Az eltűnt világ I. rész Az Égei-tenger égszínkék vize fodrozódik Théra ősi szigetének hajdani közepe fölött, mely egy hatalmas vulkánkitörés alkalmával merült a víz alá - mint a mondabeli Atlantisz - több mint 3600 évvel ezelőtt.   Ahogy a világűrben felénk száguldhat egy már régen felrobbant csillag fénye - sok ezer esztendővel a csillag kataklizmája után -, úgy érte el Mükénét a minószi civilizáció sugárzása azt követően, hogy ez a kultúra eredeti formában már nem létezett többé. Az égei-tengeri birodalomra sötétség és feledés borult. A következő évszázadokban a görög mítoszok emlékeznek a minósziak dicső múltjára, szabadjára engedve fantáziájukat. 1. Atlantisz évezredek óta a tudatunkban él. Minden nép keresi a múltját s minél korábbi időben, kutatunk, annál kevesebb fogódzót találunk. Kik vagyunk mi valójában? Az Atlantisziak leszármazottai? A ködös múltat s egyben izgalmas rejtélyt a magyar Alföld jelenti számomra. Ezért is tűnhet nagy kerülőnek az Atlantiszhoz vezető utam, amikor a pusztából indulok a felfedezőútra. Az emberiség történelmében az időnek és a folytonosságnak meghatározó szerepe van. Ha a generációk nem tudják a stafétabotot egymásnak átadni, minden civilizáció - nagyszerű eredményei ellenére is - néma marad. 2. A 60-as évek elején olvastam először a titokzatos Atlantiszról, és nagyon felcsigázta érdeklődésemet. Később, amikor Szantorini szigetén az ókori Akrotiri városának feltárásáról hallottam - melyet eltemetett egy felrobbant vulkán tüzes hamuja -, nem gondoltam, hogy a hirtelen elsüllyedt szigettel, Atlantisszal hozzák majd összefüggésbe. Megszállottként gyűjtöttem az Atlantisszal kapcsolatos információkat és egyre inkább vonzódni kezdtem az ókori görög kultúrához. Kik lehettek Ők, akik meghaladták a mai ember tudását és történelmi távlatokból nézve, gyorsan eltűntek a történelem színpadáról? Nem maradt utánuk semmi, csak eposzok és legendák. Van valós alapja az Atlantiszról szóló elbeszéléseknek? Vagy netán az egész csupán a fantázia szüleménye? Nem tartom magam újdonsült atlantológusnak, de lelkes amatőrnek sem. Sokat utaztam és bejártam a filmem és fotóim által bemutatott területeket. Elolvastam az egymásnak sokszor ellentmondásos véleményeket is.   A filmemben autodidakta módon közelítem meg az Atlantisszal kapcsolatos rejtély megvilágítását. Az összegyűjtött információk alapján arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggés feltételezhető a Théra vulkán felrobbanása és a minószi kultúra összeomlása között?   3. A régészet iránti vonzódásomat szülőföldemrol, a magyar Alföldről hoztam magammal a görög földre. Az Alföld ősfolyóktól szabdalt területén gyermekkoromban sokat csatangoltam és minden olyan jel, amely nem tartozott a megszokott pusztai képhez, felkeltette a kíváncsiságomat és megmozgatta fantáziámat. A Békés-megyei Dévaványa és Körösladány között található egy kis major, Kéthalom. Két titokzatos dombjáról nevezték el ezt a kis tanyát. Itt születtem. Ifjúkoromban találkoztam először a rejtélyes jelekkel karcolt cseréptöredékekkel, a szépen megmunkált kövekkel, és a pattintott kőszerszámokkal. Édesapám kérdéseimre így válaszolt: - "Több ezer évesek ezek a leletek, fiam!" Mint tanyasi tanító, Ő is nyitott volt minden új befogadására, ezért nem tiltotta meg, ha órákra eltűntem és a titokzatos leletek összegyűjtésének lázában égtem. Órák-hosszat bandukoltam a szántásokon és figyeltem a föld változó színét. Kik használták ezeket a tárgyakat, és honnan kerültek a Sárrét e szegletébe? Erre kerestem a választ sokáig, mindhiába. Az újkőkorban volt itt víz bőven. Azóta a klímaváltozás miatt kiszáradt a táj, de ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a múlt századi folyami szabályozások is siettették. Eltűntek a mocsaras területek, a libegő lápok és náderdők. Szűcs Sándor: "a régi Sárrét világa " című könyvében írt a letűnt világról. Találóan nevezték őt pályatársai a Magyar Atlantisz utolsó tanújának. A kéthalmiak ezt a területet vízvájta magaslatai miatt Szigetszáznak hívták. A kanyargós és a rég kiszáradt ősfolyam északi partján egy igen magas domb állott. Ebbe vájt bele a 60-as évek elején a talajjavító földgyalu gépe. A domb tetején több méter mély bányát nyitottak és szétszórták a földet az akkor még érintetlen talajon. A föld mélyéről felhozott sárgás-agyagos földdel javítani lehetett a humuszban nem éppen gazdag réti földeken. A magas ősfűből olykor túzokok húztak elő, nemtetszésüket nyilvánítva, hogy ez a terület ősidők óta az övék, idegennek itt semmi keresnivalója nincs. 4. A 80-as évek elején többször elcsaltam a kislányomat régészkedni, remélve, hogy kedvet kap az ősrégi dolgok iránt. Az általam megtalált kőbaltát elrejtettem egy göröngy alá és nagy lelkesedést mutattam, amikor megtalálta. Ennek ellenére nem vonzotta az ősrégészet, hanem követte édesapja hivatását, az orvosi pályát. A felbányászott agyagos földdel rengeteg kőbalta, csont és cseréptöredék került elő. Ezeket a régiségeket kezdtem összegyűjteni és rendszerezni. Szenvedélyem egy leletmentéssel is felért. 5. A Körös-és a Tiszai-kultúra hagyatékáról Kalicz Nándor írt érdekes könyvet "Agyag Istenek " címmel. Vonzódásom a neolitikum iránt egyetemista koromban ért tetőfokára. Amikor hazalátogattam, első utam mindig a Király-dombhoz vezetett. Sokszor képzeltem el a neolit kori emberek életét az Őskörös partján, amint a félig földbe süllyesztett és agyaggal döngölt házaikban tették dolgukat. A Kárpát-medence őstörténetének ez az igen hosszú szakasza a leletek tanúsága szerint nagyon mozgalmas volt. Délről, Keletről, Nyugatról érkező kisebb-nagyobb népcsoportok küzdöttek meg egymással egy-egy termékenyebb terület vagy bővizű folyó birtoklásáért. A könyvben érdekes alcímekben mutatja be a szerző a magyar Alföld és az égei világ kapcsolatát, pl.: "Tell"-ek a Tiszántúlon, Trója és a Kárpát-medence, Kelet és Nyugat határán, Balkániak a Dél-Alföldön stb. 6. A hódmezővásárhelyi Tűzkövesen olyan sarlós Istenséget találtak a régészek, amelyeknek márvány hasonmásai az Égei-tenger szigetein, vagy Anatóliában is fellelhetők. Bámulatos a hasonlóság az egyes kultúrák között a távolságok ellenére is, ami azt bizonyítja, hogy a neolitikumban igen intenzív kereskedelem zajlott az egymástól nagy távolságra élő közösségek között. Gyűjteményem egyre gyarapodott és vele együtt a rejtélyek száma is. Megpróbáltam rendezni a régiségeket. Tablókat, térképeket készítettem és a lelőhelyeket számokkal jelöltem be. 7. Az Égei-tengerben 3628 évvel ezelott az ősi Théra központi részén egy másfél kilométer magas hegycsúcs állt. Súlyát nem bírta el a vulkánkamra mennyezeti fala és beomlott. Óriási robbanás történt és helyén kialakult egy 300-400 méter mély második kaldera. Az első húszezer évvel korábban alakult ki. A jelenleg látható kaldera a két vulkanikus kitörés következménye. Talán az írott történelem legnagyobb katasztrófáját élte át az ókori ember. Nem csoda, ha mítoszok, legendák sokasága maradt fent az elmúlt évezredek alatt. Szantorini szigete ma is tele van titkokkal.   A mészkőtömbökből kialakított szakrális helyek az ókori Théra városa előtt szinte minden magányos sziklán előfordulnak. Milyen indítékkal és belső sugallatra faragták ezeket a sziklatömböket a rejtélyes elődök? Talán áldozati kegyhelyeknek, vagy temetésre használták ezeket az atlantisziak? Vagy kedvükre meditálhattak, és helyezhették el e szakrális helyekre az Isteneknek felajánlott áldozati tárgyaikat? Miért csak Szantorini szigetén lehet velük találkozni? Krétán egyet sem találtam, persze az is lehet, hogy elkerülte a figyelmemet. Az óriási pusztulás komoly vallási és pszichológiai hatással volt, a korabeli emberek hitvilágára. Az emberáldozat bizonyítékait is megtalálták Krétán.   8. Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy a Küklád szigetek lakóinak, a krétai minószi telepeseknek milyen kapcsolatai lehettek a Balkánnal és a magyar Alfölddel? Kezemben tartom a spondylus kagyló fosszilis példányát. Ez a kagyló a Vörös-tengeren volt honos, onnan került Kéthalomra. Több helyen kifúrták, tulajdonosa amulettként hordhatta. Hogyan kerülhetett a Kárpát-medencébe? A jégkorszak után az éghajlati övek észak felé tolódtak el, és ezt szinte mindig követték az emberek is. Így, meg tudták őrizni eredeti életformájukat. Kétezer évvel a felmelegedés kezdete után különös népek jelentek meg a Kárpát-medencében. Óriási erdős területeket irtottak ki, és a kitermelt fákból földvárakat építettek az Alföldön. Nyugaton még alighogy kibontakozott a megalit kultúra, a megalikus építmények emelése még nem is volt igazán a csúcspontján, már meg is jelentek a keleti földvárépítők. Magyarországon, Polgár mellett található a Csőszhalom nevű domb, amelynek mágneses térképe jól mutatja az alatta megbúvó 8000 éves földvár szerkezetét. A sáncok és árkok gyűrűi mintha csak Atlantisz fővárosát idéznék. A földvárakat építő népek a magyar Alföldről később tovább vándoroltak északi és nyugati irányba, azaz egész Európába. 9. Bizonyára sokan hihetetlennek tartják, pedig számos bizonyíték van arra, hogy a minósziak, illetve később a mükénéiek kapcsolatban álltak a Balkánnal és Közép-Kelet-Európával. Ezek a csodálatos hajósok kereskedtek és Atlanti-óceánra is kijutottak. Érdemes Platónt idézni: "Atlantisz szigetén tehát nagy és csodálatraméltó királyi hatalom keletkezett, amely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más szigeten, sőt ama szárazföld egyes részein is uralkodott. Ezen kívül a Héraklész oszlopain befelé eső földek közül Líbián is uralkodtak egész Egyiptomig, s Európán is Tirréniáig". 10. A krétai minósziak az egész ókori világra nagy hatással voltak. A Földközi-tengerben a minószi időkben nem létezett más tengeri hatalom, mint a Krétaiak flottája. A déli városlakók csoportjai, akiket a városias gondolkodásmód és küldetéstudat vitt az északi, a nyugati vidékekre, kiterjesztették befolyásukat az elszórt falusi népességre. Rhys Carpenter: "A görög civilizáció megszakadt folytonossága " c. könyvében felismeri, hogy Atlantisz és a minószi királyság egy és ugyanaz. Könyvében így ír errol: "készséggel osztom azt a nézetet, amely szerint Szolón idejében az egyiptomi papok krónikáiban fellelhető volt egy olyan sziget említése, mely egy korábbi iszonyatos erejű elemi csapás következményeként a tengerbe süllyedt, és hogy ez a sziget, amelynek Platón az Atlantisz nevet találta, nem volt más, mint Théra". Homérosz kilencven virágzó városról tett említést az ősi Krétán. Kik lakták ezeket? Talán görögök? A vita évtizedek óta tart, a görögök dór törzsei jóval később foglalták el a szigetet. A Mediterráneum királynőjének nevezett Krétán Evans ásta ki Knosszoszt, amelynek alaprajzát utánozta bizonyos mértékig a Krétán feltárt három királyi épület - a phaisztoszi, a malliai, és a zakroszi palota. A minószi kultúra volt az első civilizáció Európában. Egyre több bizonyíték került elő, és bebizonyosodott, hogy az idáig ismert történelmet - amit a minósziakról tudunk - újra kell írni. 11. Rengeteg könyv és film áttanulmányozása, valamint személyes tapasztalatom alapján jutottam arra a felismerésre, hogy Atlantisz nem lehetett más, mint a hirtelen letűnt minószi birodalom. Túl magasra jutottak és hihetetlen gyorsan eltűntek. Egy ilyen váratlan esemény - mármint Théra vulkán felrobbanásának következménye - táptalaja lehetett a meseszövésnek és a legendáknak! A krétai iraklioni múzeumban sokáig tanulmányoztam az elokerült minószi régiségeket. Itt láttam a phaisztoszi korongokat, a három gráciát, a párizsi no töredékes freskóját és a minósziak más remekmuveit. Összeállította: Dr. Móczár István