Az elt�nt vil�g I. r�sz Az �gei-tenger �gsz�nk�k vize fodroz�dik Th�ra �si sziget�nek hajdani k�zepe f�l�tt, mely egy hatalmas vulk�nkit�r�s alkalm�val mer�lt a v�z al� - mint a mondabeli Atlantisz - t�bb mint 3600 �vvel ezel�tt.   Ahogy a vil�g�rben fel�nk sz�guldhat egy m�r r�gen felrobbant csillag f�nye - sok ezer esztend�vel a csillag kataklizm�ja ut�n -, �gy �rte el M�k�n�t a min�szi civiliz�ci� sug�rz�sa azt k�vet�en, hogy ez a kult�ra eredeti form�ban m�r nem l�tezett t�bb�. Az �gei-tengeri birodalomra s�t�ts�g �s feled�s borult. A k�vetkez� �vsz�zadokban a g�r�g m�toszok eml�keznek a min�sziak dics� m�ltj�ra, szabadj�ra engedve fant�zi�jukat. 1. Atlantisz �vezredek �ta a tudatunkban �l. Minden n�p keresi a m�ltj�t s min�l kor�bbi id�ben, kutatunk, ann�l kevesebb fog�dz�t tal�lunk. Kik vagyunk mi val�j�ban? Az Atlantisziak lesz�rmazottai? A k�d�s m�ltat s egyben izgalmas rejt�lyt a magyar Alf�ld jelenti sz�momra. Ez�rt is t�nhet nagy ker�l�nek az Atlantiszhoz vezet� utam, amikor a puszt�b�l indulok a felfedez��tra. Az emberis�g t�rt�nelm�ben az id�nek �s a folytonoss�gnak meghat�roz� szerepe van. Ha a gener�ci�k nem tudj�k a staf�tabotot egym�snak �tadni, minden civiliz�ci� - nagyszer� eredm�nyei ellen�re is - n�ma marad. 2. A 60-as �vek elej�n olvastam el�sz�r a titokzatos Atlantiszr�l, �s nagyon felcsig�zta �rdekl�d�semet. K�s�bb, amikor Szantorini sziget�n az �kori Akrotiri v�ros�nak felt�r�s�r�l hallottam - melyet eltemetett egy felrobbant vulk�n t�zes hamuja -, nem gondoltam, hogy a hirtelen els�llyedt szigettel, Atlantisszal hozz�k majd �sszef�gg�sbe. Megsz�llottk�nt gy�jt�ttem az Atlantisszal kapcsolatos inform�ci�kat �s egyre ink�bb vonz�dni kezdtem az �kori g�r�g kult�r�hoz. Kik lehettek �k, akik meghaladt�k a mai ember tud�s�t �s t�rt�nelmi t�vlatokb�l n�zve, gyorsan elt�ntek a t�rt�nelem sz�npad�r�l? Nem maradt ut�nuk semmi, csak eposzok �s legend�k. Van val�s alapja az Atlantiszr�l sz�l� elbesz�l�seknek? Vagy net�n az eg�sz csup�n a fant�zia sz�lem�nye? Nem tartom magam �jdons�lt atlantol�gusnak, de lelkes amat�rnek sem. Sokat utaztam �s bej�rtam a filmem �s fot�im �ltal bemutatott ter�leteket. Elolvastam az egym�snak sokszor ellentmond�sos v�lem�nyeket is.   A filmemben autodidakta m�don k�zel�tem meg az Atlantisszal kapcsolatos rejt�ly megvil�g�t�s�t. Az �sszegy�jt�tt inform�ci�k alapj�n arra kerestem a v�laszt, hogy milyen �sszef�gg�s felt�telezhet� a Th�ra vulk�n felrobban�sa �s a min�szi kult�ra �sszeoml�sa k�z�tt?   3. A r�g�szet ir�nti vonz�d�somat sz�l�f�ldemrol, a magyar Alf�ldr�l hoztam magammal a g�r�g f�ldre. Az Alf�ld �sfoly�kt�l szabdalt ter�let�n gyermekkoromban sokat csatangoltam �s minden olyan jel, amely nem tartozott a megszokott pusztai k�phez, felkeltette a k�v�ncsis�gomat �s megmozgatta fant�zi�mat. A B�k�s-megyei D�vav�nya �s K�r�slad�ny k�z�tt tal�lhat� egy kis major, K�thalom. K�t titokzatos dombj�r�l nevezt�k el ezt a kis tany�t. Itt sz�lettem. Ifj�koromban tal�lkoztam el�sz�r a rejt�lyes jelekkel karcolt cser�pt�red�kekkel, a sz�pen megmunk�lt k�vekkel, �s a pattintott k�szersz�mokkal. �desap�m k�rd�seimre �gy v�laszolt: - "T�bb ezer �vesek ezek a leletek, fiam!" Mint tanyasi tan�t�, � is nyitott volt minden �j befogad�s�ra, ez�rt nem tiltotta meg, ha �r�kra elt�ntem �s a titokzatos leletek �sszegy�jt�s�nek l�z�ban �gtem. �r�k-hosszat bandukoltam a sz�nt�sokon �s figyeltem a f�ld v�ltoz� sz�n�t. Kik haszn�lt�k ezeket a t�rgyakat, �s honnan ker�ltek a S�rr�t e szeglet�be? Erre kerestem a v�laszt sok�ig, mindhi�ba. Az �jk�korban volt itt v�z b�ven. Az�ta a kl�mav�ltoz�s miatt kisz�radt a t�j, de ezeket a kedvez�tlen folyamatokat a m�lt sz�zadi folyami szab�lyoz�sok is siettett�k. Elt�ntek a mocsaras ter�letek, a libeg� l�pok �s n�derd�k. Sz�cs S�ndor: "a r�gi S�rr�t vil�ga " c�m� k�nyv�ben �rt a let�nt vil�gr�l. Tal�l�an nevezt�k �t p�lyat�rsai a Magyar Atlantisz utols� tan�j�nak. A k�thalmiak ezt a ter�letet v�zv�jta magaslatai miatt Szigetsz�znak h�vt�k. A kanyarg�s �s a r�g kisz�radt �sfolyam �szaki partj�n egy igen magas domb �llott. Ebbe v�jt bele a 60-as �vek elej�n a talajjav�t� f�ldgyalu g�pe. A domb tetej�n t�bb m�ter m�ly b�ny�t nyitottak �s sz�tsz�rt�k a f�ldet az akkor m�g �rintetlen talajon. A f�ld m�ly�r�l felhozott s�rg�s-agyagos f�lddel jav�tani lehetett a humuszban nem �ppen gazdag r�ti f�ldeken. A magas �sf�b�l olykor t�zokok h�ztak el�, nemtetsz�s�ket nyilv�n�tva, hogy ez a ter�let �sid�k �ta az �v�k, idegennek itt semmi keresnival�ja nincs. 4. A 80-as �vek elej�n t�bbsz�r elcsaltam a kisl�nyomat r�g�szkedni, rem�lve, hogy kedvet kap az �sr�gi dolgok ir�nt. Az �ltalam megtal�lt k�balt�t elrejtettem egy g�r�ngy al� �s nagy lelkesed�st mutattam, amikor megtal�lta. Ennek ellen�re nem vonzotta az �sr�g�szet, hanem k�vette �desapja hivat�s�t, az orvosi p�ly�t. A felb�ny�szott agyagos f�lddel rengeteg k�balta, csont �s cser�pt�red�k ker�lt el�. Ezeket a r�gis�geket kezdtem �sszegy�jteni �s rendszerezni. Szenved�lyem egy leletment�ssel is fel�rt. 5. A K�r�s-�s a Tiszai-kult�ra hagyat�k�r�l Kalicz N�ndor �rt �rdekes k�nyvet "Agyag Istenek " c�mmel. Vonz�d�som a neolitikum ir�nt egyetemista koromban �rt tet�fok�ra. Amikor hazal�togattam, els� utam mindig a Kir�ly-dombhoz vezetett. Sokszor k�pzeltem el a neolit kori emberek �let�t az �sk�r�s partj�n, amint a f�lig f�ldbe s�llyesztett �s agyaggal d�ng�lt h�zaikban tett�k dolgukat. A K�rp�t-medence �st�rt�net�nek ez az igen hossz� szakasza a leletek tan�s�ga szerint nagyon mozgalmas volt. D�lr�l, Keletr�l, Nyugatr�l �rkez� kisebb-nagyobb n�pcsoportok k�zd�ttek meg egym�ssal egy-egy term�kenyebb ter�let vagy b�viz� foly� birtokl�s��rt. A k�nyvben �rdekes alc�mekben mutatja be a szerz� a magyar Alf�ld �s az �gei vil�g kapcsolat�t, pl.: "Tell"-ek a Tisz�nt�lon, Tr�ja �s a K�rp�t-medence, Kelet �s Nyugat hat�r�n, Balk�niak a D�l-Alf�ld�n stb. 6. A h�dmez�v�s�rhelyi T�zk�vesen olyan sarl�s Istens�get tal�ltak a r�g�szek, amelyeknek m�rv�ny hasonm�sai az �gei-tenger szigetein, vagy Anat�li�ban is fellelhet�k. B�mulatos a hasonl�s�g az egyes kult�r�k k�z�tt a t�vols�gok ellen�re is, ami azt bizony�tja, hogy a neolitikumban igen intenz�v kereskedelem zajlott az egym�st�l nagy t�vols�gra �l� k�z�ss�gek k�z�tt. Gy�jtem�nyem egyre gyarapodott �s vele egy�tt a rejt�lyek sz�ma is. Megpr�b�ltam rendezni a r�gis�geket. Tabl�kat, t�rk�peket k�sz�tettem �s a lel�helyeket sz�mokkal jel�ltem be. 7. Az �gei-tengerben 3628 �vvel ezelott az �si Th�ra k�zponti r�sz�n egy m�sf�l kilom�ter magas hegycs�cs �llt. S�ly�t nem b�rta el a vulk�nkamra mennyezeti fala �s beomlott. �ri�si robban�s t�rt�nt �s hely�n kialakult egy 300-400 m�ter m�ly m�sodik kaldera. Az els� h�szezer �vvel kor�bban alakult ki. A jelenleg l�that� kaldera a k�t vulkanikus kit�r�s k�vetkezm�nye. Tal�n az �rott t�rt�nelem legnagyobb katasztr�f�j�t �lte �t az �kori ember. Nem csoda, ha m�toszok, legend�k sokas�ga maradt fent az elm�lt �vezredek alatt. Szantorini szigete ma is tele van titkokkal.   A m�szk�t�mb�kb�l kialak�tott szakr�lis helyek az �kori Th�ra v�rosa el�tt szinte minden mag�nyos szikl�n el�fordulnak. Milyen ind�t�kkal �s bels� sugallatra faragt�k ezeket a sziklat�mb�ket a rejt�lyes el�d�k? Tal�n �ldozati kegyhelyeknek, vagy temet�sre haszn�lt�k ezeket az atlantisziak? Vagy kedv�kre medit�lhattak, �s helyezhett�k el e szakr�lis helyekre az Isteneknek felaj�nlott �ldozati t�rgyaikat? Mi�rt csak Szantorini sziget�n lehet vel�k tal�lkozni? Kr�t�n egyet sem tal�ltam, persze az is lehet, hogy elker�lte a figyelmemet. Az �ri�si pusztul�s komoly vall�si �s pszichol�giai hat�ssal volt, a korabeli emberek hitvil�g�ra. Az ember�ldozat bizony�t�kait is megtal�lt�k Kr�t�n.   8. R�g�ta foglalkoztat a k�rd�s, hogy a K�kl�d szigetek lak�inak, a kr�tai min�szi telepeseknek milyen kapcsolatai lehettek a Balk�nnal �s a magyar Alf�lddel? Kezemben tartom a spondylus kagyl� fosszilis p�ld�ny�t. Ez a kagyl� a V�r�s-tengeren volt honos, onnan ker�lt K�thalomra. T�bb helyen kif�rt�k, tulajdonosa amulettk�nt hordhatta. Hogyan ker�lhetett a K�rp�t-medenc�be? A j�gkorszak ut�n az �ghajlati �vek �szak fel� tol�dtak el, �s ezt szinte mindig k�vett�k az emberek is. �gy, meg tudt�k �rizni eredeti �letform�jukat. K�tezer �vvel a felmeleged�s kezdete ut�n k�l�n�s n�pek jelentek meg a K�rp�t-medenc�ben. �ri�si erd�s ter�leteket irtottak ki, �s a kitermelt f�kb�l f�ldv�rakat �p�tettek az Alf�ld�n. Nyugaton m�g alighogy kibontakozott a megalit kult�ra, a megalikus �p�tm�nyek emel�se m�g nem is volt igaz�n a cs�cspontj�n, m�r meg is jelentek a keleti f�ldv�r�p�t�k. Magyarorsz�gon, Polg�r mellett tal�lhat� a Cs�szhalom nev� domb, amelynek m�gneses t�rk�pe j�l mutatja az alatta megb�v� 8000 �ves f�ldv�r szerkezet�t. A s�ncok �s �rkok gy�r�i mintha csak Atlantisz f�v�ros�t id�zn�k. A f�ldv�rakat �p�t� n�pek a magyar Alf�ldr�l k�s�bb tov�bb v�ndoroltak �szaki �s nyugati ir�nyba, azaz eg�sz Eur�p�ba. 9. Bizony�ra sokan hihetetlennek tartj�k, pedig sz�mos bizony�t�k van arra, hogy a min�sziak, illetve k�s�bb a m�k�n�iek kapcsolatban �lltak a Balk�nnal �s K�z�p-Kelet-Eur�p�val. Ezek a csod�latos haj�sok kereskedtek �s Atlanti-�ce�nra is kijutottak. �rdemes Plat�nt id�zni: "Atlantisz sziget�n teh�t nagy �s csod�latram�lt� kir�lyi hatalom keletkezett, amely nemcsak az eg�sz szigeten, hanem sok m�s szigeten, s�t ama sz�razf�ld egyes r�szein is uralkodott. Ezen k�v�l a H�rakl�sz oszlopain befel� es� f�ldek k�z�l L�bi�n is uralkodtak eg�sz Egyiptomig, s Eur�p�n is Tirr�ni�ig". 10. A kr�tai min�sziak az eg�sz �kori vil�gra nagy hat�ssal voltak. A F�ldk�zi-tengerben a min�szi id�kben nem l�tezett m�s tengeri hatalom, mint a Kr�taiak flott�ja. A d�li v�roslak�k csoportjai, akiket a v�rosias gondolkod�sm�d �s k�ldet�studat vitt az �szaki, a nyugati vid�kekre, kiterjesztett�k befoly�sukat az elsz�rt falusi n�pess�gre. Rhys Carpenter: "A g�r�g civiliz�ci� megszakadt folytonoss�ga " c. k�nyv�ben felismeri, hogy Atlantisz �s a min�szi kir�lys�g egy �s ugyanaz. K�nyv�ben �gy �r errol: "k�szs�ggel osztom azt a n�zetet, amely szerint Szol�n idej�ben az egyiptomi papok kr�nik�iban fellelhet� volt egy olyan sziget eml�t�se, mely egy kor�bbi iszonyatos erej� elemi csap�s k�vetkezm�nyek�nt a tengerbe s�llyedt, �s hogy ez a sziget, amelynek Plat�n az Atlantisz nevet tal�lta, nem volt m�s, mint Th�ra". Hom�rosz kilencven vir�gz� v�rosr�l tett eml�t�st az �si Kr�t�n. Kik lakt�k ezeket? Tal�n g�r�g�k? A vita �vtizedek �ta tart, a g�r�g�k d�r t�rzsei j�val k�s�bb foglalt�k el a szigetet. A Mediterr�neum kir�lyn�j�nek nevezett Kr�t�n Evans �sta ki Knosszoszt, amelynek alaprajz�t ut�nozta bizonyos m�rt�kig a Kr�t�n felt�rt h�rom kir�lyi �p�let - a phaisztoszi, a malliai, �s a zakroszi palota. A min�szi kult�ra volt az els� civiliz�ci� Eur�p�ban. Egyre t�bb bizony�t�k ker�lt el�, �s bebizonyosodott, hogy az id�ig ismert t�rt�nelmet - amit a min�sziakr�l tudunk - �jra kell �rni. 11. Rengeteg k�nyv �s film �ttanulm�nyoz�sa, valamint szem�lyes tapasztalatom alapj�n jutottam arra a felismer�sre, hogy Atlantisz nem lehetett m�s, mint a hirtelen let�nt min�szi birodalom. T�l magasra jutottak �s hihetetlen gyorsan elt�ntek. Egy ilyen v�ratlan esem�ny - m�rmint Th�ra vulk�n felrobban�s�nak k�vetkezm�nye - t�ptalaja lehetett a mesesz�v�snek �s a legend�knak! A kr�tai iraklioni m�zeumban sok�ig tanulm�nyoztam az eloker�lt min�szi r�gis�geket. Itt l�ttam a phaisztoszi korongokat, a h�rom gr�ci�t, a p�rizsi no t�red�kes fresk�j�t �s a min�sziak m�s remekmuveit. �ssze�ll�totta: Dr. M�cz�r Istv�n