Halkida �via sziget fovarosa, a sziget k�zpontj�n helyezkedik el. �via, G�r�gorsz�g m�sodik legnagyobb szigete - Kr�ta ut�n - de szinte nem is �rzodik rajta hogy "sziget" mivel nagyon k�zel van a sz�razf�ldh�z. Halkida varos k�t h�ddal k�todik a Viotiai parthoz, �s a r�gebbi meg kisebbik h�d k�r�lbel�l 40 m�teres. Ezen a r�szen annyira k�zel van a k�t part, hogy egy 40 m�teres sz�less�gu szoros alakul ki, ami az Evripusz -i szorosk�nt ismert, �s h�res szerte a vil�gon! Az�rt olyan h�res, mert a v�z rendeletlen sodr�sa �s az �rdekes fenom�nek mik vele j�rnak, m�r az �kort�l vonzotta a tud�sok figyelm�t, akik mai napig is keresik a magyar�zatot. Sztr�von szerint-aki egy �kori t�rt�n�sz- a v�rost az Ath�ni Kothosz �p�tette 2500-2000 K.e. A t�rt�nelmi idokben Halkida egy fontos ipari meg kereskedelmi k�zpontnak bizonyult �s sok telep�l�st alap�tott Maced�ni�ban, Tr�kiban, Olaszorsz�gban �s Szic�li�ban. A trad�ci� szerint a v�ros neve a "halkosz" sz�b�l ered, ami g�r�g�l ez�st�t jelent, mivel a lakosok annak a kidolgoz�s�val foglalkoztak �s majdnem eg�sz G�r�gorsz�gba, sz�ll�tott�k. Hom�rosz tud�s�tja vel�nk, hogy Halkid�n az �v�nt�sz n�p �lt �s az Elefinor volt a kir�lyuk. R�szt vettek a Tr�jai h�bor�ban, a szomsz�dos �s dicsos�ges Avlid�tol indulva. A k�sobbi idokben Halkid�t lefoglalt�k az Ath�niak, a Maced�niak, a Romaiak, a Biz�nciak, a Frankok �s a Velenceiek. 1470 J�nius�ban a T�r�k�k szult�n Mohamed a m�sodik, a Konstantin�poly h�d�t�ja, meg�rkezett a Halkiszi falak el�, nagysz�m� t�r�k hadsereggel. 17 napos folyamatos bomb�z�s ut�n a v�ros nem b�rt tov�bb v�dekezni �s egy �rul� csapat miatt, kinek a Tom�z Ski�vosz volt a vez�re, Halkida feladta mag�t. Ezut�n m�sz�rl�s meg puszt�t�s k�vetkezett. A szult�n megparancsolta a t�z �ven fel�liek feldarabol�s�t. A torok hatalom 1830-ig tartott. A 1821-es l�zad�s idoszakj�ban Halkida egy bevehetetlen v�ros volt, mert az Evripuszi szoros mindk�t oldal�n k�t eros v�r �lt, amelyeket a t�r�k�k tartott�k. �s �gy hi�ba pr�b�lt�k a g�r�g�k felszabad�tani a v�rost, a t�r�k ors�g ellen�llt �s kib�rta m�g a 6 h�napos ostromot az Od. Andrucosztol is. Az ostromnak akkor lett v�ge mikor a t�r�k tengeri ero meg�rkezett �s feleros�tette a Halkiszi t�r�k ors�get. �gy Halkida a Harc v�g�ig a t�r�k�k hatalma alatt maradt. A felszabadul�sa ut�n, Halkida, nagyon gyors ritmusban kezdett fejlodni. A kis-�zsiai katasztr�fa ut�n a v�ros sok menek�ltet befogadott. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a n�met megsz�ll�st ismerte meg. L�tv�nyoss�gok A v�ros r�g�szeti m�zeumja A t�r�k mecset, amiben a Biz�nc gyujtem�nyek vannak elhelyezve A St.Paraskevi 13-14 sz�zadi biz�nci bazilika temploma A t�r�k v�r, Kar�b�ba (1668) elosz�r a velenceiek �p�tettek �s k�sobb lett a t�r�k�k�-Halkid�val szemben, m�r a sz�raz f�ld�n, egy dombon �ll. Este kif�nyes�tve egy gy�ny�ru l�tv�ny a Halkidai partr�l, amelyik part mag�t�l is csod�latos �s a v�ros lakosai itt szoktak s�t�lni, meg k�v�zni a sok kis k�v�z�kban, amik itt tal�lhat�k.