De t�rj�nk vissza a tavern�hoz �s a g�r�g szok�sokhoz. Teh�t, mint azt m�r eml�tettem a tavern�z�s kimondottan t�rsas�gi esem�ny �s mint olyan az �tkez�s is a k�z�ss�g �rzet�t er�s�ti. A tavern�kban a pinc�rek a vend�gek asztal�hoz az elengedhetetlen pap�rter�t�t �s az alapb�l j�r�, kos�rban elhelyezett ev�eszk�z�ket, szalv�t�kat �s a frissen szeletelt keny�ret hozz�k. Majd p�r perccel k�s�bb felveszi a rendel�st. A rendel�sek elengedhetetlen r�sze a bor �s/vagy a s�r. A s�r, b�r m�r az �korban is kedvelt ital volt (zithos), mindez ellen�re csak az ut�bbi �vekben v�lt a g�r�g �tkez�sek r�sz�v�. Mi sem jellemz�bb, hogy a mai napig �sszesen egy val�ban g�r�g s�r van forgalomban, a t�bbi mind ismert eur�pai �s amerikai m�rka. A 60-70-es �vekben volt m�g egy g�r�g s�rgy�r a FIX, amelyik a nyolcvanas �vek elej�n t�nkrement �s csak 3-4 �ve jelent meg a MITHOS m�rk�j� g�r�g lager t�pus� s�r a piacon. A s�r a mai napig a g�r�g�k sz�m�ra csak az �tkez�s kieg�sz�t�je, nem jellemz�, hogy egy kisebb bar�ti t�rsas�g csak s�r�zni kezdjen, �telfogyaszt�s n�lk�l. �ltal�ban a g�r�g�k, ha isznak akkor is valamit esznek mell�. Ennek nyomait lehet felfedezni az �gynevezett OUZERI-ben is, ahol az ouzo (�nizst�rk�ly-p�linka) mell� kicsi t�ny�ron, apr� falatokat szolg�lnak fel (meze). A meze a legt�bb helyen keny�rkock�ra fogpiszk�l�val felsz�rt s�s-f�st�lt halb�l, felv�gott-kolb�sz szer�s�gb�l, gruyer-jelleg� sajtb�l (graviera), olivabogy�b�l �ll. Persze a meze a bolt tulajdonos�nak kreat�vit�s�n is m�lik, hiszen a g�r�g el��telek garmad�j�b�l v�laszthat a meze k�n�lat�nak jav�t�s�ra. De ezekr�l majd b�vebben is sz�t ejt�nk az el��telek sor�n. Ahogy a s�r�z�snek csak az eur�paiz�l�d�s k�vetkezt�ben l�trej�tt pubok adnak helyet, �gy a boroz�snak a tavern�k biztos�tanak lehet�s�get. A legt�bb taverna a kereskede-lemben kaphat� borok k�n�lat�b�l egy p�r fajta bort tart �s a hangs�lyt a h�z bor�ra fekteti, ami vagy saj�t termel�s�, vagy igazi hord�s bor, amit valamelyik ismer�s�t�l, rokon�t�l szerez be. A h�z bora egy�bk�nt fontos m�rc�je is a tavern�nak, hiszen a g�r�g�k a mai napig is ink�bb boriv�knak sz�m�tanak �s ez�rt a taverna v�laszt�sban az �telek min�s�g�n �s �r�n k�v�l a h�z bor�nak min�s�ge is a krit�riumok els� helyein szerepel. Igaz, a bor min�s�g�vel g�r�gorsz�gban nincs annyi probl�ma, mint Magyarorsz�gon, hiszen a borhamis�t�s fogalma szinte teljess�ggel ismeretlen. Fel sem mer�l a termel�k fej�ben, hogy ilyen m�don jussanak t�bblet haszonhoz, arr�l nem is besz�lve, hogy egy �letre elv�gn� mag�t a piacon, hiszen a t�bbi termel� egyszer�en kigoly�zn� a piacr�l, mert az � renom�jukat is rombolja egy ilyen termel�. Tal�n a magyar termel�kenek is hasonl�an kellene gondolkodni �s akkor, tal�n Magyarorsz�gon is kialakulna a tisztess�ges v�llalkoz� fogalma. No, de nem a magyar bortermel�s �s v�llalkoz�s-kult�ra kritik�j�r�l besz�l�nk, hanem a g�r�g konyhakult�r�r�l. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy igaz�n j� bor az �telek �lvezet�t n�veli. Tal�n a legjobb �telek is vesz�tenek jelent�s�g�kb�l, ha nem k�s�rj�k megfelel� borral, hiszen nem alakul ki akkor az a pik�ns, alternat�v �rz�s, amit a falatot lenyelve, a bort hozz�- kortyintva �rz�nk. Arr�l nem is besz�lve, hogy az �telfogyaszt�s k�s�ret�ben kortyolt sz�l�ned�, ahogy azt egy h�res g�r�g filoz�fus Plat�n megfogalmazta �amikor az ember iszik (bort),el�sz�r maga-mag�val bar�tkozik meg�. A mai ember azonban nem csak az�rt iszik bort, mert att�l jobban �rzi mag�t, hanem az�rt is mert a megannyi sz�ks�ges �s eg�szs�ges �sv�nyi anyagon k�v�l, amit a borok tartalmaznak, megk�nny�ti az emberi kapcsolatokat �s a t�rsadalmi kapcsolatok kialakul�s�t is. Egy aperit�v, mint az ouzo, v�logatott meze-vel j� alapot teremt egy bar�ti besz�lget�shez otthon, vagy m�sutt, m�g a borok sz�nt visznek a mindennapi �teleinkhez, gazdag�tj�k az �nnepi lakom�kat. N�h�ny javaslattal hagy �ljek a borokat illet�en, ami nem csak a g�r�g konyh�ra vonatkozik, hanem tal�n b�rmely konyh�ra. Egy aranyszab�ly a bor v�laszt�sra : k�nny� �telekhez k�nny� bort, neh�z, f�szeres �telhez testes, f�szeres bort v�lasszunk. A bor mind�g az �tel legpik�nsabb r�sz�hez kell, hogy igazodjon. Teh�t, ha mondjuk ha halat esz�nk valamilyen f�szeres, intenz�v �zvil�g� paradicsomos sz�sszal, akkor a bort nem a halhoz igaz�tjuk, hanem a sz�szhoz. Olyan alapvet� szab�lyokhoz, mint a v�r�sh�shoz v�r�sbort, feh�rh�shoz feh�rbort, nem tisztem elemezni, hiszen ez tal�n m�r itt Magyarorsz�gon is kezd �jra term�szetess� v�lni. Persze vannak kiv�telek, illetve olyan esetek, amikor nem tudjuk eld�nteni, hogy milyen bort v�lasszunk. Ilyenkor vagy a t�rsas�gunkban l�v�kkel egyeztet�nk, vagy megk�rdezz�k a pinc�rt, milyen bort aj�nl az �tel�nkh�z. Amennyiben az aranyszab�ly sem seg�t eld�nteni a bor t�pus�t, akkor m�g ott van az �tmenetnek is tekinthet� ros� is, ami persze nem azt jelenti, hogy �gy kezelj�k a ros�t, mint a sz�l�sban �ha l� nincs, a szam�r is j�, hanem egyes �telek nem teszik egy�rtelm�v� a bor sz�n�t, �llag�t, �zvil�g�t. P�ld�ul az el�bb eml�tett hal-f�szeres paradicsomos sz�sszal t�rs�that� egy f�szeres �zvil�g�, k�nnyebb v�r�sborral, vagy egy gy�m�lcs�s-f�szeres, testesebb ros�-val, de kombin�lhat� egy barrique-olt, testes feh�rborral is. Eml�t�sre m�lt� tov�bb� az is, hogy az el��telekhez �s f��telekhez m�s-m�s borokat is v�laszthatunk, ha azt az �telek �zvil�ga megk�veteli, de minden esetben sz�raz, legfeljebb f�lsz�raz borokat illik fogyasztani az �tkez�sek sor�n a desszertig. Igaz, ez a f�lsz�raz megjel�l�se a boroknak nem igaz�n jellemz� sem G�r�gorsz�gban, sem a t�bbi igazi bortermel� orsz�gokban, ez csak amolyan jelz�s, hogy nem annyira sz�raz a bor, ami persze nem jelenti hogy rossz, de mindenk�pp figyelmeztet arra, hogy m�sabb, mint egy �porsz�raz� bor. Sokszor egy igaz�n sz�raz (porsz�raz) bor, ami rettenetesen friss, gy�m�lcs�s �z� ak�r �desk�snek is hathat egy haland� boriv� sz�m�ra, de ett�l m�g sz�raz, csak a gy�m�lcs�ss�ge miatt az �des �rzetet t�rs�tja az agyunk hozz�. De ezt a t�m�t tal�n hagyjuk meg a profi borszak�rt�knek (sommeliere). A g�r�g bor�szat az �kor �ta kialak�totta a helyi adotts�goknak megfelel� sz�l�fajt�k termeszt�s�t, �gy egy-egy vid�ken a termel�k t�bbs�ge ugyanazt a fajt�t termeszti, legfeljebb egy kisebb r�szen k�s�rletezik m�s fajta meghonos�t�s�val. Ez�rt G�r�gorsz�gban utazva �rdemes a k�l�nb�z� t�jegys�gek boraival is megismerkedni. Akadnak olyan borok, amiket palackoznak �s akadnak olyanok, amelyeket friss bork�nt, hord�b�l �rdemes fogyasztani, mert �reg�t�sre nem alkalmasak.Minden �vben a G�r�g Turisztikai Hivatal (E.O.T.) bor �nnepeket, fesztiv�lokat szervez, ahol az orsz�g minden pontj�r�l hoznak k�stol�sra bemutat� borokat. Ilyen p�ld�ul az ath�ni Dafni borfesztiv�l �s a p�trai borfesztiv�l, de m�g sok m�s helyen is rendeznek hasonl� �nneps�geket, ahol szer�ny bel�pti d�j�rt v�gigk�stolhatjuk a k�l�nb�z� borokat, �s mivel ezek a rendezv�nyek z�mmel ny�r v�g�n (szeptember) vannak, egyidej�leg r�sztvehet�nk a trad�cion�lis, k�dakban l�bbal tapos�sban is, ahol a frissen sz�retelt sz�l�t a vend�gek a k�dakba �nt�tt sz�l�szemeket mez�tl�b taposs�k. Igaz�n nagy mulats�g egy ilyen bulin r�sztvenni, hiszen nem mindennapi esem�ny r�sztvev�iv� v�lhatunk, �s m�g tobz�dhatunk is a k�l�nb�z� vid�kek boraiban is, a kr�tai �rdes-fanyarban, a dodekan�szoszi �desekben �s a maked�niai testes borokban vagy m�s vid�kek boraiban. P�r sz�t engedjenek meg nekem, hogy a g�r�g borfajt�kr�l is ejtsek. A RETSINA : Legink�bb az Attika-i f�lszigeten, Boi�ti�ban, illetve Evia sziget�n k�sz�tik, jellegzetes gyant�s �ze az �rlel�s sor�n a hord�ba helyezett p�nea feny� gyant�j�nak (rets�ni) k�sz�nhet�. Kimondottan sz�raz bor, amelyet nem szoktak �reg�teni. �j bor, ez�rt a boltokban ak�r s�r�skupakkal lez�rt kivitelben is kaphat�. �ltal�ban 4-5 fokosra h�tve fogyasztj�k. Min�s�g�t tal�n az olasz Chianti �s a francia Beaujolais-hoz t�rs�thatjuk, mindamellett, hogy az olasz feh�r �s a francia v�r�sh�z sem �z�ben, sem pedig sz�n�ben nem hasonl�t, csak abban, hogy azok is �j bork�nt ker�lnek az asztalra. Tal�n a legismertebb g�r�g borf�les�g. A ROBOLA : Az I�n-tengeri szigetekhez tartoz� Kefallonia jellegzetes feh�r borfajt�ja. Az I�n-tengeri szigetek kiss� olaszos hangulat�nak megfelel�en ez a bor a testesebb kelet-olasz vid�kek borait id�zi. A ZITSA : Ez az Ipiroszi sz�raz feh�rbor az enyhe sz�nsavass�ga miatt igen kedvelt bor, hiszen sz�da n�lk�li fr�ccs�t ihatunk, de mint mondtam csak igen gyeng�n sz�nsavas. A MAVRODAPHNE : Ismerts�ge a retsin��val vetekszik. Ez a kimondottan testes, f�szeres �des v�r�sbor igazi desszert bor. G�r�gorsz�g szerte sokhely�tt k�sz�tik, legkedveltebb a Patra-i �s a Kefallonia-i. Eml�t�st �rdemelnek m�g az �des Samos-i, a Zakinthos-i Verdea, a szantorini Visanto, de nem kev�sb� �rt�kesek a rodoszi, nemeai �s naussai borok. A feh�rt�l a ros�n kereszt�l a v�r�sig minden �zl�snek megfelel� borokat tal�lunk. A g�r�g borok val�ban megfelelnek annak az �g�r�g mond�snak, hogy �az �l� folyad�k�, hiszen a borok istene Dionyssos az �kort�l napjainkig ezzel a ned�vel hoz hangulatot �s �letet az asztalt�r-sas�gokba. A g�r�g borok hivatalos elnevez�sei a sz�l�fajt�kkal, le�r�ssal MAKED�NIA-THR�KIA: 1. AMYNTAIO Xin�mavr� v�r�s, kiegyens�lyozott, testes, selymes �zzel. Xin�mavr� v�r�s, term�szetesen habz�, pik�ns,csillog� sz�n 2. GHOUMENISSA Xin�mavr� v�r�s, intenz�v rubin sz�n,kev�ss� savas,selymes �z Negoska 3. NAOUSSA Xin�mavr� v�r�s, m�ly rubin sz�n,testes, nagyon arom�s 4. PLAGIES Limni�+ v�r�s, selymes �z, remek buk�, hosszantart� �z MELITONOS Cabernet Rod�tis+ v�r�s, huv�s, gazdag vir�gillat, arom�s Asyrtiko-Atheri THESSALIA 1. AGCHIALOS Rod�tis vil�gos sz�n, huv�s- gy�m�lcs�s felhangokkal Savvatiano 2. RAPSANI Xin�mavr�+ csod�latos v�r�s sz�n, t�gla �rnyalatokkal, intim buk� Krassato-Stavroto kellemes ut��z IPIROS 1. ZITSA Deb�na term�szetesen habz�, feh�r,csill�mos, finom �z 2. METSOVO Cabernet v�r�s, testes, kiteljesedett �zzel Sauvignon K�Z�P-G�R�GORSZ�G - EVIA 1. KANTZA Savvatiano vil�gos sz�n, finom �z, kellemes aroma 2. RETSINA Savvatiano+ jellegzetes g�r�g feh�r bor, pik�ns �z Rod�tis PELOPONNISSOS 1. MANTINEIA Moschof�lero feh�r, gyeng�den arom�s, gy�m�lcs�s felhangokkal magas savass�g, pezsg�ssel 2. NEMEA Aghiorgh�tiko v�r�s, m�ly sz�n, erosen testes, illatos buk�, hossz� ut��z Aghiorgh�tiko v�r�s, kellemes �des �z, arom�s ut��zzel 3. PATRA Rod�tis Friss, kiegyens�lyozott �zhat�ssal 4. MAVRODAPH� PATRAS Mavrodaphni Korinthiaki m�ly b�bor sz�n, kiteljesedett �z, f�szeres, arom�s desszertbor 5. MOSCHATO RIOU Moschato feh�r nagyon �des, hosszantart�, f�szeres, er�s muskot�lyos �z, desszertbor 6. MOSCHATO PATRON Moschato feh�r csillog� borosty�n sz�n, csendes muskot�lyos �z, l�gy, gy�m�lcs�s felhangokkal I�N SZIGETEK 1. ROBOLA Robola feh�r, sz�raz, vil�gos sz�n, arom�s, testes 2. MAVRODAPHN� KEFALLINIAS Mavrodaphn� Korinthiaki v�r�s, �des, m�ly b�bor sz�n, kiteljesedett �z, gazdag aroma, nagyon testes 3. MOSCHATOS KEFALLINIAS Moschato feh�r borosty�n sz�n, er�teljes muskot�lyos �z, intenz�v gy�m�lcs�s felhangok �GEI SZIGETEK 1. LIMNOS Moschato m�z sz�n csillog� �rnyalatokkal, k�nny� muskot�lyos �z 2. MOSCHATOS LIMNOU Moschato Alexandreias �arany sz�n, er�sen olajos �llag� desszert bor, hosszantart� ut��z, szegf� asszoci�ci�kkal 3. SAMOS Moschato feh�r borosty�n sz�n, er�sen f�szeres felhangok, ismert desszert bor DODEKANISA 1. RODOS Ath�ri v�r�s, huv�s, orgona asszoci�ci�kkal Mandilara csillog� rubin sz�n, puha �z, hosszantart� ut��z 2. MOSCHATO RODOU Moschato Trani az �kor �ta ismert bor, term�szetesen �des, er�teljes borosty�n sz�n KYKLADES 1. PAROS Monemvasia Mandilari s�t�t sz�n, gazdagon testes, b�rsonyos �z, igen fejlett buk� 2. SANTORINI Asyrtiko-aidani borosty�n sz�n, intenz�v vir�gillat, h�v�s hosszantart� ut��z Asyrtiko az �kor �ta ismert asz� bor, gazdag �zvil�g KRITI 1. ARCHANES Kotsifali-Mandilaria csillog� rubin sz�n, nagyon intenz�v aroma, kellemes �zhat�s 2. DAFNIES Liatiko hagyom�nyos F�ldk�zi-tengeri t�pus, er�teljes testess�g, tel�tett �z Liatiko hagyom�nyos kr�tai t�pus, az �kori Malvazia 3. PEZA Kotsifali-Mandilaria csillog� rubin sz�n, kellemes �zhat�s, vir�gillat, enyh�n savas, er�s buk� Vilana huv�s, diszkr�t aroma, gy�m�lcs�s �z 4. SITIA Liatiko hagyom�nyos F�ldk�zi-tengeri t�pus, er�s aroma, testes, tel�tett �zhat�s 5. MOSCHATOS Liatiko desszert bor, az �kori Malvazia t�pusa (forr�s: OPAP - OPE )