Görög kultúra 2
Nikos-Boti Attila 2006.07.04. 11:40
Kr.e.6.sz-ban az ión városok fejlettebb kultúrájában született meg a görög filozófia, amely minden idők gondolkodásának alapját képezi. Az első görög gondolkodókat természet-filozófusoknak hívják, mert a természet keletkezésének ősi problémáját akarják megoldani.
|
A miletori iskola képviselői: Thales, Anaximandros, és Anaximenes.
Thales: az őselv szerinte a nedvesség (víz).
Anaximenes: az őselv szerinte a levegő.
Anaximadros: anyagszerűen felfogott végtelent tekinti őselvnek.
Eleai iskola: a világ eredetének súlyos kérdését kutatta.
Képviselői: Parmerides; a létezést öröktől valónak látta.
Herakleitos: dolgok mélyebb értelmét kutatja.
Pythagoras: szám misztikus fogalma.
Xenophanes: a világ kezdetét az istenségből veszi.
A természetkutató keresés szemben áll a görög vallással. Hogy a filozófia az ember útmutatójává váljon és a vallás helyettesítőjévé alakulhasson, ahhoz a Kr.e.4. században Görögországban összeomlásnak kellett bekövetkeznie, amely a politikai élet önállóságát teljesen aláásta. Ezt a nagy politikai bomlást a peloponészoszi háború idézte elő.
Nyílt háború kitöréséhez Kr.e. 431-ben vezetett, ahol Athén és Spárta álltak egymással szemben. Ezekben a válságos időkben az emberek lelki élete természetszerűleg elmélyült, önmagukban keresték az emberi lélek megnyugvását.
Az új gondolkodásnak első képviselői a sophisták voltak, akik nem tudós filozófusok, hanem szónokok, akiket a szélsőséges szkepcizmus tölt el, és mély érdeklődés az emberi dolgok iránt. Közülük a legismertebb: Protagoras; az érzéki megismerés teoriájával foglalkozott. A sophizmus csak irányt mutat a görög filozófiának, Sokrates adja meg. Sokrates tanítványa Plátón. A Platoni filozófia korszakalkotó jelentősége az ideatanban található meg. Az ideákat egy egységes rendszerbe kellett szorítani a „jó” ideája kerül a csúcsra, élén a „szépség” áll.
A 4. század közepére Spárta teljesen elvesztette létjogosúltságát és azok a görögök, akik bíztak a polis életképességében, ennek felfrissítését új erőkből várták. Aristotelésnél az államformák új osztályozását látjuk. A nem megfelelők közt, mint legrosszabb a demokrácia áll az élen, a megfelelők közt, mint legjobb a monarchia, a királyság. A királyság ebben az időben a makedón államnak volt a kormányformája. Makedónok uralkodója Philippos, aki Görögországban nevelkedett beavatkozott a belső görög ügyekbe.
Alexandros, akit a görögök zsarnoknak, barbárnak tekintett, a görög műveltséggel, a görög világnézettel telített. Hihetetlen tetterővel rendelkezik 22 éves amikor a perzsa birodalom meghódítására indul. Alexandros Achilesnek képzeli magát, olyan fegyverzetbe öltözik, amely a trójai háborúból származik. Alexandrosz igyekszik mindenhol a görög kultúrát terjeszteni, Kelet felé előre tolta bástyáit, amelyek előkészítik a nagy keleti-görög egyesülés útját
India meghódításával teljesen tönkreteszi egészségét és 33 éves korában meghal. Alexandrosz tábornokainak martaléka lesz. Selenkos, Ptolemaiosz és Kassander megalapítói azoknak a birodalmaknak, amelyeket hellenisztikus birodalomnak nevezünk.
Ez az időpont az, amikor a görög műveltség átadja helyét egy új kulturális fejlődésnek, amely a kelet és a görögség műveltségének egyesüléséből áll össze: Hellenizmus.
|
|