Astypalea A velencei v�r �s a k�t feh�rre meszelt templom b�szk�n �ll a f�lsziget cs�cs�n. A sz�zadokon �t �p�lõ telep�l�s kicsi feh�r h�zik�i befedt�k a dombot, amelyen a v�r �ll �s el�rt�k annak a kik�tõj�t. A k�zpont k�rny�kein nagy, nyitott terek nincsenek, Astypalea h�zai hasonl�ak a Cyclades k�k-feh�r �p�leteihez.

Chalki Kicsi �s sz�p strandok veszik k�r�l ezt a szigetet, melyek k�z�l valamelyik gyalogosan is megk�zel�thetõ, valamelyik azonban csak kishaj�val. N�h�ny strand, amit nem �rdemes kihagyni: Pontamos, Ftanagia, Kania, Giali, Trachia �s Areta. A Pontamos beach itt az egyetlen homokos strand. Ftenagia strandja javar�szt szikl�s, de gy�ny�rû. Amikor t�vozol innen, ne felejtsd el megn�zni a sz�lmalmokat! Giali egy kicsi strand, nagy feh�r kavicsokkal. Az Areta strandja m�s, mint a t�bbi, ide csak kishaj�val tudsz eljutni. Egy m�sik strand Pontamos strandon t�l Trachia dupla strandja, ahov� csak haj�val lehet eljutni. Ez a f�ldnek egy olyan r�sze, ami sz� szerint bet�r a tengerbe �s k�t csinos strandot alkot! Az egyik homokos, a m�sik szikl�s.

Karpathos a m�sodik legnagyobb sziget Rhodos ut�n a Dodecanese-szigetcsoportb�l. A sziget terepe hegyes, a legmagasabb cs�csa Kali Limni-n tal�lhat�, 1214 m. A telep�l�sek t�bbs�ge a  viszonylag s�k, d�li parton vannak. Az �szaki part k�zel�ben van egy kicsi sziget, melyet Saria-nak neveznek. Saria-t egyes�tett�k Karpathos-sal. A szigetecske egyik oldal�t Palatia-nak nevezik, itt tal�lhat� n�h�ny rom az õsi Nisyros v�rosb�l. Karpathos fõ kik�tõje Pigadia (m�sn�ven Karpathos) a sziget d�lkeleti partj�n.

Kalymnos a helyi b�v�rokr�l h�res sziget, akik naponta kimer�szkednek a vizekbe, hogy tengeri szivacsot gyûjtsenek a tengerfen�krõl. A sziget k�zpontja �s kik�tõje Pothia festõi v�rosa neoklasszikus �p�letekkel �s a Nautical m�zeummal, ahol csod�latos tengeri szivacs ki�ll�t�st tal�lsz. A m�zeumban megtudhatod a tengeri szivacs fontoss�g�nak a t�rt�net�t  sziget t�rt�nelm�ben. "A nimf�k szent�lye", avagy a h�t szûz barlangja �szakkeleten Pothia �s Chorio k�z�tt tal�lhat� Flaskas-ban. A nev�t arr�l a h�t szûzrõl kapta, akiket egy legenda szerint a Kalymnost gyakran megrohan� kal�zok elõl rejtettek el ebben a barlangban, de az �tvesztõszerû �tj�r�kb�l kivezetõ utat sosem tal�lt�k meg. Sajnos az �lland� f�ldcsuszaml�sok �s talajer�zi�k rettenetes puszt�t�st okoztak a barlang belsej�ben, ez�rt a l�togat�s a barlangba n�mileg kock�zatos. Egy m�sik barlang; a Daskalio barlangj�t 15 m magass�gban tal�ljuk Rina k�zel�ben. Ezt a barlangot csak a tenger felõl, hal�szhaj�val lehet csak megk�zel�teni. Itt az emberi jelenl�t fedez�sei tal�lhat�ak az �jkõkorszakb�l. Kalymnos-t sok kicsi szigetecske veszi k�r�l, p�ld�ul Telendos, Pserimos, Agia Kyriaki �s Imia. Ha teheted, szak�ts egy kis idõt ezekre a par�nyi szigetekre is!

Kassos Kassos egy meredek, szikl�s partvonallal rendelkezõ hegyes sziget. Az �reg kõh�zak, melyek k�z�l sokat tenger�szkapit�nyok �p�tettek mindk�t oldalon a tengerig terjed. Agia Marin�t�l 2 km-re tal�lhat� a Sellai nevû barlang, amely 30 m�ter m�ly �s 8 m�ter sz�les, lenyûg�zõ f�ggõ cseppk�vekkel. Az �sz�k kellemes strandokat fognak tal�lni Fri-n, Emborios-on, Ammouda-n �s Armathia k�zeli szigetecsk�j�n.

Kastelorizo A sziget ter�lete 9,2 km2. Kastellorizo a sziget egyetlen telep�l�se, a fõ kik�tõ �s a k�zpont is egyben. Ker�letei: Pigadia, Horafia �s v�gezet�l Mandraki kicsi festõi kik�tõje. A szigeten nincsenek buszok, csak egy taxi. Az aut� �s motor haszn�lata tilos! Gyalog minden bej�rhat�. A Blue Cave vagy Parasta Cave a sziget d�l-keleti oldal�n helyezkedik el. Ez a legritk�bb �s legszebb f�ldtani jelens�gek k�z�l az egyik a Metirrerenean-ben. A hatalmas barlangot haj�kir�ndul�s alkalm�val fogod tudni megl�togatni. A barlangba jut� napf�ny visszat�kr�zõdik a v�zfelsz�nrõl �s ettõl a cseppk�vektõl a tengerig minden olyan m�lyk�k sz�nûv� v�lik odabenn. �szni Faros-on, Plakes-en, Mandraki-n, tov�bb� Ro, Aghios Georgios �s Strogilli szigetecsk�inek strandjain tudsz. Ro szigete egyetlen lak�j�r�l v�lt h�ress�. A h�lgy dolga az volt, hogy minden reggel felemelje a g�r�g z�szl�t oda�t.

Kos a harmadik legnagyobb sziget a csoportban. A legkiemelkedõbb jellemzõi ennek a szigetnek, hogy jelenl�t�nkkel betekint�st nyerhet�nk a m�k�nei, a hennenisztikus korokba �s r�mai peri�dusokba a k�z�pkori �s biz�nci korokig. T�rt�nelmi �p�letek, õsi helysz�nek, l�legzetel�ll�t� term�szeti sz�ps�gek a z�ldellõ hegytetõtõl az aranyhomokos strandokig. A l�tnival�kon t�l minden m�st is megtal�l a turista, amire sz�ks�ge lehet; turistairod�k, aut�k�lcs�nzõk, �lelmiszer- �s aj�nd�k�zletek.. A legvonz�bb hely Kos fõv�rosa, melyet szint�n Kos-nak, vagy Kos Town-nak neveznek. Ebben a v�rosban megcsod�lhatjuk a k�z�pkori v�rat, az õsi v�rosi romokat �s a sug�rutat, de a sziget tov�bbi telep�l�sei is nagyon sz�pek. A tengeri �d�lõhelyek k�z�l kiemelkedõ telep�l�sek pl. Kardamena, Mastichari, Marmari, Tigaki, illetve a belf�ldi (nem v�zparti) Kefalos, Antimachia, Pyli �s Asfendiou. Kos partjain a tenger t�bbnyire kavicsos, ritk�bban homokos. A legjelentõsebb õsi helysz�n Asklepieion, melyet Platani faluja ut�n a magas ciprusfaf�k �rny�ka alatt tal�lhatunk. Az Asklepieia olyan szent k�rh�zakat jelent, ahol Asklepieios (Apollo �s Koronis fia) m�dszereivel gy�gy�tott�k a betegeket. G�r�gorsz�g õsi ter�let�n 300 Asklepieia volt, ezeket k�l�nleges ter�leteken �p�tett�k sz�p k�rnyezetben, melyek legink�bb a modern szanat�riumokhoz hasonl�that�k. A doktorok itt olyan papok voltak, akik õrizt�k az istenek titkait, melyek ap�t�l fi�ra sz�lltak.

Leros Leros, az Olympian istennõnek, Artemis-nek a szigete, egy kicsi term�keny sziget homokos strandokkal, b�jos �bl�kkel �s z�ld v�lgyekkel. Ter�lete 53 km2, lakoss�ga: kb. 8500 fõ. A sziget k�zpontja Platanos. Platanost�l �szakra fekszik sok furcsa bolttal �s sz�p �p�letekkel Agia Marina, a sziget m�sodik kik�tõje. Platanost�l d�lre helyezkedik el egy �rdekes hal�szfalu; Panteli amit egy �b�l k�r� �p�tettek. Alinda egy z�ld falu aranyhomokos strandokkal �s lenyûg�zõ �p�letekkel. Lakki a sziget fõ kik�tõje, egy term�szet alkototta kik�tõ. Xirokambos a term�szetes sz�ps�g�rõl h�res, egy kicsi v�lgybe �p�lt. Partheni pedig egy nagyon sz�p, festõi �b�l Leros �szaki r�sz�n.

Lipsi egy apr�, a t�megturizmus �ltal �rintetlen szigetcsoport. A nev�t a csoport legnagyobb sziget�rõl kapta. Lipsi, m�sn�ven Lipsos; k�t f�ldter�letbõl �ll, melyet egy keskeny 400 m�ter sz�les f�ldr�sz k�t �ssze. Csak ez a r�sz lakott ter�let 600 fõvel �s mind�ssze 16 km2-el ter�lettel. A fõ sziget k�r�l 24 szigetecske �s 6 szikl�s cs�cs alkotj�k egy lenyûg�zõ szigetcsoportot.

Nisyros az egyed�l�ll� z�ld vulk�ni sziget, az �gei-tenger d�l-keleti r�sz�n helyezkedett el 41,6 km2 ter�let�vel �s 25 km hossz� partszakasz�val. Legmagasabb pontja a Profitis Elias hegyen 698 m. A sziget majdnem k�r-alak�, ez az egyik legõsibb �s legnagyobb vulk�ni kr�ter a mediterr�n t�rs�gben. Nisyros k�r�l fekszenek Gyali szigetecsk�i, ahol egy habkõ-�sat�s g�dr�t �s az õsi �vek �ta tart� obszidi�n �sat�s nyomait tal�ljuk, �gy mint az al�bbi helyeken is: Kantilioussa, Pyrgoussa, Stroggili �s Pachia.

Patmos a szigeten homokos �s kavicsos strandok vannak. Patmos �szak-keleti oldal�n Lambi Beach-en, az �b�lben felfedezheted a sz�nes kavicsok csod�latos gyûjtõhely�t, melyet a term�szet rendezett �gy. A d�lkeleti partr�szen Grikos faluj�nak tamariszkusz-f�kkal k�r�lvett kicsi strandjai tal�lhat�ak. Psili Ammos-r�l �gy v�lik, hogy a puha homokkal, tamariszkusz-f�kkal �s az�rk�k vizekkel a legjobb Patmos Beach. Patmost szent szigetnek tartj�k, ahov� a sz�mûz�tt St. John a teol�gus menek�lt �s meg�rta az "Apokalipszist". A szigetnek k�t nagyon jelentõs l�tnival�ja fûzõdik St. Johnhoz a teol�gushoz. Az elsõ St. John Kolostora, amely Patmos v�rosban helyezkedett el (Chora). A l�togat�k v�gig tudnak menni a kolostoron, �s megcsod�lhatj�k a sz�p falfestm�nyeket, ikonokat, �s meg tudj�k l�togatni a kolostor m�zeum�t, ahol sok erekly�t �s fontos dokumentumot mutatnak be. Skala-ban �s Patmos v�rosban van az "Az Apokalipszis Barlangja", amit Szent Barlangk�nt ismertek. St. John a hittud�s itt hallotta isten hangj�t �s l�tom�sait mikor fel�rta, l�trehozta a Jelen�sek k�nyv�t vagy az Apokalipszist. A l�togat�k meghallgathatj�k a barlangban hogy hogyan �rta St. John az Apokalipszist. A fentieken k�v�l sz�mos m�s nevezetess�get is tal�lsz a szigeten; templomok, m�zeumok �s maga a term�szet - hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk...

Rhodes A legnagyobb sziget a Dodecanese csoportb�l. Helysz�n�nek, �ghajlat�nak �s term�szetes vonzalmainak k�sz�nhetõen fontos ter�leti k�zpont lett. Rhodos ter�lete 1398 km2, lakoss�ga t�bb mint 110.000 fõ. A sziget fõleg dombok �s alacsony hegyekbõl �ll, melyeknek t�bbs�g�t erdõk fedik be. Ez az �ghajlat szubtr�pusi. Az �d�tõ nyugati szelek m�rs�klik a ny�ri forr�s�got, am�g a t�l a hossz� naps�t�sek miatt majdnem mindig enyhe. Rhodes v�ros�nak h�rom kik�tõje van, Mandraki jachtkik�tõj�ben k�t bronzszarvas-szobra fogad minket, mely a v�ros modern embl�m�ja lett. A m�l�n St. Nicholas vil�g�t�tornya �ll, �s h�rom �reg sz�lmalom. Rhodos csod�latos strandokkal, nagy modern �p�letekkel, lenyûg�zõ k�z�pkori �p�letekkel v�r benn�nket. A v�rosra jellemzõ, hogy az utc�kban is rengeteg a fa. A n�v�nyzet r�ad�sul felnõ a v�r falakig, melynek egy r�sze tr�pusi p�lmafa. Rhodes �v�rosi r�sze a legr�gebben lakott k�z�pkori v�ros Eur�p�ban. Kb. 6000 ember �l �s dolgozik azokban az �p�letekben, amikben hat sz�zaddal ezelõtt St. John lovagjai �ltek. A Nagymesteri palota mellett tov�bbi k�z�pkori �p�letek, mecsetek, hagyom�nyos sz�kõkutak, keleti mot�vumok, biz�nci �s g�tikus egyh�zak, boltok �s �ttermek jellemzik Rhodes �v�rosi r�sz�t. Kb. 200 utc�nak nincs neve. Ha �gy �rzed, elt�vedt�l, keresd a Sokratous Street-et. Ez van a legk�zelebb a Medieval City (�v�ros) fõutc�j�hoz. A sziget egyik legr�gebbi v�rosa Lindos. Itt semmilyen j�rmûvet nem haszn�lnak, csak szam�rh�ton lehet k�zlekedni. Itt tekinthetj�k meg az antik Akropoliszt, Lindos istennõj�nek templom�t. A tengerpartok k�z�l csal�dosoknak kicsi gyerekekkel a Vlycha, Stegna, �s Katsouni strandjait javasoljuk sek�ly vizei miatt.

Symi egy csinos, hegyes sziget, a h�res H�rom Gr�cia sz�lõhelye. Partvonala v�ltoz�;  meredek szikl�s vagy homokos kicsi �bl�kkel. A sziget a szûz Syme-r�l kapta a nev�t, aki Poseidon feles�ge volt.

Tilos a paleontol�gi�t kedvelõket itt k�l�nleges meglepet�s v�rja: itt tal�lhat� az a Charkadio barlang, amelyben t�rpe-elef�nt csontv�zait tal�lt�k meg. Mehalo Horio, vagyis a k�zpont f�l�tt helyezkednek el a Lovagok  v�r�nak romjai a domb tetej�n. A sziget legjobb strandjai Livadia-n�l, Agios Antonios-n�l, Plaka-n�l �s Erysto-n�l vannak.

Forr�s: Sarti-Info