Labirintusok és sövényútvesztők
Nikos 2005.01.13. 10:50
A labirintus szó ősi időket, nehezen megoldható rejtélyeket idéz. Hallatára legelőször bizonyára mindenkinek Tézeusz, Ariadne, Minotaurusz és a Dédalosz által épített híres krétai labirintus legendája jut eszébe a görög mitológiából.
A labirintus szó ősi időket, nehezen megoldható rejtélyeket idéz. Hallatára legelőször bizo-nyára mindenkinek Tézeusz, Ariadne, Minotaurusz és a Dédalosz által épített híres krétai labirintus legendája jut eszébe a görög mitológiából. Régi törté-netírók feljegyzéseiből azonban tudunk más, hatalmas egyiptomi, kínai és itáliai útvesztőkről is, bár ezek tényleges létezésével kapcsolatban sok kétség merül fel. Az ilyen föld feletti vagy alatti, gyakran többszintes labirintusrendszereknek védelmi szerepük is lehetett. Háború esetén a helyi lakosság búvóhelyéül vagy az ellenség tőrbecsalására szolgáltak.
Az útvesztő azért nagyon izgalmas alakzat, mert végtelen sok változatban fordulhat elő, és nemcsak két-, hanem három-dimenziós is lehet. Emiatt az elméleti matematika számára is nagyon jelentős kutatási terület, amelynek a káoszkutatásokkal is kapcsolata van. Manapság már léteznek labirintustervező prog-ramok, sőt a legnagyobb kihívást jelentő számítógépes játékok is gyakran játszódnak labirin-tusban, hogy újra meg újra felidézzék az ismeretlen leküzdésének izgalmát és sikerélményét. Ha mélyebben belegondolunk, maga az Internet is egy hatalmas labirintus, ahol a célhoz nagyon sok út vezet, és azok között sokszor igen nehéz a legrövidebbet megtalálni.
Talán éppen végtelensége miatt vált a labirintus az ősi titok, az élet és egyben a mindenség jelképévé, amely a történelmi idők során minden népcsoportnál felbukkant. A népek vándor-lásával, keveredésével mítosz-világuk is átalakult, így a napistenhittől a kereszténységig minden vallás egyre bővebb tartalommal töltötte meg az elődöktől származó eszme-rendszert.
A labirintusoknak két típusa ismert. Az egyiket csak egyetlen útvonalon lehet végigkövetni, és nem tartalmaz elágazásokat, a másik kitérőket, megtévesztő kereszteződéseket is magában rejt, ezért megoldása sokkal bonyolultabb. Érdekes módon az angol nyelv különböző szóval is jelöli a kétféle labirintust. Az első változatot labyrinthnek, a máso-dikat maze-nek nevezi. Az első típus az ősibb, és feltehetően koncentrikus kör- és spirál-ábrázolások továbbfejlődésével alakult ki.
Mivel ez a jelkép ősidőktől fogva fontos az emberiség számára, nagyon sok megjelenítési for-máját ismerjük. Az említett építészeti alkotásokon kívül hatalmas térrajzként fellelhető például a Nazca-fennsík kacs-karingós vonalai között, látható római és görög mozaikokon, kelta kőmaradványokon, közép-kori katedrálisok kövezetén. Van, ahol csak egyszerű díszítőelem, van, ahol kultikus utalás.
Ezek után nem meglepő, hogy a történelem során az emberek a labirintusmotívumot a termé-szetben, később pedig a palo-tákat övező kertekben is alkal-mazták. Angliában, Németor-szágban számos olyan labirintus található, amelyet a természetes gyepből alakítottak ki a nö-vényréteg helyenkénti eltávolítá-sával. Ezek a 15-20 m átmérőjű alakzatok valószínűleg már évezredekkel ezelőtt fontos kultikus helyek voltak, a középkorban pedig ünnepi szertartások, ügyességi próbák színhelyei lehettek. A helyi lakosság mind a mai napig nagy gonddal ápolja az ősi kegyhelyeket, és igyekszik azokat karbantartani.
Valószínűleg a díszes, sövény-kacskaringókkal díszített francia-kert kialakulása és a görög mitológia középkori újjáéledése vezetett a sövényútvesztők kialakulásához.
A formára nyesett kerti labi-rintus, amellett hogy látványos dísze volt a kertnek, kiváló helyszínül szolgált az úri mulatságokhoz. Az útvesztő közepére általában magaslatot helyeztek el, ahonnan a középpontot elérők vidáman figyelhették a tekervények közt bolyongókat. A műalkotásnak olykor része volt egy kis föld alatti barlang (grotto) is, amelyben mesterséges vízesés csobogott vagy patak csordogált.
A világon a legrégibb és leghíresebb ilyen útvesztő a tiszafából nevelt Maze, amely ma is kipróbálható a London melletti Hampton Court-i palota kert-jében. Jerome K. Jerome Három ember egy csónakban c. művében tökéletes leírását adja annak az élménynek, amelyet egy nem is túl nagy sövénylabirintusban élhetünk át.
"(...) Harris egy vidéki unokaöccsét vitte el oda. Azt mondta neki, "ide csak egypár percre megyünk be, pusztán azért, hogy elmondhasd, hogy itt is jártál, mert nagyon szimpla dolog az egész. Nevetséges dolog is útvesztőnek nevezni. Arra kell csak ügyelnünk, hogy mindig jobbra forduljunk. Tíz perc alatt végigsétálunk rajta, azután kijövünk belőle és villásreggelizünk."
Mikor már benne voltak, találkoztak néhány emberrel, akik azt mondták, hogy már háromnegyed órája jönnek-mennek, és elegük volt az egészből. (...)" *
Hollandiában nemcsak a kertészet népszerű, hanem a XVI. század óta jelentős kultusza van az útvesztőknek. Manapság is több mint 30 sövényútvesztő található az országban. Az ilyen célra leggyakrabban használt növények a fagyal, a tiszafa, a buxus, a bükk, a gyertyán és a ciprus.
A "leg"-ek országa, az Egyesült Államok élen jár az új labirintuskészítési "technológiák" kialakí-tásában. Néhány éve meglepő, új üzletág jött létre: sorra alakulnak a hatalmas kukorica-ültetvényekből érdekes formákra (vár, dinoszaurusz) kiszabott útvesztők, illetve azok a cégek, amelyek országszerte vállalják kukoricalabirintusok telepítését.
A legelterjedtebb krétai és chartres-i motívum felhaszná- lásával napjainkban is igen sok új labirintus készül a legkülön- bözőbb anyagokból. A spiritua- lizmus újjáéledésével ezt az ősi jelképet újra felfedezték mint a lelki megtisztulás, a meditáció vagy a játékos társasági együttlét eszközét. Ha mindezek hatására a kedves Olvasónak labirintus alkotására támadna kedve, alapanyagként akár metélőhagymát vagy szagos bükkönyt is felhasználhat...
Nyíri Judit
|
|