Kr. e. 416 janu�rj�ban – ha hihet�nk Plat�nnak – Agath�n, a fiatal �s j�k�p� dr�ma�r� h�z�ban �sszegy�lt Ath�n szellemi �let�nek sz�ne-java, hogy meg�nnepelje a h�zigazda els� gy�zelm�t a trag�di�k verseny�n. A lakom�n, szak�tva az �vsz�zados hagyom�nyokkal, nem puszt�n ettek-ittak, mulatoztak, �nekeltek �s fuvol�sl�nyokkal sz�rakoztak a megh�vottak, hanem elhat�rozt�k, hogy valamennyien tartanak egy-egy magasztal� sz�noklatot a szerelemr�l. A plat�ni �r�sban meg�r�k�tett hat sz�noklat k�z�l mindegyik foglalkozik a fi�szerelemmel, s ez ann�l is meglep�bb, mivel a f�rfiak �s n�k k�z�tti szerelmet mind�ssze h�rman eml�tik. A kom�dia�r� Arisztophan�sz kis mes�j�ben egyenrang�k�nt �br�zolta a f�rfiak �s n�k, f�rfiak �s f�rfiak, valamint n�k �s n�k kapcsolat�t. A t�bbiek pedig, ha egy�ltal�n megeml�keztek a heteroszexualit�sr�l, azt a K�z�ns�ges Aphrodit� (Aphrodit� Pand�mosz) m�v�nek tartott�k, m�g a fi�szerelmet az �gi Aphrodit� (Aphrodit� Urania) adom�nyak�nt dics�rt�k. �rvel�s�kben az j�tszotta a legfontosabb szerepet, hogy a homoszexualit�s nem puszt�n a nemi v�gy ki�l�s�re szolg�l� testi kapcsolat, hanem egy-egy feln�tt f�rfi (eraszt�sz) �s egy serd�l� fi� (er�menosz) lelki vonz�d�sa, �sszefon�d�sa, amelynek r�v�n az ifj� az �ltala csod�lt f�rfit�l apr�nk�nt megtanulja, mi a helyes viselked�s feln�tt f�rfiak t�rsas�g�ban, milyen er�nyeket kell el�rnie, hogy az �llam megbecs�lt polg�ra lehessen, s a m�velts�g megszerz�s�nek �tj�n is megteszi a legfontosabb l�p�seket. A k�rd�s m�rmost az, hogy vajon ezek a szempontok milyen szerepet j�tszottak, ha j�tszottak egy�ltal�n, a f�rfiak �s n�k kapcsolat�ban?

H�zass�g, szerelem

Ath�nban nem ismert�k az �llami oktat�st, minden polg�r maga szervezte meg gyermekei neveltet�s�t, amely a legt�bb esetben aligha jelentett t�bbet, mint a bet�vet�s elsaj�t�ttat�s�t. Az �r�s-olvas�s m�gis sokkal elterjedtebb volt az ath�niak k�r�ben, mint, mondjuk, a 19. sz�zadi Magyarorsz�gon. Az a polg�r ugyanis, aki nem tudta elolvasni az Agor�n vagy m�s nyilv�nos helyen f�l�ll�tott k�t�bl�kon, szt�l�ken nyilv�noss�gra hozott t�rv�nyeket �s n�pgy�l�si hat�rozatokat, �nmag�t rekesztette ki a politikai �letb�l, s polg�rt�rsait�l megkapta a g�nyos idiot�sz, vagyis „mag�n�letbe visszah�z�d� ember” min�s�t�st. A sz� k�s�bbi fejl�d�st�rt�nete bizony�tja, hogy ez az �t�let nem lehetett k�l�n�sebben h�zelg�. A polg�rok hajnalt�l d�lig dolgoztak saj�t m�hely�kben vagy birtokukon, d�lben szuny�k�ltak egy kicsit, majd d�lut�nt�l a s�t�ts�g be�llt�ig nyilv�nos helyeken, az Agora oszlopcsarnokaiban vagy a tornacsarnokokban t�lt�tt�k az id�t, besz�lgettek, politiz�ltak, s megismert�k egym�st�l, valamint a t�voli vid�kekr�l Ath�nba sereglett idegenekt�l a vil�g dolgait. A n�pgy�l�sek, �nnepek, lakom�k, sz�nh�zi el�ad�sok �s sportversenyek szint�n seregnyi k�z�s �lm�nnyel, besz�dt�m�val szolg�ltak. A n�k azonban a legt�bb ilyesf�le esem�nyr�l ki voltak z�rva, s tanulni is csak kev�s l�nynak volt lehet�s�ge.

Az el�kel�bb �s gazdagabb csal�dok le�nyai-asszonyai eg�sz �let�ket apjuk, k�s�bb pedig f�rj�k h�z�ban t�lt�tt�k rokon asszonyok �s rabszolgan�k t�rsas�g�ban. A g�r�g f�rfiak f�lt�kenyen �rk�dtek asszonyuk erk�lcsei f�l�tt, mivel biztos�tani akart�k, hogy t�rv�nyes �r�k�s�k val�ban t�l�k, ne pedig a csal�d valamelyik bar�tj�t�l sz�rmazz�k. Ez a bez�rts�g, inform�ci�- �s �lm�nyszeg�ny �letm�d alak�totta a n�k �let�t, saj�tos hagyom�nyait �s korl�tozott ismeretanyag�t. Elz�rt�k �ket a f�rfiak �nnepeit�l? Lettek h�t saj�t �nnepeik, mint p�ld�ul a Theszmophoria, ahov� a f�rfiak nem tehett�k be a l�bukat. A g�r�g n�k nevel�s�ben a h�ztart�si ismeretek, gyereknevel�s, sz�v�s-fon�s elsaj�t�ttat�s�n volt a hangs�ly. A f�rfiak vil�g�nak durvas�ga �s er�szakoss�ga csak a h�bor�k sor�n vagy az est�nk�nt hazat�r�, lakom�kon el�zott f�rj szem�ly�ben hatolt be k�r�kbe. Mit kezdhetett egym�ssal egy ilyenform�n nevelt f�rfi �s asszony – a gyermekek l�trehoz�s�n k�v�l? Ami a f�rjnek fontos volt az �letben, azt feles�g�vel nemigen oszthatta meg, hiszen ehhez hi�nyoztak az asszony ismeretei. De a n�k saj�tos probl�m�i – a gyermek betegs�ge, a h�zi rabszolg�k viselt dolgai, az asszonyok civ�d�sai – sem jelentettek f�rj�k sz�m�ra k�l�n�sebben �rdekes besz�dt�m�t. Ha a szerelmet k�t ember testi �s lelki kapcsolatak�nt fogjuk f�l – mint ahogy ezt maguk a g�r�g�k is tett�k –, �gy f�rj �s feles�g k�z�tt ez nehezen alakulhatott ki. M�g azokban az �llamokban is, ahol a l�nyok valamif�le szervezett nevel�sben r�szes�ltek, mint p�ld�ul Sp�rt�ban �s a leszboszi M�til�n�ben, ezt a f�rfiak vil�g�t�l hermetikusan elz�rt k�zegben kapt�k meg, s �gy nem csoda, hogy vir�gzott k�r�kben a szerelemnek az a form�ja, amely – Szapph� m�k�d�se folyt�n – �ppen Leszboszr�l kapta a nev�t. A h�zass�g sz�mukra a gondtalan le�ny�let v�g�t jelentette, ez�rt b�cs�ztak a leend� asszonyok sirat��nekekkel l�nys�gukt�l.

A k�t nem ilyesf�le, int�zm�nyes�tett elszak�t�sa a f�rfiak sz�m�ra sem jelentett k�l�n�sebb �r�m�t, noha �ppen �k hozt�k l�tre gener�ci�k sor�n ezt a term�szetellenes �llapotot. A szerelmet annak lelki kiteljesed�s�vel egy�tt saj�t feles�g�kt�l nem kaphatt�k meg. Az olcs�bb prostitu�ltak (porn�k) vagy rabszolgan�k „szolg�ltat�sai” sem jelenthettek kiutat, mivel ezeknek az asszonyoknak egy r�sze m�g g�r�g�l sem tudott, m�velts�g�k szintj�r�l nem is besz�lve. Voltak term�szetesen magasan k�pzett �r�ml�nyok, hetair�k is, akik a legjobb k�r�kben forogtak, a v�ros politikai �s szellemi �let�nek fontosabb szerepl�it a lehet� legk�zelebbr�l ismert�k, s lakom�kon ak�r vit�ba is sz�llhattak vel�k, �m egy vel�k t�lt�tt �jszak�t csak nagyon kevesen engedhettek meg maguknak, a tart�s kapcsolat megv�s�rl�sa pedig m�g enn�l is borsosabb �sszegbe ker�lt. Az m�r m�s k�rd�s, hogy a v�s�rolt szerelem milyen m�rt�kben p�tolhatta az igazit. Ennek ellen�re nem lehetett v�letlen, hogy Perikl�sz, miut�n megismerkedett a sz�p, m�velt �s szellemes Aszpaszi�val, elv�lt feles�g�t�l, �s elvette a mil�toszi sz�passzonyt, aki att�l kezdve h�s�gben �s szerelemben �lt a nagy politikussal. Perikl�sz szerencs�je kiv�telesnek mondhat�. A legt�bb ath�ni f�rfi sz�m�ra nem t�nt j�rhat� �tnak feles�g�l venni egy volt hetair�t, ami egy�bk�nt is seregnyi kock�zattal j�rt, mivel �ppen Perikl�sz szavaztatta meg azt a polg�rjogi t�rv�nyt, amelynek �rtelm�ben a nem ath�ni asszonyt�l sz�rmaz� gyerekek nem kaphatt�k meg az ath�ni polg�rjogot. Ez al�l term�szetesen saj�t fiai sem jelentettek kiv�telt. Az, hogy v�g�l m�giscsak megkapt�k a polg�rjogot, Perikl�sz hatalmas tekint�ly�t bizony�tja. A t�bbi m�velt �s a testi szerelemn�l t�bbre v�gy� polg�r sz�m�ra azonban csak egyetlen �t maradt: a homoszexualit�s. A Lakoma sz�nokai az eltorzult t�rsadalmi viszonyokb�l fakad� sz�ks�gb�l kov�csoltak er�nyt.

A gazdas�gi homoszexualit�s

Hiba lenne azt gondolni, hogy a plat�ni modell a g�r�g homoszexualit�s minden megnyilv�nul�si form�j�ra alkalmazhat�. Az egyszer�bb emberek k�r�ben a f�ntebb v�zolt probl�m�k jobb�ra ismeretlenek voltak. Nem az�rt, mert �k nem v�gytak lelki partnerre feles�g�k szem�ly�ben, hanem az�rt, mert a parasztok �s parasztasszonyok, piaci �rusok �s kof�k �lm�nyanyag�ban �s m�velts�g�ben nem voltak akkora k�l�nbs�gek, mint a t�rsadalmi elithez tartoz� f�rfiak �s n�k eset�ben. A parasztasszony �pp�gy r�szt vett a falusi munk�kban, mint a f�rje, a kofa pedig a f�rfiak mellett �rult a piacon. A h�tk�znapi �lett�l nem voltak, nem is lehettek olyan m�don elz�rva, mint az arisztokrat�k asszonyai. Azt hihetn�nk, hogy ennek k�vetkezt�ben a homoszexualit�s az arisztokr�cia bel�gye volt, amelyet a h�tk�znapi ember �ppolyan t�volr�l szeml�lt, mint az arisztokrat�k �ltal teny�sztett lovak verseny�t. Forr�saink term�szetesen kevesebbet �rnak a kisember vil�g�r�l, mint a politikusok �s m�v�szek �let�r�l, annyi azonban e kev�sb�l is kit�nik, hogy a f�rfiak egym�s k�z�tti kapcsolata a szeg�nyebb r�tegek k�r�ben sem volt ismeretlen. �m ennek okai eg�szen m�sutt keresend�k, mint a t�rsadalmi elit eset�ben.

A kisbirtokos paraszts�g szer�ny f�ldecsk�je legf�ljebb egy n�gytag� csal�d eltart�s�t tette lehet�v�. G�r�g szok�s szerint azonban az apa hal�la ut�n a legt�bb �llamban egyenl�en osztott�k f�l az �r�ks�get fiai k�z�tt. Az ily m�don sz�tapr�z�dott birtok m�r egy kisebb csal�dot sem tudott eltartani. Az archaikus korban �gy alakulhatott ki relat�v t�ln�pesed�s, amely g�r�g�k sz�zezreit k�nyszer�tette �j haza keres�s�re: ezt a kirajz�st h�vjuk nagy g�r�g gyarmatos�t�snak. Term�szetesen nem mindenki v�llalkozott sz�vesen a v�rosalap�t�s kalandj�ra. A csal�dok megpr�b�lt�k saj�t szintj�k�n megoldani a fesz�t� probl�m�t. A legk�zenfekv�bb megold�s a m�s t�rsadalmakban is j�l ismert egyk�z�s volt. A boi�thiai parasztk�lt�, H�sziodosz a Kr. e. 7. sz�zadban azt aj�nlotta, hogy egy csal�dban csak egy gyerek legyen, m�ghozz� fi�. A gyereksz�m cs�kkent�sekor azonban a g�r�g�k olyan brut�lis eszk�z�ket is ig�nybe vettek, mint a gyerekek kit�tele (gondoljunk csak a kitett gyermek gyakori irodalmi mot�vum�ra) vagy a le�nygyerekek elad�sa a v�rosi nyilv�nosh�zaknak.

A sz�let�sek sz�m�t kezdetleges m�dszerekkel pr�b�lt�k kord�ban tartani. H�sziodosz tank�ltem�nye azt javasolja, hogy a fi� 30 esztend�s kora el�tt ne hozzon a h�zhoz feles�get, n�h�ny �vtized m�lva Szol�n m�r a 35 �ves kort tartja megfelel�bbnek. Ha figyelembe vessz�k a viszonylag alacsony �tlag�letkort, egy 35 �ves f�rfi m�r meglett embernek sz�m�tott. A c�l nyilv�nval� volt: min�l k�s�bb alap�t valaki csal�dot, ann�l kisebb lesz megsz�let� gyermekeinek sz�ma. Csakhogy a h�zass�gon k�v�li nemi kapcsolatot szigor�an b�ntett�k, a h�zass�gt�r�t pedig, akit m�s feles�g�nek t�rsas�g�ban rajtakaptak, a helysz�nen meg lehetett �lni. K�nnyen bel�that�, hogy mindazok az ifjak, akik anyagi okokn�l fogva k�nytelenek voltak elod�zni a csal�dalap�t�st, s �ppen szeg�nys�g�k miatt a prostit�ci� ig�nybev�tele sem jelenthetett sz�mukra tart�s megold�st, kb. 16 �s 30-35 �ves koruk k�z�tt szinte r�k�nyszer�ltek a homoszexualit�sra. Tal�n �ppen erre c�loz Arisztotel�sz, amikor azt �rja: a kr�taiak, „hogy ne legyen annyi gyerek�k, megengedt�k a f�rfiak egym�ssal val� nemi �rintkez�s�t”.

Beavat�si homoszexualit�s

Az is meglehet azonban, hogy Arisztotel�sz odavetett megjegyz�se egy eg�szen m�sfajta int�zm�nyre utal, amelyet „beavat�si homoszexualit�snak” nevezhet�nk. E szok�s eml�k�t t�bb g�r�g szerz� is meg�rizte; legr�szletesebben Sztrab�n �r r�la. Az Augustus-kori szerz� �si kr�tai szok�snak tartja az ifjak elrabl�s�t. A szerelmes f�rfi h�rom-n�gy nappal el�bb bejelenti a hozz�tartoz�knak, hogy el akarja rabolni a kiszemelt fi�t. A csal�dtagok nem rejtik el az ifj�t, s az elrabl�t is csak tess�k-l�ss�k �ld�zik, mert igaz�b�l �r�lnek, hogy ilyen megtiszteltet�s �rte �ket. Az elrabl� k�t h�napig �lhet egy�tt a fi�val. Egy�tt laknak �s egy�tt vad�sznak, majd a k�t h�nap eltelt�vel a f�rfi egy hadik�penyt, egy �kr�t �s egy kup�t aj�nd�koz a fi�nak. Ezeket az aj�nd�kokat t�rv�ny �rta el�, de term�szetesen �rt�kesebb adom�nyokkal is el lehetett halmozni a szeretett fi�t. Az �kr�t Zeusznak kellett f�l�ldozni, s az �ldozati lakom�b�l az elrabl� �s k�s�r�i is r�szes�ltek. A k�z�s vad�szat, a hadik�peny �s a kupa mind-mind a f�rfiak vil�g�ba val� beavat�s kell�kei. A vad�szat a r�gi, tal�n m�g t�rzsi vad�szhagyom�nyokra eml�keztet, a hadik�peny a katon�skod�sra, a kupa pedig a f�rfiak asztalt�rsas�g�ra, amely Kr�t�n legal�bb olyan fontos szerepet j�tszott, mint Sp�rt�ban. A jelens�g, ha nem is elrabl�ssal egybek�tve, Sp�rt�ban is term�szetes volt. Olyannyira, hogy az �llam vezet�i, az ephoroszok megb�ntett�k azt, akinek nem volt ilyen kapcsolata. A beavat�si homoszexualit�s, pontosabban paederasztia teh�t egy sorsfordul�hoz k�t�tt r�tus, amely a fi�gyermeket �tvezeti a n�k vil�g�b�l, ti. az anya k�zeg�b�l a f�rfiak vil�g�ba, a vad�szok �s harcosok k�z�ss�g�be. Plat�n �gy tartotta, hogy az a legjobb hadsereg, ahol a katon�k egym�s szeret�i, mivel a szeret�je szeme l�tt�ra mindegyik�k sz�m�ra nagy sz�gyen lenne pajzsukat elhaj�tva megfutamodni. Ezt az elm�letet a th�baiak Szent Phalanxa a gyakorlatban is megval�s�totta.

A g�r�g beavat�si paederasztia �si volt�r�l �s elterjedts�g�r�l heves vita folyik napjainkban. A vita egyik t�rgya az a t�bb tucat sziklafelirat, amelyet Th�ra sziget�n, Apoll�n szent�lye �s az ifjak tornacsarnoka k�z�tt fedeztek f�l. A feliratok tartalma egy�rtelm�: „Pheidippidasz szeretkezett”; „Timagorasz �s Empher�sz �s �n szeretkez[t�nk]; „[Apoll�n] Delphiniosn�l, Krim�n itt szeretkezett [Amoti�nnal], Bath�kl�sz fi�val, […] testv�r�vel”. A szent�ly k�zels�ge �s egyes feliratok Apoll�nra val� hivatkoz�sa folyt�n t�bb kutat� egy�rtelm�en beavat�si paederasztia eml�k�t l�tja ezekben a sz�vegekben, m�sok azonban azt �ll�tj�k, hogy mi sem idegenebb egy g�r�g szent�lyt�l, mint az ilyesf�le „gyakorlat”, s a feliratok keletkez�s�t kiel�g�t�en magyar�zza az ugyancsak k�zel l�v� tornacsarnok. A tornacsarnokokban meztelen�l gyakorlatoz� ifjak l�tv�nya ugyanis val�s�ggal vonzotta mag�hoz a v�rosbeli homoszexu�lisokat, akik itt v�lasztott�k ki j�vend�beli partner�ket. A sp�rtai tornacsarnokok istene pedig nem volt m�s, mint Er�sz. A g�r�g vil�gban k�l�nben is gyakoriak az ilyen t�m�j� feliratok. Thaszosz sziget�n nemr�g ker�lt el� 57 hasonl� felirat a Kr. e. 4. sz�zadb�l: „A�t�sz sz�p, sz�parc�, �des boldog; A�t�sz csillagorc�j�; Anthipposz sz�parc�; H�roph�n arany; M�iszkoszom, �des.” Ezek a szikl�ba karcolt vallom�sok feltehet�leg egy k�zeli er�d katon�inak �s az ott kik�pzett ifjaknak (eph�boszoknak) a h�tk�znapjaiba engednek bepillant�st. A g�r�g�k, mint l�ttuk, ny�ltan, s�t egyes esetekben b�szk�n v�llalt�k homoszexu�lis kapcsolataikat, de m�lyen megvetett�k �s a t�rv�ny szigor�val �ld�zt�k a homoszexu�lis prostit�ci�t.

A homoszexu�lis prostit�ci�

M�g egy hetaira, vagyis kvalifik�lt n�i prostitu�lt sz�m�ra m�g a legmagasabb k�r�kbe val� f�lemelked�s �s betagoz�d�s sem volt lehetetlen, a prostit�ci�ra vetemed� szabad sz�let�s� ifj�t kiz�rt�k az �llampolg�ri jogok gyakorl�s�b�l, nem sz�lalhatott f�l a n�pgy�l�sen, nem viselhetett semmif�le hivatalt, nem tehette be a l�b�t a szent�lyekbe, s ha a t�rv�nyt megszegte, �let�vel lakolt. Az ath�ni t�rv�nyhoz�k l�tsz�lag k�tf�le m�rc�vel m�rtek: m�sok eset�ben megtorolt�k azt, amit a maguk sz�m�ra megengedhet�nek tartottak. Ez azonban nem �gy volt. A toler�lt homoszexualit�s ugyanis alapvet�en k�l�nb�z�tt a homoszexu�lis prostit�ci�t�l. Egyr�szt nyilv�nval� volt, hogy mind a „plat�ni”, mind a „gazdas�gi”, mind pedig a „beavat�si” homoszexualit�s voltak�ppen biszexualit�st jelentett: a polg�r eleget tett az �llam vele szemben t�masztott ig�ny�nek, hogy h�zass�got k�ss�n �s ut�dot hozzon l�tre. Ez ugyanis elengedhetetlen volt a polisz f�nnmarad�s�hoz. M�sr�szt egy f�rfi �s egy serd�l� fi� id�leges kapcsolat�r�l volt sz�l, amelynek eredm�nyek�ppen az ifj� a polisz hasznos polg�r�v� v�lt. Harmadr�szt e kapcsolatok nem puszt�n a nemi v�gy kiel�g�t�s�re ir�nyultak, hanem r�szint ritualiz�lt, r�szint pedig gazdas�gilag vagy t�rsadalmilag k�v�natosnak tal�lt c�lok el�r�s�t szolg�lt�k. A homoszexu�lis prostit�ci� azonban a g�r�g�k szem�ben a f�rfi �s f�rfi k�z�tti magasabb rend� kapcsolatot lesz�ll�totta a f�rfi-n� kapcsolat alacsonyabb rangj�ra.

A f�ntebb f�lv�zolt h�rom toler�lt paederasztia-t�pus term�szetesen nem mindig �s mindenhol jelent meg ennyire tiszt�n elk�l�n�thet� form�ban. A „plat�ni” paederaszti�t p�ld�ul sokan a „beavat�si” homoszexualit�s tov�bbfejlesztett v�ltozat�nak tekintik, hiszen ahogy a kr�tai ifj�t bevezetik a vad�szok �s harcosok vil�g�ba, ugyan�gy vezeti be az eraszt�sz az ath�ni er�menoszt a m�velt polg�rok k�z�. M�sik oldalr�l viszont a „gazdas�gi” homoszexualit�snak is vannak beavat�si aspektusai, hiszen a paraszt-polg�rb�l �pp�gy a polisz neh�zfegyverzet� katon�ja lesz, mint a k�zepes vagyonnal rendelkez� v�roslak�b�l. Ha a „beavat�si” homoszexualit�s val�ban �si hagyom�nyra vezethet� vissza, akkor ennek a parasztok vil�g�ban �pp�gy jelen kellett lennie, mint a magasabb t�rsadalmi r�tegek k�zeg�ben. Egy azonban bizonyos: a g�r�g�k �ltal elfogadhat�nak tartott, s�t �ltal�nosan gyakorolt paederasztia mellett az ett�l elt�r�, puszt�n a nemi v�gy kiel�g�t�s�t szolg�l� homoszexualit�s megvet�st �s egy�rtelm� t�rsadalmi elutas�t�st v�ltott ki.

N�meth Gy�rgy:

�t Keny�r.hu Magazin