Spárta Délen található Lakónia megye fővárosa, Spárta. A város, 225 km-re Athéntól, az Evrotasz folyó közelében van, és ma már igen modern település, amelyet az eredeti Spárta helyén építettek bajor tervrajz alapján 1834-ben. Az ókori Spártát a dórok építették i.e. 1100 környékén. A szigorú katonai államformával rendelkező város folyamatosan szembenállt Athénnal. Az ellentét a Peloponnészoszi háborúban tetőzött, amibol Spárta került ki győztesen. Nagy Sándor idejéig Spárta és Athén volt az ókori Görögország két legnagyobb városállama, 146-ban azonban a rómaiak ezt is elfoglalták. A bizánci évek során Lacedaemonnak nevezték, 1204-ben pedig frankok foglalták el. A város egy katolikus püspökség székhelye lett. A folytonos harcok miatt a lakosok elhagyták a települést. Mára a valaha hatalmas és erős ókori Spártából csak romok maradtak meg. A város közepén található az Építészeti Múzeum, amit nem szabad kihagyni. Spárta környékén érdemes még meglátogatni a festői Anavyrtit, Faneromeni, Loganikosz, Georgitszi és Chrszyszafa monostoraival. Misztrasz Spártától 5 km-re nyugatra, a Tajgetosz oldalán, az Evrotasz folyó mentén terül el a már korábban említett Misztrasz városa. Valaha ez volt Bizánc fővárosa. A ráépített erőd többek szerint Peloponnészosz legszebb vára volt. Az északi részen nemesek házai és palotái épültek, míg délen templomokat emeltek. A XIII. század végén a városfalon kívülre is építettek házakat. Bent a Perivleptosz monostor figyelemreméltó freskóival, de a legfontosabb muemlék az Agiosz Dimitrosz Katedrális. A templom padlóján egy dísztáblába faragva látható a Palaiologosz dinasztia szimbóluma, a kétfejű sas. A hagyományok szerint Konsztantinosz ide lépett, amikor királlyá koronázták. Mellette a faragott trón látható. Ha itt jársz, nehogy kihagyd a Bizánci Múzeumot, ahol számos faragott tárgyat, bizánci ikont és mikrográfiai eljárással készített dolgot láthatsz.