Napjainkban bizonyos szempontb�l a vall�si k�z�ss�gek is modern v�ltozatukban m�k�dnek, a vil�gban lezajl� fejl�d�sek ellen�re viszont a mai napig l�tezik egy olyan k�z�ss�g, mely egyed�l�ll�nak tekinthet� a maga nem�ben: f�l kilom�tern�l k�zelebb egyetlen n� sem juthat hozz�.

A legfurcs�bb k�zt�rsas�g

Az Athosz-hegyi kolostor-k�zt�rsas�g a g�r�gorsz�gi Chalkidiki-f�lsziget keleti f�ldnyelv�n helyezkedik el egy 390 n�gyzetkilom�teres ter�leten. T�rt�net�t tekintve k�zel 1000 �ves m�ltat tudhat maga m�g�tt a k�l�nleges k�z�ss�g, mely a mai napig �gy m�k�dik, mintha nem is a rohamtemp�ban fejl�d� 21. sz�zad �veit �ln�nk.

A legels� szerzetesek az 5. sz�zadban j�ttek a f�lszigetre, �k voltak azok, akik csal�dtak a mindennapokban, ezt a helyet viszont gy�ny�r�nek �s kell�en m�lt�nak tal�lt�k arra, hogy im�dhass�k isten�ket. Az els� kolostort, a Nagy Lavr�t 963-ban alap�tott�k, k�t �vvel azut�n, hogy a f�lszigeten a keleti ortodox szerzetesek �r�k�lt birtokai egys�ges fennhat�s�g al� ker�ltek.

Ezt k�vet�en a Biz�nci Birodalom seg�ts�g�vel n�h�ny �jabb kolostor �p�lt a 2033 m�ter magasra ny�l� Athosz-hegy k�rny�k�n, de m�g a k�vetkez� �vsz�zadok is a gyarapod�s jegy�ben teltek, hiszen a biz�nci arisztokrat�k egym�ssal versengve emeltek �jabb szent �p�leteket, mik�zben a m�r megl�v�ket b�s�ges adom�nyokban r�szes�tett�k. A k�z�ss�g els� alkotm�ny�t 1060-ban kapta a biz�nci cs�sz�rt�l, �s a k�s�bbi t�rt�nelmi esem�nyek ellen�re is k�pes volt meg�rizni �n�ll�s�g�t, f�ggetlens�g�t, hogy az ortodox vall�s k�zpontj�v� v�ljon.

F�ggetlen �llam

1830-t�l orosz, majd 1913-ig t�r�k fennhat�s�g alatt �llt a ter�let, amit az els� vil�gh�bor�ban h�d�tottak vissza a g�r�g�k - ekkor nyilv�n�tott�k a szent hegyet semleges �llamm�, 1926-ban pedig nemzetk�zi st�tuszt is kapott, valamint l�trej�tt a teljes k�r� bels� �nkorm�nyzat int�zm�nye is.

Napjainkban h�sz kolostorban �lnek szerzetesek az auton�m teokratikus �llamforma keretein bel�l, 1988 �ta pedig az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pezi a ter�let, melynek f�v�rosa Kar�esz. A politikai �gyeket illet�en a g�r�g k�l�gyminiszt�rium az illet�kes, vall�sjogi k�rd�sekben pedig a Konstantin�polyi �kumenikus Patriarch�tus fennhat�s�ga al� tartozik.

N�knek tilos!

Az Athosz-hegyen csak f�rfiak tart�zkodhatnak, ugyanis az 1060-ban kiadott cs�sz�ri bulla szigor�an megtiltotta, hogy n�k l�pjenek az ortodox �llam ter�let�re, s�t, azok a haj�k, melyeken n�k is tart�zkodnak, 500 m�tern�l k�zelebb nem mehetnek a f�lszigethez - egyes n�zetek szerint m�g a n�st�ny �llatok is a kitiltottak list�j�n szerepeltek.

Mindennek az a magyar�zata, hogy n�z�pontjuk szerint, ha a szerzetesek megl�tn�nak a szigeten egy n�t, vagy a k�zel�kbe ker�ln�nek, fel�ledne benn�k a h�zass�g gondolata. A szab�lyok m�ra ugyan enyh�ltek, hiszen az eredeti rendelkez�s szerint a sima arc�, borotv�lt f�rfiak sem l�phettek a szerzetesek ter�let�re.

�let a kolostor falain bel�l

A falrendszerrel k�r�lvett, toronnyal is rendelkez� kolostorokban k�t csoportra oszthat�k a szerzetesek, aszerint, hogy milyen �letm�dot folytatnak. A c�nobita rendszab�ly szerint �l�k aszk�ta �letm�dot �lnek: sokat b�jt�lnek, �llati eredet� �telt nem esznek, �s minden perc�k be van osztva.

Ezzel szemben az idioritmikus szab�lyoknak megfelel�en a m�sik csoport tagjai b�rmit �s b�rhol ehetnek. A k�zt�rsas�g minden tagj�ra k�telez� �rv�ny� a napi legal�bb nyolc �ra im�dkoz�s, ezt szolg�lj�k a minden napszakban megtartott istentiszteletek is. Az itt �l� f�rfiak legnagyobb c�lja, hogy az inaskod�s �vei ut�n a rangl�tr�n el�re haladva el�rj�k a szerzetesi c�met, amikor is magukon viselhetik Krisztus jelv�nyeit.