1. Szamarak szigete A k�tezres l�leksz�m� Fir�t alig k�tsz�z �ve alap�tott�k, a szomsz�dos Szkarosz-hegy beoml�sa miatt ide k�lt�zk�dõk. A telep�l�s t�rt�net�re azonban ma m�r szinte csak az 1827-ben �p�lt Panagia Ipapanti (Gyertyaszentelõ) ortodox katedr�lis meg az Archel�giai M�zeum utal. A v�rosk�pet az elm�lt negyven �vben �p�lt sz�llod�k, a k�rh�z, a posta, a bank �s a szolg�ltat�h�zak sora hat�rozza meg... no meg a gigantikus m�retû, fekete sziklafal, melynek tetej�re �p�lt a sok apr� h�feh�r h�z, a jellemzõen k�kre festett ajt�kkal �s ablakokkal.

Tipikusan k�kl�dikus l�tv�ny a szorosan egym�s mell� �p�lt h�zacsk�k egy�ttese, melyek egyike sem lehet h�romszintesn�l magasabb, mivel a f�ldreng�sek miatt ez a maxim�lisan enged�lyezett m�ret, m�gpedig k�telezõen vasbeton alappal. Athinioszb�l, a sziget egyetlen komolyabb kik�tõj�bõl a fõv�rosba vezetõ kanyarg�s szerpentinen b�rmikor tal�lkozhatunk szam�rh�ton halad� helyb�liekkel vagy turist�kkal. M�g az ut�bbiaknak a szamaragol�s �rdekes program, a szantoriniaknak mind a mai napig ez a szok�sos k�zleked�si m�dja.

A mond�s szerint - persze az is lehet, hogy igaz -, a szigeten t�bb a szam�r �s az �szv�r, mint a f�rfi.

2. S�t�lva l�tnival�k Ha egy napot r�sz�nunk arra, hogy felhagyjunk a strandol�ssal �s a tenger hull�mai �ltal megform�lt, partra sodort kavicsok gyûjt�get�s�vel, sorra l�togathatjuk a mind�ssze 18 kilom�ter hossz� (az �szaki Mavropetra hegyfokt�l a d�li Exomitisz hegyfokig tart�) 2-6 kilom�ter sz�les sziget nevezetess�geit. S�t�lhatunk p�ld�ul n�h�ny �r�t Imerovig-liben, a kanyarg�s utc�csk�kon, a term�szetesen h�feh�r h�zak k�z�tt, ahol sz�mos mûv�szien kialak�tott teraszt f�nyk�pezhet�nk, hogy a k�pek seg�ts�k a k�sõbbi visszaeml�kez�st. A telep�l�s templom�ban egy M�lta k�zel�bõl sz�rmaz� M�ria-ikont õriznek.

(Megn�zni elõzetes bejelentkez�s n�lk�l sajnos nem mindig lehet, mert annak ellen�re, hogy �ltal�ban a g�r�g szigeteken - �s k�l�n�sen igaz ez Szantorinire -, egy�ltal�n nem kell f�lteni �rt�keinket a tolvajokt�l, a b�relt kocsi, motor, ak�r be-, illetve lez�ratlanul is nyugodtan mag�ra hagyhat�, a templomokat az ut�bbi �vekben z�rj�k, �ppen az idegenek fosztogat�sai miatt.)

A katolikus Firasztefani m�ra teljesen �sszenõtt a szomsz�dos Imeroviglivel �s Fir�val, �gy szinte �szre sem vessz�k, hogy �t�rt�nk. S ha m�r itt vagyunk, �rdemes megkeresni a sziget legr�gebbi, 1651-ben �p�lt kolostor�t, melyet Agiosz Nikolaosznak (igen, ez egy kr�tai v�roska neve is) szenteltek. Az egykori fõv�rosnak, Szkarosznak ma m�r csak turisztikai a jelentõs�ge. Az 1700-as �vek v�g�n tengerbe omlott, a lakdera egyik legmeredekebb szikl�j�ra �p�tett v�r romjait�l gyalog�ton juthatunk el a szikla l�b�n�l l�võ Theoszkepasz templomhoz.

3. Szerelmesek v�rosa Egy kisebb aut�z�ssal vagy buszoz�ssal, szerpentines �ton �rhetj�k el Oi�t, a szerelmesek v�ros�t. Az �ton azonban �rdemes egy-egy pillanatra meg�llni, hiszen a fekete, v�r�s �s feh�r hegyek l�tv�-nya �s a hihetetlen�l k�k (hol m�lyk�k, hol vil�gosabb) tenger mindenkit rabul ejt. Ezen az �tszakaszon kedves szok�s, hogy a fiatalok apr� kavicsokb�l kirakott szavakkal, jelk�pekkel �zennek egy-m�snak �s �nmagukr�l a vil�gnak. Annak ellen�re, hogy a XIX. sz�zad vir�gz� v�rosa 1956-ban egy f�ldreng�skor teljesen elpusztult, a modern k�kl�dikus �p�t�szet igaz�n �zl�sesen, m�r a turizmus ig�nyei szerint, sz�mos k�v�h�zzal, ta-vern�val, k�k kupol�s templomokkal, a sziklafalr�l szinte a tenger f�l� ny�l� teraszokkal teremtette �jra. T�lcsordulhat a szeml�lõ sz�ve, k�nnybe l�badhat a szeme, ha a v�roska �szaki cs�csk�n�l a tenger �s egy szemk�zti lakatlan sziget fel� fordulva meg-v�rja a vil�g legszebb s legl�tv�nyosabb naplement�j�t. Kinek mennyi az ideje s�t�ra, att�l f�ggõen v�laszthat a sziget v�rosk�i k�z�tt. De Pirgoszt semmik�ppen nem szabad kihagyni. Hiszen a sziget legmagasabb hegy�nek a l�b�n�l fekszik, �s 42 harangtorny�r�l kapta a nev�t. A falu fontos term�ke a mazsola �s a csicseribors�, no �s persze az eg�sz szigetre jellemzõ bor.

4. Borok �s m�toszok T�bb a bor, mint a v�z tartja egy m�sik g�r�g mond�s, s term�szetesen ennek is van igazs�g alapja. (A harmadikat is id�zz�k fel: t�bb a templom, mint a h�z.) Val�ban �gy van, mivel a csal�dok maguk is emelnek egy-egy fontosabb esem�ny eml�k�re, vagy a csal�dot elker�lt trag�dia ok�n h�l�b�l kisebb-nagyobb k�poln�kat.) Turistaszezonban Pirgosz fõter�n (ne hatalmas teret, ink�bb terecsk�t k�pzelj�nk el) a bolti �rn�l olcs�bban vehet�nk a helyb�liektõl az �des-savanyk�s borb�l, s ugyanitt, ha kedv�nkre val�, lef�nyk�peztethetj�k magunkat a mindig j�ked�lyû Vangelisz �rral �s Marika nevû szamar�val.

A l�tv�ny �s a hangulat mellett a g�r�g szigetek, �gy Szantorini fõ vonzereje is a hozz� kapcsol�d� m�toszokban keresendõ. B�r n�mely tud�sok mer�sz felt�telez�snek tartj�k, m�sok szerint elk�pzelhetõ, hogy Szpiridon Marinatosz, h�res g�r�g r�g�sz 1930-as �vekben megkezdett s n�mi sz�net ut�n mind a mai napig folytat�d� akrotiri �sat�sa val�j�ban Plat�n els�llyedt vil�g�t, Atlantiszt t�rja fel. Lehet, hogy Plat�n t�rt�nete m�gsem csak a fant�zia sz�lem�nye? Ami biztos, hogy az akrotiri �sat�sokhoz el kell l�togatni, hiszen a r�g�szek t�bbszintes h�zakat, ker�mi�kat, sõt b�mulatosan konzerv�l�dott fres-k�kat hoztak a felsz�nre a n�hol 15 m�ter vastag ha-mur�teg al�l (a fresk�k m�r nem l�that�k, mivel az ath�ni m�zeumokba ker�ltek). Egy t�bb mint 3 000 �ves bronzkori v�ros ker�lt elõ, amely egy fejlett t�rsadalomr�l, j�m�d� polg�rokr�l tan�skodik. A hajdani v�ros teljes terjedelm�ben csatorn�zott volt, a mai szantorini v�rosk�i csak harmadr�szben azok. Ami k�l�n�s, a r�g�szek eleddig nem tal�ltak s�rokat, azt felt�telezik, hogy a v�ros lakoss�ga meg-�rezte, kit�rni k�sz�l a vulk�n, �s �gy idej�ben el-menek�lt. No persze, a vulk�n.

5. Vulk�nok �s forr�sok R�gebbi �tle�r�sokban Szantorinit szinte kiz�r�lag a vulk�n miatt eml�tik, hiszen a melegv�zû forr�sok �s a talajb�l felt�rõ k�nes g�zok folyamatosan jelzik az aktivit�st. Ez�rt jelenleg is j� n�h�ny mûszer figyeli a levegõ �s a tengerv�z �sszet�tel�t, a talaj tektonikus �s m�gneses v�ltoz�sait. 1950 �ta a kr�terek nyugalomban vannak. �gy azt�n egy r�vid haj�z�s ut�n a csak �szva megk�zel�thetõ melegv�zforr�sokn�l a kir�ndul�k nyugodtan kenegethetik nyakukra s derekukra a gy�gy�t� hat�s� iszapot. A kitart�bbak pedig - mit sem kock�ztatva - b�tran kaptat hatnak fel a kr�terek k�z� (gyalog �tven percig tart az �t). Ak�rha egy hatalmas sz�nkupac belsej�ben j�rn�nak, vagy egy sci-fi fõszereplõi lenn�nek a f�ld �lõvil�g�nak megsemmis�l�se ut�n...

6. �tekfog� A parton egym�st �rõ, a g�r�g konyha specialit�sait k�n�l�, hangulatos �ttermekbe kedvesen invit�l� pinc�rek m�sodik alkalommal m�r j� ismerõsk�nt �dv�z�lik a bet�rõt. Csak�gy, mint az elad�k a szint�n egym�sba �rõ �kszerboltokban �s butikokban, ahol p�ld�ul a nyaral�sra k�sõbb visszautal� aj�nd�kt�rgyakat, az �kori ker�mi�kat m�sol� d�szt�rgyakat, tipikusan g�r�g mint�zat� ruhaanyagokat, kendõket, pl�sscsacsikat, a g�r�g n�pviseletre utal� sapk�t, k�st, pisztolyt, a sziget v�rosk�it mint�z� ker�miat�lakat �s fali d�szeket, vagy ak�r kagyl�kat �s tengeri szivacsot �rdemes v�s�rolni.

S ha meg�hezik? Az elmaradha-tatlan fetasajttal k�sz�tett g�r�g sal�t�t�l �s tzatziki (joghurtos, v�kony cs�kra v�gott uborka, helyi jellegzetes fûszerez�ssel) b�tran aj�nlhat�, mik�nt a padlizs�nsal�ta, a f�va (ez a csicseribors�), a suvlaki (ny�rson s�lt), a kalam�ri (tintahal) is, de pr�b�ra m�lt� a titokzatos tiropita, dolm�desz, a pastici�, sutzuk�ki�t, musaka is... Desszertk�nt p�ld�ul k�r-het dinny�t, szõlõt, gy�m�lcssal�t�t, ha nem v�gyik az igen �des g�r�g s�tem�nyekre. Mindehhez �tv�gyat gerjeszt a raki vagy �z� (m�r aki szereti a p�-link�t), s a vacsor�t le�bl�theti feh�r- vagy v�r�s- borral. A f�lnek �s sz�vnek kedves g�r�g n�pzene pedig, mik�nt a g�r�g t�ncbemutat�k �s a k�z�s t�nctanul�s, az est�ket teszik eml�kezetesebb� (s a mag�nyosakat olykor p�ross�).

7. R�ad�s a t�rt�net Santorinit hol eladt�k, hol elh�d�tott�k egym�st�l. A sziget neve is a velenceiektol ered: a Th�r�n m�rt�rhal�lt halt Szent Ir�nrol kapta a Santorini nevet. A velenceieket egy Barbarossa nevu kal�zvez�r k�vette, aki II. Szelim szult�nnak aj�nd�kozta Th�r�t. A t�r�k befoly�s egyre eros�d�tt, 1566-ra m�r az eg�sz �gei-t�rs�g a kez�kben volt. 1773-ban orosz seg�ts�ggel siker�lt el�rni, hogy �jra g�r�g lett a hivatalos nyelv. Az addig csak politikai ellen�ll�s ut�n 1821-ben a sziget lakosai fegyvert ragadtak. Ekkor m�r G�r�gorsz�g teljes �n�ll�s�ga volt a c�l. 1832-ben Santorini hivatalosan is csatlakozott az anyaorsz�ghoz.

A turist�k megjelen�se gy�keresen megv�ltoztatta a lakoss�g �let�t. Modern aszfaltutak, kik�tok �p�ltek, sot hamarosan elk�sz�lt egy felvon� �s a sziget rep�lotere is. Az elm�lt 40 �vben a jelent�ktelen hal�szfalvakb�l ny�zsgõ �d�lotelepek alakultak ki. Santorini m�ra G�r�gorsz�g egyik szimb�lum�v�, a turist�k kedvelt c�lpontj�v� v�lt

Tov�bb az oldalra