Kr�ta sziget�nek �szakkeleti r�sze ritk�n lakott, kop�r vid�k. Megmuvelt f�ldet keveset l�tni, a szikl�k k�zti sov�ny f�ldben megkapaszkod� sz�v�s, sz�r�s n�v�nyzeten itt-ott kecskeny�jak legel�sznek. M�g a kor�bbi �vsz�zadok tengeri rabl�i sem a bos�ges zs�km�ny rem�ny�ben, ink�bb a sziget belseje fel� utat keresve sz�lltak partra ezen a helyen.
A tengertol n�h�ny kilom�ternyire, lakott telep�l�sektol t�vol magasodnak egyes felt�telez�sek szerint imm�r m�sf�lezer �ve az Akrotiriani, �jabb nev�n Toplou kolostor falai. A kolostor alap�t�s�nak idej�t a n�phagyom�ny Kr�ta t�rt�net�nek elso vagy a m�sodik biz�nci korszak�ra (395-828, illetoleg 961-1210 k�z�tti idoszak) helyezi. A r�g�szek nem tartj�k kiz�rtnak, hogy hely�n eredetileg Zeusz vagy az Olimposz valamely m�s istens�g�nek szent�lye �llott. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy mai form�j�ban a kolostor a XV. sz�zadban �p�lt �jj�. A helyi hagyom�ny ugyanakkor a kolostor alap�t�s�t ahhoz a m�ltbeli esem�nyhez kapcsolja, amikor egy k�zeli barlangban megtal�lt�k a Szent Szuz ikonj�t.
Az eros m�szko falak t�l�lt�k az �vsz�zadok viharait, �s erod�tm�ny-jelleget k�lcs�n�znek az �p�letnek. Maga a kolostor a viharos idokben erod�tm�nyk�nt is szolg�lt, j� v�delmet ny�jtva a falai k�z�tt �loknek a tengeri rabl�k, a kal�zok ellen. Ennek eml�k�t ma is orzi a bej�ratn�l tal�lhat� ny�l�s, amelyen kereszt�l a nemk�v�natos l�togat�kra a szerzetesek forr� olajat �nt�ttek.
 

Az itt lak�k munk�ra �s im�ds�gra �p�lo �letform�ja napjainkra sem v�ltozott. A szerzetesek a napi szertart�sok �s im�ds�gok mellett naponta 6-8 �r�t t�ltenek munk�val. Am�g nagyobb sz�mban �ltek a kolostorban, egy r�sz�k a f�ldeken dolgozott, m�sok az �p�leteket, az eszk�z�llom�nyt tartott�k karban, megint m�sok a foz�ssel, beszerz�ssel, vagy �ppen a vend�gek fogad�s�val voltak elfoglalva. Az eln�ptelenedo szerzetes-k�z�ss�gekben - mint amilyen a Toplou is - az ilyen munkamegoszt�s v�ltozatlan fenntart�s�ra azonban mostan�ban m�r nincsen m�d. A fobej�raton bel�pve az udvar jobb oldal�n �ll a M�ria Istenanyas�g�nak �s Szent J�nosnak szentelt templom. A fal�n l�vo felirat az Istenanya oltalm�ba aj�nlja az �p�letet �s annak lak�it. A kolostori �let vir�gz� �vtizedeiben a templom nemegyszer szuknek bizonyult. A harangtorony it�liai hagyom�nyokat k�vetve k�l�n, az erod�tm�ny fal�n emelkedik.
Maga a kolostor k�temeletes, nem t�ls�gosan nagy kierjed�su, sz�mos szob�b�l, konyh�kb�l, fogad�- �s rakt�rhelyis�gekbol, eb�dlokbol, vend�gszob�kb�l �ll� �p�letkomplexum. A szerzetesek cell�it a k�v�lrol erod�tm�nyt id�zo, vastagnak, erosnek hat� falba m�ly�tett�k. A f�ldszinten a szerzetes sz�m�ra kialak�tott n�h�ny cella mellett k�l�n rakt�rak szolg�lnak az ol�vaolaj, a gabona, a z�lds�g �s gy�m�lcs, valamint az errefel� boven termo, kiv�l� minos�gu bor elhelyez�s�re. Az elso �s m�sodik emelet balkonra ny�l� ajt�i a szerzetesek szuk �s minden komfortot n�lk�l�zo cell�iba vezetnek.
A kolostor megalap�t�sa �ta szerzetesek ezrei �lt�k le �let�ket ezek k�z�tt a falak k�z�tt, magukat az im�ds�gnak �s a munk�nak szentelve, �nk�ntes vezekl�st v�llalva a vil�g v�tkei�rt. Ha n�ha szent k�nyveikbol f�ltekintettek, szem�k megpihent a kelet-kr�tai t�j olajfaligetein, szikl�s domboldalain. Test�k pedig az �r szolg�lat�ban elt�lt�tt �let elm�lt�val a kolostor melletti temetoben lelt �r�k nyugalmat.