VICTOR DAVIS HANSON g�r�g�t tan�t a California State University-n (Fresno). � �rta a The other greeks �s a Fields without dreams c. k�nyveket.
JOHN HEATH tan�rseg�d a klasszikus tudom�nyok katedr�j�n �s a Santa Clara University ezen nev� r�szleg�nek eln�ke. T�le olvashatjuk az Actaeon, The unmanly intruder c. k�nyvet.

 A k�nyv 5 fejezetre van tagolva �s azt vizsg�lja mi�rt nincs �rdekl�d�s a klasszikus tudom�nyok ir�nt, vagy tal�n m�gink�bb mi�rt nincsen m�r elegend� keret a klasszikus tudom�nyokkal val� foglalkoz�shoz. Mi�rt halt ki az emberekb�l a klasszicizmus ir�nti szeretet, mi�rt nem �rdekel senkit hogyan v�lekedtek az �kori g�r�g�k, majd a r�maiak a vil�g dolgair�l, mi�rt van olyan nagym�rt�k� erk�lcsi hanyatl�s az amerikai tan�rok k�z�tt. A k�nyv egy val�s�gos himnusz az �kori vil�g ember�hez, aki gondolkod�s�ban val�ban j�val fel�lm�lta a mai szupertechnik�t haszn�l� modern lesz�rmazottj�t.

Az els� fejezetben, aminek c�me: Hom�rosz halott, a szerz� olyan embereknek �ll�t eml�ket akik sokat tettek az�rt hogy mi most val�s�gh� k�pet kaphassunk az eur�pai �s amerikai, egysz�val az �gynevezett "nyugati" kult�ra alapjait lerak� �s�kr�l. Besz�l azokr�l akik a felh�v�snak sikerrel megfeleltek, mint Schliemann, Ventris, Paris �s Evans �s akiknek h�la, Hom�rosz szelleme s�nt�n b�r, de m�g �tv�szelte a sz�zadv�lt�st.

A m�sodik fejezetnek a c�me: G�r�g m�dra gondolkodv�n �s ebben a szerz�k kifejtik mi�rt gondolj�k �gy hogy csak az a helyes gondolkod�sm�d ahogyan a r�gi hell�nek gondolkodtak. A szerz�k t�rgyalj�k azt is mi�rt lehetett az �korban a t�bb g�r�g �llamot m�gis egy egys�gk�nt kezelni, vagy mi�rt besz�lhet�nk egy egys�ges G�r�gorsz�gr�l amikor r�juk hivatkozunk. Bemutatj�k a k�l�nb�z� g�r�g �llamokban �l�ek k�z�s jellemz�it, melyek a k�vetkez�k voltak:

• nyelv, polis-�llam, gazdas�gi-, vall�si- �s katonai gyakorlat

Sophokl�sz Antigon�-j�ban, csaknem 1300 verssorban a szerz�k �gy v�lik,  fellelhet�ek mindazon kultur�lis gyakorlatok, �ltal�nosan elfogadott meggy�z�d�sek amelyek a hajdani G�r�gorsz�gra jellemz�ek �s amelyeket mi, a nyugati kult�ra gyermekei, 2.500 �v eltelt�vel teljesen term�szetesnek tartunk. Az �r�k�s harc az �llam �s az ember k�z�tt, az emberi �s term�szeti t�rv�nyek k�z�tti ellent�tek, az �ri�si szakad�k ami elv�lasztja az ember akarat�t e f�ld�n att�l amit val�j�ban a sors tartogat sz�m�ra, �tszeli az eg�sz m�vet. Mondanival�ja t�bb kateg�riak�nt, hell�n m�vel�d�stani elvk�nt t�rgyalhat�, ezek pedig a k�vetkez�ek :

• a tudom�ny, a kutat�s �s maga a tud�s megszerz�s�nek int�zm�nye k�l�n egys�gk�nt �ll a vall�si �s politikai hatalom melett

• a katonai hatalom polg�ri ellen�rz�s melett �s ennek fel�gyelete alatt m�k�dik 

• az alkotm�nyos �s konszenzusos korm�nyz�s nyugati idea ( �titatja az eg�sz Antigon�t)

• a vall�s el van k�l�n�lve a politikai hatalomt�l, �s ez ut�bbinak al�rendeltje

• a hell�nek nem b�znak sem a gazdag sem a szeg�ny polg�rban, de hisznek a k�z�pr�tegben (a mai k�z�pr�tegbe fektetett bizalmunk szellemi el�fut�ra). M�g az �gynevezett nyugati kult�ra megteremt�s�nek a kezdet�t�l a hell�nek kialak�tottak egy anti-arisztokrata szellemet, sokszor ellens�gesen n�zve az anyagi javak t�m�r�t�s�t, a gazdagok befoly�s�t, �s �k azon a nagyon kevesek k�z�l val�k, akik az emberi t�rt�nelem sor�n ezt �gy v�lt�k �s tett�k.

• az egy�ni vagyon �s a szabad gazdas�gi tev�kenys�g, nem hajt fejet a korm�nyz�si k�nyszer �s beavatkoz�s el�tt (a polg�rnak joga volt rendelkezni a vagyona felett �s �r�k�lni vagy hagyat�kk�nt valakire hagyni azt)

• a kritika �s az ellent�tes n�zet hangoztat�sa a korm�nyz�sban, vall�sban, katonai gyakorlatban, megszokott gyakorlat a polisok g�r�gei k�z�tt

De mi is val�j�ban az amit ma is �gy h�vunk, a g�r�g b�lcsess�g?

A g�r�g gyakorlat, rendszer nem volt v�letlen, sokkal ink�bb a t�megek nagyon k�l�nleges kosmote�ri�j�nak a gy�m�lcse. Ezekben olyan elvek, gondolatok jutnak kifejez�sre melyeknek mai betart�sa egy sokkal b�k�sebb �s jobb vil�ghoz vezethetne. 

A g�r�g�k �gy v�lt�k hogy a hivatlan er�szak mindig t�ves, legt�bbsz�r m�g az a fajt�ja is, mely egy provok�ci�ra v�laszolva robban ki. Az egy�n megfizet az�rt a meggy�z�d�s��rt, mely szerint a felt�telek n�lk�li abszolutizmus kev�sb� vesz�lyes a relativizmusn�l, mert az abszol�t, az ellen�rz�s n�lk�li, t�lz�sokhoz vezethet, m�g a t�lkapott relativizmus a mor�lis �ress�ghez. 

A hell�nek szerint az emberi term�szet id�ben �s t�rben stabil. Aristotel�s szerint (Nikomachosi etika) az er�ny, a mor�lis helyess�gre val� t�rekv�s nem az ember eredend� tulajdons�ga,  csup�n  a  velesz�letett k�pess�g az, ami seg�ts�get ny�jt abban, hogy ezeket befogadja, �s ezek ir�ny�ban, a f�gg�s�g alapj�n t�k�letesedjen. Herakleitos szerint is "az emberi term�szet �nn�n sorsa" de Sokrates is azt mondja, hogy "csak arra t�rekedj�nk �s csak azt keress�k hogy megtanuljunk a rossz �s j� k�z�tt k�l�nbs�get tenni". A politikai gyakorlatban a gazdagok, de a szeg�nyek megk�l�nb�ztetett figyelembev�tel�t is elker�lik, arra t�rekedv�n hogy egy er�s k�z�poszt�lyt hozzanak l�tre, amely keretein bel�l az arra legjobban r�szolg�l�kat olyan  m�don zabol�zz�k meg, hogy ugyanakkor elker�lj�k azok elidegen�t�s�t a politikai hatalomt�l. A hell�nek �gy v�lik, hogy a fenevad nem a t�rsadalom amit teremt�nk hanem maga a gyarl� emberi term�szet, amelyen v�gs� gy�zelmet csak �gy arathatunk ha polisokban, v�rosokban �l�nk, egysz�val a civiliz�ci�, �s nem a term�szet gy�zedelmeskedik felette.

Az elm�letnek �s a gondolatnak �sszhangban kell lennie cselekedettel. Aki g�r�gk�nt gondolkodik, besz�l, annak �gy kell �lnie. A szerz�k m�lt� eml�ket �ll�tanak k�nyv�kben Eugene Vanderpool-nak, Colin Edmondson-nak �s m�s nagy lelkeknek akik mert�k ezt tenni. �k val�ban �t�rezhett�k azt, hogy �rtelem csak abban a pr�b�lkoz�sunkban van, hogy azt tegy�k amit nem kellene tudnunk megtenni, �s �let�nk r��ldoz�s�val meg�rints�nk valamit, megkarcoljuk valaminek a fel�let�t, olyan magasabbrend� dolgoknak amelyek nem halv�nyodnak soha el. A g�r�g er�ny eszm�nye az egy�nn�l kezd�dik. Er�sebbnek, ellen�ll�bbnak, �szint�bbnek kell lenn�nk, saj�t  term�szet�nkn�l, �nmagunban kell el�re l�tni, �s nem m�sokban, �gy legy�zhetj�k mit a sors el��rt sz�munkra.

A hell�n civiliz�ci� magasrend� volta t�bbek k�z�tt abban is megnyilv�nul, hogy tisztelt�k szomsz�daikat, nem hozt�k kapcsolatba az emberi term�szetet, karaktert �s intelligenci�t a faji sz�rmaz�ssal, �s nem ut�noztak m�s n�peket, mint ahogyan mi azt ma tessz�k.

De a hell�nek �s a h�bor� kapcsolat�r�l mit lehetne mondani?

A hell�nek szerint a h�bor� �s a mez�gazdas�g a legfontosabb dolgok, amiket mi emberek, cseleksz�nk. Herakleitos szerint a h�bor�ban elvesztett lelkek tiszt�bbak azokn�l, amelyeket betegs�g k�vetkezt�ben kell elengedn�nk. A valamennyi vagyonnal rendelkez� polg�r, annak megfelel� helyet kap a hadoszlopban, felsz�lal�si jogot az ekl�zsi�ban �s egy darab f�ldet a szabadban. A g�r�g�k �ltal "felfedezett" h�bor�, annak rendje �s m�dja szerint katon�kkal, gyalogs�ggal, nagyszer� de egyben borzaszt�an vesz�lyes tal�lm�nynak is bizonyult, amely az eg�sz mediterr�n vil�got megr�zta, oly m�rt�kben melyet az egyiptomiak, m�k�n�iak, assz�rok vagy perzs�k elk�pzelni sem tudtak. Vajon mi lenne ha a h�bor�t sosem "fedezt�k" volna fel? Ha nem �k, h�t valaki m�s biztosan felfedezte volna. N�zz�k h�t mi volt a jellemz� a g�r�g polemiz�l�si technik�ra:

• fejlett technol�gia

• magasrend� fegyelem (erre mondjuk ma hogy "katonai fegyelem")

• �lelmes vissza�t�si m�d�zatok

• a lakoss�g t�bbs�g�n�l a katonai szok�sok fegyelmezett betart�sa

• a meghat�roz� beavatkoz�sok helyes megv�laszt�sa

• domin�ns gyalogs�g a hadseregben

• meghat�rozott t�kealapok hadi c�lokra val� rendszeres felhaszn�l�sa 

• erk�lcsi ellen�ll�s a militarizmussal szemben

Nem lehet azonban megfeledkezni a rettenetes s�lyr�l �s felel�ss�gr�l sem melyet a g�r�g�k v�llainkra helyeztek, hisz a nyugati civiliz�ci� �sszes probl�m�ja a g�r�g modellt k�vetve sz�letett meg. Ennek megfelel�en a megold�s is a g�r�g kult�r�t, szellemis�get �r�kl� nyugat gy�m�lcse kell legyen. 

A harmadik fejezetben, melynek c�me Ki �lte meg Hom�roszt - �s mi�rt?, a szerz�k els�sorban a jelenlegi kr�zishelyzetr�l besz�lnek. Megtudhatjuk azt hogy a '60-as �vekben az �kori vil�ggal foglalkoz� tudom�nyok hirtelen anakronizmusnak, a reakci�s rendszer r�sz�nek sz�m�tottak. Az a n�zet lett elterjedt, miszerint ezek a t�m�k �divat�ak, nehezen elsaj�t�that�ak, id�ig�nyesek, csup�n „�s�reg” negyvenen fel�li feh�r tan�rok tan�tott�k ezen tudom�nyokat  az egyetemek �reg tan�ri sz�keiben. Sokkal ink�bb egyre divatosabbak lettek a praktikus avagy re�l jelleg� tant�rgyak, melyek a klasszikus tudom�nyok tan�t�s�ban bek�vetkez� �rt sikeresen bet�lt�tt�k. Csakhogy ezek az �jonnan megjelent praktikus tudom�nyok tot�lis ellent�tben �lltak a klasszikus g�r�g b�lcsess�ggel, �letszeml�lettel. A '70-s �vekben nagyon sok, ink�bb "n�pies" ford�t�s jelent meg, melyeknek sor�n nagyon sok eszme, �rtelem elveszett de ugyanezen ford�t�soknak h�la, Hom�rosz kiss� v�rszeg�nyen, t�petten de m�gis bel�phetett a '80-as �vekbe. Hom�rosz lass� hal�l�t okozza az egyik legn�pszer�bb, legmodernebb eszme, melynek l�nyege, hogy minden kult�ra, civiliz�ci� egyenl� �rt�k�. 
A '80-as, '90-s �vekben jelent meg eme polikult�ra elm�lete, melynek k�t f�bb ir�nyvonal�t k�l�nb�ztethetj�k meg, az egyik szerint a nyugati civiliz�ci� se nem jobb, se nem roszabb a t�bbin�l, a m�sik szerint minden civiliz�ci� egyenl� kiv�ve a nyugatit, amelyik t�ls�gosan is imperialista, nacionalista, szexista �s patriarchista �s csak elrettent� p�ldak�nt szolg�lhat. Mindk�t elm�let egyenes k�vetkezm�nye az hogy f�l�sleges az �k�ri g�r�g�ket tanulm�nyozni. Ezen te�ria lelkes h�ve, James O'Donell tan�r �r, "Lingua Franca" c. munk�j�ban k�rdi a klasszikus tudom�nyokra vonatkozva: "Mi�rt csak �g�r�g �s latin, minden m�st kiz�rva?", amire a szerz�k v�laszolnak:

"Tal�n az�rt, mert l�tezik �g�r�g �s latin irodalom, valamint azon okb�l, hogy ezen szellemis�g, amely csak a Mediterr�n t�rs�gben l�tezett teljesen k�l�n�ll�an a vall�st�l az, amely megteremti a nyugati vil�got. Nem utols� sorban amiatt is, mert ezekben a nyelvekben olyan szavak vannak mint politis (polg�r) �s elephtheria (szabads�g), �s olyan �rtelmek ker�lnek kifejez�sre melyeknek k�sz�nhet�en a t�rsadalmi ellenv�lem�nyeket hangoztatni lehet."

Micsoda ir�ni�ja a sorsnak hogy a nyugati civiliz�ci� - k�nyelmes foteleibe be�gyaz�d�tt- archeol�gusainak, t�rt�n�szeinek nagy r�tege v�li �gy hogy teljesen f�l�sleges m�r az �g�r�g�k, r�maiak tanulm�nyoz�sa! Pedig nagyon j�l tudj�k hogy nem volt egy Phaidon Egyiptomban, de sem Oresteia Perzsi�ban, Ili�sz Asszir��ban, de m�g demokr�cia sem a germ�nok k�z�tt ugyanabban az id�ben, sem pedig egyetemek Galicia v�rosaiban. A f�ra�nak nem voltak rep�l�g�ptervei, de Szokrat�sz sem volt fekete mint ahogyan Mary Lefkowitz bebizony�tani v�li ism�telten. Nagyon sok di�k �s tan�r k�pviseli ma ezeket a furcsa elm�leteket, pedig tal�n nem nacionalizmus, de sem etnokentrikus beismerni, hogy bizony Tiglat-Pilesz�r udvara nem volt szokratikus k�r  �s Sidonia lakosai nem t�rv�nykeztek szavaz�s �tj�n. Val�ban csak G�r�gorsz�gban volt 3 t�rsadalami oszt�ly, mik�zben az eg�sz vil�gon k�t t�rsadalmi r�tegbe t�m�r�ltek az emberek, mert a dinasztikus �llamform�k sehol nem t�rt�k meg a f�ldtulajdonosok l�t�t. A mediterr�n t�rs�gen k�v�l ritk�n jelenik meg a vall�st�l elk�l�n�lt filoz�fia. 

Egyesek mint Bernal tan�r �r, be szeretn�k bizony�tani hogy a nyugati vil�g az afrikai kontinensr�l is kapott volna behat�sokat, vagy keletr�l, de vajon ezeket a n�zeteket vall�k meg tudn�k-e mondani, ezen vil�goknak pontosan melyik r�sz�r�l sz�rmazik a demokr�cia eszm�je, a szabad kutat�s elve, a k�z�poszt�ly l�te, polg�ri katonas�g, polg�ri szabads�g, a vall�st�l elk�l�n�lve l�tez� irodalom? Esetleg az olyan szavak mint "par�dia", "cinizmus", "szkepticizmus" melyeket el�szeretettel haszn�lnak ezen te�ri�kat k�pvisel�k �r�saikban,  honnan erednek az afer�zises, racionalista nyelvek kifejez� eszk�zei?
Amikor a f�ra�k t�megesen k�nyszer�tett�k a munk�sokat arra hogy a saj�t luxuss�rjaikat fel�p�ts�k, amikor Perzsia nagy kir�lya anaktorokat, kir�lyi palot�kat �p�tettet mag�nak �s naoszokat az isteneinek, ahova k�z�ns�ges haland�nak tilos volt a bel�p�s, ugyanabban az id�ben a g�r�g�k g�mnasztirionokat (mai sportl�tes�tm�nynek megfelel�), sz�nh�zakat, dikastirion-okat (mai b�r�s�gnak megfelel�), �llami haj�gy�rakat, agor�kat �s a k�zpolg�roknak gy�lekez�si helyeket �p�tettek. Ezek val�s k�l�nbs�gek melyeket teljesen abszol�t krit�riumokkal lehet �rt�kelni.
Ugyanabban az id�ben amikor Kleisthenes megreform�lja az ath�ni alkotm�nyt, �r�kl�d�ses alapon korm�nyozz�k a hercegek �s papok a kelt�kat, a perzs�kat, a szk�th�kat, zsid�kat �s egyiptomiakat.

Leonidas, embereivel egy�tt h�si hal�lt v�llal a frontvonalban a termopilei szoros v�delmez�se k�zben, mik�zben fenntr�l, a hegyen tron�l� Xerxes k�veti az esem�nyeket. Szalamin�ban mik�zben Themistokles haj�ra sz�ll, Xerxes m�g egyszer a hegyre indul, majd ut�na h�reme �lel�s�be. Igen, val�ban l�teznek  „k�l�nb�z� hagyom�nyok, szok�sok” m�gis a t�rt�nelem b�rmely szakasz�ban, a vil�g minden t�j�nak katon�i, olyan vezet�ket szerettek volna �s szeretn�nek, akik �gy gondolkodjanak, cselekedjenek, �s harcoljanak ahogy azt a g�r�g hadvez�rek tett�k, kik embereikkel harcoltak az �lvonalban, ahelyett, hogy a h�tvonalb�l, k�nyelmes tr�nb�l k�vett�k volna az esem�nyeket.
Mik�zben a g�r�g�k �llat�ldozatokat hoznak isteneiknek, a kelt�k �s szkith�k az ellens�geik kopony�ib�l kup�kat k�sz�tettek. Val�ban a g�r�g�k kegyetlen�l le�lt�k ezeket az �ldozati kecsk�ket, b�r�nyokat, a faim�d� dri�dok az emberi �ldozatok g�rcseib�l �s sz�tspriccel� v�r�b�l j�s�ltak mik�zben azokat, c�l�p�kh�z k�t�zve lek�selt�k, �s a Karth�g�aiak szertart�sosan �gettek �l� gyermekeket.

Senki nem akarja a g�r�g�k �rdemeit a magasba emelni �gy hogy m�s civiliz�ci�kat porba �s s�rba taposson de be kell ismerni hogy vannak re�lis �s �ri�si k�l�nbs�gek.

Val�ban a g�r�g�k �tvettek egy keleti �r�srendszert �s azt a maguk sz�ks�gleteinek megfelel�en �talak�tott�k. De nemsok�ra ezt az eszk�zt arra haszn�lt�k hogy egy fantasztikusan dinamikus k�lt�szetet, dr�m�t �s t�rt�nettudom�nyt teremtsenek, mindezeket az egy�n s�kj�n �s nem az �llam vagy a vall�s �szt�nz�s�re, parancs�ra. A f�ra� �vezredek �r�sjeleit arra haszn�lta hogy kir�lyi proklam�ci�kat �rasson �s kir�lyi t�rt�nelmi k�nyvt�rat k�sz�ttessen melyben minden a nagy f�rfiak tetteir�l sz�lt. Herodotos �s Thukydides szabad kutat�son, megfigyel�sen alapul� t�rt�nelmet �rtak, olyan elemz�seket v�gezve melyet a keleti �r�sok �s az �testamentum �r�i nem tettek.

Val�j�ban a  polikult�ra eszm�j�t k�pvisel� akad�mikusok k�z�l senki sem szeretn�, ha nyugati kult�r�nk g�r�g magja s�rthet�nek bizonyulna, �s emiatt a sebezhet�s�g miatt olyan elveket, felfog�sokat k�vetve kelljen �lni�k, melyek nem az �kori g�r�g szellem jegy�ben sz�lettek, �s fejl�dtek. Ilyen �let�k lenne egy  autochton, prekolombiai rendszer� korm�nyz�s alatt, har�csol� vall�si gyakorlatoknak al�vetve, esetleges arab protokoll szerint, hol a n�k viselked�se szab�lyozva van, vagy ahol k�nai orvosi praktik�kra hagyatkozva gy�gy�tan�k �ket, muzulm�n �llami �s vall�si hagyom�nyokat k�vetn�nek, afrikai tudom�nyos megk�zel�t�si n�zeteket vallan�nak, jap�n, fajokra vonatkoz� eszm�ket idealiz�ln�nak, tal�n indiai t�rsadalmi kasztokba lenn�nek osztva, vagy amerikai �slakosokkal ker�ln�nek f�ldtulajdoni vit�ba.  Mindegyik�k, kiv�tel n�lk�l, a v�lem�ny�t az �sszkomfortos (anyagi, szellemi �s jogi) nyugati int�zm�ny keretein bel�l hangoztatja, amely int�zm�ny garant�lja azt a jogukat hogy ezt tegy�k, pontosan azt a jogukat mely egyenesen a g�r�g vil�gmegl�t�s �s koncepci� eredm�nye, �s olyan jog mely ki van eg�sz�tve m�sokkal, mint p�ld�ul garant�lt munkahely joga �let�k v�g�ig, megt�madhatatlan akad�miai sz�l�sszabads�g, oly jogok melyek m�gsem sz�m�tanak egyed�l�ll�knak �s nem is �rt�kelik azokat �let�nk fenntart�inak. Ilyen gondolatokat olyan emberek csoportja hangoztat akik minden ellen t�mad�st �nd�tanak ami g�r�g. Mindamelett ha valaki k�r�lm�nyesen megvizsg�lja az elm�leteiket, legt�bb nagyon is egyszer�nek, hipokrit�nak, vagy ak�r mindkett�nek t�nhet. Egyik ilyen elm�let a m�r eml�tett "fenevad"-al kapcsolatos.

 A "fenevad" mint a g�r�g szellemis�ggel ellent�tes fogalom val�ban l�tezik, a szexizmus, sovinizmus, rabszolgas�g, kiszipolyoz�s, valamint bizonyos modern "finom" �rz�sek �s �rz�kenys�gek teljes hi�nya. Igen �m de a g�r�g�knek ezen b�nei, val�ban az emberis�g �ltal�nos b�nei, melyek minden civiliz�ci�ban �s minden t�rt�nelmi korban k�z�sek. Val�ban m�g az is enyh�ti ezen b�n�ket hogy igaz�n elv�rhat� �s teljesen term�szetes folyamat hogy legyen valamif�le erk�lcsi halad�s is az eltelt 2.500 �vben. �s azt se feledj�k, a klasszikus irodalom �nmaga kor�nak legkem�nyebb kritikusa. 
A g�r�g hagyom�ny �s b�lcsess�g nagyszer�s�ge abban mutatkozik meg, hogy a nyugati civiliz�ci� hajnal�n, a vil�g egy olyan  elk�pzel�st kapott �r�ks�g�l, mely egy k�l�nleges �s egyed�l�ll� t�rsadalmi berendezked�st mutat be. Ebben a k�z�ss�gben  rend �s embers�g uralkodik, ezen elvek t�rben �s id�ben ellen�ll�ak, a szellemi �s k�z�leti �rt�kek megl�te, �s megbecs�l�se politikai, egyben t�rsadalmi v�ltoz�sokat eredm�nyeznek. Ezek az �talakul�sok m�k�dnek, ez�ltal fenntarthat�ak, �s m�g �vsz�zadokkal megjelen�s�k ut�n is alkalmasak az �let ir�ny�t�sra.

Vajon a "fenevad" nem MI vagyunk? 

Az �sszecsap�s, az ellent�tek, �nkritika, a mer�sz, forradalmi kritika mind mind az �kori g�r�g�k �s r�maiak �ltal r�nkmaradt �r�ks�g. A g�r�g�k ellen ir�nyul� v�dak �ltal�ban a k�vetkez� csoportokba tartoznak:

1) az �kori g�r�g t�rsadalom a n�knek a politikai �s t�rsadalmi hely�t, helyzet�t m�sodfok�ra cs�kkentette �s ezt k�l�nb�z� l�tv�nyos �s kev�sbb� l�tv�nyos m�d�n tette. A n�knek nem volt szavazati joguk, ugyanakkor nem lehetett polg�ri tiszts�get viselni�k �s a t�rv�ny �ltal nem voltak a f�rfiakkal egyenl� m�d�n protezs�lva. Ezek melett �s ezeknek ellent�tek�nt viszont az er�teljes, idealiz�lt n�i alak a m�v�szetek minden form�j�ban megjelenik. Gondoljunk csak a Mil�i V�nuszra, Promachos Athen�re, a g�r�g trag�di�kban hemzseg� n�i alakokra mint Iphigenia, Alk�stis, Kl�tamn�sztra, Antig�n� akik magukn�l kisebb kaliber� f�rfiakat igazgattak, s�rattak ak�r Euripidus M�deia-ja akit gyenge, magukat im�d� f�rfiak vesznek k�r�l. Id�zz�k fel a v�d�istenn�ket (kiknek hely�k volt az Olimpuszon is) mint Artemisz, H�ra, Ath�ne. A g�r�g vall�s gyakorl�s�ban megengedett volt a n�k jelenl�te, ha nem is volt gyakori, de l�teztek n�i papok, a kereszt�nys�g nagy sz�zal�k�val, a j�daizmussal �s az iszl�mizmussal ellent�tben.

Ide tartozik a n�i hozom�ny k�rd�se is. De vajon ezt is nem lehet m�s szemsz�gb�l megvizsg�lni? Az �kori g�r�g�knek megvolt az a ravasz el�rel�t�suk hogy abban az esetben amikor a n�nek van egy kev�ske f�ldje �s l�dik�j�ban p�r arany p�nze, sokkal kisebb annak a val�sz�n�s�ge hogy vad f�rje az utc�ra haj�tsa, mikor feles�ge b�re megereszkedik �s a szeme k�r�l megjelennek a r�ncok.

2) az �kori g�r�g�k �s r�maiak gazdags�ga majdnem kiz�r�lagosan a rabszolgas�g int�zm�ny�re t�maszkodott. Ebben a t�rsadalomban a legt�bb rabszolga nem volt sokkal alacsonyabb helyzetben mint a szeg�ny szabadok. Azonban  nem az al�rendelts�g volt a rabszolg�k legnagyobb f�jdalma. Sz�munkra felfoghatatlan lelki k�nt az a t�ny jelentett, hogy nem vehettek r�szt a k�z�letben,  ez okozta a legnagyobb b�natot a feln�tt g�r�g �s r�mai f�rfiaknak akik rabszolgasorban �ltek. A rabszolg�k ak�r vagyonra is szert tehettek, �s a leg�gyesebbek k�z�l�k megker�lve a k�l�nb�z� t�rv�nyeket, kiskapukat tal�lhattak szabadul�sukra. Isokrates, az attikai sz�nok mondta hogy "egyetlen Ath�ni sem er�szakolt rabszolg�ira olyan kegyetlens�geket mint amilyeneket a perzs�k a szabad polg�raikra". Az �kori vil�g rabszolgas�ga messze �ll att�l amit a Kelet vagy a D�l Afrikai rabszolgas�g mag�ban foglal.

3) az �kori vil�g politikai szerkezete csakis az elitb�l ker�lt ki. Erre val�ban csak azt lehetne ments�g�l felhozni, hogy maguk  a g�r�g�k az els�k akik saj�t arisztokrat�ikat kritiz�lj�k. Azok a g�r�g�k akik demokr�ciaellenesek voltak, nem voltak mind a gazdag elit tagjai, sem Aristotel�s de sem Thukydides nem voltak az arisztokr�cia vagy az oligarchia h�vei, �k val�j�ban l�tv�n a demokr�ci�ban rejl� csapd�kat, a r�gi rendszeren nosztalgi�ztak.

4) A g�r�g�k t�ls�gosan is re�lisak, f�ldh�zragadt k�pzelet�ek, nincs meg benn�k az a term�szetes �s k�nnyed �szt�n�ss�g ami m�s kult�r�kra annyira jellemz�. Igen val�ban a g�r�g�k� a felel�ss�g az�rt, hogy a nyugati vil�gra hagyt�k a racionalista gondolkod�s neh�z terh�t, amelynek sor�n eljutunk a k�vetkeztet�sekhez, �s �gy megfosztjuk az eg�sz gondolatvil�gunkat a miszt�riumt�l �s a megmagyar�zhatatlan k�tes �r�m�t�l. A g�r�g�k j� el�re figyelmeztettek benn�nket hogy a halad�s val�j�ban valamikor elfajul, m�r nem lesz halad�snak nevezhet�. A tudom�nynak �s a tud�snak megvan az a h�tr�nya, hogy egyre t�volabb vezetnek benn�nket a term�szet �l�t�l.

A szerz�k szerint a klasszikus tudom�nyokkal foglalkoz� tan�remberek nemcsak gondolatukban hanem tetteikben is egyre csak t�volodnak az �kori g�r�g�kt�l. Az �ltaluk haszn�lt nyelvnek illetve szaknyelvnek sz�noklatos �s �rthetetlen fordulatai pontosan a g�r�g �tl�that�s�g, �rthet�s�g elve ellen fordulnak. Annyira neh�zkes �s tudom�nyos ez a nyelv, hogy egyszer�en lehetetlenn� teszi az �j olvas�k �rdekl�d�s�nek felsz�t�s�t �s csak egy kicsiny csoporthoz sz�l. Sokan Hom�roszt egyszer�en pszihoanal�zis al� veszik. K�l�nb�z� Hom�roszi h�s�ket szabdalnak darabokra �s elemzik nagy�t� alatt viselked�s�ket, minden apr�s�gba valamit belemagyar�zva. M�sok az irodalmi te�ria keretein bel�l bebizony�tani v�lik hogy val�j�ban az �r�sok nem is arr�l sz�lnak mint amir�l sz�lani l�tszanak els� percben. V�lem�ny�k szerint nem az a l�nyeg, hogy mit mond Hom�rosz, sokkal ink�bb az, hogy mik�nt is mondja el azt, e n�zet�ket oldalakon �s oldalakon kereszt�l taglalj�k,  mik�zben a teoretikus leveg�be besz�l�st�l a komoly �s pontos tanulm�nyok hom�lyoss� v�lnak.
 Modern n�i filol�gusok felel�snek tal�lj�k Hom�roszt a n�k k�s�bbi elnyom�s��rt, m�sok homoszexualit�ssal v�dolj�k mid�n Patroklos �s Achilleusz bar�ts�g�ba belemagyar�zz�k az egynem�ek szerelm�t.  N�h�nyan az irodalmi anal�zis sor�n minden jelenetet egyenk�nt csontjaikra szednek, minden alakot k�l�n a legapr�bb r�szletekig tanulm�nyoznak. Korunk filol�gusg�rd�j�nak siker�lt s�rg�d�rr� alacsony�tania a civiliz�ci�k t�rt�net�ben egyed�l�ll�an h�sies le�r�st, az Ili�szt,  olyan �rtelmez�ssel, mely szerint a nemek szerep�nek megford�t�s�t, elbesz�l�si �s szerkezeti kiker�l�seket, centripet�lis hajlamokat, �s homoszexu�lis t�rgyal�sokat tartalmaz a m�. A g�r�g�k�ket elrejti el�l�nk az a lavina amit mi z�d�tottunk r�juk a rengeteg �r�ssal, p�ld�nak el�g felhozni az 1992-s �vben megjelent 16.168 db tanulm�nyt az Egyes�lt �llamokban.

 Elrejtett�k az emberek szeme el�l Hom�rosz kem�ny �szintes�g�t �s az emberi kicsinys�g, alapvet� m�lt�s�g egyszer� megk�zel�t�s�t - v�lik a szerz�k.

A szerz�k szerint a klasszikus tanulm�nyokat oktat�k k�z�tt napjainkban �ri�si a korrupci�, rengeteg a hi�nyz�s, a juttat�sok, t�mogat�sok hib�s c�l� felhaszn�l�sa, �s kev�s a val�di tan�t�s, ami pedig minden tan�rember legf�bb gondja kellene hogy legyen. Sajnos a tan�rok megfeledkeznek r�la, vagy sokan fel sem fogj�k hogy a klasszikus tudom�nyok, m�v�szetek elsaj�t�t�sa, azoknak egy t�gabb, "g�r�gebb" �rtelemben vett haszn�lata mennyire hasznos, hisz olyan tudom�nyokban lesznek r�termettek az ezeket b�r�k mint az olvas�s, �r�s, logikus gondolkod�s k�pess�ge. Olyan tulajdons�gokkal gazdagodnak mint a  kitart�s, t�relem, az el�rt eredm�nyek miatt �rzett b�szkes�g, olyan �rt�kekre tesznek szert mint jogegyenl�s�g, logikus �s racionalista gondolatcsere �s az igazs�g megk�vet�se. A klasszikus tudom�nyok professzorainak legf�bb gondja ma az hogyan tudj�k magukat felmenteni a tan�t�s k�nyelmetlen terhe al�l, hogyan �rjanak min�l t�bb �rthetetlen cikket �s k�nyvet amelyeknek egyetlen eredm�nye hogy egyre kevesebb ember pr�b�lja meg ezeket elolvasni. Ezeknek a tan�roknak egyetlen c�ljuk van �spedig hogy karriert fussanak be. Mivel ebben a szakm�ban m�r nincs semmi �j amit ny�jtani lehet, az egyetlen amit a karrierist�k tehetnek az hogy meg�lj�k a hell�nizmust.

A nyomtatott gondolatok neh�zipar�nak van egy �ri�si h�tr�nya: minden cikk �s k�nyv megjelen�s��rt sz�z�val vannak olyan di�kok akiknek a tan�t�sa elmarad, mik�zben ezen nyomtatott munk�k k�z�tt szomor�an kev�s az amelyik arr�l sz�l milyen szerepet kaphatn�nak a g�r�g�k az �let�nkben. Modern �let�nk eg�sz rothad�s�t meg lehetne el�zni ha egy kicsivel t�bbet �ldozn�nk a nyugati kult�ra olt�r�n, hogyha el�t�rbe helyezn�nk a kimagasl� kalsszikus tudom�nyokat �s ezeknek m�lt� helyet biztos�tan�nk iskol�inkban is. Ha a gyermekeinkben akik valamikor �tveszik a vezet�st nincsenek �rt�kek, m�velts�g, nevel�s �s erk�lcsi ir�nyvonal, ebben az esetben meg kell vizsg�lni mit tan�tottak vagy nem tan�tottak egyetemeinken.

A negyedik fejezet arr�l sz�l hogy a klasszikus tudom�nyok, a g�r�g nyelv tan�t�sa nem egyszer� feladat.

A g�r�g �s az azzal kapcsolatos t�rgyak tan�t�sa ma olyan m�rt�k� elk�telezetts�get, hat�rozotts�got k�v�n mely nagyon kev�s emberben van meg. Aki ezekkel akar foglalkozni az tudatosan t�volabb vonul a mai sz�nes "vil�gias" forgatagt�l, kiss� elt�nik a maga vil�g�ba, minden �rz�k�vel habzsolja azt amit a k�nyvek, r�nk maradt �r�sok, leletek adhatnak. Val�ban ahhoz hogy ma g�r�g �s r�mai t�rt�nelmet, nyelvet, filoz�fi�t, irodalmat tan�thassunk ahhoz az kell hogy maradjanak k�z�tt�nk olyanok akik ismerik az �kori g�r�g �s a latin nyelvet.

De mi is tulajdonk�ppen a g�r�g nyelv?
" A g�r�g nyelv-n�ha annyira rejtjelesnek t�n� hogy megbolond�t, n�ha teljesen �s tiszt�n levezethet�, �rthet� - a mai napig az a halhatatlan v�z amely �letre kelti a tud�st, egy olyan aj�nd�k melynek a birtokl�sa megv�ltoztathatja a m�d�t ahogyan az ember agya m�k�dik"

De ezt a tud�st nem k�nny� megszerezni, nagy �ldozatokat k�vetel. Az �g�r�gben az ig�nek 350 ragoz�si form�ja van. Az aki �g�r�g tanul�s�ra adja a fej�t, �ri�si feladatot v�llal mag�ra. Sajnos az �jszakai sz�rakoz�s, a kompj�terj�t�kok, az sms-en k�ld�zgetett �zenetek, a CD �s a buliz�sok nem ker�lhetnek egyk�nnyen �sszhangba az �g�r�ggel �s azzal amit a g�r�gs�g eszm�je k�pvisel.

�ppen ez�rt a g�r�gtan�r igazi �rdeme most az ezredfordul�n nem az hogy �rthetetlen tanulm�nyokat �rjon az �kori g�r�g�kr�l hanem az hogy meg tudja gy�zni a mai 18 �veseket hogy nekifogjanak egy kimer�t� tanul�si folyamatnak, hogy elolvass�k Plat�nt, meg�rts�k Szokrat�szt, hogy megv�ltoztass�k a gondolkod�si szok�saikat, vagyis m�s sz�val jobb polg�rok legyenek egy jobb t�rsadalomban.
Egy mar�k b�tor "katona" dolgozik a frontvonalon �s hittel, becs�lettel, rengeteg munk�val pr�b�lja megval�s�tani az �lm�t, hogy megtan�tsa az �kori kult�ra sz�ps�geit di�kjainak. Vannak olyan emberek aki el tudj�k magyar�zni, mi�rt kell az �g�r�g nyelvet �letben tartani, �k azok akik az �jj�sz�let�s eszm�j�t k�pviselik, akiknek elragadtat�s�ra, elk�telezetts�g�re �s mindenkori harc�ra sz�ks�g van ahhoz, hogy megmenek�lj�nk. Colin Edmondson mondta valamikor, ink�bb csak mag�nak mormogva:
"Igen, minden val�ban egym�ssal �sszek�ttet�sben l�tezik, az �kori �s a modern G�r�gorsz�g. Viszont tanulm�nyoznotok kell, d�ntenetek, k�telkednetek mindenben k�r�l�tt�nk �s n�ha kock�ztatnatok is"
Sajnos az ilyen embereket kevesen �rtik meg, legt�bben kinevetik vagy furcs�nak, bogarasnak tartj�k �ket. Bebizonyosodott hogy ritka kincsnek sz�m�tanak a Colin Edmondson-hoz hasonl� emberek, akik k�pesek a di�kok fej�be sulykolni a g�r�g eszm�t, a g�r�g nyelvet. Az ilyen emberek n�mileg elt�volodnak a t�megt�l, de ez az elz�rk�z�s az egy�n v�laszt�sa, k�nyszer n�lk�li.
Eugene Vanderpool is azt vallotta, hogy a g�r�gs�gnek nincs semmi k�ze a klasszikus tudom�nyokhoz, sokkal ink�bb ahhoz a k�pess�ghez, hogy valaki olyan szellemi �letet �ljen, mely az elm�t �s az emberi intellektust m�lt�n k�pviseli.  
Igaz�b�l a szerz�k �gy v�lik hogy nincs �les elv�laszt� vonal a t�rt�nelem �s a klasszikus irodalom k�z�tt. Ahhoz hogy valaki meg�rtse azt amir�l a g�r�g�k �rnak, tanulm�nyoznia kell a g�r�g t�rt�nelmet. Aki val�ban meg akarja �rteni a g�r�g�ket annak el kell l�togatni a helyekre amikr�l olvas, �t kell �reznie a m�lt �zenet�t, �t kell �lnie a g�r�g tavaszt. A klasszikus tudom�nyok professzorai k�z�l kevesen lesznek filhell�nek, m�g azok k�z�l, aki megismerik G�r�gorsz�got nagyon sokan azz� v�lnak.
Hom�rosszal kapcsolatban az a nagyszer� hogy m�veib�l az �let minden ter�let�re vonatkoz� �rt�kes inform�ci�t lehet kisz�rni. Legel�sz�r az Ili�szban a mega-eposzban fedezhetj�k fel azokat a halhatatlan �rt�keket, amelyeket a szerz�k a k�nyv elej�n m�r bemutattak az Antigon�val kapcsolatban. Az�ta sem tal�lkozhatunk ezekkel a szellemi kincsekkel ennyire �szint�n �s logikus fejteget�sek, magyar�zatok n�lk�li k�rnyezetben.

Tal�n a tan�t�sban is p�ld�t lehetne venni J�zust�l vagy Sokratest�l. �k nem rendelkeztek �r�asztallal, irod�val, egyetemi titulusokkal, nem tanultak egyetemeken, nem �rtak semmit le, nem kerestek semmit a tan�t�sukkal, sokan gy�l�lt�k �ket, mik�zben �k m�g a "tan�t�" jelz�t is elutas�tott�k magukt�l. �rdem�k az hogy egyetlen dolgot cselekedtek, �vatosan kerest�k az igazs�got a sokszor k�nyelmetlen�l f�szkel�d� hallgat�s�gukhoz int�zett besz�deikben. B�rmi m�s ami az egyetemmel kapcsolatban van ma, �ltal�ban csak d�sz�t�s a tan�t�s tort�j�n.

A g�r�gtan�t�s val�j�ban azzal j�r, hogy a tan�r v�llalja a felel�ss�get a di�kok �r�ny�t�s�ra, vezet�s�re, form�l�s�ra el�ad�sok keret�n bel�l, k�rd�sek �s v�laszok �tj�n.  Ezeken k�v�l mag�ba foglalja minden dolgozat, munka �tolvas�s�t, tanulm�nyoz�s�t �s �rt�kel�s�t, valamint a di�kokkal val� egyenk�nti megbesz�l�s lehet�s�g�t �s amikor egy neh�z akad�ly lek�zd�s�n�l sz�ks�g van r�, tan�csad�st a  hozz�fordul�nak. M�g azt is jelenti hogy a g�r�g�ket sz�v�nkbe fogadjuk, tetteinket a szavaink �rtelm�ben vissz�k v�ghez, Od�ssze�sz-ok lesz�nk aki tud harcolni, legy�zni, legy�zettetni, elvar�zsolni, fel�ldozni mik�zben az esze mindig azon j�r hogy vajon mi�rt is t�rt�nik mindez �s hogyan tud otthon�ba jutni, de k�zben Achilleus-ok is legy�nk aki l�tja a falat k�zeledni de k�zben k�jes �r�mmel a g�zped�lt a padl�ig nyomja.

M�gis mit lehetne tenni-teszik fel a k�rd�st a szerz�k �s v�laszolnak is.

A g�r�g�k nagyon j�l tudt�k, ahhoz, hogy  gyermekeik �rt�kes polg�rokk� v�lhassanak megfelel� csal�di �s tan�t�si h�tt�re van sz�ks�g, melyeket csakis egy j�l szervezett �llamforma, a polis keretein bel�l kaphatnak meg. Teh�t a tan�t�s eredm�nyess�ge nagyban f�gg att�l, hogy mennyire szervezett �llamform�ban szeretn� a polg�r megval�s�tani, megfelel� csal�di h�tt�rrel, gyermeke nevel�s�t. A szerz�k �gy v�lik hogy a sikeres diplomajel�ltek tan�ttat�s�ban fontos �s els�rend� szerep k�ne jusson a klasszikus tudom�nyoknak hogy kialakuljon egy er�s �s m�ly tud�smag, amelyre majd a t�bbit lehet �p�teni. Ennek rem�nybeli el�r�s�hez konkr�t tan�t�si programot javasolnak k�nyv�kben. Eml�keztetnek arra is, hogy a matematika  tanulm�nyoz�sa �ri�si szerepet j�tszik a Logika, a logikus gondolkod�s alapjainak elsaj�t�t�s�ban. Hisz a matematika hasonl�an az idegen nyelvekhez, nagyban hozz�j�rul a di�kok logikai k�pess�g�nek fejleszt�s�hez, fegyelemre tan�t, valamint utat mutat a probl�m�k megold�s�hoz az adatok �s a logika �sszehasonl�t�s�nak seg�ts�g�vel. A di�kok megszabadulhatnak a „k�ld�kn�z�st�l”,  �s Platon el�rel�t�s�t igazolva, nagyon hamar kialakul benn�k egy filoz�fia, amely elismer egy nem �ltalunk alkotott vil�got, melyben  a fizikai  t�rv�nyek �lland�ak �s mentesek a szem�lyes �rdekek befoly�s�t�l.

A szerz�k szerint elengedhetetlen  az �j tan�t�si m�dszer megalapoz�s�hoz, hogy a tan�rok sokkal t�bb id�t t�ltsenek tan�tv�nyaikkal, �s kevesebbet �r�ssal, el�ad�sokkal, utaz�sokkal. A helyes program kialak�t�sa �rdek�ben legel�sz�r is az egyetemi rektorok a felel�sek, egy olyan �j tan�rk�pet kell kialak�taniuk amely nem az �r� �s utaz�, VIP tan�rt szentes�ti hanem az el�ad� tan�rt, aki mindig di�kjai rendelkez�s�re �ll. A di�kok felk�sz�t�se egy embers�ges �letre,  ezt az egyetlen c�lt kellene kit�znie egy j� egyetemnek. Sajnos a mai tan�t�si rendszer kialak�t�sa d�jazza azokat az embereket akik besz�k�lt l�t�k�rrel rendelkeznek, karrier�p�t�k, rabszolgalelk�ek, �s nem a tan�t�s az �let�k,  teh�t a legt�volabb �llnak a g�r�g gondolkod�sm�dt�l, �s �letfelfog�st�l. A tan�t�s folyam�n vigy�zva �s c�ltudatosan kit�pik a „gyomokat” ,elt�r�tik azon keveseket akik �szt�n�s vonz�d�st �reznek e tant�rgyak ir�nt a kezdeti tan�t�si id�kben.  Minden l�p�s megtervezett melyek biztos�tj�k, hogy ne jelenhessenek meg vagy elvesszenek a nagy lelkek.

A k�nyv befejez� r�sz�ben a szerz�k konkr�t javaslatokat sorolnak fel a helyesebb �s jobb tan�t�s �rdek�ben, mely tan�csoknak �sszefoglal� mott�ja lehetn�nek Demokritos szavai:

„Boldog, ki b�kess�get �rez szer�nyebb anyagi javak k�zepette, �s boldogtalan kit a gazdags�g sem el�g�t ki”.

"Mint levelek sz�let�se, olyan csak az emberek� is.F�ldre sodorja a lombot a sz�l, de hely�be az erd� m�st sarjaszt �jb�l, mikor elj�n a sz�p tavasz �jra: �gy van az emberi nemzet is, egy n�, m�s meg al�hull."

Hom�rosz, Ili�sz
(Devecsery G�bor ford�t�sa)

Szerz�: Virini �gnes, mail
Lektor�l�s: Szamosi Mariann, mail

Copyright:
 Ez a dokumentum a http://transilva.homestead.com -r�l sz�rmazik. A szerz�i �s egy�b jogok a dokumentum szerz�j�t/tulajdonos�t illetik.  Ennek a dokumentumnak b�rmely form�ban val� terjeszt�se nem s�rti m�sok szerz�i jogait.  Ez a dokumentum elektronikus form�ban szabadon m�solhat�, terjeszthet�, de csak saj�t c�lokra, nem-kereskedelmi jelleg� alkalmaz�sokhoz, v�ltoztat�sok n�lk�l �s a forr�sra val� megfelel� hivatkoz�ssal haszn�lhat�. Minden m�s terjeszt�si �s felhaszn�l�si forma eset�ben a szerz�/tulajdonos enged�ly�t kell k�rni. Ennek a copyright sz�vegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.