Boti Attila Nikos
Boti Attila Nikos

Tartalom

Grgorszgrl
 
Krtrl bvebben
 
Korfu szigete
 
Grgorszgi utak
 
On-line Foglals
 
Grg Videk
 
Repljegy rendelse
 
Rdi-TV
 
On-line TV
 
Levl a szerkesztnek

 
Partnereink
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Pontos id
 
Kultra
Kultra : A vilg keletkezse

A vilg keletkezse

  2004.08.27. 09:27

Grg Mitolgia : A vilg keletkezse, a titnok s olmpusziak harca,Promtheusz s Pandra, Hraklsz. Kezdetben csak a vgtelen ttong r, a Khaosz ltezett. A szelek mg nem kavartk habosra a borszn vizeket, s a halas tenger zg hullmai sem ostromoltk a fld peremt. A mindensget betlttte a Nksz, a roppant, fekete szrny j.


A tvolban lgram keletkezett s megtermkenytette az j madart. Nksz a homly kzepbe helyezte ezsttojst, amibl idk mltn kikelt a szl fia, rosz. volt a szerelem istene, a vonzs lelke, az akarata kltztt a dolgokba, hogy egymshoz kzeltsenek s termkenny vljanak. rosz volt a legszebb a halhatatlan istenek kztt. szelditi a szveket, teremti a blcs akaratot. rosz krltekintett, de pillantsa csak a fktelen s gomolyg Khaoszt jrhatta be. A szerelem sszelleme borzadott a magnytl, visszatrt az ezsttojsba s elhozta Gait, a ds kebl, szilrd s rk Fldet, majd Uranoszt, a csillag koronzta eget. rosz letre keltette e prt, hogy ltrehozzk a vilgot s lakhelyl szolgjanak halandknak s halhatatlanoknak. rosz a Khoszbl elhvta Ereboszt, a homlyt, trsul adta Nksz mell, s az szerelmkbl szletett Aithr, a lg, s Hmera a nappal. Uranosz jjelente krllelte Gait, s termkeny fldanynk ltrehozta a halhatatlanok boldog lakhelyt, a bszke magas hegyoromokat, majd Pontoszt, a dhdten zajl tengert s Tartaroszt, a fld flelmetes mlyt. Uranosz lelsbl szlettek Gaia roppant gyermekei - a titnok s titniszok. Hat fi: a mly rvny kenosz, majd Koiosz, Hperin, Kriosz, Iapetosz s vgl a legfiatalabb s legravaszabb: Kronosz. Ht leny: Tthsz, Rheia, Themisz, Mnmoszn, Phoib, Dion s Theia. A titnok utn Gaia vilgra hozta az rdes szv, kemny lelk kklpszokat : Brontszt, Szteropszt s Argszt. A kklopszok homloka kzepn egyetlen kerek szem fnylett. Tetteikben er s gyessg volt. Roppant karjaikkal k kovcsoltk fld alatti mhelyekben az istenek legyzhetetlen fegyvereit. Mind e napig bke s szeretet honolt az istenek kztt. Egyszer Gaia azonban hrom jabb gyermeket szlt: a kemny kl Kottoszt, az ers Briareuszt s a soktag Gszt. Ilyen szrny teremtmnyeket mg nem ltott a fld. Mindkt vllukbl tven-tven izmos kar meredt el, nyakukon tven riaszt fej imbolygott. Vadak voltak s fkezhetetlenek. Uranoszban a borzadly lassan gyllett vltozott. Megragadta ht szzkez fiait s a fld mlybe, a Tartaroszba lkte ket, hogy mg a napvilgot se lthassk. Gaia, a fldanya nyszrgtt s hnykoldtt. Sokig tprengett, miknt bosszulhatn meg Uranosz kegyetlensgt. Egyszerre szrny gondolata tmadt. Ltrehozta mhben a fehr fmet s risi sarlt ksztett belle. Maghoz hvatta a titnokat, akiket szavaira elfogott a flelem. Egyedl Kronosz jelentkezett, akivel Gaia kzlte, miknt kvnja trbecsalni megtalkodott frjt. Kronosz megragadta az lesre fent sarlt s vrta az alkalmas pillanatot. Eljtt az j, s mint mindig Uranosz most is szerelemittasan kzeledett Gaia fel. Kronosz ekkor elrontott rejtekbl s megcsonktotta atyjt. Uranosz vre a fldre hullott s a vrbl a fld megszlte az ers Erinnszeket (latin nevk: Frik) : Megairt, Tisziphont s Allektt, a kegyetlen vrbossz s a furdal lelkiismeret szellemeit s megszlte a mliai nimfkat s a csillog fegyver ris gigszokat. Uranosz nemzszerve a tengerbe hullott. A hullmok tovaringattk a halhatatlan frfiert, majd lassanknt hfehr tajtk keletkezett krltte s a habokbl egyszerre egy varzslatos szpsg szz bukkant el: Aphrodit (latin neve: Venus), a szpsg s a szerelem csodlatos istennje. A bmulatos jelensg hatalamas, gyngyhzfny kagylhjon ringatzott a hullmok tetejn egszen Kprosz-szigetig (Ciprus), ami Aphrodit mellkneve is volt egyben. A titnok felhoztk a fld mlybl a szzkezeket, megfosztottk Uranoszt hatalmtl s Kronoszt tettk meg az v urv. Kronosz nem hllta meg flelmetes testvrei jtettt. is rettegett szzkez ccseitl, kezket szttphetetlen bilincsbe verte s bezrta ket a Tartaroszba, az alvilg mlyre. A titnok nl vettk nvreiket s szmos istenmagzatot nemzettek. Hperin asszonya, Theia szlte Hlioszt, a fnyes Napot. Hliosz aranyszekervel minden reggel felhajt az gre, hogy tzes sugarval elzze a homlyt. Az lnyuk az ezsthaj Szeln, a Hold, s a rzsaujj sz, a Hajnal is. Koiosz Phoibt vlasztotta prjul s szmos dics leszrmazottnak letet. Phoib szlte a szeld Ltt, Apolln s Artemisz anyjt, s Asztrit, az alvilg bolyongjnak, Hekatnak anyjt. kenosz szerelme Thtszt igzte meg. Vgtelen termkenysgk szmtalan istengyermeknek adott letet. Kzlk a legkedvesebbek : az rvnyes Nlus, a stt vz Sztx, a szpsges Asz, a hdt Kalpsz s hromezer lenyuk : az keniszok. kenosz gyermekei voltak a folyk, az lenyuk volt a szphaj Drisz is, Nreusznak, a tenger reg istennek a felesge, a nreiszek anyja. Az egek ura, a csavaros esz Kronosz a jsgos Rheit fogadta trsul. Az szerelmkbl szlettek az Olmposz halhatatlan istenei: a szzies Hesztia (latin neve: Vesta), a hzassg s hzi tzhely vdje; a fjdalmas Dmtr (latin neve: Ceres), a termkeny fld istenasszonya; a tehnszem, fltkeny Hra (latin neve: Juno); az alvilg flelemetes ura, Hdsz (latin neve: Pluto vagy Dis); a vgtelen halas tengeren uralkod Poszeidn (latin neve: Neptunus) s vgl az Olmposz ksbbi fejedelme, Zeusz (latin neve: Jupiter), a mennydrg. Zeusz mellkneve volt mg Sztr, azaz a "megment". A ravasz Kronosz nem akart Uranosz sorsra jutni, aki megjsolta neki, hogy t is az egyik gyermeke dnti le gi trnusrl. Ezrt amint gyermekei Rheinak, az istenek anyjnak mhbl vilgra jttek, Kronosz azon nyomban lenyelte ket. Egyms utn tntette el torkban Hesztit, Dmtrt, Hrt, Hdszt s Posszeidnt. Rheia ktsgbeesve ltta, mint vlnak gyermekei Kronosz bendjnek martalkv. Midn az istenanya legifjabb gyermekt vrta, elhatrozta, hogy ezt az egyet megmenti frje ell. Knyrgve fordult szleihez, Uranoszhoz s Gaihoz segtsgrt. A kt isten furfangos tervet eszelt ki. Miutn megszlte Zeuszt, szlei tancsra fehr gyolcsba csavart nagy kerek kvet tett Kronosz kezbe. Az g ura mohn nyelte le a finak vlt kvet s megnyugodott, hogy ismt megszabadult a hatalmt fenyeget veszedelemtl. Amikor pedig a vilgra rborult az j stt leple, Rheia karjn a piciny Zeusszal kilopzott Kronosz palotjbl s Krta szigetre futott. Az erd bortotta Dikt hegy mly barlangja lett a kicsiny Zeusz otthona. Rheia a csecsemt Krta els kirlynak Melisszeusznak a lenyainak, a hegy kt nimfjnak, Adraszteinak s Idnak a gondjaira bzta. A nimfk szeret gondoskodssal neveltk a nagy jvj istenfit. sszegyjtttk a krtai harcosokat, a krszeket, hogy rt lljanak a barlang eltt. Az rkd vitzek drdikat rcpajzsaikhoz veregettk, nehogy Zeusz srsa Kronosz flbe jusson. A nimfk hegy kecskje, Amaltheia tejvel s a szorgos mhek mzvel tplltk Rheia gyermekt. Amaltheia oly bsges s tpll tejet adott, hogy midn kimlt, a hls Zeusz az gboltra emelte s csillagkpet formlt belle. Szarvbl bsgszarut varzsolt, amelybl kifogyhatatlan gazdasggal mlik az tel s az ital. Brbl pedig gyzhetetlen pajzsot ksztett magnak, amit aigisznek hvtak. A pajzsot a rettent Gorg-f dsztette s a villm sem hatolt keresztl rajta. A j tpllktl s a szves gondoskodstl Zeusz csakhamar ifjv serdlt. A fiatal isten fjdalommal hallotta btyjai s nvrei sorst. Amikor mr ersnek rezte magt, elhatrozta, hogy harcba indul Kronosz ellen s megszabadtja testvreit s lednti trnjrl a kegyetlen istent. Zeusz kenosz egyik lnyt Mtiszt hvta segtsgl. Mtisz fvekbl varzsitalt ksztett s nhny cseppet Kronosz telbe kevert. Az istenek urt heves grcsk fogtk el, klendezni kezdett s szp sorjban kihnyta lenyelt gyermeit. Legelszr a kvet, majd egyms utn Poszeidnt, Hdszt, Hrt, Dmtrt s Hesztit. gy lett Zeusz, a legfiatalabb isten a legidsebb. Az istenfiak nyomban haraggal fordultak trnjra fltkeny atyjuk ellen s Zeusszal szvetkezve megkezdtk a nylt kzdelmet Kronosz uralmnak megdntsrt. Kronosz testvreihez, a titnokhoz folyamadott. Rheia nem hagyta el frjt, akinek tbora az Othrsz hegyn volt. Zeusz s testvrei pedig az Olmposz hfedte brceit szlltk meg. A kmletlen harc veken t folyt, hiszen halhatatlanok lltak halhatatlanokkal szemben. A ravasz Kronoszon nem volt knny gyzedelmeskedni. Zeusz elkeseredsben nagyanyjhoz, Gaihoz fordult segtsgrt. Gaia megjvendelte Zeusznak, hogy gyzni fog, ha megnyeri szvetsgesl a Tartaroszba zrt szzkezeket s a kklszokat. Zeusz megfogadta az istenanya tancst. Kiszabadtotta lncaibl Gaia hrom fit, a kemny kl Kottoszt, az ers Briareuszt s a soktag Gszt. Felhozta a Tartaroszbl a hrom kklopszot is, majd megnyerte szvetsgesl kenosz lenyt, Sztxt, az alvilg folyjt s annak lnyait : Nkt, a gyzelmet; Kratoszt, az ert; Bit, az erszakot s Zloszt, a haragot. A titnok kzl egyedl csak Promtheusz, Iapesztosz fia llt Zeusz oldalra, mert anyja Themisz idben kioktatta. A kklopszok rettent fegyvereket kovcsoltak. Poszeidnnak hromg szigonyt ksztettek, mellyel habosra kavarhatta a borszn tengert. Hdsz lthatatlann tev sisakot kapott s gy szrevthetetlenl megkzelthette ellenfeleit. De a leghatalmasabb fegyver Zeusznak jutott: az eget-fldet rz mennydrgs s a vakt villm, amellyel brkit hallra sjthatott. A harc tizedik esztendejben Zeusz jabb rohamra indult Kronosz ellen. Az els sorban a szzkez risok kapaszkodtak szlsebesen Othrsz ormai fel. Megragadtk az villmok fnytl elvaktott, tehetetlen titnokat. Ers ktelekkel megktztk ket s a Tartarosz mlybe hurcoltk ket, oda, ahol eddig k maguk snyldtek. A titnokat legyztk, Kronosz elvesztette hatalmt. Ksbb Zeusz Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartarosbl, de szmzte. A messzi nyugaton a Boldogok Szigetein, az dvzlt halottak fejedelmv tette. Zeusz elfoglalhatta gi trnust az Olmposzon. A Messzedrg nem feledkezett meg trsairl. Megosztota testvreivel a vilg uralmt. maga uralkodott az gben, Poszeidn a tenger feletti hatalmat rklte. A szeld Dmtr istenasszony uralta a fld sznt, Hdsz osztlyrsze pedig a stt alvilg, a holt lelkek birodalma lett. A kklopszoknak megparancsolta, hogy ezentl k ksztsk az istenek fegyvereit. A Hekatonkheirektl, azaz a szzkez nagybtyjaitl rettegett Zeusz. Nem akart tbb hborsgot az istenek kztt, ezrt a szrnyeket jra lncra verte s visszazrta fld alatti brtnkbe, ahol a titnok rzst rendelte el nekik. A villmok flelmetes ura, a messzedrg Zeusz uralkodott gen s fldn. Haragjt istenek s emberek egyarnt rettegtk. Hatalma mindenv kiterjedt, tekintete thatol a sr fellegeken, behatolt a fld mlybe. szabta meg a mindensg trvnyeit. Amikor a titnok harca folyt, akkoriban mr tele volt a vilg istenekkel s mindegyik teljesebb tette a vilgot valamivel, ami addig hinyzott. Az jszaka lenyai a Nappal s a Vgzet, fiai a Hall, Hpnosz, az lom s Mmosz, az rk gncsoskod, aki mg az istenek alkotsaiban is csak kivetnivalt tallt. Az jszaka lenyai voltak a Moirk (latin nevk: Prkk): Klth, Lakheszisz s Atroposz. k voltak a sors krlelhetetlen istenni, akik az let fonalt fonjk, alaktjk s elvgjk. Ms hagyomnyok szerint a Moirk Zeusz s Themisz lenyai. Nksz lenya volt mg Nemeszisz, aki minden bnt megtorol s Erisz, a viszly istennje. Kronosz fia elszr kenosz s Tthsz titn lenyt, Mtiszt, az okossg istennjt vette nl. Gaia s Uranosz nem j szemmel nztk Zeusz hzassgt. Amikor Mtisz gyermeket vrt Zeusztl, akkr figyelmeztettk, hogy ha vilgra hozza, a gyermek a sors rendelse szerint a bukst fogja okozni. Ezrt Zeusz, atyja pldjt kvetve lenyelte Mtiszt. Vele egytt az Olmposz ura magt az isteni blcsessget is bekebelezte. Nemsokra Zeuszt szrny fejfjs lepte meg. Napokig sztlanul lt trnusn s keservesen nyszrgtt. Az istenek sznakozva lltk krl, de egyikk sem tudott segteni rajta. Midn Zeusz fjdalmai elviselhetetlenn vltak, ellpett Hphaisztosz, a mennyek kovcsa s rzbaltjnak egyetlen csapsval felnyitotta atyja fejt, ahonnan egy istenn emelkedett ki teljes fegyverzetben : Pallasz Athn. Amint krltekintett, az Olmposz megrendlt s a tengeren roppant bborszn hullmok tornyosultak. Pallasz Athn volt hivatva arra, hogy a pajzsval vja a harcok rettenthetelen hseit. tantotta meg az embereket a szerszmok hasznlatra, a klnfle mestresgekre, a fonsra, szvsre. Minthogy anyja blcsessgt rklte, a bajbajutottak hozz fordultak tancsrt s Athn soha nem hagyta cserben az elesetteket. Mtisz utn Zeusz Uranosz s Gaia lenyt, a termszet s az erklcs rendjnel rasszonyt, Themiszt vlasztotta. Frigykbl szlettek a Hrk : Eunomia, a trvnyessg, Dik, az igazsg s Eirn, a bke. A Hrk gyeltek az vszakok vltakozsra s az erklcsi vilg rendjre. Zeusz asszonyainak sorban Themiszt Mnemoszn, az emlkezet istennje kvette. A mennydrgs ura kilenc jet tlttt kedvesvel s a trvnyszabta id mltn Mnmoszn kilenc istenasszonyt hozott vilgra a Helikn lankinak tvben. Megszletett a kilenc mzsa, akik tncaikal s dalaikkal vidtottk az istenek lakomikon s nnepsgeiken. k voltak a mvszetek s a tudomnyok sugalmazi : Klei, a dicssg hrnke - a trtnetrs, Euterp, az rmet nyjt - a lrai kltszet, Thaleia, a virol - a sznmvszet, Melpomen, a dalos - a tragdia, Terpszikhor, a tncos kedv - a tnc, Erat, a bbjos - a szerelmi kltszet, Polhmnia, a sokoldal - az eposz s nmajtk, Urania, a mennyei - a csillagszat, Kalliop, a szpszav - az epikus kltszet istennje. Hra, Kronosz s Rheia lenya Szmosz szigetn szletett s Arkadiban nevelkedett. Ikertestvre, Zeusz kezdetben sikertelenl udvarolott neki. Hrnak csak akkor esett meg rajta a szve, mikor Zeusz megtpzott kakukknak lczta magt. Mikzben Hra gyngden melengette a kebln, Zeusz gyorsan jra fellttte igazi alakjt s megerszakolta Hrt. gy aztn, hogy a szgyent elkerlje, knytelen volt hozzmenni. Valamennyi isten vitt ajndkot a lakodalmukra. Fldanya pldul egy aranyalmaft ajndkozott Hrnak. Az rk ifjsg alminak rzi voltak a Heszperiszek Hra gymlcssben az Atlasz hegysgben. Hra s Zeusz Szmosz szigetn tltttk nszjszakjukat, amely hrmoszz vig tartott. Hrnak s Zeusznak hrom gyermeke szletett, hrom isten: rsz (latin neve: Mars). Hadisten, az alattomos, csalrd hbor, a harc kedvrt val harc istene. Ksri Erisz, a viszly istennje s a vrszomjas Eno, a Graik egyike. k a Gorgk nvrei voltak, akik szletsktl fogva regasszonyok. Jellegzetessgk, hogy egy kzs szemk egy foguk van. rsz lovainak neve: Villogs, Lng, Lrma s Rettenet. Hra s Zeusz gyermeke volt Hb, az ifjsg istenasszonya, aki ksbb Hraklsz felesge lett. Harmadik gyermekk Eileithia, aki az jszltteket segtette a vilgra. Negyedik gyermekk elvileg Hphaisztosz (latin neve: Vulcanus) volt, aki egyesek szerint szzen fogant. Ezt a csodt mindaddig nem akarta elhinni Zeusz, amg be nem ltette Hrt egy szkfle gpezetbe, amelynek karjai tleltk s fogvatartottk a benne lt. gy kellett megeskdnie Hrnak a Sztxre, hogy nem hazudik. Hra apa nlkl szlt csf fit, Hphaisztoszt lehajtotta az Olmposzrl. A tengerbe esett, ahol a nreisek - Thetisz s nvrei - szelden karjaik kz fogtk s felneveltk. rkre snta maradt, de a kovcsmestersget nagyszeren rtette. Elszr a tenger mlyn egy barlangban ksztett drga kszereket jtevi szmra, a nreiszeknek. Ksbb visszatrt az Olmposzra, ahol ragyog kovcsmhelyt lltott fel s csods rcpalott emelt az isteneknek. Ksbb Aphrodit frje lett s kettjk fia rosz (latin neve: Amor vagy Cupido), a szerelmi vgy istene. Az rzki termszet Zeusz szmos titnoktl vagy istenektl szrmaz nimfval hlt egytt s az ember teremtse utn haland nkkel is. Ngy nagy Olmposzi istent nemzett hzassgon kvl. Elsnek Hermszt Maival, Atlasz lenyval, aki az arkadai Kllen-hegy egyik barlangjban hozta vilgra fit. lett Apolln kzbejrsval a tizenkettedik olmposzi isten. Zeusz adott neki egy fehr szalagokkal dsztett hrnki plct, amelyet mindenkinek ktelessge volt tisztelni. Kapott mg egy kerek kalapot az es ellen vdelml s egy szrnyas aranysarut, amely szlsebesen rptette tova. Irisz, a szivrvny istennje mellett gy lett Hermsz az istenek msik hrnke. Hermsz tallta fel a kavicsokbl val jslst s a kockajtkot. Hdsz is szerzdtette hrnknek. Az volt a feladata, hogy aranybotjt a haldoklk szemre tve, szelden, de kesszln elszltsa ket az lk sorbl. Segtett a Moirknak sszelltani az bct. tallta fel a csillagszatot, a zenei sklt, az klvvst, a tornt, a slyokat s mrtkeket valamint az olajfatermesztst. Hermsznek szmtalan fia volt, tbbek kzt Ekhin, az argonautk hrnke, Autolkosz, a tolvaj s Daphnisz a psztorkltszet feltallja. Hermsz s Pnelop gyermeke Pn, aki kecskelb s kecskeszarv psztoristen. A msik kt isten Apolln s Artemisz Ltval (latin neve : Latona) val kapcsolatbl szrmazik. Amikor egytt hlta, nmagt is, a lenyt is frj vltoztatta. A fltkeny Hra azonban utastotta Pthn kgyt, hogy vegye ldzbe Ltt s kijelentette, hogy nem engedi, hogy Lt olyan helyen szljn, ahol a nap st. Ltnak a Dli Szl szrnyn sikerlt eljutnia a Dlosz kzelben fekv Ortgira, ahol vilgra hozta Artemiszt, aki szletse utn nyomban segtett tkeli anyjnak egy olajfa s egy datolyaplma kzt megszlni Apollnt. Dlosz addig sz sziget volt, ettl fogva azonban mozdulatlann vlt s isteni parancsra senkinek sem volt szabad megszletnie vagy meghalnia rajta. Ezrt a betegeket s a terhes asszonyokat tszlltottk a tengeren Ortgira. Apolln (latinul: Phoibosz Apolln) a grg mitolgiban napisten, a jsls s a kltszet istene. Artemisz (latinul: Diana) holdistenn s a vadszat istennjv vlt. Zeusz halandnak lczva kikezdett Szemelvel, a thbai Kadmosz lnyval is. Hra azonban regasszony alakjban arra biztatta a krbell hatodik hnapban lv Szemelnek, hogy krje meg titokzatos szeretjt, hogy fedje fel igazi alakjt s termszett. Mikor Zeusz visszautastotta Szemel krst, akkor nem volt hajland tbb az gyba fekdni. Zeusz erre mrgben mennydrgs s villmls formjban mutatkozott meg s Szemel belepusztult. Hathnapos magzatt azonban Hermsz megmentette : bevarrta Zeusz gykba, ahol hrom hnapig fejldtt. Mikor elrkezett az ideje Zeusz vilgra hozta Dionszoszt, akinek a neve azt jelenti, hogy "ktszer szletett" vagy a "ketts ajt gyermeke". Msik neve a mitolgiban Bakkhosz. Nevelanyja In, aki Leukothea nven tengeristenn, a hajtrttek megmentje lett. Dionszosz a szlmvels, a bor s a mmor istene lett. Ksri a bacchnsnk, szatrok s a mainaszok, azaz az "rjngk", akik elragadtatott asszonyok. Zeusz anyja, Rheia elre ltta, hogy mennyi bajt fog okozni fia bujasga. Egyszer mg sajt testvrei is fellzadtak ellene, de Thetisz, a nereida, Briareusz segtsgvel megmentette. Az sszeeskvst Hra vezette ellene, akit csukljra csatolt aranybilincseknl fogva felakasztott az gboltra s mindkt bokjra egy llt kttt. Zeusz s Demtr lenya volt Perszephon (latin neve: Proserpina), akit ksbb elrabolt Hdsz. A felesge lett, az alvilg kirlynje, ami ellen Dmtr tiltakozott. Zeusz gy tett igazsgot, hogy az v egyharmadban Perszephon Hdsszal lehet. A termszet ekkor jelzi Dmtr fjdalmt. Dmtr a haland Iaszinnal is lelkezett a barzdk kztt, akit a fltkeny Zeusz villmmal hallra sjtott. Iaszn s Dmtr fit Plutoszt, a Gazdagsgot Eirn, a bke nevelsvel bzott meg Zeusz s bsgszaruval ajndkozta meg. Kronosz lenyai kzl csak Hesztia nem ismerte meg a szerelmet. msok hzi tzhelyre vigyzott. Kln temploma nem volt, de valamennyi isten templomban tiszteletben rszeslt. Ezek utn Zeusz elgedetten nzett krbe az Olmposz gbe nyl cscsrl. Azonban mivel mg nem voltak emberek, mg nem mutattak be ldozatokat s nem nekeltek himnuszokat az isteneknek, a vilgmindensg szpsge tank nlkl maradt. Gaia ltrehozta az embert, aki testben az istenekhez hasonltott, de az giek halandv tettk. Zeusz Iapetosz kt fit, az egygy Epimtheuszt s Promtheuszt bzta meg azzal, hogy ruhzza fel az llnyeket klnfle kpessgekkel. Mire azonban az emberre kerlt a sor, mr nem volt mit rosztania. Promtheusz ezrt belopzott Hphaisztosz mhelybe - ahol az isteni kovcs a kklpszok segtsgvel az olmposziak fegyvereit ksztette - s ellopta a tzet s a kovcsmestersg titkt. Felkereste Pallasz Athn szentlyt, ahol a blcsessget s a kzmvessget riztk s e javakkal is megajndkozta az embert. Az ember gyess vlt s lassanknt az isteneknek jr ldozatokrl is elfeledkezett. Zeusz roppant haragra gerjedt a halandk elbizakodottsga alapjn. Promtheusz ki akarat bkteni Zeuszt, ezrt nnepsget szervezet, pedig gyllte t, mert apjt, Iapetosz titnt visszazrta a Tartarosz mlyre. Az ldozati bika elosztsnl Zeuszt a csontot s a zsrt kapta, ami miatt a fisten haragjban azonnal visszavette a tzet az emberektl, de Promtheusz visszalopta. Erre bosszbl meggrte Zeusz, hogy olyan ajndkot fog kszteni az embereknek, hogy a nagy rmtl nem fogjk ltni a bajt. Mindaddig az emberek bkben ltek a fldn, de ezek utn az istenek gondoskodtak arrl, hogy bezegsg, fradtsg, bnat, aggsg gytrje ket. Zeusz megparancsolta Hephaisztosznak, hogy ksztsen fldbl s vzbl egy szpsges szzet, istennhz hasonlt. Pallasz Athn hfehr csillog kntsbe burkolta az agyagbl formlt isteni teremtmnyt s megtantotta az asszonyi munkra, a mesteri szvsre-fonsra. Aphrodit a csbts s a szerelem bverejvel, mg ksri a Khariszok (latin nevk: Grtik) : a kedvessg, a bj s a hla hrom istennje Peith, a rbeszls istennjvel egytt szpmv aranylncot aggattak r. Az vszakok istenni, a Hrk virgfzrrel dsztettk fel. Hermsz hazugsgot, csbt szavakat s tolvajszoksokat rejtett keblbe s plcja megrintsvel elnevezte: Pandra, azaz "csupa ajndk", mivel valamennyi isten adott valamit magbl. Zeusztl faragott szelenct kapott. A szpsges szzet, az els asszonyt Hermsz ksrte le a fldre Epimtheuszhoz, akik elfeldkezve testvre intelmrl tvette Zeusz ajndkt. A furfangos, elrelt Promtheusz, aki Uranosz s Kronosz bukst is ltta mr, tudta, hogy rettent baj szrmazik az emberekre amiatt. Pandrt elfogta a kivncsisg, hogy vajon mi rejtzhet a szelecben. Felnyitotta, de ekkor csapatostul rajzottak ki a baj dmonai: az nsg, a betegsg, a gond, a gonoszsg sminden egyb nyomorsg. Pandra ijedten csapta le a doboz fedelt, de mr ks volt. Csak Elpiszt, a Remnysget zrhatta vissza a brtnbe. Zeusz parancsra Hephaisztosz Kratosz s Bi segtsgvel Promtheuszt a Kaukzus gbe mered szirtjhez lncolta, ahol minden nap egy sasmadr felfalta a mjt. Egyetlen ember vetdtt Promtheusz knjai sznhelyre: az argoszi I, aki Hra papnje volt. Zeusz beleszeretett s ezrt az istenn tehnn vltoztatta s Gaia fira az ezerszem Argoszra bzta, aki bren rkdtt Mknben. Zeusz vgl Hermszt kldte le hozz, aki fuvolja bvs hangjval szes szemnek lehunysra knyszertette, majd lefejezte. Azta hvjk Hermszt Argeiphontsznak, azaz "Argosz-lnek". Argosz ezer szemt Hra szent madarra, a pva legyezs farkra helyezte. A tehn It egy bgly egszen Promtheuszig kergette, aki anyja, Themisz rvn mr ltta a lny jvjt. Azt tancsolta neki, hogy a Nlus deltjban keressen menedket s hogy vakodjon a keleten l Gorgktl, griffektl s az egyszem arimaszposzoktl.. Vndorlsa sorn Irl neveztk el a tengerszorost Boszporusznak, azaz "Tehntkelnek". A Nlusnl Zeusz szeld kezvel megrintette s ksbb megszlte Epaphoszt, Egyiptom kirlyt. Promtheusz megjsolta neki, hogy az tdik nemzedk, tven leny utd fog visszatrni Argoszba s hogy az tizenharmadik nemzedkben lesz az a hs, aki majd Zeusz akarata ellenre meg fogja szabadtani. gy is trtnt. I nagy tiszteletben rszeslt az egyiptomiak krben, akik istennjket ziszt tiszteltk benne. I elvette Nlus lenyt Memphiszt s a nevre alaptott vrost. Kzs lnyukrl, Librl neveztk el a szomszdos orszgot, Lbit. Az leszrmazottja volt Hraklsz, aki valban harmincezer vvel ksbb nyilval letertette a madarat s megszabadtotta Promtheuszt. Gaia, a Fldanya megirigyelve az Olmposziak hatalmt s bosszt kvnva gyermekeirt a titnokrt vilgra hozta a gigszokat, a kgylb risokat. Elhalvnyodtak a csillagok, Hliosz, a Nap istene is rmlve tartotta vissza a lovait, amikor eljttek a gigszok. A bosszll sereget arra krte, hogy szabadtsk meg a Titnokat s hogy ehhez a hegyeket s folykat, azaz minden tagjt felhasznlhatjk. Azonban az olmposziak is sszefogtak az alvilg lelkeivel s a folyk isteneivel. A gigszok sztfesztettk a termszet hatrait. A sziget elhagyta helyt a tengerben. A sziklaztonyok a felsznre kerltek. A tengerpartok eltoldtak. Gaia a sima mezn lt, mivel nem volt magaslat tbb a fldn, mivel sztoszotta magt fiai kztt. rsz meglte Pelroszt s Mimaszt. Pallasz Athn Damasztrral s Ekhinnal vgzett. Apolln pedig Porphrint gyzte le, aki Dloszt tmadta. A gigszok halla utn Gaia mg Tphnt, a szzfej, tzokd rist hozta a vilgra, aki ell az istenek Egyiptomba menekltek. Zeusz legyzte s a szicliai Aitn (Etna) hegyt bortotta r. Tphn idnknt megrzkdik, ilyenkor lng csappan fel a tzhny hegy mlyrl. A fldn Tartarosz-kgy lenytl Ekhidntl szrmaz szrnyeteg fiait hagyta htra, amg Hraklsz meg nem lte ket. Hraklsz (latinul: Herkules) Zeusz s a haland Alkmn fia volt. ccse Iphiklsz egy jszakval volt fiatalabb nla. Nevelapjuk Amphitrn volt, akinek a pajzst hasznltk blcsnek. A Hra ltal kgyktl csods mdon menekltek meg. Hra ksbb rletet kldtt r, ami miatt sajt s ikertestvre kt gyermekt is a tzbe vetette. Delphoi jsnhz ment, hogy Apollntl krjen bocsnatot s krjen tancsot hol telepedjen le szgyenben. Pthia jsn ekkor nevezte elszr Hraklsznak, mert korbban nagyapja utn Alkeidsznek hvtk. Vgl Mkn kirlyt, Eursztheuszt kereste fel, akinek tz feladatt teljestette. Az els az volt, hogy hozza el a nemeai oroszln brt. A msodik, hogy lje meg a lerni Hdrt. A mocsrban segtsgre volt Iphiklsz fia, Ioalosz is s ksbb ezt a kirly nem is akarta beszmtani a tz kz, mert nem egyedl hajtotta vgre. A harmadik feladat az volt, hogy hozza el lve a kerneiai szarvast. Negyedjre a ermanthoszi vadkant kellett lve elhozni. tdjre a feladata Augeiasz istlljnak kitakartsa volt egy nap alatt. Hatodszorra leltte a Sztmphalosz-t rclb, rccsr, falnk madarait. A hetedik munka a krtai bika Mknbe vezetse volt. Nyolcadik feladata rsz s Krn emberev lovainak elhozsa volt. Kilencedjre Hippoltnek, az amazonok kirlynjnek vt kell elhozni. Ebben a kldetsben mg Trjba is elvetdtt. Tizedjre Gronsz teheneit kellett elhoznia. Mivel azonban kett ellen kifogssal ltek, ezrt tizenegyedik munkaknt elhozta a ngy Heszperisz (Aigl, Ertheia, Heszperia s Arethusza) aranyalmit, amit mg Gaia adott Hrnak nszajndkknt. Megszerzsk utn Hraklsz Pallasz Athnnak adta, aki visszavitte. Tizenkettedik feladatknt pedig felhozta sok veszlyt legyzve az alvilgbl s megmutatta a hromfej kutyt, Kerberoszt. Eursztheusz szolglatbl megszabadulva Deianeirt vette el. Fiuk szletett, Hllosz. Hraklsznak hajdann megjsoltk, hogy l meg nem lheti, csak az, aki mr az Alvilg lakja. gy is trtnt. Nesszosz, a kentaur vrvel bekent ruha annyira knozta, hogy vgl arra krte fit, hogy az Oita hegyn mglyn gessk el. A fi meg is tette apja utols krst Iolaosz segtsgvel. Hraklsz egyenesen az Olmposzra szllt, mert az istenek tengernyi kzdelme utn halhatatlansggal jutalmaztk. Hra kiengeszteldtt s Hbt, az ifjsg istennjt adta hozz felesgl. Az istenek asztalnl vgl Ganmdsz, az istenek pohrnoka ambroszival s nektrral knlta aranykehelyben.

Novki kos Tams (Platschu)

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
GRG FRUM
 
STEFANOS APARTMAN
 
Arna2000
 
Grg receptek
 
Ajnlott oldalak
 
Krj Hrlevelet
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
Ltogatk szma
Induls: 2004-08-10
 
Letltsek szma
 
Rlunk a mdiban
 
Gygyt videk
 
G-mail
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Tartalom

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!