Zakynthos t�rt�nelme A sziget - a Gerakas, Vasilikos, Alykes �s a Laganasi �b�l k�rny�k�n el�ker�lt eml�kek alapj�n tudjuk - a neolitikum �ta lakott. Els� ismert lak�i az �rk�diai h�s, Yrieas �s n�pe voltak. Krisztus el�tt 1500-1600 t�j�n Psofidab�l (�rk�dia) �rkezett Zakynthos - a tr�jai Dardanos kir�ly fia, Zeusz �s Elektra unok�ja. Uralkodott itt m�g Amphitrionas (Perseus unok�ja), Kefalos, Arkeisios (kefalloniai kir�ly), Leortis �s Od�sszeusz is. K�s�bb 650 �v f�ggetlens�g �s demokr�cia k�sz�nt�tt az itt lak�kra - els�k�nt a hell�n vil�gban. Strat�giai poz�ci�j�nak �s term�kenys�g�nek k�sz�nhet�en lak�i olyan gazdags�gban �ltek, hogy megengedhett�k maguknak k�l�nb�z� kol�ni�k l�trehoz�s�t �s t�mogat�s�t Kr�t�n, P�roszon, �s m�g a messzi Spanyolorsz�gban is (Zakantha, Paranassia). Els�k�nt Hom�rosz eml�ti Zakynthost (Iliessa n�ven); Stravonos gy�m�lcs�kben gazdag, Plinius term�keny szigetk�nt �rja le. A perzsa h�bor�k alatt Zakynthos semleges maradt, m�g a pelopon�szoszi h�bor� alatt az ath�niak sz�vets�gesek�nt tartott�k sz�mon. Mikor a Szic�lia elleni hadj�rat sor�n az Ath�ni Sz�vets�g felbomlott, a szigeten id�legesen megsz�nt a demokr�cia, de azt v�g�l vissza�ll�tott�k a felkel� szigetlak�k. A r�mai uralom kezdet�n prokonzul k�pviselte a birodalmat, de k�s�bb ad�k�rt �s katon�k�rt cser�be kisebb auton�mi�t kapott Zakynthos: saj�t t�rv�nykez�se, parlamentje �s p�nze volt. Ez az id�szak mind gazdas�gi, mind kult�r�lis szempontb�l felemelked�st hozott. A kereszt�nys�g i.sz. 34-ben jelent meg a szigeten - mikor M�ria Magdal�na R�m�ba tartv�n meg�llt (bizonyos forr�sok szerint haj�t�r�st szenvedett) Zakynthos partjain�l -, majd a III. sz�zad k�zep�re a biz�nci birodalom fennhat�s�ga alatt domin�nss� v�lt. M�s t�rt�net szerint a kereszt�nys�get Agia Veatriki hozta a szigetre. A k�vetkez� sz�zadok sor�n - hasonl�an a k�rny�kbeli szigetekhez - Zakynthoson is megjelentek a frankok, a velenceiek, majd a n�polyi kir�ly �s a firenzei herceg. Az Ottom�nok G�r�gorsz�got s�jt� XV. sz�zadi uralma alatt - a t�bbi j�n-tengeri szigettel egy�tt - Zakynthos is velencei ter�let maradt a maga durva, arisztokratikus, oligarchikus politikai berendezked�s�vel. A t�rsadalmat n�gy r�tegre osztott�k: az Arany K�nyvben felsorolt nemesekre, valamint polg�rokra, parasztokra �s munk�sokra. 1797-ben francia republik�nusok �rkeztek a v�ltoz�s �g�ret�vel. A v�ltoz�s elmaradt, viszont j�ttek az oroszok �s a t�r�k�k. V�g�l a franci�k m�giscsak birtokba vett�k a szigetet, majd 1814-ben az angolok hozt�k meg a fellend�l�st: meg�j�tott�k az �llamigazgat�st, fejlesztett�k az infrastrukt�r�t. 1864 m�jus 21-�n Zakynthos is az �j G�r�gorsz�g r�sz�v� v�lt. Zakynthoson sz�letett Dionysios Solomos, a Himnusz a szabads�ghoz c�m� vers, a k�s�bbi g�r�g himnusz szerz�je. Solomos a verset, a f�v�roshoz k�zeli Lofos Strani hegyen �rta. Zakynthos neve az id�k sor�n volt m�r Fioro di Levante (= Kelet vir�ga), Iliessa, Yria, Zante, Iakynthos, Diakynthos, Zakyta, Jacinthum, Jantes, Lesante, Levanta. A mitol�gia szerint Zakynthosr�l, a nyelv�szek szerint a za-kynthos (sok hegy) sz��sszet�telr�l kapta a sziget a nev�t, de van aki a szigeten egykor d�san term� vadj�cint korabeli nev�b�l sz�rmaztatja azt. A sziget Zakynthos a harmadik legnagyobb, �s a messzi Kythirat nem sz�m�tva a legd�lebbi j�n-tengeri sziget. A rengeteg t�li es�nek �s ny�ri naps�t�snek k�sz�nhet�en d�s n�v�nyzet takarja hegyes-v�lgyes t�jait - els�sorban feny�. Legmagasabb hegye a Vrachionas 758 m�terrel. Nyugati �s d�l-nyugati partjai b�velkednek kisebb-nagyobb tengeri barlangokban. Sok itt az olajfa �s citrus �ltetv�ny, a mandula, a piszt�cia �s persze a sz�l� is. Hozz� tartoznak a t�le 65 km-re d�lre fekv� Strophades szigetek, Arpina �s Stamvanio is. Csak t�z m�terre emelkednek ki a v�zb�l, olyan hat�st keltve, mintha �szn�nak annak felsz�n�n. A nagyobbik szigeten l�v� monostorban �lt az 1546-ban sz�letett Szent Dionysios - Zakynthos v�d�szentje -, kinek f�ldi maradv�nyait a folyamatos kal�zt�mad�sok el�l 1717-ben Zakynthosra vitt�k. Nem messze ezekt�l a kis szigetekt�l tal�lhat� a F�ldk�zi tenger legm�lyebb, 5000 m�ter m�ly �rka. A szent egy darabig a velencei uralkod� oszt�ly tagja volt, de k�s�bb elvetette a t�rsadalmi helyzet�b�l ad�d� el�ny�ket �s k�ny�r�letess�, j�tev�v�, csodat�v�v� v�lt. A sziget f�v�rosa a keleti oldalon fekv� Zakynthos (Zante). A v�rosk�pet eg�szen az 1953-as nagy f�ldreng�sig a velencei, francia �s angol behat�sokat t�kr�z� �p�letek hat�rozt�k meg, melyekb�l m�ra m�r csak kev�s maradt. Az �jv�ros az antik romokra �p�lt, de a hagyom�nyokat csak n�h�ny �p�let eset�ben siker�lt meg�rizni a Solomos t�r k�rny�k�n. A t�ren �ll a Dionysios Solomos szobor. A v�ros legzs�foltabb helye az Agios Dionysios templomig h�z�d� parti r�sz, a Strata Marina. A sziget v�d�szentj�nek maradv�nyait ez�st ereklyetart�ban �rz�, 1708-ban �p�lt templom a biz�nci �s a nyugati �p�t�szeti st�lusokat �tv�zi. A bej�ratot gy�ny�r� orthodox festm�nyek d�sz�tik, a bels�t arannyal d�sz�tett�k. Ikonjait Koutouzis �s Doxaras - h�res szentk�pfest�k - festett�k. Ezen a r�szen �ll az Agios Nikolas tou Molou templom. A Dionysios Solomos m�zeum a Agiou Markou t�r k�zel�ben, a Biz�nci M�zeum a Solomos t�ren, a Grigorios Xenopoulos M�zeum pedig az Agios Dionysios templomn�l tal�lhat�. �rdemes bet�rni a Tenger�szeti M�zeumba is, ha a v�rosban j�runk. A velencei er�db�l m�ra csak a kapu �s a k�ls� falak maradtak meg. A Solomos t�rt�l a v�ros belseje fel� vezet� utc�k egyik�n s�t�lva eljuthatunk a Szent Markos t�rig. Itt �ll a Szent Markos katolikus templom �s a m�zeum, melyet Solomosnak, Kalvosnak �s m�s neves zakynthosiaknak �ll�tottak. A v�ros egykori k�zpontja a t�rt�l indul� Alex Romas utca. A sziget m�sodik legnagyobb v�rosa a f�v�rost�l 10 km-re nyugatra fekv� Maherado. Az itt �ll� XIV. sz�zadi Agia Mavra templom fresk�i �s ikonjai valamint a velencei harangtorony teszik k�l�nlegess�. Ha harangjai megkondulnak, az eg�sz szigeten hallani lehet. Az Agia Mavra ikont csodat�v�nek tekintik, k�r�l�tte megsz�ml�lhatatlan adom�nyt helyeztek el - k�z�tt�k tal�lhat� Olga kir�lyn� �kk�ve is. Zakynthost�l 20 km-re d�lre tal�ljuk Kerit sz�k utc�ival �s hagyom�nyos �p�t�s� k�h�zaival. F�ter�r�l csod�latos l�tv�ny ny�lik a J�n-tengerre. A v�ros alatt �ll� Panagia Keriotissa templom ikonj�r�l azt tartj�k, hogy csod�t tesz. Az �b�llel szemben fekszik a kis lakatlan sziget, Marathonisi. Exo Chora, a Zakynthost�l 36 km-re elter�l� telep�l�s az egyike azon keveseknek, melyeket nem rombolt f�ldig az `53-as f�ldreng�s, �s amelyben sok hagyom�nyos �p�t�s� h�z l�that�. A falu Agios Nikolaos templom�nak ikonjai csod�latosak. Volimes tipikus p�ld�ja a nagy hegyi falvaknak. Ano (Fels�) Volimes �s Kato (Also) Volimes a f�v�rost�l 30 km-re �szak-nyugati ir�nyban tal�lhat�. Az Agia Paraskevi templom ikonjait �s fresk�it �rdemes itt megn�zni. Nem messze innen Anafotiriaban �ll a XVI. sz�zadban �p�lt Agios Georgios Gremon monostor, mely t�bb fontos egyh�zi szem�lynek, k�z�tt�k Gerassimos Notarasnak (Szent Notarasnak, Kefallonia v�d�szent�nek) is otthont adott. Plemonariou k�zel�ben tal�ljuk a XV. sz�zadban �p�lt Anafotiria monostort. A XV. sz�zad k�zep�n �p�lt Panagia Vrefokratoussa tisztelet�re, de nev�t a Konstantin�polyb�l hozott ikonr�l kapta. T�bb �p�letb�l, �s a ma harangtoronyk�nt m�k�d�, akkoriban v�delmi c�lokat szolg�l� toronyb�l �ll. Szent Dionysios itt t�lt�tte utols� �veit, testv�re gyilkos�nak itt bocs�tott meg. A zakynthosi templomok egyik legh�resebbike, az Agios Georgios Filikon templom egy domb tetej�n �ll Bohalin�l. Annak az ikonnak ad otthont, mely el�tt a Filiki Eteria titkos forradalmi t�rsas�g tagjai esk�t tettek: seg�tik a forradalmat �s harcolnak a t�r�k�k ellen. A t�rsas�g tagjainak n�vsora az ikon mellett olyan neveket tartalmaz, mint Kolokotronis, Fotomaras, Nikitaras. Katastari k�zel�ben �ll a Keresztel� Szent J�nos monostor. A XVI. sz�zadban �p�lt monostor gy�ny�r� XVII. sz�zadi ikonoknak �s csod�latos fafarag�soknak ad otthont. Sz�p innen a kil�t�s Kefallonia �s a Pelopon�szoszi f�lsziget fel�. Az 1897-ben felfedezett K�k Barlangokat nem szabad kihagyni, melyek a sziget �szaki partj�n tal�lhat�k, nem messze a Skinari Fokt�l. Zakynthos tal�n a tekn�seir�l a legh�resebb. A csak a F�ldk�zi-tengerben �l� vesz�lyeztetett Caretta Caretta el�szeretettel j�n a sziget partjaira lerakni toj�sait j�niust�l augusztusig, majd k�t h�nappal k�s�bb sz�mtalan kis tekn�s indul neki a tengernek. 20-30 �vvel k�s�bb az itt sz�letett tekn�s�k visszat�rnek, �s k�zel 13.000 f�szekb�l �jabb gener�ci�t ind�tanak �tnak els�sorban a Laganasi �b�l homokos partjair�l. Sajnos a turizmus terjed�se, a lerak�helyek k�zel�ben �p�lt rep�l�t�r, a motorcs�nakok, a hal�szh�l�k �s a felel�tlen nyaral�k t�megesen vesz�lyeztetik �ket, ellen�re annak, hogy a sziget d�li partja term�szetv�delmi ter�let. Zakynthoson j�rva a k�vetkez� szab�lyok betart�s�val magunk is hozz�j�rulhatunk ahhoz, hogy a tekn�s�k h�bor�tatlanul - vagy legal�bbis b�k�sebben - szaporodhassanak: A Laganasi �b�l �s Gerakas strandait naplemente �s napfelkelte k�z�tt ne l�togassuk! A v�dett strandokon ne sz�rjunk naperny�ket a homokba! Ne szemetelj�nk! Ne gy�jtsunk l�mp�t, f�kly�t, gyerty�t a strandok k�zel�ben �jszaka! Ne hajtsunk be a v�dett strandokra aut�val, motorral! Ne �ssuk ki a f�szkeket! Ne vegy�k fel a frissen kikelt kis tekn�s�ket, ne vigy�k �ket a tengerbe! Ne haszn�ljunk motorcs�nakot �s m�s motoros v�zij�rm�vet a Laganasi �b�lben! M�zeumok Biz�nci M�zeum Dionysios Solomos �s a Kiemelked� Zakynthosiak M�zeuma Grigorios Xenopoulos M�zeum Vertzagio M�zeum Fesztiv�lok M�jus 3-�n tartj�k Agia Mavra n�vnapj�t Maheradoban. Augusztus 24-�n �nneplik h�rom napig Agios Dionysios, a sziget v�d�szentje test�nek �tvitel�t a Strofadia monostorb�l az Agios Dionysios templomba. Augusztus utols� �s szeptember els� napjaiban tartj�k a bor �nnep�t szerte a szigeten. Szeptember 8-a Spiliotissa �nnepe Orthoniesben. December 17-�n �nneplik Agios Dionysios hal�l�nak �vfordul�j�t h�rom napon �t. Strandok A sziget nyugati oldala szikl�s, keleti oldal�n tal�ljuk a leny�g�z�en sz�p homokos strandokat. Agios Nikolaos A homokos strand a sz�l�n �ll� kis k�poln�r�l kapta a nev�t. Alykes �s Alykanas Zakynthost�l 18 km-re �szak-nyugatra tal�ljuk Alykes gy�ny�r� homokos strandj�t. Nev�t a falu m�g�tti s� lel�helyekr�l kapta. T�le p�r kilom�terre, mintegy meghosszabb�t�sak�nt ny�lik a kev�sb� l�togatott, nyugalmasabb alykanasi strand. Argassi Zakynthost�l 5 km-re tal�lhat� ez az aranyl� homokos strand. Navagio A legh�resebb zakynthosi homokos strand - k�pe a sziget v�djegye lett m�ra. Anafotiria k�zel�ben a sziget keleti oldal�n tal�lhat�. Eredetileg Agios Georgios volt a neve, de az 1983-ban itt partra ker�lt csemp�szhaj� ut�n ma m�r Navagionak h�vj�k. 30 perces �ttal, Porto Vromib�l lehet megk�zel�teni motorcs�nak taxin. Kalamaki A f�v�rost�l 7 km-re, a Laganasi �b�l keleti sz�l�n h�z�dik ez a kis homokos strand. Laganas A f�v�rost�l 11 km-re fekv�, 9 km hossz� homokos strand mind a nyaral�k, mind a tekn�s�k k�r�ben a legfelkapottabb a szigeten. A stranddal szemben fekv�, feny�kkel bor�tott kis Agios Sostis szigetre egy fa h�don �t juthatunk el. Limni Keriou A sziget d�li r�sz�n Keri mellett h�z�dik ez a homokos strand. Tsilivi A f�v�rost�l 6 km-re fekv� strand homokos. Vassilikosi strandok Porto Zoro Zakynthost�l 17 km-re tal�lhat� homokos strand, mellyel szemben szikl�k emelkednek ki a v�zb�l. Banana Beach Hossz� homokos strand, melyr�l azt tartj�k, hogy az egyik legszebb a szigeten. Porto Roma Csendes, homokos strand. Gerakas Szikl�kkal �vezett hossz� homokos strand. A tekn�s�k kedvelt toj�s lerak� helye. Xygia Zakynthost�l 20 km-re �szakra tal�lhat� ez a kis strand, mely k�nforr�s�r�l nevezetes. Sokan keresik fel reumatikus probl�m�kkal. Tov�bbi cikkek a j�n-tengeri szigetekr�l: A j�n-tengeri szigetek, Korfu, Paxi, Lefkada, Ithaki, Kefallonia, Kythira

Lacka