Kult�ra �s kikapcsol�d�s

Halkidiki r�gi� h�rom f�lszigete, Kasszandra, Szithonia �s Athosz els� l�t�sra teljesen k�l�nb�zik a megszokott g�r�g t�jt�l. A ter�let ugyanis nemcsak n�v�ny �s �llatvil�g�ban gazdag, hanem k�zismerten eg�sz G�r�gorsz�g egyik legterm�kenyebb ter�lete. Ezt a k�l�nbs�get f�leg azok az utaz�k veszik �szre, akik nagy g�r�g k�rutaz�son vesznek r�szt, �s a kop�r szikl�s vid�kekhez szokott szem�k egyszeriben v�gel�thatatlan sz�l��ltetv�nyekben, gabona mez�kben, ez�st�s ol�valigetekben gy�ny�rk�dhet. A partok ment�n feny�erd�k h�z�dnak, amelyek l�gy gyantaillatukkal olyan egyed�l�ll� kl�m�t biztos�tanak, amihez foghat�t csak Cipruson vagy a horv�t szigeteken tapasztalhatnak az utaz�k.

Halkidiki egyfel�l egy k�zel 2500 �ves kult�ra fellegv�ra, m�sr�szt egy modern sz�llodal�ncok, turistal�tes�tm�nyek k�n�latainak saj�tos elegye. A legszebb �kori eml�keket Olyntos, Akanthos, Afythos, Potidea v�rosaiban tal�lhatjuk. A telep�l�sek k�r�l h�z�d� ma is megtekinthet� v�rosfalakat m�g az eretriai h�d�t�k emelt�k.

Akit �rdekelnek az archeol�giai helysz�nek, k�l�n�sen �rdekes lehet sz�m�ra p�ld�ul a i.e. VI. sz�zadban alap�tott kik�t�v�ros, Akhantosz, Nea Roda, a Xerx�sz parancs�ra az Athosz f�sziget f�ldszoros�n�l megnyitott csatorna, vagy Potidaia, az i.e. I. sz�zadb�l fennmaradt csatornarendszer.

A Halkidiki f�lszigeten tal�lhat� Stagira - Arisztotel�sz sz�l�v�rosa - is, amely a k�zponti bazilika �s a t�r�k id�kb�l megmaradt nyilv�nos f�rd�k romjai mellett az erd�s-gyepes buja veget�ci�, �s a k�rny�ken tal�lhat� sz�mos hidegviz� forr�s miatt is kedvelt a turist�k k�r�ben.

A term�szeti l�tnival�k ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra lehet �rdekes program Petralona �s a l�legzetel�ll�t�an sz�p cseppk�barlang, amely a h�res petralonai el�ember mened�ke volt, mintegy 750 ezer �vvel ezel�tt. A barlangban tal�lt eszk�z�k �s a t�zre utal� nyomok a ma ismert legr�gebbi leletek az archaikus korb�l.

A h�rom f�ldnyelv

Kasszandra az els� f�ldnyelv nyugatr�l keletre a maced�n kir�lyr�l Kasszandroszr�l kapta a nev�t, aki mellesleg Nagy S�ndor t�rv�nyes fia volt. Szith�ni�t a k�z�ps� f�lszigetet Poszeid�n fi�r�l nevezt�k el. Szithoni�n sz�mos v�ros, �gy Nea Focea,Toroni, Nikitit, Galatista, �rzi a biz�nci id�k felbecs�lhetetlen �rt�k� eml�keit. A k�lvil�gt�l elz�rt Athosz f�lszigeten mai napig csakis f�rfiak tart�zkodhatnak, elm�lkedhetnek, medit�lhatnak.

A f�lszigetek d�li r�szein hossz� feh�r homokkal bor�tott partszakaszon var�zslatos homokd�n�k, �szakon pedig szikl�kkal szeg�lyezett par�nyi �bl�k tal�lhat�k. A lassan m�ly�l� tenger, a finom homokos partszakaszok ide�lis �d�l�helyet jelenthetnek, kisgyermekes csal�doknak �s mozg�ss�r�ltek sz�m�ra is.

A Halkidikin megb�v� valamikori 700-800 lakos� kis hal�szfalvak m�ra m�r igazi turistaparadicsomm� n�tt�k ki magukat, a vend�gl�t�s pedig kiv�l�an alkalmazkodott a magyar turist�k ig�nyeihez. Sok helyen tavern�kban, �ttermekben, k�v�h�zakban �s pizz�ri�kban magyar nyelven is ki�rj�k az aj�nlatokat.

Sz�ll�shelyek

Halkidikin k�zel 500 sz�lloda �zemel minden kateg�ri�ban. A legkisebb 10 �gyas csal�di fogad�kt�l az 1200 f�r�helyes luxussz�lod�kig a f�lszigeten minden megtal�lhat�. A nagy sz�llod�k szinte kiv�tel n�lk�l az EMAS k�rnyezetbar�t sziszt�ma szerint �zemelnek. Aki viszont az egyszer� apartmanokat, csal�di fogad�kat �s a h�zi kosztot keresi, azoknak sz�m�ra van a legt�bb aj�nlat. Az �rdekl�d�k a legjobban teszik, ha m�g szezon el�tt megrendelnek egy katal�gust a Halkidiki sz�lloda sz�vets�gt�l �s id�ben lefoglalj�k sz�ll�shelyeiket.

K�rny�kb�li kedvelt l�tnival�k

Meteor�k

Amikor az aszk�zis h�vei a XII. sz�zadban Isten dics��t�se, �s ennek gyakorl�sa c�lj�b�l a vil�gt�l t�voli, f�lrees� helyet kerestek, a Pindosz-hegys�g barlangjaiban kiv�l� helysz�nre leltek. Az els� szerzeteslakok is ebben az id�szakban �p�ltek, m�g a mai mete�r�k n�ven ismert �p�leteket, a kora biz�nci kolostor�p�t�szet cs�cspontjainak tartj�k. A meredek szikl�k tetej�re �p�lt vall�si �p�letcsoportok a mai napig G�r�gorsz�g legnevezetesebb l�tnival�i k�z� tartoznak. A Meteora sz� egy�bk�nt "leveg�ben lebeg�t" jelent. Nem v�letlen, hiszen a mag�nyosan �ll� szirtek 100-150 m�ter magasak.

A Meteor�kon �sszesen huszonn�gy kolostor tal�lhat�, melyek egyenk�nt 600 �vn�l is id�sebbek. A kolostorok k�z�l ma m�r csak �t�t haszn�lnak val�j�ban a szerzetesek.  A kolostorok legt�bbje k�be v�jt, sz�k, cellaszer� szob�kb�l, k�z�s �tkez�helys�gekb�l, cser�ptet�kb�l �s az es�v�z gy�jt�s�re alkalmas ciszternarendszerb�l �ll. A rendh�zakban t�bbnyire csak n�h�ny szerzetes �l, de akad olyan is, ahol ap�c�k �lik a csendes mindennapjaikat.

Akik buszos vagy aut�s kir�ndul�s keret�ben fedezn�k fel a Meteor�k szirtjeit, azoknak �rdemes az Olymposz - hegys�g vonulatai ment�n h�z�d� �tvonalat v�lasztani.

Athosz hegy: h�lgyeknek csak meszir�l

Az Agiosz Orosz �b�lben haj�zva m�r messzir�l felt�nik az Athosz-hegy 2026 m-es, tengerb�l kiugr� fens�ges cs�csa. Az Athosz-hegy mintegy h�sz ortodox kolostor otthona, amelyek auton�m teokratikus k�zt�rsas�got alkotnak G�r�gorsz�gon bel�l. Az Athosz-hegyen csak 21 �vet bet�lt�tt, keleti ortodox hit� f�rfiak �lhetnek.

Azok a lak�k, akik nem szerzetesek, a f�lsziget f�v�ros�ban Kar�eszben laknak. �sszess�g�ben mintegy 1400-an �lnek a f�lszigeten. Mivel az Athosz- f�lsziget egy kiz�r�lag f�rfiak �ltal lakott z�rt vall�si k�z�ss�g, melynek hatalmas pomp�s kolostorait csak a tenger fel�l lehet megtekinteni, a h�lgyek kiz�r�lag a haj�kir�ndul�sok alkalm�val, a fed�lzetr�l csod�lhatj�k meg a nyolc legjelent�sebb kolostort �s a k�l�nleges t�jat. Az �sszesen h�sz kolostorb�l �ll� k�zt�rsas�g a kor�bbi kiv�lts�gos st�tusz�t �rizve 1913-ig t�r�k uralom alatt volt. Az 1912- 1913. �vi balk�ni h�bor�k sor�n a g�r�g hadsereg elfoglalta ugyan Athoszt, de a Szent Hegyet �n�ll�, m�r akkor semleges �llamm� nyilv�n�tott�k.

A k�zt�rsas�g ir�ny�t�st egy �gynevezett Szerzetesi Tan�cs l�tja el, �l�n annak eln�k�vel. Egy 1060-ban kelt �s m�ig �rv�nyes biz�nci bulla szerint nemcsak n�knek, de gyermekeknek �s eunuchok sz�m�ra is tilos a f�lsziget ter�let�re l�pni�k, s�t azok a haj�k, amelyek fed�lzet�n n�k is tart�zkodnak, csak 500 m�terre k�zel�thetik meg Athosz partjait.

Szab� Kata

[origo]