Antik maked�n jelk�pek

Az �korban n�pszer� monda szerint H�rakl�sz �kunok�ja, Perdikkasz alap�totta meg a maked�n uralkod�dinaszti�t. Perdikkasz Argosz v�ros�ban sz�letett, de k�s�bb Fels�-Maked�ni�ba v�ndorolt. K�t fiv�r�vel egyetemben az itteni kir�ly szolg�lat�ba �llt p�sztork�nt. Naphosszat kecsk�ket meg juhokat legeltetett. Reggelente a testv�rek a kir�lyn� �ltal s�t�tt cip�val a kez�kben indultak munk�ra, �m Perdikkasz elem�zsi�ja minden alkalommal a k�tszeres�re dagadt. Elmondta ezt a kir�lyn� a f�rj�nek, aki azonnal meg�rtette: vesz�lyt rejt uralm�ra n�zve a h�rom szolga, f�k�pp Perdikkasz. Mag�hoz h�vatta h�t a kir�ly a testv�reket, �s megparancsolta nekik, azonnal hagyj�k el orsz�g�t. Csakhogy a fiatalemberek el�bb k�vetelt�k a kialkudott b�rt. A kir�ly, akinek Dion�szosz elvette a j�zan esz�t, feld�h�d�tt, s a k�m�nyen �t h�z�ba s�t� napra mutatva azt aj�nlotta f�l fizets�gk�nt. M�g a t�bbiek d�bbenten �lltak, Perdikkasz k�s�vel a padl�ba v�ste a napkorongot, majd jelk�pesen mag�hoz vette. Ezek ut�n testv�reivel egy�tt sietve elt�vozott.

A meglepett uralkod�nak egyik tan�csad�ja magyar�zta meg Perdikkasz tett�nek jelent�s�g�t. Az ifj� a lerajzolt napkorong jelk�pes birtokbav�tel�vel jelezte, hogy a kir�ly h�z�t �s birtok�t saj�tj�nak tekinti, r�ad�sul mindehhez a Napot h�vta tan�nak. A felb�sz�lt kir�ly lovasokat k�ld�tt a fiv�rek ut�n azzal a paranccsal, hogy �lj�k meg �ket. Az ifjak azonban m�g idej�ben �tkeltek egy foly�n, amely meg�radt, mihelyt az �ld�z�k a partj�hoz �rtek. Erre eml�kezve a maked�nok �vsz�zadokon �t �ldozatokat mutattak be a folyam isten�nek, Ber�sznek, aki a m�tosz szerint Maked�n fia volt. Ut�bb ezen a ter�leten Perdikkasz megalap�totta a maked�n kir�lys�got.

A maked�n n�p m�r etnogenezise korai id�szak�ban keveredett thr�k �s ill�r elemekkel, �s kult�r�j�ra ezen n�pek csak�gy nagy hat�ssal voltak, mint a d�li g�r�g szomsz�dok, akikkel a maked�nokat az etnikai rokons�g is �sszef�zte. A thr�kokn�l �s t�bb m�s, vel�k rokon n�pn�l, �gy a maked�nokkal ut�bb �sszekeveredett paionokn�l, a Nap kultusza �sszefon�dott az uralkod� hatalm�nak isteni eredet�r�l vallott elk�pzel�sekkel. Mindez magyar�zza a Nap kiemelked� fontoss�g�t a maked�n dinasztia eredet�t magyar�z� t�rt�netben.

A Nap kultusza a thr�kokn�l �s ut�bb a maked�nokn�l is kapcsol�dott Dion�szosz tisztelet�hez, aki "szol�ris istens�g" volt, �s mint ilyen, geneal�giai k�tel�kben �llott a kir�lyi dinaszti�kkal. A maked�n uralkod�k, akik magukat H�rakl�sz lesz�rmazottjainak tekintett�k, az istenn� emelkedett h�snek a feles�g�t, D�ianeir�t mondhatt�k anyai �gi �s�knek. � viszont egy igen n�pszer� m�toszv�ltozat szerint Dion�szosz le�nya volt. A Napisten Dion�szosz teh�t ott volt a dinasztia isteni �s�nek n�sz�n�l csak�gy, mint ahogy � �llt Perdikkasz karrierje h�tter�ben is. Mindennek tudat�ban v�lt a Nap-csillag a maked�n kir�lyi hatalom jelv�ny�v�, lett Dion�szosz kultusza olyan n�pszer� maked�n f�ld�n, hogy Ol�mpiasz, majd fia, Nagy S�ndor (ur. Kr. e. 336-323) is lelkes h�ve volt, s�t ut�bbi egyenesen ezen istens�g kegyeltj�nek �s mintegy �j megtestes�t�j�nek tekintette mag�t. A kir�lyi mulatoz�sok, amelyek II. Philipposz (Kr. e. 359-336), majd Nagy S�ndor szabad idej�nek nagy r�sz�t kit�lt�tt�k, saj�tos m�don szolg�lt�k a hatalom forr�s�nak tartott istens�g tisztelet�t.

A maked�n kir�lyok �si nemzets�ge Perdikkasszal vette kezdet�t, �s Nagy S�ndorig, illetve fiatalon elhunyt gyermek�ig maradt fenn. �k a Napot hordozt�k c�mer�kk�nt, �s Dion�szosz kegyeltjeinek tartott�k magukat. �m n�p�k saj�t �nazonoss�g�t egy kecske alakj�ba t�m�r�tette. Ez az oka t�bbek k�z�tt annak, hogy a kecske a maked�n p�nz�rm�k jellegzetes figur�ja lett. A mi�rtre megint csak egy m�tosz adja meg a v�laszt.

Perdikkasz kir�ly lett ugyan Dion�szosz v�dn�ks�ge alatt, de uralma n�vel�s�hez Apoll�nt�l nyert seg�ts�get. Az istens�g delphoi j�sd�j�t�l arra a k�rd�s�re, hogyan gyarap�thatn� birtokait, �ll�t�lag a k�vetkez� v�laszt kapta Diod�rosz, a Kr. e. 1. sz�zadban �lt t�rt�net�r� szerint:

A juhok mellett a kecsk�k teny�szt�se jelentette hossz� ideig a maked�n gazdas�g alapj�t. Ezt t�kr�zi a Perdikkasz �s fiv�rei p�sztorkod�s�t id�z� monda is, amelyben az ifjak juhot �s kecsk�t legeltettek. Mindezzel �sszhangban a j�slat olyan vid�ket jel�l ki Perdikkasznak, ahol b�s�ges kecskeny�jak legelnek. Emellett a kecske Dion�szosz jelk�pe is, akit gyakran �br�zoltak p�ld�ul kecskel�bakkal. Ily m�don a Dion�szoszra utal� Nap-szimb�lum, a kir�lyok jelv�nye kapcsol�dott a n�pet jelk�pez� kecskealakhoz.

Egy m�sik, ugyancsak a delphoi Apoll�nnak tulajdon�tott j�slat szerint egykor az argoszi Karanosz, T�menosz lesz�rmazottja vezette h�veit maked�n f�ldre - ut�bb az antik �r�k �t Perdikkasz egyik �s�nek tett�k meg -, �s � alap�totta meg Aigait:

Ak�rcsak az el�bbi, ez az or�kulum is a kecske g�r�g neve �s a f�v�ros, Aigai elnevez�se k�z�tti kapcsolatra utal. Mi t�bb, maga a Karanosz n�v is a karannosz sz�b�l eredhet, amely �si maked�n nyelvj�r�sban kecsk�t jelent. Mindez meggy�z�en bizony�tja, hogy az �kori maked�n n�p tudat�ba m�lyen be�gyaz�dott a kecske val�di gazdas�gi �s kultikus jelent�s�ge, amely v�g�l is ezt emelte e nemzet c�mer�llat�v�.

Historia