A görögök mindig is dicsőítették a termékenységet, a természet újjászületését, az élet örömét. Így sok szokásnak régebbi az eredete, mint gondolnánk. Akár a többisten hitű ókorba is visszavezethetnek.
A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami a feltámadásig tart. Persze a mai modern emberek ezt mar leszűkítettek a nagyhét idejére csak.
Görögországban a nagyhétnek különleges hangulata van. Ilyenkor az az érzésed támad, mintha az egész ország átélné Jézus szenvedéseit. Az idő is érdekes módon, mindig borús, esős, melankolikus, még ha az előző héten sütött is a nap. Az emberek csendesebbek, hisz ezekben a napokban nem illik zajongani, szórakozni, hangosan zenét hallgatni, veszekedni, vagy káromkodni. Persze ezt sem tartja mindig mindenki be.
Nagy csütörtökön, az ország összes templomában (tudni kell, hogy a nép több mint 9O %-a azonos ortodox vallású, elenyésző az egyéb) egy gyönyörű mise alatt, Jézus jelképes keresztrefeszített képét körbehordják, és a hivők virágokat szórnak rá.
Nagypénteken már korán reggel, asszonyok önkéntes csapata díszíti ezernyi virággal a templomokban, Jézus jelképes sírját. /Epitáfio/ Amikor elkészül, hivők özönlenek a nap folyamán, leróni tiszteletüket.
Ahogy eljön az este, minden templomban, méltósággal felemelik a sírt, és kihozzák, kezdődik a körmenet. A hivők követik templomuk papjait a jelképes sírral, miközben búsan konganak a harangok mindenfelé. A városi zenekarok / ahol van / díszruhában mennek elöl a gyászindulót játszva. Az emberek kezében égő gyertyaszál, szívükben a gyász és a megrendülés. Valóságos átélését a hitnek tapasztalhatjuk.
Másnap még folytatódnak a misék és imák, de az emberek már készülődnek a feltámadásra.
Az asszonyok megfőzik a " magiricát'', amit még éjjel a feltámadás után esznek, szinte minden görög otthonban. Ez egy hagyományos húsvéti étel, talán inkább leveshez hasonló. a kisbárány belsőségéből, beleiből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással beverve, megcitromozva.
Jóformán az évnek csak ezen az egy éjszakáján fogyasztják. / Praktikus oldala is lehet a dolognak, mert a hosszú böjt után, előkészíti a gyomrot a húsvéti nagy lakomázásra /.
Éjfél előtt, már mindenki ott várakozik a templomok előtt gyertyával a kezében. Kicsik, és nagyok, öregek és csecsemők egyaránt.
Éjfélkor megkondulnak a harangok, és a templom mélyéről, elindul a Szent láng, ami egyenesen Jeruzsálemből érkezett. Kézről kézre, gyertyától gyertyára, egyre terjed, embertől emberig, csókok, és jókívánságok közepette. Hrisztosz aneszti, mondják a görögök, / Krisztus feltámad /, és csodálatos a hangulat, és csodálatos a látvány. Sajnos a mai világban, megjelentek a petárdák, és különböző tűzijátékok, amik gyakran fülsüketítő hangossággal hirdetik a feltámadás örömét.
Mikor már mindenkinek megvan a lángja, sietnek vele hazafelé, millió apró fény az éjszakában. El kell jutni kialvás nélkül, az örökégő mécsesbe, ami nem hiányozhat egyetlen görög otthonból sem.
Sokan keresztet rajzolnak vele az ajtófélfára, a küszöb felett, szerencsét hoz a házra.
Végre felszabadultan asztalhoz ülhetnek és ehetik a magiricát. A hangulat talán szilveszter éjszakájához hasonlítható.
Másnap már korán reggel talpon vannak. Nyársra kerülnek a fiatal bárányok, kiskecskék, és kezdődik az eszem-iszom, dinom-dánom. Összejönnek a családok, rokonok, jóbarátok, és mulatoznak, amíg csak bírják. Könnyen táncra is perdülnek, és élvezettel átéléssel járják hagyományos táncaikat. A fűszeres báránysültek illata keveredik a citrom és narancsfák virágának illatával, amik ez időtáj virágzanak. semmihez nem hasonlítható hangulat, ízek, és illatok töltik be az egész országot.
Még sok egyéb hagyomány is él ilyenkor. Néhány helyen szokás pl. Judás elégetése. Készítenek egy emberméretű bábot, amit elégetnek feltámadás estéjén. Így fejezik ki a haragot az áruló ellen.
Nagyon szép általános szokás az is, hogy a Keresztszülők, ajándékot vesznek a Keresztgyerekeiknek. Leggyakrabban cipőt, de persze játékot is. Az ő feladatuk a feltámadási gyertya megvétele is. Persze ne képzeljünk csak egy egyszerű gyertyát, ma már mindenféle méretű, színű, formájú, játékkal díszített gyertyákat készítenek, és vásárolnak a kicsiknek, ami persze nagy öröm számukra.
Hios szigetén, is létezik egy furcsa hagyomány. ''Rakéta háború'' tör ki két templom szomszédsága között, saját gyártmányú rakétákkal. gyakran komoly károk is keletkeznek, még az otthonaikban is, de akkor sem mondanak le az''ütközetről'', amire már jó előre készülnek.
Lakoniában a feltámadás után azok az emberek akik elvesztették valakijüket, kimennek a temetőbe, és piros tojást, kenyeret , sajtot helyeznek szerreteík sírjára.
A piros tojástörés húsvét napján, mindenütt szokás. Versenyeznek, az együtt szórakozok, összeütve kinek marad töretlen a piros tojása.
Mivel ez az időszak összeköttetésben van a termékenységgel, pl. Hydra szigetén, azokat a fákat amelyek nem hoztak termést, megperzselik a Szent lánggal.
Karpathosz szigetén, ha egy diófa nem termel diót, megütik háromszor egy fejszével, és azt kiáltják rá Krisztus feltámadt, diófa termelj diót, vagy kiváglak.
Átnyújtottunk egy csokrot a húsvéti szokásokból és csodás hangulatból Görögország szerelmeseinek, biztatva őket, látogassák meg ezt a sokszínű országot tavasszal is, úgy húsvét tálján. Nem csalódnának. felejthetetlen élményekkel, új és érdekes ízekkel, és illatokkal gazdagodnának.
|