Az bizonyos, hogy Tr�ja v�rosa hossz� id�n �t, f�k�nt a Kr. e. XIV–XIII. sz�zadban gazdag �s er�s telep�l�s volt. Fontos kereskedelmi csom�pontban helyezkedett el, �s kik�t�je biztons�gos horgonyz�hely volt a haj�k sz�m�ra, melyek olykor hetekig is itt k�nyszer�ltek a kedvez� szelekre v�rni. Gazdags�ga �s elhelyezked�se ismert volt, �s ez�rt nyilv�nval�an c�lpontj�v� v�lt a rabl�hadj�ratoknak. Tr�ja t�bb mint negyven felt�rt r�teg�b�l bizonyos, hogy t�bb is ellens�ges t�mad�s k�vetkezt�ben pusztult el. Az egym�st k�vet� r�tegek j�l meger�s�tett telep�l�sek k�p�t mutatj�k, amib�l nemcsak a v�ros fontoss�g�ra k�vetkeztethet�nk, hanem arra is, hogy lak�i folyamatos fenyegetetts�get �rezhettek a hely kritikus f�ldrajzi fekv�se miatt.

A Tr�ja VIh �s a VIIa r�tegeket szokt�k �ltal�ban a hom�roszi Tr�j�val azonos�tani. Az el�bbi a XIII. sz�zad els� fel�ben pusztult el (egyes tud�sok szerint nem is h�bor�, hanem f�ldreng�s vagy t�zv�sz k�vetkezt�ben), a m�sik pedig a XIII. sz�zad m�sodik fel�ben vagy a XII. sz�zad elej�n. Emily Vermeule a VIIa r�teg telep�l�s�nek pusztul�s�t ink�bb a XV. sz�zadra dat�lja, m�s kutat�k pedig az 1100 k�r�li id�kre helyezik. B�rmelyik d�tumot is fogadjuk el, egyik sem utal arra, kik rombolt�k le a v�rost. A t�rgyi leletek egy�rtelm�en bizony�tj�k, hogy Tr�ja kereskedelmi kapcsolatban �llt a m�k�n�i vil�ggal, annak viszont semmi nyoma nincs, hogy a k�zt�k lev� politikai viszony milyen term�szet� volt. Az Ili�szban a g�r�g hadakat M�k�n� uralkod�ja vezeti. III. Amenophis templom�ban egy szobortalapzat felirata megeml�t egy Danaya nev� orsz�got �s annak v�rosait, M�k�n�t, Th�bait, Messz�n�t, Naupli�t, K�th�r�t, �liszt �s tal�n Am�klait. Ha bizonyosak lehetn�nk afel�l, hogy a lista a “f�v�ros” nev�vel kezd�dik, akkor ez igazolhatn�, hogy l�tezett egy kir�lys�g a XV–XIV. sz�zadban, Danaya, melynek k�zpontja M�k�n� volt �s a g�r�g sz�razf�ld nagy ter�leteit tartotta ellen�rz�se alatt.

Hom�rosz a g�r�g�ket hol achaioi, hol danaoi n�ven eml�ti. Az egyiptomi sz�vegeml�kek meger�s�tik, hogy a danaoi n�v m�r a bronzkorban is haszn�latos volt. A XII. sz�zad elej�r�l val� Medinet Habu-f�le iratokban sz� esik egy tenger k�zep�n fekv� szigetekr�l val� danuna nev� n�pr�l �s ugyanitt szerepel egy ekwesh nev� n�p, melyet egyes kutat�k a hettita sz�vegekb�l m�r ismert ahhiyawa n�ppel azonos�tanak, akik tal�n a Hom�roszn�l olvashat� Achaioinak felelnek meg. Az Ahhiyawa kir�lys�g f�ldrajzi elhelyezked�se bizonytalan. Egyes n�zetek szerint Kis-�zsi�ban kellett lennie �s Rhodosz lehetett a k�zpontja, s enn�lfogva meg kell k�l�nb�ztetni a Peloponn�szoszon fekv� Danaya-t�l. M�sok ellenben �gy v�lik, hogy Anat�lia nyugati r�sz�n elter�lve mag�ban foglalta Milawanda-Mil�toszt is, amelyr�l a leg�jabb kutat�sok meger�s�tik, hogy a bronz korban m�k�n�i telep�l�s volt �s �gy az ahhiyawa �s danaya nevek ugyanazt a n�pet jel�ln�k. A hettita sz�vegeml�kek m�s neveket is eml�tenek: Wilusa/Wilusiya tal�n Ilion �s Taruisa Tr�ja lehet. Ismeretes, hogy a XIII. sz�zad elej�n Wilusa egyik uralkod�ja, Alaxandus vazallusa volt Muwatallis hettita kir�lynak. Nem indokolatlan ez esetben P�risz-Alexandroszra gondolni, aki a m�tosz szerint a tr�jai h�bor� okoz�j�v� v�lt. Alaxandus tal�n az � �se volt? K�rd�ses azonban, hogy Wilusa kiterjedt-e eg�szen Tr�j�ig. A hettita sz�vegek nem eml�tenek semmif�le kapcsolatot Wilusa �s Ahhiyawa k�z�tt, egyetlen levelet kiv�ve, melyb�l H. G�tterbock �rtelmez�se szerint az der�l ki, hogy valamelyik ahhiyawa kir�ly �s az egyik hettita uralkod� (tal�n III. Hattusilis) k�z�tt n�zetelt�r�s t�madt Wilusa miatt, de v�g�l b�k�t k�t�ttek. G�tterbock szerint a sz�vegeml�k ink�bb diplom�ciai konfliktusra utalhat, mint t�nyleges h�bor�ra, b�r ennek lehet�s�g�t sem lehet kiz�rni. Ha Ahhiyawa n�pe azonos az akh�jokkal, akkor ez a lev�l bizony�tan� a g�r�g�k jelenl�t�t a bronzkori Kis-�zsia nyugati partvid�k�n, valamint �ssze�tk�z�seiket a hettit�kkal, �s azt, hogy az egyik incidens oka Wilusa volt. Bizonytalan azonban, hogy Wilusa Tr�j�t jel�li-e �s az is, hogy a hettita sz�vegeml�kek egy tr�jai h�bor�r�l vagy a tr�jai h�bor�r�l besz�lnek-e. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tr�jai sz�vets�gesek k�z�tt Hom�rosz egyszer sem eml�ti a hettit�kat, vagy azt, hogy g�r�g�k �ln�nek Kis-�zsia partvid�k�n. Az Ili�szban Agamemnon nem az�rt a seregek vez�re, mert � uralkodik a g�r�g sz�razf�ld vagy szigetek felett, hanem mivel � viszi a legt�bb haj�t �s embert a h�bor�ba.

A tr�jai h�bor� k�s� bronzkorba val� dat�l�s�nak h�rom oka is van: egyr�szt az, hogy a v�ros lerombol�sa �s az el�bb eml�tett k�t r�tege �sszekapcsolhat� legyen, m�sr�szt Hom�rosz a m�k�n�ieket tartja a h�d�t�knak, valamint az �kori szerz�k kronol�giai sz�m�t�sai is szerepet kapnak. Ez ut�bbiak azonban puszta feltev�sek, melyek t�bbnyire g�r�g vagy k�zel-keleti kir�lylist�kon alapulnak. Hihet�-e, hogy Hom�rosz ilyen sok �s pontos ismerettel rendelkezett egy a bronz korban val�ban lezajlott h�bor�r�l, amikor az � idej�ig a sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� eposzokat – melyek eredete a m�k�n�i korig is visszany�lhat – �r�sban nem r�gz�tett�k?

A dalnokok �ltal el�adott h�si �nekek mindig a hallgat�s�g ig�nyeihez igazodnak, �gy az adott t�rsadalom k�r�lm�nyeit t�kr�zik, melynek el�ad� �s befogad� k�z�ns�g egyar�nt r�szesei. Az eposz saj�ts�ga, hogy a t�rt�net egyes komponenesei vari�lhat�k, a k�lt� kihagyhat bizonyos r�szeket, de ak�r hozz� is tehet. Minden k�lt� �s minden nemzed�k tulajdonk�ppen �j tartalommal megt�lt�tt eposzokat hoz l�tre, mely felhaszn�l r�gi elemeket, de folyamatosan v�ltoztatja a m�lt k�p�t, m�g v�g�l a hajdani esem�nyek �s az el�ad� kor�nak k�r�lm�nyei teljesen egybeolvadnak.

Az Ili�szban egyes szerepl�k �s harci jelenetek le�r�sa helyi t�rt�netb�l ered, mely elterjedt az eg�sz hell�n vil�gban �s eredetileg nem �llt �sszef�gg�sben Tr�j�val. A l�kiai Sz�rp�d�n �s a rhodoszi Tlepolemosz p�rviadala olyan helyi h�bor�ra utal, melynek sor�n a rhodosziak megk�s�relt�k elfoglalni L�ki�t. Hekt�r f�k�nt a g�r�g f�ld k�z�ps� r�sz�r�l �s Thessz�li�b�l val� ellenfelekkel harcol. Ismeretes, hogy Hektor s�rja Th�baiban volt. Lehets�ges teh�t, hogy a h�s k�zdelmei eredetileg a k�z�p-g�r�g hagyom�nyban form�l�dtak meg �s itt �lt j�val el�bb, mint ahogy a tr�jaiak vez�r�v� tette a hagyom�ny. A m�k�n�i line�ris B t�bl�k hossz� id�n �t bizony�t�kk�nt szolg�ltak arra, hogy az eposzok t�rt�neti szem�lyek eml�keit �rzik, mivel t�bb olyan nevet is tartalmaznak, melyeket a hom�roszi k�ltem�nyekb�l ismer�nk. Ma m�r azonban tudjuk, hogy sz�mos n�v ezek k�z�l a g�r�g vil�g egyes r�szein �si istens�geket jel�lt. �gy Helen� faistenn� volt Rhodoszon �s Lak�ni�ban, valamint Argoliszban is volt kultusza. Az Ili�szban �si term�kenys�g istenn�b�l Aphrodit� haland� hasonm�s�v� alakult �t. A m�k�n�i t�rgyi leleteken l�that� harci jelenetek arra �szt�n�zt�k a kutat�kat, hogy az eposz ilyen t�m�j� le�r�sait a bronzkori k�r�lm�nyek reminiszcenci�inak tekints�k. Hom�rosznak azonban nem kellett eg�sz a bronzkorig visszany�lnia, hiszen rendelkez�s�re �lltak a VIII. sz�zadi i�nok e t�ren szerzett tapasztalatai, �s a hasonl� t�m�k a K�zel-Keleten is nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek. A g�r�gs�g �s a K�zel-Kelet k�z�tti kultur�lis k�lcs�nhat�s �pp Hom�rosz idej�ben vett nagy lend�letet. Az epikus k�ltem�nyekben is kimutathat�k a keleti hat�sok nyomai, elegend�, ha csak a fal� mot�vum alkalmaz�s�t eml�tj�k, mely a IX–VIII. sz�zadi assz�r reliefeken l�that� kerekes ostromg�pek ismeret�n is alapulhat.

M�g ha felt�telezz�k is, hogy a nagyszab�s� Tr�ja elleni h�bor� a XV. sz�zadban (Emily Vermeule dat�l�s�t alapul v�ve) r�vid id�n bel�l a h�si �nekek t�rgy�v� v�lt, melyet rendszeresen el�adtak a m�k�n�i el�kel�k palot�iban, m�r e k�t-h�rom �vsz�zad alatt jelent�s �talakul�sokon mehetett kereszt�l a t�rt�net. A vil�g pedig gyorsan v�ltozott, a m�k�n�i palot�k vezet� szerepe eleny�szett, a k�ls� kapcsolatok igen korl�tozottakk� v�ltak. Nem val�sz�n�, hogy nagy, id�ben �s t�rben t�voli h�bor�kr�l sz�ltak az �nekek. Sokkal hihet�bb, hogy a t�rzsf�k �s embereik sz�rakoztat�s�ra helyi h�bor�kr�l �s h�s�kr�l daloltak az �nekmond�k. A kor�bbi t�rt�netek �gy vagy a feled�s hom�ly�ba vesztek, vagy alkalmazkodtak az �j val�s�gtartalmakhoz �s ez�rt felismerhetetlenekk� v�ltak.

A IX–VIII. sz�zad azt�n �jabb v�ltoz�st eredm�nyezett: a horizont sz�lesre t�rult, a n�pess�g megn�vekedett, v�ros�llamok j�ttek l�tre, megjelent a p�nhell�nizmus eszm�je. Nem meglep� teh�t, hogy a k�lt� �gy k�pzeli el Akhilleuszt, Agamemnont vagy Od�sszeuszt, mint akik a v�ros�llamok vil�g�ban �lnek �s tev�kenykednek, valamint, hogy az akh�jok egy p�nhell�n exped�ci�ra v�llalkoznak Tr�ja ellen. Az Ili�szban az �reg Phoinix �s Neszt�r a r�gi harcokr�l mes�lnek. Ezek a t�rt�netek azonban zs�km�nyszerz� hadj�ratokr�l, a szomsz�dos v�rosok k�z�tt d�l� harcokr�l sz�lnak, azaz pontosan olyan t�pus� h�bor�kr�l, melyek kapcsolatba hozhat�k egy VIII. sz�zadi k�lt� k�z�ns�g�nek ismereteivel. Val�j�ban teh�t a tr�jai h�bor� le�r�sa szinte teljesen megfelel az archaikus kori g�r�g f�ld viszonyainak. M�g ha nemzed�kekre fennmaradtak is bizonyos t�rt�netek, melyek a bronzkorban keletkeztek, a k�s�bbi id�kben a k�lt�k ezekkel vajmi keveset t�r�dtek. Nem z�rhat� ki annak a lehet�s�ge, hogy Tr�ja birtokl�s��rt h�bor�k folytak, tal�n t�bb is, �s ezek valamelyik�be a g�r�g�k is belekeveredtek. S�t az sem lehetetlen, hogy az Ili�sz le�r�sai elsz�rtan tartalmaznak a bronzkorra vonatkoz� eml�keket, de t�ny, hogy nagyon kev�s bizony�that� �sszef�gg�s van az eposz �s a bronzkori �llapotok k�z�tt.

A fejlett t�rt�nelmi tudattal rendelkez� t�rsadalmak sz�m�ra a m�toszok nagyon fontosak, mert seg�tenek a jelen viszonyait legitim�lni. Ez�rt gyakran megesik, hogy egy-egy nevezetes t�rt�nelmi eml�k k�r� – legyen az �p�letmaradv�ny vagy m�s t�rgyi lelet – eg�sz m�toszokat sz�nek. Ha azonban egy t�voli m�lt bizonyos esem�nyeinek eml�ke nem marad fenn folyamatosan �s nem egyar�nt fontos minden nemzed�k sz�m�ra – teh�t az adott t�rsadalom egy ideig az eml�tett t�rt�nelmi tudat n�lk�l �l, amint a g�r�gs�gre is jellemz� volt ez a s�t�t kor �veiben –, akkor ezek az eml�kek elvesznek. Az archaikus kori g�r�gs�g m�gis m�toszok gazdag sor�val dicsekszik, melyek egy messzi korba ny�lnak vissza. Ezek a t�rt�netek ink�bb tekinthet�k historiz�l� fikci�knak, mint hiteles t�rt�nelmi esem�nyeknek.

A hom�roszi eposzokban j�1 t�kr�z�dik a h�smond�knak az a jellegzetes tulajdons�ga, hogy v�ndorl�st�rt�neteket igyekeznek egyes�teni etiol�gi�kkal, ritu�l�kkal, helyi legend�kkal. Lehets�ges, hogy a nagy m�tikus elbesz�l�sek a s�t�t kor folyam�n bukkantak fel, a d�r �s i�n v�ndorl�sok ut�n, melyeket hozz�kapcsoltak a nagy bronzkori maradv�nyokhoz. Az a m�tikus anyag teh�t, amelyb�l az eposzok kompon�l�dtak, nem kiz�rt, hogy csak k�t-h�rom �vsz�zaddal Hom�rosz el�tt alakult ki. Az �nekmond�k sz�m�ra nem a t�rt�nelmi t�nyek az els�dlegesek, hanem az emberi tettek, d�nt�sek, v�llalkoz�sok, melyekkel a k�z�ns�g azonosulhat. Ez azt sugallja, hogy a fennmaradt eposzok �gy foghat�k fel, mint azon kor t�rt�neti dokumentumai, amelyben keletkeztek. A k�ltem�ny kultur�lis �s t�rsadalmi k�p�ben megjelen� sz�mos l�tsz�lag �si elem sz�nd�kos archaiz�l�s eredm�nye lehet, be�gyazva egy �si formai nyelvbe. �sszefoglalva, nincs olyan bizony�t�k, amely meger�s�ten� a val�s t�rt�nelmi hagyom�nyok l�tez�s�t egy tr�jai h�bor�r�l, mely a XV. sz�zadban vagy a bronzkor v�g�n lett volna, �s nincs okunk elhinni, hogy n�h�ny ilyen trad�ci� – ha volt egy�ltal�n – fennmaradt. Bele kell t�r�dni abba a t�nybe, hogy Hom�rosz nem lehet kalauzunk a tr�jai h�bor�hoz �s az Ili�szban szerepl� esem�nyek �s szerepl�k �sszekapcsol�sa historiz�l� fikci� eredm�nye.