A m�tosz �sszeoml�sa Adonisz Jeorgi�disz k�nyve nyom�n

A mitosz �sszeoml�sa

Ez a c�me  �donisz Jeorgi�disz, neves archeol�gus �s hell�n-kutat� 2002-ben kiadott k�nyv�nek.

A k�nyv hossz� �vek kutat�s�nak az eredm�nye �s a felt�rt t�nyeket, �ll�t�sokat az �k�ri �r�k, tud�s�k m�veib�l vett id�zetekkel bizony�tja, amelyek melett minden esetben ott �ll az �g�r�g sz�veg is, lehet�s�get adva az olvas�nak hogy leellen�rizze a ford�t�st.
Mi�rt most?
Tal�n mert ezekben a "modern" id�kben mikor Angli�ban a szexu�lis nevel�s keretein bel�l olyan dokumentum filmeket vet�tetenek a fiataloknak melyek �ket k�zvetetten arra b�tor�tj�k hogy ki kell pr�b�lni mindk�t nemmel a szexu�lis egy�ttl�tet, mikor a "halad�s" jelk�pek�nt a norv�g telev�zi�ban a korm�ny egyik miniszter�nek a homoszexu�lis t�rs�val k�t�tt esk�v�j�t lehet v�gig k�vetni, mikor Hollandi�ban a fejl�d�s jelk�pek�nt olyan t�rv�nyt hoznak mely megengedi a homoszexu�lis p�roknak gyerekek �r�kbe fogad�s�t, mikor Magyarorsz�gon a Terry Black per ily nagy port felkavar, enyh�n sz�lva a t�lz�s kor�ban, amikor a sz�zadeleji homoszexulit�st pelleng�rez� hangulatot pont az ellenkez�je v�ltja fel, id�szer� visszan�zni az Eur�pai k�lt�ra alapj�t l�trehoz� �seinkre, az �k�ri g�r�g�kre. Ugyanis ha igaz az amit annyian �ll�tanak hogy ebben a fejlett k�lt�r�j� t�rsadalomban a homoszexualit�s �s pederasztia elfogadott volt, akkor a mai id�k ezen ir�ny� t�rekv�sei is teljesen m�s sz�nben t�nhetnek fel. Ennek az �ri�si k�rd�sk�rnek a tanulm�nyoz�s�t vette v�llaira az archeol�gus �s ennek eredm�nyeit mutatja be a k�nyvben. Igyekszem r�viden v�zolni a k�nyv tartalm�t, �zel�t�t adva bel�le �s �sszefoglalva a fontosabb �s ir�nyt ad� gondolatokat.

Sp�rta-Ath�n

Az �k�ri vil�g k�t vezet� v�rosa �s t�rsadalma, kiemelked� fontoss�g� a t�rt�nelem esem�nyei sor�n. A fennmaradt dokumentumokban sehol nem tal�lhat� meg a "homoszexu�lis"-nak megfelel� kifejez�s. Dover professzor a "Homoszexualit�s az �k�ri G�r�gorsz�gban" c. m�v�ben �gy v�li �s magyar�zza hogy az�rt mert ez egy term�szetesen elfogadott cselekedet, viselked�sforma volt az �k�ri vil�gban. Val�ban nincs ilyen kifejez�s az �k�ri iratokban de ennek oka hogy van egy m�sik sz� amit erre haszn�ltak, �spedig a "kinaidosz" melynek a jelent�se nagyon is pejorat�v volt, mint kit�nik a korabeli fennmaradt dokumentumokb�l. Megfelel k�r�lbel�l a mai "el�tkozott" sz�nak. Egy m�sik, e t�m�ban �r�d�tt k�nyv szerint (Szi�m�kisz, "Az elfajzottak") Sp�rta szexu�lisan val�di bord�lyh�zra eml�keztetett, fajtalanok bolondokh�z�ra (B k�tet, 36 old., g�r�g kiad�s). A k�nyvben  m�g olyan �ll�t�sok is vannak hogy Sp�rt�ban a fiatal l�nyokat "t�bben haszn�lt�k", majd f�rjhez men�s�k ut�n k�zvetlen�l nem h�lhattak a f�rj�kkel hanem �reg, leszbikus �regasszonyok k�nozt�k �ket, majd r�gi h�zask�nt t�bb f�rfivel h�ltak egy�tt a csal�db�l. Mivel ilyen �lete volt egy n�nek, �regasszony kor�ban ugyanolyan rosszindulattal fordult a fiatal h�zas asszonyok fel� mint amilyennel �t annak idej�n megk�nozt�k. Ugyanezzel magyar�zza az �r� hogy mi�rt k�ldt�k olyan hazafi m�dra az asszonyok a f�rj�ket a h�bor�ba, vagyis annyira ut�lt�k �ket hogy kez�kbe adva a pallost mondt�k nekik hogy vagy gy�zt�k vagy ezen a palloson hozzanak haza halva benneteket (B. k�tet, 38 old. g�r�g kiad�s), rem�lv�n az ut�bbit. A fiatal fi�kkal kapcsolatban �gy v�li hogy ezeket k�telezt�k arra hogy ruh�tlanul torn�sszanak, edzzenek, lehet�s�get adva arra hogy �reg �lvhajh�szok b�mulhass�k a fiatal testeket (B k�tet, 40 old., g�r�g kiad�s).
�rdekes m�d�n az �k�ri �r�kat tanulm�nyozva a fennt le�rtaknak pontosan az ellenkez�j�t tal�ljuk. Xenophon a "Symposion" (Bankett) c. m�v�nek a VIII,55 r�sz�ben �ppen arr�l besz�l hogy "a Lakedaim�niak ellenkez�leg, �gy hiszik, hogy ha valaki fiatal f�rfi test�re v�gyik, az lehetetlen hogy j�t �s �rtatlant el�rjen.." . �s itt egy kis kit�r�vel egy nagyon fontos dolgot kell megjegyezz�nk, amelyen az eg�sz hipot�zise az �k�ri G�r�gorsz�g homoszexualit�s�nak �ll vagy bukik.  Jeorgi�disz k�nyv�nek k�s�bbi fejezet�ben taglalja a "szeret�" sz� jelent�s�t az �k�ri iratokban. A "szeret�" sz�ra a g�r�g nyelvben ma is k�t kifejez�s l�tezik, egyik az "erasztisz", m�sik az "eromenosz". Az �k�ri sz�vegekben e k�t sz�t a fiatal �s az id�sebb f�rfi eset�ben haszn�lt�k �s amint a cikk tov�bbi r�sz�ben  bemutatjuk, e k�t fogalmat legink�bb a  ma haszn�lt "tan�t�", "nevel�" "v�delmez�", "�r�ny�t�" �s "tanul�", "nevelt", "v�delmezett", "�r�ny�tott" szavak �ssz�rtelmez�s�b�l kaphatn�nk meg. A cikk tov�bbi r�sz�ben a "v�delmez�" sz�t fogjuk erre az �sszetett jelens�g kifejez�s�re haszn�lni.

A Sp�rtai szok�sokhoz visszat�rve e r�vid kis kit�r� ut�n, a k�nyv idev�g� id�zetekkel szolg�l Plutarchos m�veib�l, a "P�rhuzamos �letrajzok"-b�l (L�kurgos XVII,4) ahol az �r� le�rja hogy a fiatal fi�k v�delmez�i hozz�j�rulnak a fi�k rossz avagy j� h�r�hez �s konkr�tan elmondja hogy amikor egy harc sor�n egy v�delmez� "udvariatlan" ("agenosz") ki�lt�sra ragadtatta mag�t, az urak megb�ntett�k. Valamint azt is elmes�li hogy a fiatal nemes asszonyok akik ezen ifjak ir�nt szerelemmel/szeretettel viselkedtek, nem voltak egym�sra f�lt�kenyek hanem �ppen ellenkez�leg az ugyanazon fi�kat szeret�k, v�delmez�k szoros bar�ti kapcsolatban �lltak egym�ssal, ezzel is el�seg�tve azt hogy az �ltaluk nevelt ifj� t�k�letes legyen. Arr�l pedig hogy a Sp�rtai asszonyok hogyan v�lekedtek a f�rfiaikr�l Plutarchos �gy �r (L�kurgos XIV,4).

"Amikor �gy l�tszik egy idegen n� azt mondta Gorgonak (VA. Leonidas, Sp�rtai f�rfi feles�ge) /csak ti a Lak�niai asszonyok vagytok f�rjeitek teljes urai/, Gorgo v�laszolt: /Val�ban mert csak mi sz�l�nk igazi f�rfiakat/".

Megjegyezz�k hogy Plutarchos az egyik legt�bbet id�zett forr�s az �k�ri homoszexualit�st mint bevett szok�st bemutat� k�nyvekben. �s m�g egy utols� id�zet (a nagyon sokb�l ami Jeorgi�disz k�nyv�ben megtal�lhat�).

" az ifjak k�z�tti lelki kapcsolatnak semmi k�ze nem volt a testi kapcsolathoz �s aki gyal�zatosan k�zeledett a m�sikhoz eg�sz �let�ben becstelen maradt" (ford. �g�r�gb�l: elvesztette a politikai �s �llampolg�ri jogait).

Az Ath�niak k�z�l a m�r id�zett Szi�m�kisz k�nyv rengeteg h�res embert besorol a homoszexu�lis, pedofil kateg�ri�ba, olyan neves f�rfi�kat mint Szol�n, Aiszkh�losz, Sophokl�sz, Euripidesz, majd mint ezen viselked�sform�t szimpatiz�l�kat, lehets�ges gyakorl�kat olyanokat eml�t mint Herodotos, Thuk�dides, Xenophon, Parmenides �s m�sok. Plat�nr�l azt �ll�tja hogy bebizony�tja k�nyveiben hogy a n�k �s f�rfiak k�z�tti szexu�lis kapcsolat term�szetellenes (! lsd al�bbi id�zet) majd Sz�krat�szt minden id�k legnagyobb pedofilj�nak mutatja be.
Jeorgi�disz k�nyv�ben sok id�zetre v�laszol, adja meg �rtelmez�s�ket s�t kijav�t rosszul leford�tott �g�r�g sz�vegeket, az eredetit mindig az olvas� rendelkez�s�re bocs�tva. Id�zz�k itt a megr�galmazott Plat�n sorait ("T�rv�nyek" 636 c), aki a nagy Sz�krat�sznek volt tan�tv�nya:

"Teljesen �rthet� teh�t hogy a term�szet a n�nem�t sz�let�s�t�l kezd�d�en arra k�szteti hogy a h�mnem�vel kontaktusba l�pjen, �s az �lvezet ezekn�l (megj.: az ilyen jelleg� kapcsolatokn�l) l�that�an a term�szet szerint van megadva, m�g a h�mnem� h�mnem�vel valamint n�nem� n�nem�vel val� kontaktusa term�szetellenes".

Megeml�ti ugyanakkor hogy az aki olyan t�rv�nyt javasol mely a term�szetb�l vett p�ld�k alapj�n t�rv�nyesnek a k�l�nb�z� nem�ek k�z�tti kapcsolatot ki�ltja ki, az nagyon helyesen cselekszik. Valamint javasolja hogy az Ath�ni polg�rok ne adj�k lenebb a madarakn�l �s egy�b �llatfajt�kn�l, ahol meg lehet figyelni hogy a fiatal �llatok nem keverednek nemz�si aktusba csakis az �retts�gi koruk el�rte ut�n a p�rjukkal, �s az Ath�niaknak k�l�nbeknek kell ezekn�l lenni�k.

A 841d t�rv�ny kimondja:

"Senki ne mer�szeljen kontaktusba bocs�tkozni a b�trakkal �s szabadokkal csakis a saj�t feles�g�kkel, �s az sem megengedhet� hogy t�rv�nytelen sperm�t vethessen kurtiz�nokba avagy magtalan f�rfiakba term�szetellenesen, avagy val�sz�n�leg jobb ha a f�rfiak k�z�tti kontaktust teljesen betiltatjuk"

Ki mer�szelne manaps�g ilyen kem�ny t�rv�nykez�st hozni?

Xenophon az "Apomnemoneumata"-ban (A,II30) a k�vetkez�ket �rja Szokrat�szr�l:

"Ellenkez�leg,  mikor �szrevette hogy Kritias szerelmes lett Euthidimosba �s megpr�b�lta �t haszn�lni mint azok akik venerikusan �lvezik a testeket, Szokrat�sz lebesz�lte �t mondv�n hogy egy szabad embernek �rdemtelen �s egy er�nyes, m�velt embernek illetlen hogy att�l akit szeret, aki miatt szeretn�  hogy � sokat �r�nek l�tsszon, k�regessen, k�ny�r�gv�n �s k�rlelv�n hogy ne fossza meg valamit�l ami minden m�s csak nem �tadhat� javak. Mivel Kritias nem hallgatott e szavakra �s nem t�ntorodott el c�lj�t�l, azt mondj�k hogy Szokrat�sz, m�sok �s Euthidimos jelenl�t�ben azt mondta hogy neki �gy t�nik hogy Kritias valami olyasmiben szenved mint a diszn�k, mivel k�v�nja hogy Euthidim�szhez d�rzs�l�dj�n, �gy mint ahogy a diszn�k d�rzs�l�dnek a k�vekhez. Ezek miatt pontosan Kritias gy�l�lte Szokrat�szt"

Az Ath�niaik t�rv�nykez�se a homoszexualit�ssal kapcsolatban

Az i.e. IV sz�zadbeli Ath�n t�rv�nyei Aischines j�volt�b�l maradtak az ut�korra. Hogy hogyan?
A t�rt�net akkor j�tsz�dik mikor a 2. Ath�ni sz�vets�g v�ls�ghelyzetbe ker�l mert Maked�ni�ban Philippos veszi kez�be az uralmat �s hatalma, befoly�sa folyton n�vekszik. Ekkor az Ath�ni politikusok k�r�ben tulajdonk�ppen 2 f�csoport alakul ki, az egyik a filomaked�n, a m�sik az antimaked�n csoport. Aischines maga eredetileg antimaked�n �s 346-ban r�szt vesz abban a k�ld�tts�gben melyet az Ath�ni n�pgy�l�s Philiposhoz k�ld b�ket�rgyal�sokat folytatni. A t�rgyal�sok sor�n megk�tik a B�kesz�vets�get (Filokrateio Eirini), amely viszont az antimaked�n�k szem�ben igazi sz�lka, f�leg hogy Aischinest tulajdonk�ppen az eszme �rul�jak�nt tartj�k sz�mon, mivel a t�rgyal�sokat k�vet�en Philippos lelkes h�ve lesz Philokratesszel egy�tt. Aischinest D�mosthen�s ez�rt haza�rul�ssal v�dolja �s olyan v�dakat hangoztatnak hogy Philippos �t megvesztegette volna. Aischines ellen v�g�l pert ind�tanak, melyben v�dl�ja D�mosthen�s melett egy bizonyos Timarchosz, egy tekint�lyes de feslett �let� polg�r. Aischines furcsa m�d�n nem a v�delemre helyezi a hangs�lyt hanem egy r�gi, m�g Szol�n idej�b�l fennmaradt t�rv�nyre hivatkozik, mely kimondja hogy olyan �llampolg�r melynek magatart�s�ban kivetnival�t tal�lnak az Ath�ni polg�rok, megfosztatik minden �llampolg�ri �s politikai jog�t�l. Ennek a t�rv�nynek az �rtelm�ben Timarchosz nem jelentheti f�l �s nem foghatja �t perbe, mert Timarchosz homoszexualit�sa miatt nem teljes jog� �llampolg�r. Ezeknek a t�rv�nyeknek az alapj�n Aischines val�ban megnyeri a pert �s Timarchoszt elit�lik, megfosztj�k �llampolg�ri �s politikai jogait�l. Bizonyos forr�sok szerint Timarchosz m�r meg sem v�rja az �t�let kihirdet�s�t, �ngyilkos lesz. Aischines Timarchoszhoz int�zett besz�d�ben fennmaradtak a korabeli t�rv�nykez�sek homoszexualit�sra vonatkoz� r�szei. Ebb�l id�z�nk a k�vetkez�kben, a teljess�g ig�nye n�lk�l.
�rdemes m�g megjegyezni hogy ezek a t�rv�nyek annyira kem�nyek, hogy soha semmif�le demokr�ci�ban az�ta sem voltak ilyen kem�ny t�rv�nyek a homoszexu�lisok ellen. Bizonyos te�ri�k azt magyar�zz�k hogy tal�n az�rt mert annyira s�lyoss� fejl�d�tt ez a probl�ma a 4. sz�zadi Ath�nben hogy ezek az int�zked�sek sz�ks�gszer�en voltak ennyire kem�nyek. K�l�nb�z� forr�sokb�l azonban tudjuk hogy m�r a 7. sz�zadban, Szol�n idej�n is kem�ny t�rv�nyeket hoztak a homoszexu�lisok ellen, teh�t ez a fennti te�ria sem �llja meg a hely�t.

Aischines Timarchosz ellen, 12

"A tan�t�k ne nyiss�k ki az iskol�kat a nap felkelte el�tt �s csukj�k be azokat a napnyugta el�tt. Senkinek aki 13 �ven fel�li nem engedtetik meg hogy bemenjen az iskol�ba amikor bennt vannak a gyerekek, kiv�ve ha ezen szem�ly fia, s�g�ra vagy testv�re a tan�t�nak. A megszeg�nek hal�lb�ntet�s j�r. A Tornatan�rok, Herm�sz �nnepei alkalm�val, k�telesek arra hogy senki id�set, �s semmik�ppen ne hagyj�k a gyerekekkel egy�tt �lni. A tornatan�r aki ilyet megenged �s nem utas�tja ki a g�mnasztirion-b�l a megszeg�t, maga is b�n�zik a szabad gyermekek megront�s�val kapcsolatos t�rv�ny nev�ben. A horigosok (megj. "szponzor") akiket a tan�cs nevez ki k�telez�en negyven �v f�l�ttiek kell legyenek."

Aischines Timarchosz ellen, 16

"Ha egy Ath�ni megs�rt egy szabad ifj�t, akkor annak gy�mja �r�st (megj.:feljelent�st) ny�jtson be a t�rv�nyhoz�knak �s k�rje a megs�rt� b�ntet�s�t. Ha a b�r�s�g elit�li, �tadatik a tizenegy h�h�rnak �s m�g aznap kiv�geztetik. Ha p�nzb�rs�ggal s�lytan�k, amit k�teles tizenegy napon bel�l a per lej�rta ut�n kifizetni, ha nincs m�dj�ban r�gt�n kifizetni akkor letart�ztat�sban (megj. szabads�gveszt�ben) legyen addig am�g kifizeti, b�n�sek ugyanezek�rt a cselekedetek�rt legyenek azok is akik a rabszolg�k ellen k�vetnek el (megj.:ilyen tettet)."

E t�rv�nyhez hasonl� Szol�n idej�ben is volt, D�moszthen�sz �r�s�ban l�thatjuk. (D�moszthen�sz, "Kata Midias").

Aischines Timarchosz ellen, 21

"Ha egy Ath�ni homoszexu�lis kapcsolatba keveredik (megj. a "heteriszi" ige van haszn�lva, ebb�l sz�rmazik a het�ra sz� is, de a heterog�n is) akkor megtiltatik:
1) hogy egyike legyen a kilenc f��rnak
2) hogy lelkip�sztor legyen
3) hogy nyilv�nos perben �gyv�dkedjen
4) hogy b�rmilyen tiszts�get viselhessen az Ath�ni K�rzet bels� vagy k�ls� ker�letein bel�l, legyen ak�r sorsol�s ak�r v�laszt�s eredm�nye ez a tiszts�g
5) hogy h�rn�kk�nt, kiki�lt�k�nt m�k�dhessen vagy m�s h�rn�k�ket, kiki�lt�kat cenzor�lhasson
6) hogy bemehessen nyilv�nos szent helyekre, hogy vall�si cerem�ni�kon r�szt vehessen �s fejkoszor�t viselhessen ezeken �s az agora olyan r�szein k�zlekedjen amelyek szenteltv�zhint�vel meg lettek szentelve.
A fennti tilt� rendelkez�sek megszeg�je, ha t�rv�nytelen szerelmi cselekedetekben tal�ltatik b�n�s, hal�llal b�ntetend�."

D�moszthen�sz, Timarchosz v�d�je a fennt eml�tett perben,  �rja a Szol�n t�rv�nyeire vonatkozva ("Kata Androtion" 21, 30 paragrafus):

"A homoszexu�lis kapcsolatra l�p�knek (megj. a "heteriszi" ige van haszn�lva) nincs joguk besz�lni, de f�ljelent�st tenni sem a b�r�s�gokon."

�s mivel a "heteriszi" ige magyar�zat�n sokminden �ll vagy bukik, Aischines munk�j�nak 29-30 paragrafus�ban tiszt�zza hogy az ige haszn�lata a t�rv�nyhoz� �ltal egy�ltal�n nem volt v�letlen, mert:

"harmadszor: kire vonatkozik ez a rendelet? Azokra akik p�nz ellen�ben szerelmi kapcsolatra l�ptek vagy akik heteroszok lettek (megj.:homoszexu�lisok kapcsolata). Mert a t�rv�nyhoz� v�lem�nye az volt hogy aki eladja vagy aki meggyal�zza a saj�t test�t, ugyanilyen k�nnyen eladhatja az �llam �rdekeit is".

Teh�t Aiskhines megadja a magyar�zatot hogy nem egy dologr�l volt sz�, mint ahogy azok �ll�tj�k akik a ford�t�sokban a "heterosz"-nak �s az ebb�l sz�rmaz� ig�nek a prostitu�lt jelent�st adj�k, hanem k�t k�l�nb�z� dologr�l, a homoszexu�lis kapcsolatr�l �s a szerelem p�nz�rt val� �rus�t�s�r�l. Ezt a t�nyt a Timarchosz elleni per egy m�sik tan�j�nak fennmaradt besz�de is t�kr�zi, ugyanis megjelenik Timarchosz volt f�rfi-szeret�je aki nem a "prostitu�lt" t�ny�vel v�dolja Timarchoszt, aminek s�lyos k�vetkezm�nyei lehettek volna Timarchosz-ra n�zve, hanem azzal hogy elhagyta �t egy m�sik f�rfi kedv��rt. E t�nyt bizony�tja az is hogy a fennmaradt �r�sokb�l l�thatjuk hogy minden fiatal n� aki valakivel szexu�lis kapcsolatba keveredik, an�lk�l hogy az illet� a hites f�rje lenne, teh�t nincs f�rjn�l, nem rabszolga, nem szolg�l�le�ny vagy prostitu�lt, az het�ra.

Het�ra s�ppal. Symposion. (500-480 i.e.)

Teh�t a klasszikus korabeli Ath�nben nem lehetett viszonyt kezdeni valakivel, �gy mint ahogyan azt manaps�g lehet. Erre j� p�ld�val szolg�lnak azok a n�k akik eg�sz �let�kben het�rak�nt �ltek �s ezt a jellemz�st nem vethett�k le magukr�l akkor sem ha �vtizedekig �ltek ugyanazzal a f�rfivel �s gyereket is sz�ltek nekik. Ennek egyik legf�nyesebb p�ld�ja Aspasia, Perikl�sz �lett�rsa, aki 20 �vet �lt Perikl�sszel �s fi�t is sz�lt neki, ifj. Perikl�sz-t, aki k�s�bb az Arginousza-i sztrat�gosz lett (tisztvisel�, a mai t�bornoknak megfelel� aki d�nt�tt h�bor� �s b�ke k�rd�s�ben). Id�k�zben egybe keltek, de a jellemz�st Aspasia soha nem tudta mag�r�l levetni. A Lidll Scott sz�t�rban pontosan meg lehet tal�lni a k�t fogalom magyar�zat�t.
Mivel nem szeretn�m tov�bb bonyol�tani a fogalmakat, m�g csak annyit �rdemes megjegyezni hogy Aischines tiszt�zza besz�d�ben hogy Timarchosz mindk�t rendelkez�s ellen is v�tett, homoszexu�lis is volt de prostitu�lt is, teh�t mindk�t v�tk��rt k�ri hogy elit�lj�k (amint az meg is t�rt�nt).

�s �lljon itt m�g egy id�zet Aischines besz�d�b�l:

Aischines Timarchosz ellen, 13

"Ha valaki, ak�r apa ak�r testv�r ak�r rokon vagy gy�m vagy valaki akinek valamif�le hatalma van a gyermek f�l�tt, p�nz�rt a gyermeket �tengedi, ebben az esetben a gyermek ellen nem hoznak b�ntet�jogi t�rv�nykez�st, de az ellen aki fizetett �s az ellen aki �tengedte a gyermeket igen."

Az id�zeteket m�g lehetne folytatni, �m akkor itt is k�nyv �r�dn�k. Csak tiszt�zni k�ne hogy a k�nyv �r�j�nak mi a c�lja. Nem azt bizony�tani hogy nem volt homoszexualit�s vagy pedofilia az �k�ri G�r�gorsz�gban hanem azt hogy ez nem volt egy term�szetes, elfogadott dolog mint ahogyan azt sokan a szakm�ban �ll�tj�k.

�lljon itt k�t id�zet m�g a fejezet bez�r�s�hoz.
H. I. Marrou: "A nevel�s t�rt�nete az �k�ri G�r�gorsz�gban", (55. oldal, g�r�g kiad�s):

"Az �k�ri G�r�gorsz�gra r� akart�k bizony�tani hogy a perverzek paradicsoma volt, ami t�lz�s. A g�r�g nyelv sz�t�ra �s a legt�bb g�r�g v�ros t�rv�nykez�se bizony�tj�k hogy a perverzs�get mindig is egy abber�ci�k�nt kezelt�k"

Robert Flaceliere, "A szerelem az �k�ri G�r�gorsz�gban" (230 old, g�r�g kiad�s, Papadimas kiad�):

"V�g�l, hiba lenne azt �ll�tani hogy a szerelemnek ez a fajt�ja tiszteletben vagy �ltal�nos elfogadtat�sban r�szes�lt volna"

 Az "eraszthsz" �s "eromenosz" fogalma

Mire alapozz�k teh�t azok a te�ri�jukat akik azt �ll�tj�k hogy a homoszexualit�s �s a pederasztia egy elfogadott, k�vetend� dolog volt az �k�ri g�r�g v�ros�llamokban? Az "eromenosz" �s "eraszthsz" valamint "pederasztia" szavak gyakori el�fordul�s�ra az �k�ri sz�vegekben valamint az ilyen jeleneteket �br�zol� fennmaradt ed�nymaradv�nyokra.

�lljon itt ism�t egy id�zet Robert Flaceliere "Szerelem az �k�ri G�r�gorsz�gban" c. m�v�b�l:

"Semmi k�ts�g, Hom�rosz sem istennek sem embernek nem �rja sz�ml�j�ra a "fi�k ir�nti szerelmet", mint ahogyan azt az ut�na k�vetkez� k�lt�k fogj�k tenni".

"Fontos hogy sz�mon tartsuk, hogy Hom�roszn�l nem tal�ltuk nyom�t sem n�gy�l�letnek vagy homoszexualit�snak".

"Ahogy azt mindannyian tudjuk, a g�r�g szerelem a fi�k ir�nt �rzett szerelem �s pontosabban a pederasztia. De ez a sz� a francia nyelvben majdnem mindig a perverzit�st jelenti m�g a g�r�g �r�sokban a "pederasztia" az �rtatlan �s �nzetlen szerelem �s nem a homoszexu�lis kapcsolat".

Hogy meg�rts�k a fennti id�zetek jelent�s�g�t fontos megjegyezni hogy a Hom�roszi h�s�k k�z�l, a homoszexualit�st bizony�tani akar�k Akhilleusz �s Patroklosz bar�ts�g�t hozz�k f�l egyik er�s bizony�t�kuknak. Azt mell�kes t�nyk�nt tartj�k sz�mon hogy az eg�sz Ili�sz az akh�jok megpr�b�ltat�sair�l sz�l, ami Akhilleusz haragja nyom�n t�r r�juk miut�n ez ut�bbit�l elrabolt�k Br�sz�iszt, az �gyas�t.

�s k�vetkezzen n�h�ny Plat�n id�zet.

Plat�n, "Euthidimoszhoz", 282b bekezd�s:

"Az ap�t�l is teh�t persze ezt �gy gondolom meg kell kapja b�rki (megj.: a b�lcsess�get), sokkal ink�bb mint p�nzt, �s a gy�mt�l �s a bar�tokt�l �s m�sokt�l, de azokt�l is akik �ll�tj�k  hogy a szeret� (eraszthsz) szerep�t j�tssz�k, �s az idegenekt�l �s a polg�rt�rsakt�l, annak aki a b�lcsess�get keresi semmi becstelens�g, � Kleinia nem l�tezik, de az sem s�rt� hogy szolg�ld �s leig�zd magad a szeret�nek vagy b�rmely m�s szem�lynek, �s teljesen ki akard �t szolg�lni, persze ha ezen szolg�latok azok k�z�l val�k melyek becs�lend�k, mindezt azon er�s buzgalomb�l hogy b�lcs legy�l"

A szeret� sz� �k�ri jelent�se kezd kibontakozni a fennti id�zetben. �rdemes itt megjegyezni hogy Plat�nt a homoszexualit�s teoretikus kifejez�k�nt tartj�k sz�mon, �gy van ez vajon? K�vetkezzen a teljesen f�lre�rtelmezett �r�s�b�l r�szlet, melynek ford�t�s�t modern g�r�g nyelvre Athanasopoulou �r k�sz�tette, az al�bbiakban pedig magyarra kell� k�r�ltekint�ssel �s figyelemmel �ltalam lett ford�tva.

Plat�n, "Symposium", IX

"..�s �gy a szerelmi kapcsolat �s �rosz sem mindig sz�p �s dics�retes, csak az (megj.: az az Erosz isten) amely nemes szerelmi kapcsolatra vezet.

P�nd�mos (pandhmosz=mai jelent�se t�meges, �sszn�pi) Aphrodit� szerelme teh�t olyan mint azt a neve mutatja, n�pies �s v�letlenszer�en cselekedik. �s ez az amely a k�z�ns�ges embereket uralja. Ezek (az emberek) kiv�telt nem t�ve szerelembe esnek n�kkel vagy fiatal gyermekekkel, m�sodszor  akiket �s ha megszeretnek , ink�bb a test�ket mint a lelk�ket szeretik meg, azt�n meg szerelembe esnek a legbut�bb teremtm�nyekkel, mert csak a szerelmi aktus �rdekli �ket �s nem �rdekli �ket a mor�lis oldala a cselekedetnek. Ez�rt t�rt�nik hogy azt cselekednek amit a sors hoz nekik (megj.:v�letlenszer�en, ige a tychi=szerencse, v�letlen sz�b�l), j�t vagy rosszat, mindegy... Ezzel szemben Urania Aphrodit� (uranosz=�g, �gi szerelem) szerelme a n�nem� r�szv�tele n�lk�l, csakis a h�mnem�vel l�tezik. Ez a pederasztia. Azt�n meg Urania a leg�sibb �s nincs benne erk�lcstelen elem. Az�rt fordulnak a f�rfiak fele akiket ez a szerelem ihlet, val�ban a term�szetes er� �s okoss�g ir�nti szerelemb�l"

�s j�jj�n tal�n a legszebb id�zet, Plat�n, "Symposium", XXVII, Szokrat�sz besz�de

"..�s hiszem hogy mindenki b�rmit k�pes cselekedni az�rt hogy az er�nyt �s egy dics� h�rnevet halhatatlann� tegyen, min�l magasabbrend� ann�l ink�bb. Mert szerelmesek (megj.:az emberek) a halhatatlans�gba. �s azok akik test�kben term�kenyek, figyelm�ket a n�k fel� ford�tj�k, �s �gy szerelmesek lesznek, biztos�tv�n a gyermek�ld�s �ltal a halhatatlans�got �s az ut�kor elismer�s�t �s a boldogs�got mind�r�kk�, ahogyan azt gondolj�k. De l�teznek a l�lekben term�kenyek - mert vannak emberek akik l�lekben maghord�k ink�bb mint testben, oly magot hordanak melyekhez a l�lekben val� kihord�s �s vaj�d�s tal�l...Ha valaki teh�t ezekben (megj.:lelki magvakban) term�keny �s szent lelke van, amikor olyan korba ker�l, meg szeretn� ezeket sz�lni �s �jrateremteni, �s gondolom ide-oda j�rt�ban  keresi a megfelel� sz�p k�rnyezetet hogy vaj�djon. Mert cs�f k�rnyezetben soha nem fog vaj�dni. Ez�rt szereti jobban a sz�p testeket mint a cs�fakat, mivelhogy maghordoz�, �s ha tal�lkozik egy sz�p, b�tor �s nemes l�lekkel, im�dja ezt a test �s l�lek kombin�ci�t. �s egy ilyen emberhez neh�zs�g n�lk�l besz�l az er�nyr�l �s arr�l hogy milyen kell legyen az �rt�kes ember, �s milyen elfoglalts�gok tal�lnak hozz�, �s megpr�b�lja �t �ltal�nos nevel�sben r�szes�teni. Kapcsolatba l�pv�n teh�t egy sz�p t�rssal �s a t�rsas�g�ban forgol�dva megterm�keny�ti �s megsz�li, a magot amit azel�ttr�l hordozott �s nem feledkezik meg a sz�ps�gr�l legyen az jelen vagy nem. �s amit megsz�lt azt m�veli �s n�veli a t�rs�val egy�tt. �gy h�t a k�zt�k l�v� kommunik�ci� magasabbrend� ann�l ami az apa �s testi gyermekei k�z�tt van �s enn�l sokkal h�s�gesebb bar�ts�g k�ti �ssze �ket, mivelhogy �sszek�tik �ket a k�z�s gyermekeik, amik szebbek �s sokkal halhatatlanabbak. �s b�rki jobban szeretn� hogy ilyen lelki gyermekei legyenek, mint testi gyermekei, k�l�n�sen ha Hom�roszra, Hesiodosra �s m�s k�lt�kre gondol, csod�lv�n a lelki (megj.: intellektu�lis) lesz�rmazottaikat melyeket r�nk hagytak �s melyek min�s�g�kkel, nekik halhatatlan dics�s�get �s az ut�kor elismer�s�t adom�nyozz�k. De p�ld�nak vehetj�k ak�r a lelki gyermekeit Lakedaim�ni�ban L�kurgosnak, kik Lakedaim�nia de eg�sz G�r�gorsz�g megment�i...."

 Teh�t Plat�n nemcsak hogy nem tartja k�vetend�nek a testi szerelmet hanem �ppen arr�l �r hogy mi�rt jobb �s szebb a lelki szerelem a testin�l. Innen ered a Pl�t�i szerelem kifejez�s is, ami tal�n rosszul �rtelmezve lett �tvive a k�l�nb�z� nem�ek k�z�tti lelki kapcsolatra. De Xenophon is a m�r eml�tett "Lakedaim�niak alkotm�nya" c. m�v�ben fontosnak tartja hogy a pederaszti�t megeml�tse a k�l�nb�z� nevel�si form�k k�z�tt. El�g furcsa lenne ha a ma �rtelmezett form�j�ban annak idej�n nevel�si eszk�znek tartott�k volna. A fenntiekb�l de m�g t�bb �r�sb�l is kit�nik hogy ha valaki a "szeret�" sz�t az �k�ri g�r�g �r�sokban a "nevel�"-vel helyettes�ten� akkor tal�n k�zelebb ker�ln�nk az igazs�ghoz.
Arr�l lehet sz� hogy az �k�ri g�r�g v�ros�llamokban a k�telez�, nevel�int�zetekben megszabott tan�t�-tanul�, a csal�di �s bar�ti kapcsolatokon k�v�l m�g l�tezhetett egy m�sik nevel� jelleg� kapcsolat, amelynek c�lja az ifj� beavat�sa a szoci�lis �s politikai �let relytelmeibe, a viselked�sform�k, az akkori etikett elsaj�t�t�sa, er�nyek, mor�lis �rt�kek �s val�s vesz�lyekre val� tan�t�s. Ezt a feladatot v�llalta mag�ra egy id�sebb polg�r �s a nevelt fi�k 12-18 �v k�z�tt voltak. A nevel�s eg�szen az ifj� nagykor�s�g�ig tartott (megj.: addig am�g a fi�nak serkedni kezdett a szak�lla). Ut�na maga a feln�tt fi� is lehetett tan�t�ja egy fiatalabb fi�gyermeknek. K�l�nb�z� �r�sok bizony�tj�k hogy ennek a kapcsolatnak szab�lyk�nt v�ge kelett legyen az ifj� feln�tt� v�l�sakor, hisz ha nem akkor val�ban t�pot adtak volna arra hogy esetleg homoszexualit�ssal v�dolj�k �ket, aminek amint l�ttuk nagyon s�lyos k�vetkezm�nyei voltak az akkori t�rv�nykez�s �rtelm�ben Ez is magyar�zza azt a t�nyt is mi�rt l�tt�k olyan s�lyosnak azt ha a tan�t� (�g�r�g sz�vegekben szeret�) fiatalabb volt mint a tanul� (Xenophon), valamint hogy egy valaki lehetett egyben tan�t� is �s tanul� is, de nem ugyanazzal a szem�llyel kapcsolatban.
Ez a t�ny magyar�zhatja azt is hogyan volt lehets�ges egy�ltal�n a Theba-i L�gi�nak (Legio Thebaica) a l�tez�se, ami az �r�sokb�l tudjuk hogy 300 szeret� p�rb�l �llott. Hogyan lehetett volna m�sk�ppen megtartani a rendet �s fegyelmet, hogyha szerelmi tusakod�sok �s f�lt�kenys�gek �t�tt�k volna fel a fej�ket ami lehetetlen lett volna ha val�ban szerelmes p�rokr�l lett volna sz�.

�kori ed�nymaradv�nyok

A homoszexualit�st �s pederaszti�t mint bevett gyakorlatot, viselked�sform�t bizony�tani akar�k egyik er�s �rve a fennmaradt cser�p �s agyaged�nyeken l�that� jelenetek. Ebb�l a szempontb�l a 6. �s 4. i.e. sz�zadb�l sz�rmaz� ed�nyek lehetnek a m�rvad�k, hisz erre az id�szakra vonatkozik a taglalt t�ma is. Amint azt a szakmabeliek �s az ezzel foglalkoz�k tudj�k, az ed�nyeken minden peri�dusban valamely m�s m�s t�ma volt a f�szerepl�, de minden t�m�t feldolgoztak a cser�pfest� m�v�szek. A m�r eml�tett Dover k�nyvben �sszesen 600 ed�ny van p�ld�nak felhozva, amikr�l viszont maga az �r� meg�llap�tja hogy nem mindegyiken tal�lhat� t�m�ba v�g� jelenet. A r�szletes kutat�s azt mutatta hogy a Dover k�nyvben szerepl� ed�nyek k�z�l �sszesen 30 (!) -on tal�lhat� homoszexualit�ssal, pederaszti�val foglalkoz� vagy erre utal� rajz, a t�bbi vagy teljesen m�s t�m�j� jelenetet �br�zol vagy k�l�nb�z� nem�ek k�z�tti szerelmi aktusokat, kifejez�sm�d�kat mutat be.

Symposion az "androna"-ban.

Az �sszsz�ma az �k�ri g�r�g ed�nyeknek t�bb t�zezer k�r�l mozog, amelyekb�l csak az Attikai m�helyb�l sz�rmaz�k k�r�lbel�l 80,000 ed�ny. A fennmaradt maradv�nyokon SEHOL nem lehet homoszexu�lis aktust �br�zol� jelenetet tal�lni. Ilyen jelleg� �br�zol�sok csak a satyrosok k�z�tt vannak, mely l�nyek a perverzit�s kifejez�i voltak az �k�ri mond�kban, reg�kben. Az ed�nymaradv�nyok n�melyik�n m�g megtal�lhat� a DIAMIRIA-nak elnevezett prokatarktikus kapcsolatnak �rtelmezett jelenet, melynek sor�n id�sebb f�rfi l�tszik nemi szerv�t fiatal fi� combjai k�z� helyezni. Ezt egyesek �gy �rtelmezt�k mint a homoszexu�lis, pederaszta kapcsolatok el�j�t�k�t, m�g val�sz�n�leg arr�l lehetett sz� hogy mivel ennyire kem�ny t�rv�nyek lehettek a homoszexualit�sra vonatkoz�an ez �rinthette a m�v�szeket is, ez�rt a homoszexualit�st kifejezni akar� cser�pfest�k ezzel a jelenettel tehett�k csak azt meg.

A fennmaradt ed�nyek is azt bizony�tj�k hogy az �k�ri g�r�g t�rsadalom egy nagyon is konzervat�v t�rsadalom lehetett ahol az ilyen jelleg� m�v�szi megnyilatkoz�s csakis burkoltan j�hetett l�tre.

 G�r�g mitol�gia

Az �kori g�r�g vil�g tanulm�nyoz�s�ban nagy fejezetet kell szentelni a g�r�g mitol�gi�nak. L�ssuk h�t hogyan mutatja be a szerelmet a g�r�g mitol�gia �s milyen utal�sok vannak homoszexu�lis kapcsolatokra.
A Tr�jai h�bor� ma m�r bizony�tottan gazdas�gi okokb�l kezd�d�tt. De mivelhogy a g�r�g szellemnek elfogadhatatlan hogy egy ilyen nagys�gu, v�res h�bor� csakis a hatalom elnyer�s�rt folyjon, a h�bor� t�ny�t elfogadhat�v� tette Menelaos-nak a s�rget� v�gya hogy feles�g�t, a sz�ps�ges Helen�t visszaszerezze mag�nak. De az eg�sz Hom�roszi m�vet v�gigk�s�ri a f�rfi �s n� k�z�tti szerelem sz�ps�ge �s lebilincsel�, meg�ll�thatatlan ereje.
Akhilleusz otthagy csapot papot �s az akh�jokat a harcban, mert Agamemn�n elrabolja szerelmes�t, Br�sz�iszt. Majd az Ili�sz v�g�n, miut�n megt�rt�nik az el�rz�keny�t� tal�lkoz�s Akhilleusz �s Priamos k�z�tt, a k�t h�s elv�lik majd Akhilleusz Br�sz�isz �lel�s�ben alszik.
Hektor feles�g�vel, Andromach�-vel t�k�letes egyet�rt�sben �l, ez ut�bbinak Hektor elvesz�t�s��rt �rzett f�jdalma �s sir�mai m�lyen egy szerelmes asszony hangja. Az Od�sszei�-ban, Od�sszeusznak nagyon sok szerelmi kalandon kell �tmennie m�g haz�j�ba �r, de minden esetben n� ir�nt lobban szerelemre.
Itt meg kell jegyezni hogy a g�r�g�k t�rt�nelm�ben Hom�rosz a Mindens�g kezdete, nagys�g�t m�g Plat�n is elismeri, akit k�ztudottan nem lehetett a k�lt�k bar�tj�nak nevezni, �s el�g sokatmond� hogy a rengeteg gy�ny�r� szerelmi t�rt�netben amiket le�r nyoma sincs homoszexu�lis kapcsolatoknak, mint ahogyan azt egyesek belemagyar�zni szeretn�k. N�zz�nk p�r m�s h�res Hom�roszi szerelmet.

Oinomaos kir�ly annak ig�ri l�nya, Hippodameia kez�t aki legy�zi �t a kocsiversenyben, tudv�n hogy ott mindig csakis � gy�zhet. Pelops meggy�zi a kir�ly kocsis�t, Myrtilos-t hogy seg�tsen. Myrtilos kiveszi Oinomaos kir�ly kocsij�b�l a ker�ksz�get �s �gy Pelops lesz a gy�ztes. A h�l�tlan Pelops Myrtilost bedobja a tengerbe aki miel�tt meghal, el�tkozza Pelops eg�sz nemzets�g�t. �gy h�z�dik majd az �tok a Pelopid�k sors�n v�gig, nemzed�kr�l nemzed�kre.

A szerelem a g�r�g�k sz�m�ra annyira legy�zhetetlen, hogy m�g egy kir�lyl�ny el�rulja apj�t miatta, ez pedig Ariadn�. Min�s kr�tai kir�ly �s P�sipha� le�nya, ki a Minotaurosnak �ldozatul sz�nt Th�seust a Daidalos �pitette �tveszt�b�l fonal seg�ts�g�vel kimentette, s azut�n kedves�vel Kr�t�b�l megsz�k�tt.

De nemcsak n�k szerelmei vannak le�rva a mitol�gi�ban.

Amphiar�os h�res g�r�g j�s, ki r�szt vett a kalyd�ni vad�szaton, az argonaut�k menet�n s v�gre a T�ba ellen v�vott harcban. Ut�bbira neje miatt ment el, kit Polyneik�s Harm�nia arany�k�vel vesztegetett meg. A. ugyanis megig�rte Adr�stosnak esk�vel, hogy mindenben a feles�ge, Eriphyl� Adr�stos testv�re hat�rozatainak al�veti mag�t. Igy elment T�ba ellen is, j�llehet el�re tudta, hogy ott veszt�t leli. Mint a T�ba ellen indult h�t harcosnak vez�re szerencs�tlen�l k�zdv�n s Periklymenos el�l menek�lv�n, hirtelen fogatj�val �s kocsis�val egy�tt a Zeus vill�m�t�l meghasadt f�ldbe s�lyedt el. 

Igaz�n meghat�ak a tragikus sors� szerelmek, az egyik legszebb monda ezekb�l Akhilleus �s Penthesileia szerelm�t �rja le. Ez ut�bbi az amazonok kir�lyn�je volt �s r�szt vett a Tr�jai h�bor�ban a tr�jaiak oldal�n. A harcban �sszetal�lkozik Akhilleus-al �s egy er�s �sszecsap�s ut�n, Akhilleus kardja �tf�rja a n� test�t. Ezen utols� pillanatban a szem�k �sszetal�lkozik �s Akhilleus r�j�n hogy ez az a n� aki mindenben hozz� illik �s akivel boldogan �lhetne. Els� pillant�sra szerelem, k�zben a kezei k�z�tt meghal Penthesileia. A h�s sz�v�t vasmarokkal szor�tja a k�ts�gbees�s �s a f�jdalom mert tudja hogy meg�lte azt akit szeretett �s aki sosem lesz az �v�, Penthesileia hal�l�t keservesen megs�ratja.

Egy olyan monda amelynek j� v�ge van Perseus �s Androm�da t�rt�net�t mes�li el. Perseus, Zeusz �s Dana� fia, Aithropi�ban megl�tja Androm�d�t akit kik�t�ttek egy szikl�ra, felaj�nlv�n �t egy tengeri sz�rnynek. A f�rfi r�gt�n szerelmes lesz a fiatal l�nyba �s meg�g�ri az apj�nak hogy megmenti a l�nyt, cser�be feles�g�l k�ri. Val�ban �gy is lesz, megmenti Androm�d�t �s egybekelnek.

H�rakles csod�lnival� tettei melett el�g csapod�r term�szet�. V�g�l az az ing lesz hal�l�nak okoz�ja amit feles�ge f�lt�kenys�g�ben hal�los m�reggel itat �t mert H�rakles Oikhali�b�l hazat�rv�n mag�val hozza I�l�t, Euryitos l�ny�t.

F�rfiak k�z�tti szerelmi aktusr�l csakis elrettent� p�ldak�nt esik sz�, ez a t�rt�net Pelops szerelmi t�rt�net�nek a folytat�sa. Teh�t Myrtilos meg�tkozza Pelops eg�sz nemzets�g�t. Laiosz aki Pelops-hoz menek�l szerelmes lesz ennek fi�ba akit ellop apj�t�l �s meger�szakol. Pelops maga is meg�tkozza ekkor Laios-t �s ez az �tok lesz a Labdakid�k nemzets�g�t s�jt� trag�di�k forr�sa. Laioszt az istenek hal�lra �t�lik ezen ut�latos cselekedete miatt, az �t�letet a fia, Oidipus kell v�grehajtsa. Ezzel sajnos nem �r v�get az �tok hat�sa. Oidipus an�lk�l hogy tudn�, saj�t anyj�t veszi feles�g�l �s gyermekeket nemz neki. Mikor az igazs�g kider�l a feles�g-anya �ngyilkos lesz, maga Oidipus pedig megvak�tja mag�t. Oidipus k�t fia testv�rh�bor�ba keveredik �s mindkett� elpusztul, egym�s kez�t�l. Az �tok az eg�sz nemzets�g v�r�t k�v�nja. M�g Antigon�, Oidipus l�nya is ennek lesz �ldozata.

De hogy mag�r�l Zeusr�l is essen sz�. Zeus feles�ge H�ra istenn� akihez  bizony egy�ltal�n nem h�s�ges. F�ldi haland�kkal �s istenn�kkel sok sok gyereket nemzett. Zeus isten h�tlens�ge mai szemmel n�zve felh�bor�t�, de mitol�giai m�rc�vel m�rve az isteni l�lek �j �s �j �tad�s�t jelk�pezi. Zeus istennek rengeteg szerelmi kalandja volt m�gis az egyetlenegy fi�rabl�s, Ganyam�d�s elrabl�sa el�g volt ahhoz hogy a mai, modern emberek kiki�lts�k a homoszexu�lisok v�d�isten�nek. Ganyam�d�s a k�z�ns�ges monda szerint (Hom.) Tr�s �s Kallirrho� fia, Ilos �s Assarakos testv�re, kit az istenek sz�ps�ge miatt az Ida hegys�gben vagy Dardaneion hegy�n elragadtak, hogy az Olimpuson Zeus poh�rnok�v� tegy�k. K�s�bbiek szerint Zeus maga rabolta el sasalakban, vagy sas�val raboltatta el s �rte atyj�nak k�rp�tl�sul halhatatlan lovakat adott, vagy pedig a H�phaistos k�sz�tette arany sz�ll�t�vel aj�nd�kozott meg.

Szokrat�sz maga besz�l az esetr�l �s teljesen megvil�g�t mindent. Szokrat�sz Kalliasszhoz int�zett besz�d�ben, elmondja hogy Zeus sok haland� n�be lesz szerelmes, de minden esetben mikor ezeknek test�t k�v�nja meg, gyermeket nemz nekik de �magukat nem emeli fel az istenek k�z�. Ezt csak akkor teszi mikor a l�lek vagy tettek nagys�g�ba lesz szerelmes �s nem a testbe, ez t�rt�nik H�rakles, a Diosk�rok, Ganyam�d�s �s m�sok eset�ben. Val�ban Ganyam�d�s neve abb�l a kifejez�sb�l ered hogy "szeretem hallgatni", Hom�rosz szerint "az akinek b�lcs gondolatai vannak". Teh�t ezek�rt h�vt�k Ganyam�d�s-t �gy �s emiatt lett felemelve az istenek k�z�.

Val�ban a fennmaradt �r�sokban Szokrat�sz megmagyar�zza Akhilleus eset�t is. Akhilleus nem a szeret�je hanem a bar�tja hal�l�t bosszulja meg Patroklos elveszt�se ut�n. "�s ugyan�gy Orestes �s Pylades, Theseus �s Peirithoos �s m�sok sokan a f�listenek k�z�l mint t�k�letesek vannak megeml�kezve, nem az�rt mert egy�tt aludtak, hanem mert egym�st csod�lt�k �s egy�tt �ri�si �s f�nyes dolgokat vittek v�ghez." (Xenophon "Symposion", VII, 28-32)

�s akkor m�g meg kell eml�teni hogy Erosz is mint Aphrodit�, k�tfajta istens�g. Nemcsak a j�t�kos, mindent �s mindenkit felkavar� Szerelem �s V�gy hanem maga az Alkot�er�.

"Az Ath�niek annyira messze �lltak att�l hogy azt gondolj�k hogy Eros uralkodik b�rmely szexu�lis kapcsolaton, hogy az Akad�mi�n, amelyik Ath�n�nek (a sz�z Istenn�nek) van aj�nlva, szobrot emeltek Erosnak �s �ldozatokat aj�nlanak fel neki, pont mint Ath�n�nek." (Deipnosophistes)

Trag�dia, kom�dia, sz�nh�z

Az �kori g�r�g szok�sok tanulm�nyoz�s�ban fontos fejezet az �kori �r�k, k�lt�k m�veinek a anal�z�l�sa.
Az �kori trag�di�k mint tudjuk �ltal�ban a gazdagabb, m�veltebb oszt�lynak �r�dtak, ezekben nem lelj�k nyom�t a homoszexualit�sra avagy pederaszti�ra val� utal�soknak. Ann�l ink�bb a v�gj�t�kokban, szat�r�kban melyeknek hivat�sa az volt hogy a k�zn�pet sz�rakoztass�k. T�bb v�gj�t�k�r�, k�lt� jelen�t meg m�veiben homoszexu�lisakat, ezekre mindig is pejorat�v jelz�ket haszn�lva. 
P�ld�ul Aristophan�s t�bb m�v�ben is szerepelnek, Agathonra egy olyan sz�t haszn�l melynek k�zvetett �s elvont jelent�se a passz�v homoszexu�lis. Pejorat�v m�d�n utal m�s m�veiben is eme szexu�lis praktik�ra, p�ld�ul a "B�ke"-ben vagy a "Felh�k"-ben. Sehol a m�veiben nem haszn�lja sem a "szeret�" sem a "szerelmes" sz�t ezekre utalva. Egy m�sik k�v�l� �kori k�lt�, Eupolis a homoszexu�lisokat pont olyan alkalmatlan �s f�rfiatlan teremt�seknek mutatja be mint azokat akik hadk�ptelenek. Ehhez tudni kell hogy a f�rfiass�g az �kori Ath�nban egyet jelentett a harck�pess�ggel �s a hadsereg dolgaiban val� j�rtass�ggal. Aristophan�s egyik legh�resebb m�ve, a "Lysistrat�" arra a t�rt�netre alapoz�dik hogy az Ath�ni n�k b�k�re pr�b�lv�n k�nyszer�teni f�rjeiket, megvonj�k t�l�k a szexu�lis kapcsolatot. Ennek semmi �rtelme nem lenne ha az �kori Ath�nben annyira megszokott �s elfogadott dolog lett volna a homoszexualit�s.

Ugyan egyes t�rt�n�szek azt pr�b�lj�k magyar�zni hogy a szeg�nyebb r�tegekben nem volt annyira elterjedt a homoszexualit�s, mert a n�k ink�bb voltak szabad pr�da mint a gazdagabb r�tegekn�l, m�g a gazdagokn�l a k�l�nb�z� t�rsadalmi megk�t�sek miatt, a feles�gek �s l�nyok elz�rts�ga n�hi�nyhoz vezetett volna. Ezen te�ri�k el�g nevets�gesek hisz f�leg az �kori Ath�nben egy gazdag polg�rnak sokkal k�nyebb volt n�h�z jutnia mint egy szeg�nynek, hisz ak�r bord�lyh�zba is elmehetett, ak�r rabszolgan�t vehetett volna mag�nak ak�r egy het�r�val l�tes�thetett volna kapcsolatot.

Az �kori komikus k�lt�k, �r�k, szat�ra�r�k is al�t�masztj�k a feltev�st hogy az �kori G�r�gorsz�gban hab�r l�tezett homnoszexualit�s, azt mindenk�ppen t�rsadalmilag nagyon elit�lt�k �s semik�ppen ez nem volt egy megszokott �s bevett, elfogadott szexu�lis kapcsolat .

Sappho

Hab�r a pederasztia a f�rfiak k�z�tti szexu�lis kapcsolatot jelenti, a k�nyv egy fejezet�ben taglalja az �kori h�res k�lt�n�, Sappho eset�t is aki Leszbosz sziget�n sz�letett �s aki ut�n ma a n�i homoszexu�lis viselked�sform�t leszbikuss�gnak nevezik.

Sappho, t�jnyelvileg Psappho �s Psappha is, az antik g�r�g irodalom legnagyobb n�k�lt�je volt. Vir�gz�sa Kr. e. 628 �s 568 k�z� esik. Mag�n�let�r�l keveset tudunk, eg�szen biztosan csak annyit, hogy Alkaioshoz irodalmi bar�ts�g f�zte, hogy 596 t�j�n politikai okokn�l fogva k�nytelen volt Szicili�ba menek�lni, de k�s�bb visszat�rt �s Mitilen�ben eg�sz k�rt nevelt mag�nak ifju n�k�lt�kb�l, kiknek egyik csillaga Erinna volt. Enn�l sokkal t�bb az, amit k�s�bbi ir�k r�la k�lt�ttek s ami a botr�nyt hajh�sz� attikai kom�dia hagyom�nyaib�l �s abb�l sz�v�d�tt, hogy a k�lt� S. alakj�t �sszekevert�k egy ilyen nev� hetera viselt dolgaival. Sappho az �kori vil�g sz�m�ra oly nagy k�lt�nek sz�m�tott hogy csakis Hom�rosszal egy�tt emlegett�k a nev�t. Mikor az �kori g�r�g azt mondta hogy "a k�lt�", a sz� h�mnem� form�j�t alkalmazva az csakis Hom�roszra vonatkozhatott. Mikor pedig a sz� n�nem� form�j�t haszn�lta akkor az csakis Sapphora volt �rthet�.

Sappho �letm�ve �sszesen 7 k�tetet foglalt mag�ba amelyekb�l sajnos alig maradtak meg sorok, legt�bbje nem is eg�sz vers csak szakaszok k�l�nb�z� versekb�l. �rdekes hogy nev�hez f�z�dik a n�i homoszexualit�s jelent�se mik�zben arra a t�nyre hogy �maga homoszexu�lis lett volna, elfogadhat� �s helyt�ll� bizony�t�kok nem l�teznek.
Maga Dover professzor is azt �rja r�la hogy a vallom�sok , bizony�t�kok nem elfogadhat�ak. Robert Flaceliere a "Szerelem az �kori G�r�gorsz�gban" c. k�nyv�ben azt �ll�tja hogy azon �ll�t�sok miszerint Sappho homoszexu�lis lett volna mer� r�galmak. Vasilios Lazanas, a T�bingeni egyetem Filoz�fia szak�nak professzora, az "�kori g�r�g�k, az �gei t�rs�g epigrammak�sz�t�i" (Ath�n, 1995, 170 old.) c. k�nyv�ben �rja:

"Egy fontos dolog amely a k�lt�n� szem�lyis�g�vel �s mor�lj�val �ll �sszef�gg�sben, a tan�tv�nyl�nyaival fenntartott kapcsolata Mitilen�ben...."
"Mindenesetre ez a t�ma az ut�bbi �vtizedekben kitart�an �s komolyan foglalkoztatott neves filol�gusokat, mint pl. F.C. Welcker �s m�sokat. Az ezzel kapcsolatos munk�juk eredm�nye a k�vetkez�: A Sappho k�reibe tartoz� l�nyok k�l�nb�z� vid�kekr�l sz�rmaztak, m�g Leszbosz-on k�v�lr�l is. Val�sz�n�leg nem j�het sz�ba sem zeneiskola, sem k�lt�iskola vagy t�nciskola de sem valamif�le Aphrodit�nek szentelt szervezet. Ezek a l�nyok - ez t�nik a legval�sz�n�bbnek - akik egybe gy�ltek, a zene, t�nc tanul�s�val foglalkoztak, versek �r�s�val �s olvas�s�val, viselked�si form�k elsaj�t�t�s�val, stb. Nem szabad megfeledkezn�nk a  k�vetkez�r�l sem: Leszbosz t�rsadalmi szerkezete �s a t�rsadalmi "mor�l" teljesen m�s volt mint G�r�gorsz�g m�sik r�sz�ben. A n�k felvil�gosultak voltak, legal�bbis egy bizonyos szintig. Mitilen�ben abban az id�ben fejlett civiliz�ci� uralkodott �s a l�nyok nevel�s�t nagyon fontosnak �s sz�ks�gesnek tartott�k. Teh�t a probl�mak�rt mely Sappho �s a lak�s�ban el�fordul� tan�tv�nyok kapcsolat�val foglalkozik, az el�bbiek ismeret�ben kell megvizsg�lni �s nem felel�tlen �s megb�zhatatlan inform�ci�k vagy az �kori szat�ra�r�k  szenz�ci�hajh�sz utal�sai alapj�n.
K�l�nben is egy ilyen k�lt�i vil�g mely a l�nytan�tv�nyok �s a k�lt�n�, valamint maguk a tan�tv�nyok k�z�tti viszonyon alapul �s ebb�l t�pl�lkozik, nagyon is �rthet� hogy f�lremagyar�zhat�. Mikor Sappho kifejezi az el�rz�keny�l�s�t az egyik tan�tv�ny�t�l val� elv�l�sa miatt, aki f�rjhez megy, mikor kifejezi a csod�lat�t egyik bar�tn�je sz�ps�ge ir�nt, mikor kifejezi az �r�m�t melyet az egyik l�nyismer�s�vel val� nagyon j� kommunik�ci�ja miatt �rez, nagyon is term�szetes hogy r�galom �s f�lre�rt�s �ldozata legyen azok r�sz�r�l akiknek m�s okuk van arra hogy ezt megtegy�k (politikai okok). Mindenesetre a k�lt�szet�ben nincs egyetlenegy sz� sem amely leszbikus szerelemre utalna."

Teh�t mit lehet tudni igaz�b�l Sapphor�l?
Els�sorban hogy nagy k�lt�n� volt akinek a m�vei sajnos odavesztek a Konstantin�polyi k�nyv�get�sben, Alkaios k�lt� m�veivel egy�tt - a l�rai k�lt�szet val�sz�n�leg t�l mer�sz lehetett a k�z�pkor mor�lja sz�m�ra. Sappho az �korban p�ld�tlan becs�l�snek �s tiszteletnek �rvendett, Szirakuz�ban �s Biz�ncban szobrokat �ll�tottak neki, sz�l�v�rosa pedig p�nzeit d�sz�tette k�pm�s�val. Ezt a hirnevet t�nem�nyes k�lt�i tehets�g�nek k�sz�nhette, mely nemcsak form�ban (l. Sapph�i vers), de a tartalom v�ltozatoss�g�val is korszakot alkot az �kori dalk�lt�szet ter�n
Azt is tudjuk r�la hogy �vsz�zadokkal a hal�la ut�n, a hell�nisztikus korszakban homoszexu�liss� lett kinyilv�n�tva. Ez okb�l kifoly�lag t�bb �kori k�lt� �rezte �gy hogy meg kell Sappho h�rnev�t v�denie. Egyik ilyen k�lt� Lukianos, aki a "Hogyan ne higgy�l k�nnyen a r�galmaknak" c. m�v�ben arr�l �rt hogy Sappho r�galom �ldozat�ul esett. De nemcsak Lukianosnak volt ez a v�lem�nye. Plutarchos Sapphot Anakreonhoz hasonl�tja majd mindkett�j�k ir�ny�ban kifejezi csod�lat�t.

Azt is meg lehet �rteni hogy mi�rt lett rosszindulat� r�galom �ldozat�v� Sappho. Hiszen egy f�rfik�zpont� t�rsadalomban, ahol a n� helye a h�zban a f�rje melett volt, �s ahol a tan�t�s, a mentor-tan�tv�ny kapcsolat csakis a f�rfiak kiv�lts�ga lehetett hisz csakis a f�rfiak lehettek teljes jog� �llampolg�rok, egy ilyen t�rsadalomban a felvil�gosult Sappho iskol�ja botr�nyos volt. A r�galmaz�si folyamatban nagy szerepe volt a kereszt�nys�g megjelen�s�nek, amely az �kori g�r�g�ket elvetem�lteknek, elfajzottaknak �ll�totta be �s ebbe a k�pbe remek�l beleillet egy homoszexu�lis k�lt�n� k�pe kinek minden m�v�t el kell �getni. �s ugye milyen j�l is j�tt ez, hisz b�rmit lehet ut�na �ll�tani, a k�lt�n� m�vei m�r nincsenek jelen hogy megv�dhess�k sz�l�j�ket.

�s m�g egy utols� dolog amit biztosan lehet tudni err�l az �gymond leszbikus k�lt�n�r�l, a m�d�t ahogyan meghalt. Sappho leugrott Leukadia egyik szikl�j�r�l �s �ngyilkos lett, mert elhagyta �s megcsalta a szerelme, egy f�rfi, a Mitilini-i Phaon.

Ath�ni Naphkratitos �rta "Sappho szerelme a sz�p Phaon ir�nt nagyon h�res volt".

�s ha t�lz�snak t�nne hogy egyesek val�ban �gy akarj�k bemutatni Sapphot mint a leszbikus szerelem legnagyobb k�pvisel�j�t, akkor �lljon itt egy p�lda:

L�tezik egy bizonyos Yves Battini �r, aki �rt egy "Sappho" c. k�nyvet. A g�r�g kiad�sban, amit a Papadima Ath�ni kiad� adott ki 1996-ban, a 41. �s 42. oldalon Anakreon-nak egy n�gysoros�ra utal, amelyet egyes forr�sok szerint Sapphohoz �rt volna a k�lt�. A vers a k�nyvben megvan �g�r�g�l is, g�r�g�l is, �lljon most itt a magyar ford�t�sa:

"� aki Leszboszr�l sz�rmazik, feh�r �st�k�met elk�rhoztatja �s m�s ir�ny�ban nevetg�l".

Yves Battinni �r az utols� sort �gy ford�totta le a k�nyv�ben:

"..m�s a v�gyai t�rgya: egy l�ny."

Teh�t tulajdonk�ppen ford�t�s helyett, Battini �r sorokat ad hozz� a k�ltem�nyhez.
Az igazs�gnak akkor is hallatnia kell a hangj�t ha bizonyos k�r�knek ez nem is felel meg.

 Alkibiades 

Alkibiades egyik legragyog�bb �s legkatasztr�fikusabb er�vel b�r� �k�ri szem�lyis�g, h�res ath�ni hadvez�r. Klejne�s fia majd ennek hal�la ut�n Perikles nevelt fia, akinek egyben unoka�ccse is, a legszebb ifj� majd k�s�bb legszebb f�rfi c�m�t viselhette az i.e. 5 sz-beli Ath�nben. Sz�ps�g�r�l sokan �rtak, de �ll�t�lagos biszexualit�s�r�l is, mely viselked�sforma minden esetben mint elit�lend� �s nem k�vetend� van le�rva a r� vonatkoz� �r�sokban. Ilyen vonatkoz�sban utalt r� t�bb �k�ri �r�, k�lt� mint Plutarchos, Diodoros �s Plat�n. De vajon val�ban �gy volt-e, biszexu�lis volt-e ez az annyira vonz� f�rfi?

Alkibiades mint arisztokrata csal�d sarja, m�r nagyon kor�n r�szt vesz a politikai �letben. A Pellopon�z h�bor� els� f�zis�nak v�g�n � lesz a v�ros demokrata r�sz�nek a vezet�je. Els� perct�l bebizony�tja mennyire tehets�ges de egyben mennyire nagyrav�gy�, ambici�zus szem�lyis�g kinek szem�ben mindig az �nmaga �rdeke az �llam �rdeke f�l�tt val� volt. A fondorlatok, cselsz�v�nyek sora v�gtelen amelyek a nev�hez f�z�dnek. Meggy�zi a v�ros polg�rait hogy Perikles polg�ri demokr�ci�r�l sz�l� politikai hagyat�k�t megker�lve, mely kimondja hogy ker�lj�k a hossz� �vekig tart� hadj�ratokat, belekavarodjanak a Sziciliai hadj�ratba. � maga e hadj�rat strategosa lesz. Egy v�letlen esem�ny - (egy reggelen megcsonk�tva tal�lt�k majd az �sszes herm�kat, melyek Ath�n nyilv�nos tereit disz�tett�k. A babon�s t�meg ebben a hallatlan szents�gt�r�sben rossz el�jelet l�tott az eg�sz siciliai v�llalatra n�zve, s valamely, az alkotm�ny megbuktat�s�ra c�lz� �sszeesk�v�s m�v�nek tartotta a mer�nyletet) - alkalmat ad politikai ellenfeleinek hogy megv�dolj�k, de egy politikai csel folyam�n m�gis elengedik minden szimpatiz�ns�val a hadj�ratba, majd ut�na visszah�vj�k hogy elit�lhess�k. 
( Alkibiadest azzal v�dolt�k, hogy az eleusisi mysteriumok kigunyol�s�ra saj�t h�z�ban rendezett h�bortos szertart�sokat) 
Alkibiades tudja hogy ha visszat�r hal�lra it�lik �s elk�veti az �t �vezredekre megbecstelen�t� tettet, a nagy ellens�ghez sz�kik, Sp�rt�ba, ahol politikai tud�s�t �s szem�lyi var�zs�t latba vetve megv�ltoztatja a Pellopon�z h�bor� kimenetel�t. Mindezek az esem�nyek elind�tj�k Ath�n erej�nek a megfogyatkoz�s�hoz vezet� cselekm�ny-, esem�nysorozatot majd miut�n m�g Alkibiades is visszat�r Ath�nbe ahol �jb�l strategoss� v�lasztj�k majd �jra elit�lik, Ath�n v�g�l i.e. 404-ben elveszti a Pellopon�z h�bor�t. Az Ath�ni Sz�vets�g, a nagy politikai �lom szerte foszlik, az Ath�ni vil�guralom �lma �r�kre elrep�l �s Alkibiades szem�ly�ben Ath�n megtal�lja a b�nbakot. Alkibiadest otthon�ban �lik meg ahol Tim�ndra het�r�val �l egy�tt, akivel gyereke is van.
Alkibiades kalandos szerelmi h�d�t�sainak sora v�gtelen. P�ld�nak felhozhat� hogy m�g Sp�rt�ban volt, Agis kir�ly feles�g�vel, Timaiaval is viszonyt folytatott, akivel gyereke is sz�letett ki k�s�bb egy kis id�re kir�ly is lett. Alkibiades mindenk�ppen egy kiemelked� szem�lyis�g.
L�ssuk h�t a szexualit�s�val kapcsolatos t�nyeket.

Az els� furcsa dolog ezzel kapcsolatosan hogy Alkibiades Thuk�didesz idej�ben �lt, �s ez a nagy t�rt�n�sz egy�ltal�n nem eml�ti Alkibiades ilyen jelleg� szexu�lis viselked�s�t akkor amikor ez a viselked�sforma annyira botr�nyosnak sz�m�tott. Thuk�didesz viszont eml�ti �s le�rja milyen �rm�nyokkal, cselekkel, r�galmakkal �s hazugs�gokkal pr�b�lt�k Alkibiades ellen a v�dakat megalapozni (Th., A peloponnezusi h�bor� t�rt�nete, 3. k�nyv, 53).
M�sik nagy k�rd�s hogyha Alkibiades val�ban ilyen fajtalan �letet �lt volna mint fiatal f�rfi akkor mi�rt nem alkalmazt�k ellene a m�r eml�tett �s Aischines �ltal Timarchosz ellen felhaszn�lt Szol�n f�le t�rv�nykez�st? Hisz Alkibiades kor�ban, az 5. sz�zadban �rv�nyben volt ez a Szol�n �ta �l� t�rv�ny. Ezt Aristophan�s �r�sa is bizony�tja (Lovagok, 876-880 versszakok).
V�g�lis ez a t�rv�ny abszol�t egyszer�v� tette volna azt hogy ellene v�dat emeljenek �s nem kelett volna �csolt v�dakat kital�lni, melyekr�l be is bizonyosodott hogy faragott �s nem val�s�gos v�dak voltak �s a kital�l�ikat ki is v�gezt�k (Plutarchos, "P�rhuzamos �letrajzok", Alkibiades, XIX, XX, XXI).
Plat�n a "Symposium"-ban le�r egy jelenetet Szokrat�sz �s Alkibiades k�z�tt, mely jelenet maga egyr�szt bizony�tja hogy Szokrat�sznek semik�ppen nem volt testi kapcsolata Alkibiadesszal, m�sr�szt az eg�sz m�ben mint Alkibiades "szeret�je" van sz�montartva, mely bizony�tja a k�nyve elej�n felvetett t�telt hogy az "eromenosz" sz�, mely ma testi szeret�t takar, az �korban mentort, nevel�t jelentett.
Az alapos tanulm�nyoz�s minden alapot megad arra hogy elhihess�k hogy Alkibiades is val�ban az ut�na k�vetkez� sz�zadok r�galm�nak esett �ldozat�ul akkor mikor az Ath�nieknek a demokratia buk�s�ban �s Ath�n �ri�si veres�g�nek a tanulm�nyoz�s�ban nagyon is sz�ks�g�k volt b�nbakra.

 Alexandros (Nagy S�ndor)

Annak ellen�re hogy Alexandros (Nagy S�ndor) esete egyike azoknak a keveseknek mikor az �sszes t�rt�nelmi forr�s egyezik egym�ssal, vagyis sehol nincs utal�s arra hogy Alexandros homoszexu�lis lett volna, m�gis a mai k�ztudatban ez a k�p �l a vil�g egyik legnagyobb hadvez�r�r�l. Ebben val�sz�n�leg nagy szerepet j�tszhat az is hogy sok homoszexu�lis tartalm� honlapon fellelhet� a neve. Hab�r homoszexu�lis k�r�kben j� lehet emlegetni hogy Alexandros is ilyen hajlamai voltak, ez az �ll�t�s egy�rtelm�en nem igaz.

�lljon itt egy p�r id�zet ennek az �ll�t�snak az igazol�s�ra:

Plutarchos, Alexandros t�rt�net�ben (A12-es besz�d), �gy �r:

"�s Alexandros, mikor Philoxen, a partok korm�nyz�ja azt �rta neki hogy I�ni�ban �l egy fiatal fi�, aki eddig nem l�tott sz�ps�ggel rendelkezik, �s k�rte hogy lev�lben �rtes�ts�k ha Alexandros azt akarja hogy neki ezt a fi�t elk�ldj�k, ez ut�bbi �r�sban szigor�an v�laszolt neki:
�, te rosszabb minden embern�l, �gy ismersz engem mint aki valaha is belekeveredtem ilyen mocskos �gyletekbe, hogy ilyen �lvezetek felaj�nl�s�val h�zelegj nekem?"

A t�rt�net folytat�sa kem�ny, mert Alexandros az eml�tett v�lasszal a parancsot is elk�ldte melynek �rtelm�ben Philoxent kiv�gezt�k eme level��rt.

Meg kell jegyezni hogy semmif�le tudom�nyos munk�ban soha senki nem �ll�totta azt hogy Alexandros homoszexu�lis lett volna, m�g Siamakis �r is az "Elfajzottak" c. k�nyv�ben azt �rja hogy teljes bizonyos�ggal �ll�that� hogy Alexandros nem volt homoszexu�lis, ez pedig nagy dolog att�l a Siamakis �rt�l aki mindenkit az �k�ri Hell�szban homoszexu�lisnak mutat be, annyira hogy m�r m�r az ember ajk�ra j�n a k�rd�s hogy akkor hogyan t�rt�nt a faj tov�bbvitele.

Plutarchos a fennt eml�tett k�nyv�ben egy olyan Alexandrost mutat be aki mindenf�le �lvezett�l lehet�leg t�vol tartotta mag�t �s nagyon m�rt�ktart� volt. A fennti �ll�t�s, Alexandros szexu�lis �let�t illet�leg val�sz�n�leg onnan eredhet hogy egyeseknek neh�z meg�rteni hogyan �rezhetett Alexandros oly m�ly bar�ts�got �s szeretetet bar�tja Hephaestion ir�nt, pontosan �gy mint Akhilleus Patroklos ir�nt.

Nagy S�ndor soha nem v�lasztotta el mag�t teljesen gyerekkori bar�tj�t�l. Jellegzetes a jelenet mikor Dareios anyja Hephaestion el�tt hajol meg, majd miut�n r�j�n t�ved�s�re Nagy S�ndor megnyugtatja mondv�n "a bar�tom is �n vagyok". Tal�n az eg�sz r�galomnak alapot az is adhat hogy amikor Hephaestion meghalt, Nagy S�ndor reakci�ja nagyon er�s volt, leromboltatta a monarchia v�rb�sty�it a gy�sz jel��l, versenyeket rendezett az eml�k�re �s bar�tja test�t egy olyan nagy t�zben �gette el amilyet addig sosem l�tott a monarchia.
Csak azok akik ezeket a t�nyeket vizsg�lj�k �ppen azt felejtik el megeml�teni, megvizsg�lni hogy ugyanez a Nagy S�ndor mikor elvesztette szeretett lov�t akkor eml�k�re egy eg�sz v�rost �p�ttetett. Ha egy l� ennyit �rhetett sz�m�ra akkor mennyit a gyerekkori j�bar�tja?
Nagy S�ndornak metafizikai meg�rz�sei is voltak. Hephaestion elveszt�s�vel tulajdonk�ppen r��rzett saj�t hal�l�ra. Mkor bar�tja meghalt azt mondta:

"Meghalt Patroklos, mennyi ideig �lhet vajon Akhilleusz?"

Bar�tja elveszt�s��rt viselt gy�sza tulajdonk�ppen saj�t b�cs�ja is volt a vil�gi dolgokt�l. �s val�ban a t�ncosok �s torn�szok akiket az�rt toborzott hogy Hephaestion eml�k�re rendezett versenyen �s mulats�gon t�ncoljanak, torn�sszanak, v�g�l saj�t temet�s�n kelett r�szt vegyenek.

Befejez�sk�nt, �s egyb�l ism�tl�sk�nt, a k�nyv c�lja nem az hogy bebizony�tsa hogy nem l�tezett homoszexualit�s az �k�ri G�r�gorsz�gban. A k�nyv c�lja a rengeteg �k�ri �r�sb�l val� id�zet felsorol�s�val, hogy bebizony�tsa a t�nyt hogy az �k�ri G�r�gorsz�gban a homoszexualit�s nagyon is elit�lend� cselekedet volt �s maguk a homoszexu�lisok a t�rsadalom perem�n �ltek. Az a kapcsolat melyet egyes �r�k, kutat�k t�rsadalmilag elfogadott homoszexu�lis kapcsolatnak mutatnak be, nem m�s mint egy olyan jelleg� nevel�si m�dszer mely napjainkban m�r nem �rv�nyes, amelynek sor�n a fiatal fi�kat feln�tt� v�l�sukig egy mentor, tan�csad�, tan�t� vezette be az �let relytelmeibe, �s e tan�t�s csakis intellektu�lis szinten l�tezett. Olyan esetekben mikor e kapcsolatot t�ll�pv�n, a tan�t�k testi kapcsolatot l�tes�tettek a tan�tv�nyaikkal nagyon kem�ny t�rv�nyek szabt�k meg a b�ntet�st, mely hossz� id�n kereszt�l maga a hal�lb�ntet�s volt.

Szerz�: Virini �gnes, mail

Copyright