G�r�gorsz�g leg�szakibb r�sz�ben, Thessalia �s Makedonia hat�r�n �ll az Olympos, G�r�gorsz�g legmagasabb hegye. �gbe ny�l� cs�csait az �v nagyobb r�sz�ben h� bor�tja. Hom�rosn�l el�fordul� jelz�i k�z�l �gy a fizikai val�s�got fejezi ki az, hogy "havas", valamint egyenl�tlen tagoz�d�s�t, sz�mos cs�csra t�redezett gerinc�t tal�l�an jellemzi a k�lt�, mikor "soknyak�nak" mondja. De m�sk�l�nben az Olympos mint az istenek lak�helye, Hom�rosn�l �s a k�s�bbi k�lt�kn�l egyar�nt, k�v�l esik a fizikai tapasztal�son : a g�r�g mitol�giai k�pzelet �s nem a term�szet vil�g�ban van helye. M�s a thessaliai Olympos leny�g�z�en fens�ges l�tv�nya, melyet kiv�lt a Thermaios tenger�b�l fel�l k�zeled� utaz�k magasztalnak, mindenesetre �rthet�v� teszi, hogy az Olympos- mitosz �ppen erre a hegyre lokaliz�l�dott. Jellemz�, hogy mikor G�r�gorsz�g t�r�k uralom alatt �llt, a t�r�k�k is ezt a hegyet nevezt�k Szemavat Evinek, azaz az "Egiek lak�s�nak". A hegy iegmagasabb cs�csait �r�k�sen felh�k veszik k�r�l, �rthet�, hogy m�r Hom�ros is "Olympos" helyett gyakran egyszer�en eget mond, �s "�gi istenek" vagy "olymposi istenek" sz�m�ra sokszor eg�szen egyet jelentenek. S azt az ellentmond�st nem is veszi �szre, hogy az Olymposra �r�k�s tavaszt k�pzel, b�r m�s helyen havas ormait emlegette. Itt, a mitikus Olymposon van az istenek �r�k sz�khelye. Sz�l nem r�zza soha, sem es� nem �ztatja, sem h� nem lepi be, hanem mindig der�lt, felh�tlen �gbolt hajlik f�l�je, �s feh�r f�ny fut rajta kereszt�l. Az Olymposra h�vja �ssze tan�cskozni Zeus az isteneket, �s az Olympos az istenek gondtalan lakom�inak �lland� sz�nhelye. Appolon j�tszik a lantj�n ezeken a lakom�kon, �s a M�zs�k �nekelnek, v�ltakoz� �nekkel. H�b�, az ifj�s�g istenn�je t�lt piros nekt�rt a kelyhekbe, vagy Ganym�d�s, a sz�p tr�jai kir�lyfi, akit Zeus sasmadara ragadott fel az Olymposra, a halhatatlanok sor�ba, hogy Zeus poh�rnoka legyen. Az istenek �r�k gondtalans�gban �lnek itt. Az olymposi istenek a boldog istenek; Thetis, mikor istenn� l�t�re haland� fia, Akhilleus sors�t siratja, sz�gyell felmenni az Olymposra. Az istenek halhatatlanok, �r�kk� fiatalok �s minden emberi tulajdons�g a v�gtelen t�k�l�tess�g fok�n van meg benn�k. Nagyobbak �s szebbek az emberekn�l, s b�r az emberekhez hasonl�an esznek �s isznak, nem keny�ren �s boron �lnek, hanem nekt�rt isznak �s "halhatatlan �telt, ambrosi�t esznek, amit galambok hordanak az Olymposra. V�r�k is m�s, mint az emberek� : ereikben ikh�r folyik. Az istenek k�l�n nyelve is t�k�letesebb, kifejez�bb, mint az emberi nyelv; egy-egy n�v helyett, melynek etimol�giai �rtelm�t m�r a g�r�r�k sem tudt�k, az istenek olyan szavakat haszn�lnak, melyek a dolog l�nyeg�t jelzik. �gy a Troja alatt elfoly� Skamandrost az istenek nevezt�k Xanthosnak, azaz "Sz�k�nek", �s van egy s�t�t sz�n� �jszakai mad�r is, melyet az emberek kymindisnek, de az istenek khalkisnak, vagyis "r�zmad�rnak" neveznek. Az Olymposr�l t�volmaradnak a f�ld �s a f�ld alatti vil�g s�t�tebb istens�gei. Az Olympos az �r�k der� hona, itt nincs helye semminek, ami a boldog �sszhangot megzavarn�, At�t, a megront� elvakults�g istenn�j�t Zeus lehaj�totta az Olymposr�l az emberek k�z�. Mikor Kronos fiai egym�s k�zt osztj�k fel az uralmat, Poseidon a tengert, Had�s az alvil�got �s Zeus az eget kapja, de az Olympos k�z�s maradt. M�gis : Zeus, az �g ura, az Olymposon is uralkodik, Poseid�n a tenger m�ly�n lev� aranyos barlang-palot�j�b�l alkalomadt�n felj�r ugyan az olymposi istenek k�z�, de Had�s �r�kk� a maga s�t�t vil�g�ra szor�tkozik, �s csak eg�szen kiv�telesen esik sz� arr�l, hogy pl. H�rakl�s nyil�t�l �rve � is az Olympos orvos�t, Pai��nt keresi fel. Mikor a rendszerez� theol�gia tizenkett�ben �llap�tja meg az istenek sz�m�t, �ltal�ban ezen is az olymposi isteneket �rtik �s legt�bbsz�r �gy hat�rozz�k meg a sorozatot : Zeus �s H�ra, Poseid�n �s D�m�ter,Apoll�n �s Artemis, H�phaistos �s Ath�n ,Ar�s �sAphrodit� , Herm�s �s Hestia. S az olymposi tizenk�t isten uralm�nak legk�zzelfoghat�bb megmutatkoz�sait h�romszor h�rom istenn� fejezi ki. A h�rom H�ra a rendet �rzi a term�szet �s erk�lcs vil�g�ban egyar�nt : �k a v�ltakoz� �vszakok istenn�i, de egy�ni neveik, Eunomia: a "T�rv�ny rendje", Eir�n�: a "B�ke", Dik�: a "Jog", arra utalnak, hogy a vil�grendet erk�lcsi vonatkoz�sban is �k biztos�tj�k. A h�rom Moira fonja a sors fonal�t. Ha egyik embernek hossz� �let jut, a m�siknak r�vid, az egyiket boldogs�g �ri, a m�sikat szerencs�tlens�g, az emberi �sz sz�m�ra egyenk�nt megokolhatatlan "v�letlenek" ezek, de a Moir�k l�tez�se azt fejezi ki, hogy mindenkin a sz�m�ra rendelt oszt�lyr�sznek kell beteljesednie. Az egyik neve Kl�th�, aki "fonja" a fonalat, a m�sik Lakbesis, aki az "oszt�lyr�szt" juttatja, �s a harmadik Atropos, az "elford�thatatlan". Teh�t �ltaluk is valamif�le kiszabott rend �rv�nyes�l, de ezt a rend az ember sz�m�ra hozz�f�rhetetlenebb, �rtelme sz�m�ra megk�zel�thetetlenebb �s ellen�rizhetetlenebb, mint az a rend, amelyet a H�r�k k�pviselnek. Tykh�, a "v�letlen", a sors szesz�lyes istenn�je, kinek forgand�s�g�t fejezi ki, hogy g�mb�n �ll, sz�rnya van �s feje h�tul kopasz, vagyis akkor kell �st�k�n ragadni, amikor el�d ker�l - az Olympos-m�toszt�l idegen, ar�nylag k�s�i k�pzet. A harmadik h�roms�g, melyben az Olympos uralma fejez�dik ki, a h�rom Kharis: Euphrosyn�, a "Boldogs�g", Thaleia, a "Virul�s", Aglaia, a "F�ny". Mert a f�ldi �let f�l� �p�lt Olympos jelenti a der�t a vil�gban, �s teszi k�v�natoss� nemes rendj�vel az �letet. Az Olympos k�rny�k�n, Pieri�ban �s a Temp�-v�lgyben lak� M�zs�k, kik magukban is h�romszor h�rman vannak, �s akik maguk is "olymposiak", e nemes rend uralm�t hirdetik a kiv�lasztott k�lt�k �nek�n kereszt�l. Az olymposi tizenk�t isten k�z�l Hom�ros D�m�t�rt, a keny�rad� f�ld megszem�lyes�t�j�t t�bbsz�r eml�ti ugyan, de arisztokratikus Olympos�n nem ad helyet neki; ann�l jelent�sebb szerephez jut H�siod�s, paraszti vil�gk�p�ben, ahol a f�ldm�vel� n�p a j� term�s�rt im�dkozik hozz�. Herm�s olymposi isten, de nem csak olymposi. � az, aki emberekkel a legsz�vesebben t�rsalog, mint h�rviv�, k�zvetit az isteni �s emberi vil�g k�z�tt �s az alvil�gba is � vezeti a halottak lelk�t. Doonysos �sH�rakl�s, Zeusnak haland� any�kt�l val� gyermekei, csak f�ldi szenved�seikkel �s k�zdelmeikkel �rdemelt�k ki az Olympost. Az olymposi vil�g Zeus nemzed�kt�rsainak �s ut�dainak a vil�ga. Az olymposi istenek �terikus ragyog�s�nak �s nemes �sszhangj�nak term�szetes ellenz�k�t a F�ld alaktalan, s�lyos �s neh�zkes gyermekei teszik. Nemcsak Kronost �s a tit�nokat kell legy�znie Zeusnak, Gaia �j meg �j ellenfeleket t�maszt uralma ellen. Az olymposiak gy�znek a F�ld durva �s er�szakos gyermekei f�l�tt a giganiomakhi�ban, " gigasok harc�ban", de csak, mikor az olymposi vil�grend k�vetelm�nyeit v�llal� haland� : H�rakl�s is az Olympos istenei mell� �ll. A gigasok meg�l�se ut�n hozza vil�gra Gaia legfiatalabb gyermek�t, Typh�nt, a sz�zfej�, t�zok�d� �ri�st, hogy ez is az Olympos uralma ellen l�zadjon. Az istenek Egyiptomba menek�ltek el�le, de v�g�l is Zeus legy�zte �s az Aitn� (Aetna) hegy�t bor�totta r�: ez magyar�zza a szic�liai Aetna vulkanikus term�szet�t. Typh�n Ekhidn�t�l, Tartarosnak f�lig k�gy� alak� le�ny�t�l sz�rmaz� gyermekeit hagyja maga ut�n a f�ld sz�n�n, egyebek k�zt a nemeai oroszl�nt �s a lernai hydr�t. Ezeket is H�rakl�s �li meg, aki a Gai�t�l sz�rmaz� emberi �s �llati sz�rnyek kiirt�s�val a f�ld�n is az olymposi rend uralm�t biztos�tja. Aki az Olympos ellen l�zad, buknia kell, de az olymposi vil�grend szolg�lat�ban a haland� H�rakl�s is ki�rdemli az Olympost.A F�ld t�pl�lta fel �ri�sokk� Al�eus k�t fi�t is, �tost �s Ephialt�st. Ezek m�r kilenc�ves korukban kilenc r�f sz�lesek �s kilenc l�b magasak voltak �s az Olympos halhatatlan lak�it fenyegett�k meg h�bor�val. Az Olympos f�l� az Oss�t �s az Oss�ra a P�liont akart�k rakni, hogy �gy jussanak az �gbe. F�rfisorba jutva meg is val�s�tott�k volna vakmer� terv�ket, de Apoll�n fiatal korukban �lte meg mindkett�t. H�phaistos, a kov�csisten k�sz�tette az Olymposon az istenek �rcpalot�it, Zeusnak hatalmas megaront, mint a f�ldi kir�lyoknak, arany tr�nsz�kkel a k�zep�n, ahol alattval�ival tan�cskozhatik �s lakom�zhatik; H�r�nak titkos z�rat a h�l�szob�j�ra, melyet csak maga az istenn� tud kinyitni. Mag�nak H�phaistosnak a t�zh�ny�k m�ly�n lev� f�st�s �s borzalmas m�helyeken k�v�l az Olymposon is van csod�latosan berendezett, aranyt�l ragyog� m�helye. Az Olympos m�rhetetlen magass�gban van a f�ld felett. Mikor egyszer Zeus �s H�ra civ�d�s�ba, anyja p�rtj�ra �llva, belesz�lt H�paistos, Zeus lehaj�totta az Olymposr�l, �s ekkor eg�sz napon �t zuhant, am�g f�ldet �rt L�mnos sziget�n. De ez a m�rhetetlen magass�g nem jelenti az istenek teljes elszigetelts�g�t az emberi vil�gt�l. Nemcsak a magasb�l uralkodnak, hanem jelenl�t�k �lland�an meg�rezhet� az emberi dolgokban. Az �gyeskez� mesterembert Ath�n� vagy H�phaistos, a der�k vad�szt Appol�n vagy Artemis tan�totta. Plasztikus istenalakjukban ugyan csak kiv�lasztott emberek el�tt jelennek meg, de jelenl�t�ket m�sok is �t�lik, s a megkezdett emberi cselekv�s v�ratlan sikere, egy sz� vagy egy l�p�s meglep� hely�nval�s�ga, d�bbent borzong�s, n�ha valami k�l�n�s j� illat bizony�tja k�zels�g�ket. Ha �ldozatot mutatnak be az emberek, az istenek mindig elj�nnek l�thatatlanul, hogy r�szes�ljenek az �ldozati lakom�ban, s meghitt k�zels�g�k �lm�nye, a theoxenia ("isten-vend�gs�g") hite t�bb m�toszban tal�lt kifejez�st. Vannak kiv�lasztott, j�mbor n�pek, melyek k�l�n�sen gyakran l�tj�k vend�g�l az isteneket; ilyenek k�l�n�sen a f�ld sz�lein lak� mes�s n�pek, nyugaton �s keleten az aithiopsok, �szakon a hyperboreiosok. Mindennapos esem�ny a theoxenia a phaiakok mesebeli n�pe sz�m�ra is, m�sk�l�nben ritka, kiv�teles �ld�st hoz� jelens�g. Hom�rosn�l pl. az Odyssei�ban l�tjuk, milyen megrend�lt boldogs�g t�lti el az agg Nest�r sz�v�t, mikor kit�nik, hogy Pallas Ath�n�, ki Ment�r alakj�ban k�s�rte el az ifj� T�lemakhost Pylosba, szemmel l�that�an volt jelen azon az �ldozati lakom�n, melyet Pylos kir�lya Poseid�n tisztelet�re rendezett. Minden idegen (xenos) Zeus Xenios oltalma alatt �ll, de az�rt is meg kell becs�lni, mert ki tudja, nem rejt�zik-e a v�ndor kopott ruh�ja, vagy �ppen a koldusg�nya alatt valamelyik olymposi isten, aki bej�rja az emberek v�rosait, hogy kiismerje j�mbors�gukat �s gonoszs�gukat? Phil�m�n �s Baukis t�rt�nete: a "theoxenia" legemlegetettebb p�ld�ja.