Krétáról : Kréta nyaralás + 1 órás utifilm |
Kréta nyaralás + 1 órás utifilm
Nikos 2011.09.22. 10:52
A sziget mintegy 260 kilométer hosszúságú kelet-nyugati irányban, a szélessége 60 és 12 kilométer közt változik, így több mint 1000 km tengerparttal rendelkezik. A magyar turisták körében is egyre inkább kedvelt úticél Kréta szigete.
Kréta Görögország legnagyobb szigete és egyben a Földközi tenger 5. legnagyobbja 8390 négyzetkilométer kiterjedéssel. Kréta fővárosa Heraklion.
A sziget mintegy 260 kilométer hosszúságú kelet-nyugati irányban, a szélessége 60 és 12 kilométer közt változik, így több mint 1000 km tengerparttal rendelkezik. A magyar turisták körében is egyre inkább kedvelt úticél Kréta szigete.
Krétát görögül Krítinek nevezik, és a helyi lakosok Megáloniszosznak szokták becézni, ami nagy szigetet jelent. Rászolgált erre a becenévre, ugyanis Kréta Görögország legnagyobb szigete, 8336 km2-es területtel. Kréta 260 km hosszú, a legnagyobb szélessége pedig 60 km. A szigetet kb. 650 ezren lakják. Krétát az északi oldalról a Krétai-tenger, a déli oldalról pedig a Líbiai-tenger határolja, ennek eredményeképpen pedig 1046 km hosszú tengerparttal büszkélkedhet.
A sziget a legnépszerűbb úticél a turisták körében, ugyanis az országba érkezőknek több mint a fele Krétát választja nyaralásuk színhelyéül.
Megközelítése is igen kedvező: 2 nemzetközi repülőtérrel rendelkezik. Az egyiket Heraklionban, Kréta fővárosában, a másikat pedig Haniában találjuk.
Kréta fővárosa, Heraklion, egy igazi nyüzsgő nagyváros, és egyben az ország városai közül az 5. legnagyobb is. Herakliont a 3 km hosszú velencei városfal határolja, amelyet még a 16. században építettek.
Heraklion és környéke bővelkedik a nevezetességekben, így aki nem csak pihenni és strandolni vágyik, annak érdemes megtekintenie az 1239-ben épült San Marco-székesegyházat, a Történelmi Múzeumot és a Régészeti Múzeumot, ahol a látogatók a tárgyi emlékeken keresztül ismerhetik meg Kréta történelmét.
Aki Krétán jár, az feltétlenül tekintse meg a Knósszoszi palotát, ami Herakliontól mindössze 5 km-re található.
A fővárostól kb. 50 km-re találjuk Fesztoszt, ami hajdan a 2. legnagyobb palotaváros volt a szigeten, és ha továbbmegyünk még 3 km-t, akkor az Ajia Triadához jutunk, ami Fesztosz uralkodójának nyári rezidenciájaként működött egykor.
Szintén nem kell nagy utat megtennünk, ha Máliában, a 3. legnagyobb palotavárosban szeretnénk tenni egy sétát. A legenda alapján Zeusz és Európé fia, Szarpedón uralkodott ebben a városban.
A sziget keleti részén fekszik Herszoniszosz, ami Kréta egyik legkedveltebb üdülővárosa, ugyanis nem szűkölködik szórakozási lehetőségekben, másfelől viszont közel vannak hozzá a régészeti lelőhelyek, így a városban üdülők a nyaralás során könnyen összeköthetik a kellemest a hasznossal.
A keleti oldal székhelye Ajiosz Nikolaosz, ami régen kis halászfalu volt, mára viszont kedvelt üdülőhellyé nőtte ki magát.
Ebben a térségben találhatjuk a Laszithi-fennsíkot is, amit sokan a sziget egyik legfestőibb tájának tartanak.
A vidék egyik leglátogatottabb nevezetessége a Dikté-cseppkőbarlang, ahová egy ösvényen keresztül gyalog, de akár szamárháton is eljuthat a barangolni vágyó.
A székhelytől 11 km-re találjuk Kritszát, a hegyi falut, amely a Panagia Kera nevű templomáról híres, joggal, hiszen a templomot Kréta egyik legszebb egyházi emlékének tartják.
Aki szívesen megismerkedne a krétai táncokkal és a finom borokkal, annak érdemes ellátogatnia Szitia városába is, ahol minden év augusztusának utolsó hetében kerül megrendezésre a Mazsola-fesztivál.
Szitiától 18 km-re található a Toplu-kolostor, amely hosszú ideig a görögök függetlenségi törekvéseinek volt a jelképe, Szitiától 24 km-re pedig Vai városát találjuk, ami nagyon híres gyönyörű pálmaerdejéről és pálmafákkal övezett, homokos strandjáról.
Akik egy kis túrázásra, kirándulásra vágynak, azoknak a Szamária-völgy és az Amari-völgy a legmegfelelőbb úticél, Kréta nyugati oldalán. Mindkét völgy rendkívül hangulatos, és autóval is körbe lehet járni azoknak, akik nem szeretik a hosszú gyaloglásokat. Akik úgy tervezik, hogy a szigeten bérelnek autót, azoknak fontos tudni, hogy ez csak 21 éves kor felett, és legalább 1 éves jogosítvánnyal engedélyezett.
A nyugati oldalon található Kréta 2. és 3. legnagyobb városa is, Hánia és Rethimno. Hániából könnyen el lehet jutni a Szamária-völgybe, mégpedig a 18 km hosszú Szamária-szurdokon keresztül, amit szépsége és értéke miatt 1962-ben nemzeti parkká nyilvánítottak.
Fesztosz
Fesztosz egy nagyon fontos lelőhelynek számít, hiszen egykor a 2. legnagyobb palotaváros volt Kréta szigetén. Már i.e. 4000-ben emberek lakták a területet. Fesztosz palotája kb. i.e. 1900 körül épült. Az első palotát egy földrengés rombolta le. A második palotát olasz régészek találták meg, amely i.e. 1400 táján pusztult el.
Fesztosz azonban nem csak egykori palotájáról híres. Itt találták meg ugyanis a fesztoszi korongot, ami a minószi kultúra egyik legfontosabb leletének számít, és a Régészeti Múzeumban őrzik. A korongon levő feliratot máig sem sikerült megfejteni.
Mália
Mália Kréta 3. legjelentősebb palotavárosa. A legenda alapján Szarpedón uralkodott itt, aki Zeusz és Európé fia volt. Nagy valószínűséggel egy vulkánkitörés pusztította el. Jelentősen kisebb, mint amilyen a Knósszoszi és a Fesztoszi palota volt egykor, de éppen ezért sokkal jobban áttekinthető, mint az előzőek.
Herszoniszosz
A sziget keleti részén fekszik Herszoniszosz, ami Kréta egyik legkedveltebb üdülővárosa, ugyanis nem szűkölködik szórakozási lehetőségekben, másfelől viszont közel vannak hozzá a régészeti lelőhelyek, így a városban üdülők a nyaralás során könnyen összeköthetik a kellemest a hasznossal. Herszoniszosz nem olyan régen még csak egy kis halászfalu volt, ám mára az egyik legkedveltebb nyaralóhellyé vált, és rengeteg szép és családias szálláshely várja az üdülni vágyókat.
Tengerpartját egy meredek fal határolja északról, amelynek az üregeiben egykor temetkezési helyek voltak.
Ajiosz Nikolaosz
A hely egykor kis halászfalu volt, de napjainkra rendkívül kedvelt üdülőhellyé nőtte ki magát, és arról se feledkezzünk meg, hogy a sziget keleti oldalának székhelye. Szűk, hangulatos utcákkal van szabdalva, melyeken keresztül eljuthatunk belső tavához, ami a Vuliszmeni nevet viseli.
Laszithi-fennsík
A Laszithi-fennsík Kréta keleti oldalán található. A fennsíkon rengeteg szélmalmot láthat az odalátogató, amelyek már nincsenek használatban, de nélkülözhetetlenek az összkép szempontjából. 20 település van a fennsíkon, amelyek közül a legnagyobb, Tzermiad, amely 1000 lakost tömörít magába. A fennsíkot közel 2000 méter magasra emelkedő hegyek határolják, és sokan a sziget egyik legfestőibb tájának tartják.
Dikté-cseppkőbarlang
A legenda szerint ebben a barlangban született Zeusz, aki a görögök főistene volt. Kronosz az összes gyermekét megölte, mert meg akarta őrizni a hatalmát az istenek felett. Felesége a barlangba menekült, hogy megvédje az utolsó gyermekét. A mítosz szerint a gyermeket nimfákra bízta, tejét pedig az égre öntötte, ebből jött létre a Tejút.
A barlangban számos leletet fedeztek fel, amelyekből arra következtettek, hogy a barlangot szentélyként is használták.
Kritsza
Kritsza egy hegyi falu, amely a Panagia Kera nevű templomáról híres, joggal, hiszen a templomot Kréta egyik legszebb egyházi emlékének tartják. A 14. században épült, a falain és mennyezetén jó állapotú freskókat csodálhatunk meg.
Kritsza látványának különlegessége az oka annak, hogy itt forgatták le az Akinek meg kell halnia című filmet, ezzel világszerte ismertté téve a falu nevét.
Szitia
Szitia egy csendes kisváros, amely 5000 lakost tömörít magába. A város Eteia romjain épült. Érdekessége, hogy minden évben megrendezik a Mazsola-fesztivált, melynek keretében az odalátogatók megismerkedhetnek a különféle krétai táncokkal, és jobbnál jobb borokat kortyolgathatnak közben.
Toplu-kolostor
A kolostort a 15. században alapították, és hatalmas falakkal vették körül a kalóztámadások kivédése céljából. Több évszázadig a függetlenségi törekvések és az elnyomással szembeni küzdelem jelképe volt. 35 méter magas harangtornyát a 17. században építették.
Vai
Vai városa leginkább a pálmaerdejéről híres. Homokos strandján csaknem 5000 pálmafa sorakozik. Egy helyi legenda szerint a 9. századi arab hódítók kiköpködték a területen a datolyamagokat, amiket magukkal hoztak, és ezekből jött létre a hatalmas pálmaerdő.
Hánia
Hánia a sziget második legnagyobb városa, és korábban székhelye is volt. Hania középkori hangulatú város. Fő látványosságai a velencei kikötő és az óváros. Ha Hániában járunk, megtekinthetjük még a Régészeti Múzeumot, a Tengerészeti Múzeumot és a Néprajzi Múzeumot is katolikus templomának belső udvarában. A szórakozni vágyók sem csalódnak, ha ezt a várost választják úticélul, ugyanis pezsgő éjszakai élet jellemzi, és számtalan szórakozóhely közül válogathatnak a bulizni vágyók.
Rethimno
Rethimno Kréta harmadik legnagyobb városa. Számos velencei emléket tekinthetünk meg a városban. Közülük néhány:
-
a velencei erőd
-
a Rimondi-szökőkút, amelyet 3 oroszlánfej díszít
-
a Loggia épülete
-
a Gura-kapu, ami a várost övező védelmi rendszer tagja volt
Szamária-szurdok
A 18 km hosszú Szamária-szurdokot 1962-ben nemzeti parkká nyilvánították. Ez Kréta legíresebb szurdoka, valamint a legnagyobb folyóvölgy egész Európában. A szurdoknak rendkívül fontos szerepe volt a török megszállók elleni harcban, ugyanis soha nem tudták elfoglalni a sorozatos támadások ellenére sem. Bővelkedik a ritka növény- és állatfajokban: itt él például a krétai vadzerge, a hosszú szarvú kri-kri és a veszélyeztetett bezoárkecske is. Ha az útitervben szerepel, hogy meglátogassák ezt a csodálatos tájat, akkor ne számítsanak könnyű sétára, számolni kell vele, hogy ez egy egész napos program lesz, ugyanis legalább 6-8 órát vesz igénybe a bebarangolása.
Forrás: Gorogorszag.info csapata
|