Halkida Évia sziget fovarosa, a sziget központján helyezkedik el. Évia, Görögország második legnagyobb szigete - Kréta után - de szinte nem is érzodik rajta hogy "sziget" mivel nagyon közel van a szárazföldhöz. Halkida varos két híddal kötodik a Viotiai parthoz, és a régebbi meg kisebbik híd körülbelül 40 méteres. Ezen a részen annyira közel van a két part, hogy egy 40 méteres szélességu szoros alakul ki, ami az Evripusz -i szorosként ismert, és híres szerte a világon! Azért olyan híres, mert a víz rendeletlen sodrása és az érdekes fenomének mik vele járnak, már az ókortól vonzotta a tudósok figyelmét, akik mai napig is keresik a magyarázatot. Sztrávon szerint-aki egy ókori történész- a várost az Athéni Kothosz építette 2500-2000 K.e. A történelmi idokben Halkida egy fontos ipari meg kereskedelmi központnak bizonyult és sok települést alapított Macedóniában, Trákiban, Olaszországban és Szicíliában. A tradíció szerint a város neve a "halkosz" szóból ered, ami görögül ezüstöt jelent, mivel a lakosok annak a kidolgozásával foglalkoztak és majdnem egész Görögországba, szállították. Homérosz tudósítja velünk, hogy Halkidán az Ávántész nép élt és az Elefinor volt a királyuk. Részt vettek a Trójai háborúban, a szomszédos és dicsoséges Avlidátol indulva. A késobbi idokben Halkidát lefoglalták az Athéniak, a Macedóniak, a Romaiak, a Bizánciak, a Frankok és a Velenceiek. 1470 Júniusában a Törökök szultán Mohamed a második, a Konstantinápoly hódítója, megérkezett a Halkiszi falak elé, nagyszámú török hadsereggel. 17 napos folyamatos bombázás után a város nem bírt tovább védekezni és egy áruló csapat miatt, kinek a Tomáz Skiávosz volt a vezére, Halkida feladta magát. Ezután mészárlás meg pusztítás következett. A szultán megparancsolta a tíz éven felüliek feldarabolását. A torok hatalom 1830-ig tartott. A 1821-es lázadás idoszakjában Halkida egy bevehetetlen város volt, mert az Evripuszi szoros mindkét oldalán két eros vár ált, amelyeket a törökök tartották. És így hiába próbálták a görögök felszabadítani a várost, a török orség ellenállt és kibírta még a 6 hónapos ostromot az Od. Andrucosztol is. Az ostromnak akkor lett vége mikor a török tengeri ero megérkezett és felerosítette a Halkiszi török orséget. Így Halkida a Harc végéig a törökök hatalma alatt maradt. A felszabadulása után, Halkida, nagyon gyors ritmusban kezdett fejlodni. A kis-Ázsiai katasztrófa után a város sok menekültet befogadott. A második világháború alatt a német megszállást ismerte meg. Látványosságok A város régészeti múzeumja A török mecset, amiben a Bizánc gyujtemények vannak elhelyezve A St.Paraskevi 13-14 századi bizánci bazilika temploma A török vár, Karábába (1668) eloször a velenceiek építettek és késobb lett a törököké-Halkidával szemben, már a száraz földön, egy dombon áll. Este kifényesítve egy gyönyöru látvány a Halkidai partról, amelyik part magától is csodálatos és a város lakosai itt szoktak sétálni, meg kávézni a sok kis kávézókban, amik itt találhatók.