Rodosz és Kréta között félúton

Hófehér falak, mélykék égbolt, olíva- és fügefák és ehhez az Égei-tenger mással össze nem hasonlítható ragyogó kék vize. Mindezt kínálja a látogatónak a Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozó Karpathosz szigete.

Karpathosz szigete a Rodosz és Kos után a harmadik legnagyobb sziget a Dodekanészosz szigetei között és félúton fekszik Rodosz és Kréta között. A keskeny földdarabon magas zord hegyek és kitűnő homokos strandok váltakoznak. Sokak szerint itt találhatók az Égei-tenger legjobb strandjai. Szigeten járva külön élményt jelentenek a parányi, érintetlen és épp ezért elbűvölő falvak, amelyeket csodával határos módon még nem tett tönkre a tömegturizmus és ahol még megfigyelhető a helyiek eredeti, tradicionális életmódja.

Távol Athéntól

A sziget Görögország többi részéhez hasonlóan gazdag történelmi múlttal büszkélkedhet, amely egyébként szinte minden elemében a nagyobb szomszéd, Rodosz históriájára emlékeztet. Rodoszhoz hasonlóan már a mínoszi idők óta lakott terület, de a szigetcsoporton belüli két nagyobb testvér, Rodosz és Kos mögül igazán sosem tudott kibújni. Az ókorban az Athéntól való távcolsága miatt viszonylagos autonómiát élvezett a sziget, később az évszázadok során több nagy hadsereg is meghódította, de igazi történelmi jelentőséget mégsem ekkor, hanem a kereszténység átvételével vívott ki magának, ugyanis Karpathosz volt az első hely egész Görögországban, ahol az új vallás - Szent Pálnak köszönhetően - gyökeret vert.

A Bizánci birodalom fennhatósága alatt a szigetek és velük Karpathosz is fejlődésnek indultak, ami az i.sz. 7 század környékén, a sorra érkező idegen hódítók miatt lelassult. Néhány évszázaddal később pedig Karpathosz sem kerülhette el a keresztesek áradatát, s hasonlóan Rodoszhoz, a 11. században alapított Szent János Ispotályos lovagrend szállta meg a szigetet, akik valósággal erődítménnyé változtatták a nyugati kereszténység legkeletibb területét.

A lovagok évszázadokig védték a szigeteket a betolakodók ellen, Nagy Szulejmán hadait azonban még a legvitézebb lovagsereg sem volt képes feltartóztatni, s hosszú ostrom után 1522-ben elvesztették a szigetet. Az oszmán birodalom négy évszázadon keresztül, egészen 1912.-ig tartotta uralma alatt a szigeteket, amikor a Líbiáért folyó küzdelemben az olaszok megkaparintották. Mussolini mediterrán birodalomról szőtt ábrándjai részeként az olasz lett a hivatalos nyelv, betiltották az ortodox kereszténységet és hatalmas fasiszta stílusú épületeket emeltek itt.
 

Azért némi haszna is volt az olaszok jelenlétének, hiszen több régészeti lelőhely ásatását is elvégezték. Miután Mussolini csapatai 1943-ban feladták a szigetet, Karpathosz a brit és a német seregek harcterévé vált, s a heves összecsapások a helyi lakosságot is súlyosan érintették. Karpathosz, a Dodekanészosz szigetek többi tagjával együtt 1947-ben egyesült Görögországgal.

Karpathosz életét ma két dolog határozza meg: a folyamatosan bővülő, de a nagy és népszerű nyaralószigetekkel össze sem hasonlítható léptékű turizmus és Törökország közelsége. Ezért a sziget minden olyan athéni lépést lelkesen üdvözöl, amellyel a két nép közötti gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítható. Kitűnő példa erre az 1999-es nagy földrengés, amikor a gyors segítségnyújtásnak köszönhetően korábban elképzelhetetlen ütemű enyhülés következett be a két ország viszonyában.

A turizmus féken tartása érdekében Karpathoszon, hasonlóan a többi kisebb szigetekhez egy 2001-ben hozott törvény értelmében szigorúan korlátozták az építkezéseket, de a nagyobb szigetekre is érvényes hasonló szabályozásra még várni kell.

A legjobb strandok

Karpathosz különösen híres, apró, eldugott strandjairól. A legtöbb homokpadot autóval és kismotorral is könnyedén elérhetjük, így nem kell sokat gyalogolnunk a fürdőzésért. Mind közül kiemelkedik Agiosz Nicholaosz, amely az utóbbi években sorra nyerte a legjobb helyi strandnak járó szavazásokat. Az előkelő besorolást elsősorban a nagy, fehér homokos fövenynek és a kellemes, szörfözésre is alkalmas méretű hullámoknak köszönheti. Azért itt is figyelni kell a tengeráramlatokra és nagy hullámzás idején nem tanácsos túlságosan messze merészkedni a parttól. A strandon több taverna várja a vendégeket és édesvizes zuhanyzók is vannak.

Kicsit nehéz megközelíteni, de feltétlenül érdemes ellátogatni Apella strandjára, amit akár kishajóval, akár autóval is megtehetünk, de ha utóbbit választjuk, érdemes dzsipet bérelnünk. A parányi strand igazán gyönyörű és tiszta is, ami szintén nem mellékes szempont. Apellán mindössze egyetlen taverna szolgálja a felfrissülést, ami, jelzi, mennyire kevéssé zsúfolt ez a partszakasz.

Közlekedés

A szigetre Magyarországról nem tudunk közvetlen repülőjárattal eljutni, viszont athéni átszállással már könnyebbe a dolgunk. A görög fővárosból naponta közlekednek járatok a szigetre. Karpathosz Rodoszon keresztül is megközelíthető a magyar turisták számára a Budapestről induló charterjáratokkal. Rodoszról naponta 2-3 repülőjárat indul Karpathosz szigetére.

Hajóval is eljuthatunk ide: Pireuszból heti 2-3 alkalommal közlekedik közvetlen járat, de Krétáról és Rodoszról is több megoldás közül válogathatunk.

A sziget területén legcélszerűbb a helyi buszjáratokkal, vagy taxival közlekednünk. A sziget fővárosából, Pigadiából minden fontosabb településre naponta indulnak buszok, a menetrendről fő buszpályaudvaron érdemes tájékozódni. A sziget körbeutazására taxit is bérelhetünk, de indulás előtt mindig pontosan beszéljük meg az árat a sofőrrel!

Szállások

A nagyobb magyarországi utazási irodák egyelőre nem vették fel kínálatukba a karpathoszi utazásokat, szálláslehetőségeket, ezért az interneten kerestünk néhány szállodát. A booking.com-on például 90 euróért találtunk augusztusi időpontra egy háromcsillagos, közvetlenül a tengerparton lévő szállodát, de ha kicsit lejjebb adjuk igényeinket, már 45-50 euróért is találhatunk szobát Karpathoszon.

A bor istenének védelmében

Szintén kevéssé ismert a hazai turisták körében a Kikládok-szigetekhez tartozó Naxosz. Az ide érkezőket változatos vidék várja, a sziklás tagolt partszakaszokat lágy homokú csendes strandok váltják, a sziget településein pedig a képeslapokról ismert fehér homlokzatú házacskák és égszínkék kupolájú templomok láthatók.

Bár a szigetcsoport legismertebb tagja Santorini és az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló Mykonosz, a legnagyobb földdarab mégis a kettő között elhelyezkedő Naxosz szigete. Nevének eredetéről több legenda is él: az egyik szerint nevét Endimion fiáról, Naxoszról kapta, aki a Carea-i telepesek vezére volt, egy másik elképzelés szerint a naxae szóból ered, ami az isteneknek bemutatott áldozatot jelenti. A velencei időkben ugyanakkor Naxia, vagy Axia volt a sziget neve.
 

A mitológia szerint Tézeusz itt küzdött meg a Monotaurusszal és itt veszítette el Ariadnét is, aki szintén itt találkozott Dionüszosszal, a bor istenével, Naxosz védőszentjéről.

Önjelölt herceg

A szigetnek évezredekre visszanyúló történelme van, már i.e. 5 ezer körül is éltek itt emberek. Az első jelentős civilizáció az i.e. 1600 és 1200 között megjelenő mükénei civilizáció volt, amelynek emlékei még ma is felfedezhetők a szigeten.

Az i.e. 7. századra a sziget olyan fejlettségi szintre jutott el, hogy tengeri kereskedelemmel is elkezdett foglalkozni, sőt kolóniákat is létesített más szigeteken. Így például Déloszon is, ahol a részben ma is látható szobrok és templomok márvány alapanyagát Naxoszról szállították. I.e. 523-ban Lügdamisz tirannus vette át a hatalmat a szigeten, s 33 évnyi uralma után Naxoszt. Őket i.e 338-ban - viszonylag korán - a rómaiak követték, akik egészen i.sz. 326-ig maradtak a szigeten, hogy aztán átadják helyüket a Bizánci Birodalomnak.

1204-ben aztán különös esemény történt a szigeten, ugyanis egy bizonyos Marco Sanudo szerezte meg, aki saját magát első hercegnek kinevezve megalapította a Naxoszi Hercegséget. A herceg erős, héttornyú várat építtetett a szigeten, sajnos közülük ma már csak két torny látható. A vár az egyik legjobb állapotban megmaradt középkori épületegyüttes Görögországban.

A herceg és keménykezű utódai egészen a törökök érkezéséig, 1566-ig megtartották uralmukat, de mint oly sok más görög sziget, Naxosz sem tudott ellenállni Nagy Szulejmán félelmetes hadainak. A török uralom egy rövid, négyéves időszakra szakadt csak meg, amikor 1770-ben meglepő módon az Orosz Birodalom foglalta el Naxoszt. A mozgalmas történelmi fordulatoknak 1821-ben lett vége, amikor, nem kis részben a helyi lakosság fegyveres fellépésének köszönhetően Naxosz elnyerte függetlenségét, majd 1828-ban hivatalosan is csatlakozott Görögországhoz.

A későbbi küzdelmes évtizedekben Naxos számtalan neves személyiséget adott Görögországnak akár a politikai, a tudomány, a sport, vagy az irodalom területén. Az ő emléküket idézik a sziget fővárosában, Chora Naxoszban és a kisebb falvakban is látható szobrok és emléktáblák.

Látnivalók, strandok

Chora Naxosz városát akár gyalog is könnyű szerrel bejárhatjuk, a város egyik végéből mintegy 30 perc alatt juthatunk el a másikba. A város parányi mérete ellenére kifejezetten sok látnivalót találhat magának az érdeklődő turista. Rögtön az első, a sziget jelképének is számító Portara, amit neveznek Apolló templomának, vagy Aridané templomának is. Az évezredek óta álló egykori díszes építményből ma már csak egy kis részlet látható, de így is érzékelhető az ókori Görögország hajdani dicsősége és pompája.

A sziget fővárosában járva kihagyhatatlan látványosságot jelent a már említett velencei korabeli vár, amelynek egy része a mai napig lakott. A várban található a városi múzeum, amely gazdag ókori leletanyaggal rendelkezik. Érdemes egy sétát tenni az óváros szűk utcácskáin is, ahol apró tavernák, éttermek és egy hangulatos piac is várja a látogatókat. Szinte mindegyik ajándékboltban kapható a sziget egyik jellegzetessége, a világon egyedül itt előforduló Naxosz Szeme nevű kőképződmény, amelynek érdekes formáját a tenger hullámai, a napsugarak és a helyi klíma együttese alakította ki.

A sziget strandjai közül az egyik legnépszerűbb az Agiosz Georgiosz, amely épp a fővárosban található, közel a városközponthoz. Számtalan bár és szálloda sorakozik a strandon közvetlenül a tenger mellett.

A csendes és nyugodt partszakaszok kedvelőinek Agia Anna homokos strandját ajánljuk Agiosz Prokopiosz városka közelében. Itt akár sátorban is eltölthetünk egy-egy éjszakát, nem fognak ránk szólni.

Közlekedés

Naxoszra sajnos nem közlekedik charterjárat Magyarországról, ezért mindenképpen athéni átszállással kell számolnunk. A repülőút nagyjából 30 percig tart, de ne lepődjünk meg, ha gépünk előbb egy másik szigeten száll le, csak utána folytatja útját Naxoszra.

Jó megoldás lehet, ha Santorini, vagy Kréta érintésével utazunk Naxoszra, innen is rendszeres repülőjárat közlekedik, ráadásul a két említett szigetet könnyű szerrel elérhetjük Budapestről is.

Santoriniről komppal is megközelíthetjük Naxoszt, de nem ár tudni, hogy Santorinin a kikötő messze esik a repülőtértől, 10 eurós taxiköltségre számítsunk!