|
A knósszoszi palota romjai
|
Soha nem tudtuk valójában, igazán megmagyarázni ezen virágzó élő kultúrák pusztulását. Talán most megfejtettük a rejtélyt: úgy véljük, hogy a természeti katasztrófák, különösen a földrengések jelentős szerepet játszhattak a hirtelen hanyatlásban." - fogalmazott Amos Nur, a Stanford Egyetemen geofizika professzora.
Amos Nur a Földközi-tenger keleti medencéjét tanulmányozta a bronzkor végén, amikor olyan nevezetes városok, mint Trója, Mükéné és Knósszosz Kr. e. 1200 körül szó szerint eltűntek a föld színéről.
Nur szerint Kr. e. 1225 és 1175 között "földrengésvihar" lehetett felelős megannyi civilizáció eltűnéséért. De akadtak olyan kutatók is, akik egészen odáig menetek, hogy nemcsak a Földközi-tengeri kultúrákat, hanem más, ázsiai és amerikai - mint az Indus-völgyi harappai (Kr. e. 1900) vagy az óbirodalmi maja (9. sz.) - civilizációt törölt le a térképről a földrengés.
A harappai kultúra
|
Harappai szobor
|
A harappai kultúra, miután jó kétezer évig virágzott az Indus-völgyében, Kr. e. 1900 körül hirtelen tűnt el. Rejtélyes eltűnését a tudósok már sokféleképpen - pl. a megváltozott kereskedelemi feltételekkel, vagy az árja hódítók északi betörésével - magyarázták.
Nur és munkatársa, Prasad azonban miután a régió szeizmikus történetét vizsgálták meg, arra a következtetésre jutottak, hogy rendszeres időközökben pusztító földrengések érték a parti térséget az India és Pakisztán közti határ közelében.
Elméletük szerint a rengések olyan hatalmasak lehettek, hogy átalakították a térség földrajzát, eltérítették a folyókat, ezzel árvizeket, aszályokat okoztak, városaik egy részét végül iszap temette be, amely az elsősorban mezőgazdaságból élő térségekben valóban katasztrófákhoz vezetett.
Maja birodalom
|
Maja templom
|
A Stanford geofizikusa, Robert Kovach ugyanezt az elméletet alkalmazza a közép-amerikai maja civilizációra, melynek első korszaka az ún. Óbirodalom tragikusan hirtelen ért véget a kilencedik században.
Kovach feltételezése szerint az első maja civilizáció kulturális központjaival egyetlen, a Chixoy-Polochic és Motagua törésvonalain kialakuló földrengés végezhetett.
Nur ugyanakkor elismerte, hogy a földrengés-hipotézisnek megvannak a maga hátulütői. Az elmélettel szemben megfogalmazott kétségek részben abból erednek, hogy nehéz megállapítani, mely törésvonalak felelősek a múlt földrengéseiért. Nem egyértelmű továbbá, hogy egy rövid lefolyású katasztrófa megsemmisíthet-e egy virágzó civilizációt.
Nur válaszként elmondta, hogy "a földrengések igazából a monumentális struktúrákat pusztítják el, nem a mezőn dolgozó parasztokat. A merev, hierarchikus civilizációk uralkodói védtelenül találják magukat egy nagyobb földrengést követő káosz közepette. Amikor egy nagy földrengés és egy belső társadalmi-hatalmi válság 'találkozik', akkor nem elképzelhetetlen, hogy a rengés az utolsó csepp; a szakadék szélén egyensúlyozó civilizáció számára a végső lökés a pusztulásba."
|