sz�rakoz�si lehet�s�gekben, m�sfel�l viszont k�zel vannak hozz� a r�g�szeti lel�helyek, �gy a v�rosban �d�l�k a nyaral�s sor�n k�nnyen �sszek�thetik a kellemest a hasznossal. Herszoniszosz nem olyan r�gen m�g csak egy kis hal�szfalu volt, �m m�ra az egyik legkedveltebb nyaral�helly� v�lt, �s rengeteg sz�p �s csal�dias sz�ll�shely v�rja az �d�lni v�gy�kat.
Tengerpartj�t egy meredek fal hat�rolja �szakr�l, amelynek az �regeiben egykor temetkez�si helyek voltak.

Ajiosz Nikolaosz

A hely egykor kis hal�szfalu volt, de napjainkra rendk�v�l kedvelt �d�l�helly� n�tte ki mag�t, �s arr�l se feledkezz�nk meg, hogy a sziget keleti oldal�nak sz�khelye. Sz�k, hangulatos utc�kkal van szabdalva, melyeken kereszt�l eljuthatunk bels� tav�hoz, ami a Vuliszmeni nevet viseli.

Laszithi-fenns�k

A Laszithi-fenns�k Kr�ta keleti oldal�n tal�lhat�. A fenns�kon rengeteg sz�lmalmot l�that az odal�togat�, amelyek m�r nincsenek haszn�latban, de n�lk�l�zhetetlenek az �sszk�p szempontj�b�l. 20 telep�l�s van a fenns�kon, amelyek k�z�l a legnagyobb, Tzermiad, amely 1000 lakost t�m�r�t mag�ba. A fenns�kot k�zel 2000 m�ter magasra emelked� hegyek hat�rolj�k, �s sokan a sziget egyik legfest�ibb t�j�nak tartj�k.

Dikt�-cseppk�barlang
A legenda szerint ebben a barlangban sz�letett Zeusz, aki a g�r�g�k f�istene volt. Kronosz az �sszes gyermek�t meg�lte, mert meg akarta �rizni a hatalm�t az istenek felett. Feles�ge a barlangba menek�lt, hogy megv�dje az utols� gyermek�t. A m�tosz szerint a gyermeket nimf�kra b�zta, tej�t pedig az �gre �nt�tte, ebb�l j�tt l�tre a Tej�t.
A barlangban sz�mos leletet fedeztek fel, amelyekb�l arra k�vetkeztettek, hogy a barlangot szent�lyk�nt is haszn�lt�k.

Kritsza

Kritsza egy hegyi falu, amely a Panagia Kera nev� templom�r�l h�res, joggal, hiszen a templomot Kr�ta egyik legszebb egyh�zi eml�k�nek tartj�k. A 14. sz�zadban �p�lt, a falain �s mennyezet�n j� �llapot� fresk�kat csod�lhatunk meg.
Kritsza l�tv�ny�nak k�l�nlegess�ge az oka annak, hogy itt forgatt�k le az Akinek meg kell halnia c�m� filmet, ezzel vil�gszerte ismertt� t�ve a falu nev�t.

Szitia
Szitia egy csendes kisv�ros, amely 5000 lakost t�m�r�t mag�ba. A v�ros Eteia romjain �p�lt. �rdekess�ge, hogy minden �vben megrendezik a Mazsola-fesztiv�lt, melynek keret�ben az odal�togat�k megismerkedhetnek a k�l�nf�le kr�tai t�ncokkal, �s jobbn�l jobb borokat kortyolgathatnak k�zben.

Toplu-kolostor
A kolostort a 15. sz�zadban alap�tott�k, �s hatalmas falakkal vett�k k�r�l a kal�zt�mad�sok kiv�d�se c�lj�b�l. T�bb �vsz�zadig a f�ggetlens�gi t�rekv�sek �s az elnyom�ssal szembeni k�zdelem jelk�pe volt. 35 m�ter magas harangtorny�t a 17. sz�zadban �p�tett�k.

Vai
Vai v�rosa legink�bb a p�lmaerdej�r�l h�res. Homokos strandj�n csaknem 5000 p�lmafa sorakozik. Egy helyi legenda szerint a 9. sz�zadi arab h�d�t�k kik�pk�dt�k a ter�leten a datolyamagokat, amiket magukkal hoztak, �s ezekb�l j�tt l�tre a hatalmas p�lmaerd�.

H�nia
H�nia a sziget m�sodik legnagyobb v�rosa, �s kor�bban sz�khelye is volt. Hania k�z�pkori hangulat� v�ros. F� l�tv�nyoss�gai a velencei kik�t� �s az �v�ros. Ha H�ni�ban j�runk, megtekinthetj�k m�g a R�g�szeti M�zeumot, a Tenger�szeti M�zeumot �s a N�prajzi M�zeumot is katolikus templom�nak bels� udvar�ban. A sz�rakozni v�gy�k sem csal�dnak, ha ezt a v�rost v�lasztj�k �tic�lul, ugyanis pezsg� �jszakai �let jellemzi, �s sz�mtalan sz�rakoz�hely k�z�l v�logathatnak a bulizni v�gy�k.

Rethimno
Rethimno Kr�ta harmadik legnagyobb v�rosa. Sz�mos velencei eml�ket tekinthet�nk meg a v�rosban. K�z�l�k n�h�ny:

• a velencei er�d
• a Rimondi-sz�k�k�t, amelyet 3 oroszl�nfej d�sz�t
• a Loggia �p�lete
• a Gura-kapu, ami a v�rost �vez� v�delmi rendszer tagja volt

Szam�ria-szurdok
A 18 km hossz� Szam�ria-szurdokot 1962-ben nemzeti parkk� nyilv�n�tott�k. Ez Kr�ta leg�resebb szurdoka, valamint a legnagyobb foly�v�lgy eg�sz Eur�p�ban. A szurdoknak rendk�v�l fontos szerepe volt a t�r�k megsz�ll�k elleni harcban, ugyanis soha nem tudt�k elfoglalni a sorozatos t�mad�sok ellen�re sem. B�velkedik a ritka n�v�ny- �s �llatfajokban: itt �l p�ld�ul a kr�tai vadzerge, a hossz� szarv� kri-kri �s a vesz�lyeztetett bezo�rkecske is. Ha az �titervben szerepel, hogy megl�togass�k ezt a csod�latos t�jat, akkor ne sz�m�tsanak k�nny� s�t�ra, sz�molni kell vele, hogy ez egy eg�sz napos program lesz, ugyanis legal�bb 6-8 �r�t vesz ig�nybe a bebarangol�sa.
 

Forr�s: Gorogorszag.info csapata