Nyaralás az Istenekkel
Nikos-Boti Attila 2007.04.05. 13:32
A három földnyelven fekvő Halkidiki-félsziget mélyen benyúlik az Égei-tengerbe, amelynek vize már kora májusban eléri a 22 fokot. A szigetet ismét felfedezik maguknak a turisták, hiszen a homokos tengerpartok és a napsütés mellett a környék a kulturális látnivalókban is bővelkedik
Kultúra és kikapcsolódás
Halkidiki régió három félszigete, Kasszandra, Szithonia és Athosz első látásra teljesen különbözik a megszokott görög tájtól. A terület ugyanis nemcsak növény és állatvilágában gazdag, hanem közismerten egész Görögország egyik legtermékenyebb területe. Ezt a különbséget főleg azok az utazók veszik észre, akik nagy görög körutazáson vesznek részt, és a kopár sziklás vidékekhez szokott szemük egyszeriben végeláthatatlan szőlőültetvényekben, gabona mezőkben, ezüstös olívaligetekben gyönyörködhet. A partok mentén fenyőerdők húzódnak, amelyek lágy gyantaillatukkal olyan egyedülálló klímát biztosítanak, amihez foghatót csak Cipruson vagy a horvát szigeteken tapasztalhatnak az utazók.
Halkidiki egyfelől egy közel 2500 éves kultúra fellegvára, másrészt egy modern szállodaláncok, turistalétesítmények kínálatainak sajátos elegye. A legszebb ókori emlékeket Olyntos, Akanthos, Afythos, Potidea városaiban találhatjuk. A települések körül húzódó ma is megtekinthető városfalakat még az eretriai hódítók emelték.
Akit érdekelnek az archeológiai helyszínek, különösen érdekes lehet számára például a i.e. VI. században alapított kikötőváros, Akhantosz, Nea Roda, a Xerxész parancsára az Athosz fésziget földszorosánál megnyitott csatorna, vagy Potidaia, az i.e. I. századból fennmaradt csatornarendszer.
A Halkidiki félszigeten található Stagira - Arisztotelész szülővárosa - is, amely a központi bazilika és a török időkből megmaradt nyilvános fürdők romjai mellett az erdős-gyepes buja vegetáció, és a környéken található számos hidegvizű forrás miatt is kedvelt a turisták körében.
A természeti látnivalók iránt érdeklődők számára lehet érdekes program Petralona és a lélegzetelállítóan szép cseppkőbarlang, amely a híres petralonai előember menedéke volt, mintegy 750 ezer évvel ezelőtt. A barlangban talált eszközök és a tűzre utaló nyomok a ma ismert legrégebbi leletek az archaikus korból.
A három földnyelv
Kasszandra az első földnyelv nyugatról keletre a macedón királyról Kasszandroszról kapta a nevét, aki mellesleg Nagy Sándor törvényes fia volt. Szithóniát a középső félszigetet Poszeidón fiáról nevezték el. Szithonián számos város, így Nea Focea,Toroni, Nikitit, Galatista, őrzi a bizánci idők felbecsülhetetlen értékű emlékeit. A külvilágtól elzárt Athosz félszigeten mai napig csakis férfiak tartózkodhatnak, elmélkedhetnek, meditálhatnak.
A félszigetek déli részein hosszú fehér homokkal borított partszakaszon varázslatos homokdűnék, északon pedig sziklákkal szegélyezett parányi öblök találhatók. A lassan mélyülő tenger, a finom homokos partszakaszok ideális üdülőhelyet jelenthetnek, kisgyermekes családoknak és mozgássérültek számára is.
A Halkidikin megbúvó valamikori 700-800 lakosú kis halászfalvak mára már igazi turistaparadicsommá nőtték ki magukat, a vendéglátás pedig kiválóan alkalmazkodott a magyar turisták igényeihez. Sok helyen tavernákban, éttermekben, kávéházakban és pizzériákban magyar nyelven is kiírják az ajánlatokat.
Szálláshelyek
Halkidikin közel 500 szálloda üzemel minden kategóriában. A legkisebb 10 ágyas családi fogadóktól az 1200 férőhelyes luxusszálodákig a félszigeten minden megtalálható. A nagy szállodák szinte kivétel nélkül az EMAS környezetbarát szisztéma szerint üzemelnek. Aki viszont az egyszerű apartmanokat, családi fogadókat és a házi kosztot keresi, azoknak számára van a legtöbb ajánlat. Az érdeklődők a legjobban teszik, ha még szezon előtt megrendelnek egy katalógust a Halkidiki szálloda szövetségtől és időben lefoglalják szálláshelyeiket.
Környékbéli kedvelt látnivalók
Meteorák
Amikor az aszkézis hívei a XII. században Isten dicsőítése, és ennek gyakorlása céljából a világtól távoli, félreeső helyet kerestek, a Pindosz-hegység barlangjaiban kiváló helyszínre leltek. Az első szerzeteslakok is ebben az időszakban épültek, míg a mai meteórák néven ismert épületeket, a kora bizánci kolostorépítészet csúcspontjainak tartják. A meredek sziklák tetejére épült vallási épületcsoportok a mai napig Görögország legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. A Meteora szó egyébként "levegőben lebegőt" jelent. Nem véletlen, hiszen a magányosan álló szirtek 100-150 méter magasak.
A Meteorákon összesen huszonnégy kolostor található, melyek egyenként 600 évnél is idősebbek. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek. A kolostorok legtöbbje kőbe vájt, szűk, cellaszerű szobákból, közös étkezőhelységekből, cseréptetőkből és az esővíz gyűjtésére alkalmas ciszternarendszerből áll. A rendházakban többnyire csak néhány szerzetes él, de akad olyan is, ahol apácák élik a csendes mindennapjaikat.
Akik buszos vagy autós kirándulás keretében fedeznék fel a Meteorák szirtjeit, azoknak érdemes az Olymposz - hegység vonulatai mentén húzódó útvonalat választani.
Athosz hegy: hölgyeknek csak mesziről
Az Agiosz Orosz öbölben hajózva már messziről feltűnik az Athosz-hegy 2026 m-es, tengerből kiugró fenséges csúcsa. Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti ortodox hitű férfiak élhetnek.
Azok a lakók, akik nem szerzetesek, a félsziget fővárosában Karüeszben laknak. Összességében mintegy 1400-an élnek a félszigeten. Mivel az Athosz- félsziget egy kizárólag férfiak által lakott zárt vallási közösség, melynek hatalmas pompás kolostorait csak a tenger felől lehet megtekinteni, a hölgyek kizárólag a hajókirándulások alkalmával, a fedélzetről csodálhatják meg a nyolc legjelentősebb kolostort és a különleges tájat. Az összesen húsz kolostorból álló köztársaság a korábbi kiváltságos státuszát őrizve 1913-ig török uralom alatt volt. Az 1912- 1913. évi balkáni háborúk során a görög hadsereg elfoglalta ugyan Athoszt, de a Szent Hegyet önálló, már akkor semleges állammá nyilvánították.
A köztársaság irányítást egy úgynevezett Szerzetesi Tanács látja el, élén annak elnökével. Egy 1060-ban kelt és máig érvényes bizánci bulla szerint nemcsak nőknek, de gyermekeknek és eunuchok számára is tilos a félsziget területére lépniük, sőt azok a hajók, amelyek fedélzetén nők is tartózkodnak, csak 500 méterre közelíthetik meg Athosz partjait.
Szabó Kata
[origo]
|