Chania

	Az �si Kydoni�ban m�r i.e.3000 k�r�l laktak, a v�ros megalap�t�ja maga Minosz kir�ly volt, akir�l a legh�resebb kr�tai kult�ra nev�t kapta. Apollon �s Akallida (Minosz le�nya) fi�r�l nevezt�k el a v�rost, melynek a neve a line�ris-B feliratokon is szerepel.
Az Akrotiri-felsziget t�v�ben fekv� v�ros legszebb r�sze a r�gi velencei kik�t�, ahol ma is sz�mos hal�szhaj� horgonyoz. Itt tal�lhatjuk a Firkas er�d�t, a Tenger�szeti M�zeumot, a ferences rend Szt Salvador n�vre hallgat� templom�t �s sz�mos kis boltot, ahol hagyom�nyos k�zm�ves term�keket �rus�tanak. A zsid� �v�rosban megcsod�lhatjuk a zsinag�g�t �s egy kis n�prajzi gy�jtem�nyt. Az �pen megmaradt t�r�k f�rd� k�zel�ben tal�lhat� Hasan pasa dzs�mija �s a chaniai vil�g�t�torony.
	1898-ban alap�tott�k meg a f�ggetlen Kr�ta �llam�t, melynek Chania volt a hivatalos f�v�rosa. Ezt a st�tusz�t a G�r�gorsz�ggal val� egyes�l�sig meg�rizte. A v�ros l�gk�re sz�mos nemzet �s kult�ra tud�sait �s m�v�szeit vonzotta , �gy v�lt a sziget kultur�lis k�zpontj�v�.

Rethymno

A sziget harmadik legnagyobb v�rosa, melynek k�zpontj�b�l, a velencei er�d mell�l indulnak a Szantorini kir�ndul�haj�k. �p�t�szet�ben t�bbf�le st�lus keveredik; a velencei �s t�r�k h�zakb�l sok megmaradt, a t�r�k�k jellegzetes fa balkonjaikat sokszor a m�r megl�v� velencei h�zakra �p�tett�k r�, a velencei templomokhoz pedig minaretteket �p�tettek.

A Neranzies mecset erk�ly�r�l - ahonnan egykor im�ra h�vt�k a h�veket - ma sz�p kil�t�s ny�lik a v�rosra. Ennek a k�zel�ben tal�lhat� az oroszl�nfejes Arimondi sz�k�k�t, mely a velencei �s t�r�k k�m�vesek tehets�g�t dics�ri. A mecset �s a sz�k�k�t k�z�tt eleg�ns, k�b�l �p�lt loggia alatt h�z�dik meg az Archeol�giai M�zeum, mely r�gen b�rt�nk�nt m�k�d�tt. A velencei er�d falai k�z�tt sz�zadokon �t �lt olasz kol�nia a t�r�kkel b�k�s egyet�rt�sben.

Arkadi kolostor

	Rethymno-t�l 45 perc aut��t az Arkadi kolostor, mely a sziget egyik legszebb fekv�s� egyh�zi �s t�rt�nelmi eml�ke. A kr�taiak 1866-ig h�siesen v�delmezt�k a t�r�k�kkel szemben a kolostort, de akkor a kil�t�stalannak t�n� harcban a rendf�n�k felrobbantotta a l�porrakt�rat a g�r�g v�d�kkel egy�tt, hogy senki se ker�lj�n �lve a t�r�k�k kez�re.
�gy t�bb mint ezer kr�tai �ldozta fel �let�t a t�r�k�kkel v�vott k�zdelemben. Az�ta a kr�tai ellen�ll�s egyik szimb�luma �s zar�ndokhelye lett a kolostor �s k�rny�ke.

Szam�ria szurdok

Eg�sz napos kir�ndul�s Kr�ta egyik legszebb term�szeti l�tv�nyoss�g�hoz, amely ma m�r nemzeti park. A szurdokba gyalogosan ereszked�nk le, �gy t�racip� viselete aj�nlott. A gyalogt�ra hossza 16 km. Ez a program �lm�nyekben gazdag napot �g�r a r�sztvev�knek. A feny�k�n, ciprusokon �s f�gef�kon k�v�l l�thatunk m�g kr�tai vadkecsk�t -kri kri-t is �s a szurdok k�zep�n egy m�ra lakatlan, kis falu tal�lhat�. Utunkat a Vaskapu nev� �tj�r�n kereszt�l folytatjuk, ahol a 300 m�ter magas szakad�k sz�less�ge alig p�r m�terre sz�k�l. A kb.5 �r�s gyalogt�ra v�g�n jut m�g id� egy kis f�rd�z�sre is Agia Roumeli faluban.

Knoszosz

A legenda szerint a Knosszoszi palota labirintus�ba bez�rva �lt a f�lig bika, f�lig ember Minotaurusz, aki sz�m�ra Ath�n a legs�lyosabb hadisarcot volt k�teles fizetni: minden kilencedik �vben a legszebb h�t sz�z le�nyt �s fi�t kellett fel�ldozniuk eg�szen addig, am�g Th�szeusz meg nem �lte a sz�rnyet.

	A palota felt�r�sa Sir Arthur Evans nev�hez f�z�dik, aki a XX.sz�zad elej�n kezdte meg �sat�sait ezen a vid�ken. A helysz�nen g�r�g idegenvezet�vel tekinthetj�k meg az Evans �ltal nagy fant�zi�val helyre�ll�tott palotar�szeket.
	Ezt k�vet�en a Heraklioni R�g�szeti M�zeumban tesz�nk l�togat�st, ahol a palota-�sat�sok sor�n tal�lt maradv�nyokat tekintj�k meg. A legh�resebb lelet, a phaisztoszi korong.

Elafonissi

Eg�sz napos, laza f�rd�z�ssel egybek�t�tt program, amely lehet�s�get ny�jt nek�nk arra, hogy megm�rt�zzunk a L�biai-tenger meleg hull�maiban.

Els� meg�ll�nk a Topolia szurdokban tal�lhat� cseppk�barlang, majd innen a Chrissoskalitissa kolostorhoz megy�nk, melyhez kilencven l�pcs�fok vezet fel. A legenda szerint a l�pcs�fokok k�z�l az egyik aranyb�l k�sz�lt, de ezt csak az veheti �szre, akinek m�g tiszta a lelke.
	Ezut�n �r�nk el utunk v�gc�lj�hoz, a r�zsasz�n homokj�r�l nevezetes Elafonissi-hoz, ahol a t�r�k�k sz�mos kr�tai gyereket �s asszonyt - akik el�l�k a szigetre menek�ltek - meg�ltek. A legenda szerint az �ldozatok v�re festi r�zsasz�nre Elafonissi homokj�t.

Gramvousa

	Az eg�sz napos haj�kir�ndul�s sor�n olyan helyeken j�rhatunk, ahol az �rintetlen term�szetet k�zvetlen k�zelr�l �lvezhetj�k �s k�zben f�rd�zhet�nk, gy�jthet�nk kagyl�kat �s csigah�zakat.
	Kastelli v�ros�b�l indul a haj�nk Gramvouza sziget�re, ahol megm�sszuk az 1579-ben �p�tett er�d�t, ahonnan az eg�sz partvid�ket szemmel tartott�k. Az er�d eg�szen a XVIII. sz�zad v�g�ig velencei k�zen volt, majd az 1821-es g�r�g szabads�gharc alatt a kr�tai ellen�ll�k b�v�hely��l szolg�lt.
Az er�d megtekint�se �s egy gyors m�rt�z�s ut�n tov�bbhaj�zunk a balloszi lag�n�khoz, ahol �lvezhetj�k a p�ratlan sz�ps�g� homokos tengerpartot. Lady Diana �s K�roly herceg is kedvelte ezt a vid�ket , hiszen itt t�lt�tt�k m�zes heteiket.

Preveli

A Prevelli kolostor mag�nyosan �ll a term�ketlen sziklasivatagban 170 m�terrel a F�ldk�zi-tenger f�l�tt. R�szben szikl�s gyalog�t vezet a strandra, melyet egykor csak a h�tizs�kos turist�k �s vadkempingez�k ismertek, ma azonban az Ajia Galinib�l �s Plakiaszb�l Indul� haj�kir�ndul�sok kedvelt �ti c�lja.

P�lmaf�k, zuhatagok, f�rd�s egyszer a tengerben, m�sszor a szurdokb�l cs�rgedez� a strandn�l fel-duzzad� krist�lytiszta �des v�zben, sz�lloda sehol a k�zelben - h�t akarhatunk enn�l t�bbet? 15 km-re keletre tal�lunk egy m�sik �lom-strandot, Plakiaszt. Itt m�r fejlett infrastrukt�r�val tal�lkozhatunk: sok kis sz�lloda, panzi� �s taverna v�rja a turist�kat. Maga a telep�l�s egy v�lgykatlanban fekszik, p�r �ve m�g szeg�ny hal�sz falucska volt.

Paleochora

	Kr�ta d�li oldal�n, a L�bia-tenger partj�n tal�lhat� ez a b�jos kisv�ros, amit m�g nem alak�tott �t saj�t k�p�re a t�megturizmus. Emberi szemnek term�szetes itt minden, nincsenek fellegekbe t�r� �p�letek, sem nagy�zemi sz�rakoztat�ipar, csak kedves kis utc�k, sz�p �bl�k, kis panzi�k �s mag�nsz�ll�sok.
Az emberek b�k�sen �ldeg�lnek, kedvesen fogadj�k az idel�togat� turist�kat �s �lvezik az �letet. A k�rnyez� partok ment�n gyakran lehet b�ln�t �s delfint is l�tni, mivel itt a tengeri haj�forgalom igen kicsi.