A beteg S�ndor Alexandros minden id�k egyik legnagyobb kiterjed�s� birodalm�t hozta l�tre n�h�ny �v alatt. Maced�ni�t�l Indi�ig ny�l� kir�lys�g�t azonban nem volt lehet�s�ge �lvezni: alig t�rt vissza indiai hadj�rat�r�l, �gynak esett �s meghalt. A t�rt�n�szek eddig �gy hitt�k, hogy mal�ria vagy t�fusz v�gzett a legh�resebb hell�n hadvez�rrel, de k�t amerikai kutat� m�s v�lem�nyen van. Mint azt a k�t kutat� az "Emerging Infectious Diseases" c�m� szaklapban megjelent cikk�kben �ll�tj�k, egy komputeres elemz�s sor�n j�ttek r�, hogy a Nagy S�ndorral (Kr.e. 356 - 323) v�gz� betegs�g nem lehetett m�s, mint a nyugat-n�lusi v�rusk�nt emlegetett j�rv�ny, ami nemr�giben az Egyes�lt �llamok keleti partvid�k�n is �ldozatokat szedett. John Marr, a Virgina �llami eg�szs�g�gyi szolg�lat kutat�ja �s Charles Calisher, a Colorado Egyetem t�rt�n�sze �ll�t�s�t a g�r�g filoz�fus Plutarkhosz �r�s�ra alapozza, akinek r�szletekig pontos le�r�sa m�ig S�ndorr�l fennmaradt �r�sos eml�keink egyik legfontosabb alapj�t k�pezi. "Mikor Alexandros Babilon kapuit el�rte, felh�nyi varjat l�tott felette keringeni, amik egym�st cs�pt�k-v�gt�k �s n�h�ny holtan bukott a l�ba el�." - �rja egyik bekezd�s�ben Plutarkhosz. A nyugat-n�lusi v�rus els�sorban Afrik�ban fert�z, f�leg madarakban tudt�k kimutatni eddig a kutat�k. A k�t kutat� szerint a Plutarkhosz �ltal eml�tett varjak val�sz�n�leg hordozhatt�k a nyugat-n�lusi v�rust, �s moszk�t�k tov�bb�tott�k azt Alexandrosra. John Marr szerint Alexandros betegs�g�nek t�netei is a nyugat-n�lusi v�rusra utalnak: a l�gutak fert�z�se, m�j- �s em�szt�si probl�m�k, ki�t�s, magas l�z. Calisher a Nature magazinnak adott interj�j�ban elmondta tov�bb�, hogy Alexandrost kimer�tette az indiai hadj�rat, m�rt�ktelen italoz�sai �s �jszakai dorb�zol�sai pedig legyeng�tett�k immunrendszer�t. "Szinte sz�z sz�zal�kig biztosak vagyunk benne, hogy a nyugat-n�lusi v�rus v�gzett vele." Thomas Mather j�rv�nyszak�rt� ellenben arra hivatkozik - joggal, hogy ebben az esetben a teljes maced�n hadseregben j�rv�nynak kellett volna kit�rnie. "A nyugat-n�lusi v�rus csak a nagyon legyeng�lt emberekre vesz�lyes: a hadsereg v�gigmenetelt f�l �zsi�n, val�sz�n�leg rosszabb volt az ell�t�suk, mint Alexandros�, k�zt�k mi�rt nem szedett �ldozatokat a v�rus?" H�sz �vesen lett Maced�nia kir�lya Maced�nia Phlipposz vezet�s�vel v�lt komoly katonai hatalomm�. A kor�bban a perzsa ellenes ellen�ll�sba be sem kapcsol�d�, perzs�knak megh�dol�, f�lig g�r�g, f�lig barb�r maked�n kir�lys�g uralkod�ja bevezeti orsz�g�ban az �ltal�nos hadk�telezetts�get, �s hatalmas korszer� hadsereget hoz l�tre. Ez, a hossz� l�ndzs�val f�lszerelt neh�zfegyverzet� gyalogs�g z�rt sorokban fel�ll� hadrendj�b�l, a phalanxb�l �s a k�t sz�rnyon gyorsan mozg� lovass�gb�l �llt. Ennek a hader�nek a seg�ts�g�vel el�bb a birodalm�nak hat�rait stabiliz�lja, majd l�p�sr�l l�p�sre halad G�r�gorsz�g megh�d�t�sa fel�. Nem leig�zni akarja a g�r�gs�get, hanem uralma alatt egyes�teni, �s egyes�lt er�vel a Perzsa birodalmat megh�d�tani. Megsz�llja Thessz�li�t, sorra foglalja el a tr�kiai g�r�g gyarmatv�rosokat, kez�be ker�l az �gei tenger �szaki partja a hell�szpontoszig. Fell�p�se megosztja a g�r�g�ket, a demag�gok �l�k�n az Ath�ni Demoszthen�sszel ellene agit�lnak, (D�moszthen�sz Philipposz ellenes besz�deit filippik�knak nevezik. A Khair�neai csat�ban Kr.e 338-ban Philipposz megveri az ellene egyes�lt g�r�g sereget, �s a g�r�g v�ros�llamok elismerik Maked�nia vezet� szerep�t. Form�lisan f�ggetlenek maradnak, de k�telesek engedelmeskedni az �sszg�r�g f�vez�rnek, a Hegemonnak, amely tisztre Kr.e. 337-ben a Korinthoszi Kongreszus Philipposzt v�lasztja. Az �szg�r�g sz�vets�g m�g ebben az �vben elhat�rozza a perzsa ellenes t�mad� h�bor�t, amit azonban Philipposz hal�la miatt nem ind�tanak meg. Philipposz ut�n fia, Alexandros lesz Maced�nia kir�lya. Az apja hal�lakor m�g csak 20 �ves uralkod� alig gy�zte kiv�rni, hogy apja nyomdokaiba l�pjen. Az apja hal�lakor kit�rt l�zad�st gyorsan �s er�lyes k�zzel elfolytja, ut�na pedig Kr.e. 334-ben 30000 maked�n, 7000 g�r�g gyalogossal �s 5000 maked�n lovassal nekiront a perzsa birodalomnak. Az ellene k�ld�tt kis�zsia perzsa seregeket sorra megveri, v�g�l az Issosi szorosban maga Dareios vezetti ellene a sereget. Alexandros szem�lyes b�tors�ga, katon�i fegyelmezetts�ge �s a remek taktika gy�zelemre vezeti a maked�nokat. Alexandros zs�km�nya lett a Dareiosz feles�ge ,l�nya �s kincsei is. Alexandrosz ezut�n F�n�cia �s Egyiptom fel� fordul. Tyrosz v�rosa t�bb mint egy �vig �ll ellen a h�d�t�nak, ostrommal kell bevennie, lak�it rabszolg�nak adatja el haragj�ban. Egyiptomiak felszabad�t�k�nt fogadj�k, �s Alexandrosz el�g b�lcs ahhoz, hogy az �mon paps�ggal elismertesse mag�t a napisten fi�nak. �j f�v�rost alap�t Alexandri�t, mely a Ptolemaioszok f�v�rosa lesz, a v�rosban pedig megalap�tja a h�rneves k�nyvt�rat. Alexandrosz a ninivei csat�ban d�nt� veres�get m�r a perzsa seregekre. A veres�g ut�n menek�l� perzsa kir�lyt meg�lik �s Alexandros elfoglalja Persepolist �s eg�sz Perzsi�t. A zs�km�nyolt aranyb�l �s ez�stb�l p�nzt veretett, �gy most m�r a vil�g leggazdagabb uralkod�jak�nt folytathatta a h�bor�t. A gy�zelem ut�n m�g 5 �vig folynak a csat�roz�sok a Perzsa birodalom �szaki tartom�nyaiban. Alexandros v�rosokat alap�t - k�zt�k p�ld�ul Samarkandot, amelyeket szint�n Alexandri�nak nevez el. K�s�rletet tesz arra, hogy a g�r�g�ket �s a perzs�kat �sszeb�k�tse. Ez�rt Sus�ban � maga k�t perzsa hercegn�vel �s 10 000 katon�ja �s hivatalnoka pedig perzsa n�kkel h�zasodott �ssze. Miut�n az �szaki tartom�nyokban harcol� seregei nem tudt�k legy�rni a szk�t�kat a hi�s�g�n esett csorb�t India megh�d�t�s�val akarta kik�sz�r�lni. Seregeivel siker�lt �tkelnie Afganiszt�n hegyein �s az Indus sivatagos alf�ldj�n Kr.e. 325-ben veres�get m�rnie az indiai uralkod� Porosz elef�ntokat felvonultat� sereg�re, de elgy�t�rt serege megtagadta a tov�bbvonul�st. Babilonba visszat�rve - mik�zben egy flottaegys�ge felder�tette az India �s Ar�bia k�zti tengeri �tvonalakat, a kir�ly s�lyoysan megbetegedett. B�r t�bb fia is volt, a maked�n dinasztia hal�l�val v�get �rt. V�g�l f�vez�rei osztott�k fel egym�s k�z�tt a birodalm�t. Egyiptom Ptolemaiosznak jutott, Sz�ria Szeleukosz Nikator birodalma lett, Maked�nia �s ez�ltal a g�r�gs�g is Antigonosz lesz�rmazottai kez�re ker�lt. Kis�zsi�ban sz�mos f�ggetlen hellenisztikus t�rpe�llam alakult. A g�r�g v�rosok l�tsz�lagos f�ggetlens�gben �ltek Maked�n hegem�nia alatt. P�rtia hamar a Parthusok uralma al� ker�lt, akik megh�d�tott�k a Seleukid�kt�l Mezopot�mi�t is. A h�rom nagy ut�d�llam vet�lked�s�t, v�g�l a R�mai Birodalom haszn�lta ki, akinek siker�lt mind a h�rmat megh�d�tania.