A m�tosz szerint Zeusz k�t sast r�p�tett el a vil�g k�t v�g�r�l �s tal�lkoz�suk alatt fek�dt Delphoi, amelyet �gy a vil�g k�zep�nek hittek. Ma m�r nem csak a g�r�g�k, de a vil�g minden t�j�r�l �rkeznek ide turist�k, akik ma is hisznek ennek a szent helynek az erej�ben, �s tan�csot k�rjenek h�zass�g, szerelem vagy p�nz ter�n.

A Delphoi j�sda t�bb mint 1000 �vig �zemelt eg�szen a Kr. u. 4. sz�zadik. A j�sd�ban Apoll�n papn�je P�thia v�laszolt a k�rdez�knek, ezt a szerepet mindig egy 50 �v alatti fedhetetlen �let� asszony t�lt�tte be. Az isten templom�ban �sszeesve �rthetetlen�l besz�lt majd szavait egy pap �rtelmezte �s � adta �t a feleletet.

Az antik G�r�gorsz�gban t�bb j�sda is m�k�d�tt pl. D�d�n�ban, amely Zeusz egyik templom�ban volt. A j�sda romjai a mai napig �llnak, amelyek nem csak egy r�g let�nt id�t t�rnak a szem�nk el�, de egy csod�s k�rnyezetet is, amelyhez hasonl� nincs m�shol G�r�gorsz�gban. Apoll�n szent ker�lete temenosz ahol a j�sda is m�k�d�tt egy lejt�re �p�lt 275 m magas sziklacsoport emelkedik f�l�, ezek az �gynevezett ragyog� szikl�k, mivel hajnalban �s alkonyatkor t�zh�ny� izz�s�val ragyognak. A szent�ly alatt m�ly szurdok h�z�dik ahol az ez�st�s z�ld olajf�k ezrei h�z�dnak eg�szen az �b�lig.

Delphoi szavahihet�v� teszi a Gaia-elm�letet miszerint a f�ld egy l�legz� �l� szervezet. Apoll�n el�tt a f�ld istenn�j�nek szentelt�k a helyet. A j�sda tekintete egyre n�tt �s a 7. sz�zad v�g�n a fejl�d�s megmutatkozzon az �p�letek fejl�d�s�ben is.

Kroiszosz kir�ly pl. egy negyed tonna s�ly� aranyoroszl�nt k�ld�tt, amely egy 117 feh�r arany t�gl�b�l rakott g�l�n �lt. A szobor �s k�l�nb�z� �rt�kes kincsek a szent �t ment�n �lltak, amely kanyarogva vezetett fel a szent j�sd�hoz. Ma sajnos csak n�h�ny oszlop �s a felt�rt alap meredt meg, de m�g �gy is leny�g�z� l�tv�nyt ny�jt.

J� �llapotban maradt meg a sz�nh�z �s a legmagasabb helyet a stadion foglalta el ahol n�gy�vente rendezt�k meg a P�thiai �nnepi j�t�kokat. A Pazar k�rnyezet a pomp�s �p�letek a szobrok �s a csillog�s fogadta az ide l�togat�kat, de ez nem is meglep�, hiszen egy isten �zenet�t k�zvet�tett�k itt.

Aki ell�togatott a templomba el�sz�r a Kaszt�lia forr�sban kellett, hogy megtiszt�lkodjon ut�na egy �ldozati kecsk�re locsolt hideg v�zzel vizsg�lt�k meg vajon kedvez –e az isteneknek a behatol�s, ha a kecske diderget az j� jel volt. A k�rdez�knek megszentel kal�csot kellett v�s�rolnia a templom el�tti olt�ron majd felaj�nlani.

Sok cs�sz�r �s kir�ly is megfordult a j�sd�ban, akik h�bor� kimenetel�t vagy uralkod�suk idej�t szerett�k volna itt megtudni.

V�g�l Theodosius Cs�sz�r 393-ban bez�ratta a j�sd�t. Ezut�n a j�sda romba d�lt, v�g�l a XVII. sz�zadban k�t francia tud�s fedezte fel a j�sda hely�t �s 1892-ben kaptak hivatalos enged�lyt az �sat�sokra. Mivel ekkor egy falu �p�lt a j�sda f�l� az eg�sz falut el kellett k�lt�ztetni 1 km.-re nyugatra a lakoss�g akarata ellen�re.

Ma G�r�gorsz�g egyik legh�resebb turista l�tv�nyoss�ga lett ahov� nem csak ny�ron, de t�len is ezr�vel �rkeznek a l�togat�k.

N�i Net Cafe.hu    - Nikos Boti Attila