Sp�rta D�len tal�lhat� Lak�nia megye f�v�rosa, Sp�rta. A v�ros, 225 km-re Ath�nt�l, az Evrotasz foly� k�zel�ben van, �s ma m�r igen modern telep�l�s, amelyet az eredeti Sp�rta hely�n �p�tettek bajor tervrajz alapj�n 1834-ben. Az �kori Sp�rt�t a d�rok �p�tett�k i.e. 1100 k�rny�k�n. A szigor� katonai �llamform�val rendelkez� v�ros folyamatosan szemben�llt Ath�nnal. Az ellent�t a Peloponn�szoszi h�bor�ban tet�z�tt, amibol Sp�rta ker�lt ki gy�ztesen. Nagy S�ndor idej�ig Sp�rta �s Ath�n volt az �kori G�r�gorsz�g k�t legnagyobb v�ros�llama, 146-ban azonban a r�maiak ezt is elfoglalt�k. A biz�nci �vek sor�n Lacedaemonnak nevezt�k, 1204-ben pedig frankok foglalt�k el. A v�ros egy katolikus p�sp�ks�g sz�khelye lett. A folytonos harcok miatt a lakosok elhagyt�k a telep�l�st. M�ra a valaha hatalmas �s er�s �kori Sp�rt�b�l csak romok maradtak meg. A v�ros k�zep�n tal�lhat� az �p�t�szeti M�zeum, amit nem szabad kihagyni. Sp�rta k�rny�k�n �rdemes m�g megl�togatni a fest�i Anavyrtit, Faneromeni, Loganikosz, Georgitszi �s Chrszyszafa monostoraival. Misztrasz Sp�rt�t�l 5 km-re nyugatra, a Tajgetosz oldal�n, az Evrotasz foly� ment�n ter�l el a m�r kor�bban eml�tett Misztrasz v�rosa. Valaha ez volt Biz�nc f�v�rosa. A r��p�tett er�d t�bbek szerint Peloponn�szosz legszebb v�ra volt. Az �szaki r�szen nemesek h�zai �s palot�i �p�ltek, m�g d�len templomokat emeltek. A XIII. sz�zad v�g�n a v�rosfalon k�v�lre is �p�tettek h�zakat. Bent a Perivleptosz monostor figyelemrem�lt� fresk�ival, de a legfontosabb mueml�k az Agiosz Dimitrosz Katedr�lis. A templom padl�j�n egy d�szt�bl�ba faragva l�that� a Palaiologosz dinasztia szimb�luma, a k�tfej� sas. A hagyom�nyok szerint Konsztantinosz ide l�pett, amikor kir�lly� koron�zt�k. Mellette a faragott tr�n l�that�. Ha itt j�rsz, nehogy kihagyd a Biz�nci M�zeumot, ahol sz�mos faragott t�rgyat, biz�nci ikont �s mikrogr�fiai elj�r�ssal k�sz�tett dolgot l�thatsz.