Azokn�l a csal�dokn�l ahol ezt megtehett�k, f�leg falun, diszn�t h�zlaltak, amit december 20-�n, Szent Ign�c napj�n vagy Kar�csony el�napj�n kelett lev�gniuk a csal�d f�rfiembereinek. A diszn� h�s�t a magyar emberekhez hasonlatosan dolgozt�k fel, a kolb�szokat felaggatt�k, kisz�r�tott�k m�g a zs�rt t�rolt�k �s f�z�shez haszn�lt�k. Kar�csony el�napj�n k�sz�tett�k el a h�ziasszonyok a hagyom�nyos �dess�get a baklav�t, amihez leheletv�kony r�teslapot ny�jtottak �s szez�molajat haszn�ltak. Kar�csony el�est�je az igazi nagy �nneps�g el�szele is volt, ekkor  gy�jtott�k meg a falu f�ter�n a "nagy t�zet", mely t�z azt a f�nyt szimboliz�lta amit az Istenember sz�let�se hozott a f�ldre. Ekkor kicsik, nagyok addig maradtak fennt �s l�bon am�g b�rt�k �s am�g a hideg engedte, a t�z k�r�l folyt a terefere. Ezt a szok�st ma is tartj�k �szak G�r�gorsz�g faluiban. �jf�lkor a fiatalok, gyerekek felkerekedtek �s elindultak a faluban betlehemezni. Ez a szok�s ma is d�vik, v�roson is, igaz hogy m�r j� p�r nappal kar�csony el�tt kezdik. A szeg�nyebb falukban r�gen �ri�si jelent�s�get tulajdon�tottak ennek a szok�snak �s annyira v�rt�k azt a gyerekek, hogy j�val kar�csony el�tt k�sz�ltek r�. Nem is lehetett volna m�sk�nt olyan helyeken ahol akkora szeg�nys�g volt hogy a gyerekeknek nem voltak cip�ik sem. Ekkor a betlehemez�s maga nem csak egyfajta sz�rakoz�s, megtisztul�s, szok�s, hagyom�ny volt hanem egy �ri�si kih�v�s is, melynek teljes�t�s�hez �ssze kelett szedni kicsiknek nagyoknak a b�tors�gukat, lelem�nyess�g�ket. A sz�l�k, nagysz�l�k diszn�b�rb�l k�sz�tettek sarukat a cip� n�lk�li gyerekeknek kimondottan a betlehemez�s �jszak�j�ra, a reg�l�k maguk pedig sokszor nagyon rossz id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt teljes�tett�k a hagyom�nyos el��r�sokat, kuty�kt�l botokkal v�dv�n magukat.
�rdekess�gk�nt kell megeml�teni hogy a betlehemes �nek a h�z legid�sebb asszony�hoz volt �ltal�ban c�mezve �s eml�keztetett a Her�des �ltal elrendelt csecsem�m�sz�rl�sra. A h�z asszonyai aj�nd�kokat adtak a kis reg�l�knek, a mai p�nzaj�nd�k helyett a szeg�nys�gb�l kifoly�lag azt adtak ami otthon fellelhet� volt: f�tt cukros kukoric�t, kis s�tem�nyeket, di�belet, geszteny�t �s cukork�kat. Ezt az aj�nd�koz�st sosem tartott�k, tekintett�k seg�ts�gnek, ezeket az aj�nd�kokat a h�la jel��l kapt�k a gyerekek, fiatalok az�rt hogy elvitt�k a szent j�kiv�ns�gokat az emberek otthonaiba.
Hajnalban, a reg�l�s befejez�se ut�n minden gyerek kivett egy parazsat a f�teri nagy t�zb�l �s azt hazavitte a sz�leinek. Ez a par�zs jelk�pezte a lelki f�nyess�get amit az �rtatlan gyermekek adnak a feln�tteknek.
Nagy jelent�s�get tulajdon�tottak a "podarik�"-nak. Ez tulajdonk�ppen egy hiedelem aminek �rtelm�ben aki els�nek l�p be Kar�csony el�est�j�nek �jjel�n a k�nt�l� gyerekek k�z�l a h�zba az hoz szerencs�t vagy szerencs�tlens�get a h�z lak�ira, ez�rt nagy �r�m volt ha valamelyik j� h�r�, rendes gyermek kopogtatott be els�nek. Ekkor a h�z asszonya a gyerekeket a kandall�hoz vezette, ahol a gyerekek "sz�rnyasok!", "kecsk�k!", "juhok!", "selymek!" ki�lt�sokkal bedob�lt�k az el�k�sz�tett fadarabokat a t�zbe. M�g elhangzottak olyan k�v�ns�gok is hogy j�l tojjanak a ty�kok �s szaporodjanak az �llatok. Ezen k�v�ns�gsor, mely kifejezi az egyszer� ember retteg�s�t att�l hogy az �llatteny�szt�s, melyt�l az � �s csal�dja meg�lhet�se f�gg,  nem megy j�l az elk�vetkezend� �vben azzal az utols� k�v�ns�ggal fejez�d�tt be hogy "...selymet adjon kom�masszony�knak a J�isten �s a kicsi J�zus!". Kar�csony el�est�j�n j�s�lni is szoktak a k�vetkez� �v gabonaterm�s�t illet�en, este a h�z legid�sebb asszonya betett 5 fadarabot a kandall�ba, melynek mindegyike egy egy gabonafajt�t jelk�pezett. Ha reggelre a fadarabok hamuv� �gtek azt jelentette hogy j� term�s v�rhat� az �j �vben. Ha csak p�r fadarab �gett le az 5 k�z�l, akkor �gy hitt�k hogy azok a gabonafajt�k termelnek majd j�l amelyiket jelk�pez� fadarabok j�l el�gtek. Ezek a szok�sok a termel�k f�lelmeit fejezt�k ki, az elk�vetkezend� �vbeni term�s miatt.
Egy m�sik szok�s szerint Kar�csony el�est�j�n minden csal�d 3 darab parazsat vett ki a kandall�b�l melyek jelk�pezt�k a csal�d Isten �ltal val� v�delmez�s�t, a csal�d j�l�t�t �s a sikeres �llatteny�szt�st.
A h�z legid�sebb f�rfi�ja ugyanakkor egy gr�n�talma fadarabot vagy egy zsid�t�vis darabot dobott a t�zbe, ezt minden este eg�szen a Kar�csonyi �nnepek bev�gezt�ig, vagyis V�zkeresztig. Azt a fadarabot ami m�gsem �gett el felakasztott�k a cs�rben egy szegre hogy szerencs�t �s j� term�st hozzon, az �gett fadarabokat, hamut pedig a sz�l�sbe vitt�k �s elsz�rt�k, eldugt�k.
R�gen Kar�csony el�est�j�n v�gt�k meg a Krisztuskenyeret is, amit ma L�szl�keny�rk�nt �s finom�tott v�ltozat�ban Szilveszter �jszak�j�n v�gnak meg. Ezt a kenyeret a h�z legid�sebb asszonya k�sz�tette sz�d�val (innen a szok�s hogy manaps�g ink�bb s�t�poros kevertt�szt�b�l k�sz�tik)  Kar�csony el�napj�n, �s a belegy�rt egy p�nz�rm�t. Kar�csony el�est�j�n, a vacsora ut�n megv�gt�k, az els� darabot az Istennek aj�nlott�k, a m�sodikat a "h�znak", a harmadikat az �llatoknak, m�g egyet a term�snek, majd a marad�kot felosztott�k a jelenlev�k k�z�tt. A szerencs�s darab az volt amelyikbe az �rme ker�lt. Ennek a szok�snak az �k�ri G�r�gorsz�gban tal�lhat�k a gy�kerei. A nagymama az �rm�t egy kancs�ra k�t�tte �s ott maradt V�zkeresztig. V�zkeresztkor a legkisebbek ebb�l a kancs�b�l mer�tettek �s ittak vizet,  h�v�n hogy ez szerencs�t hoz a h�zra. Az �rm�t eltett�k �s a k�vetkez� �vben �jra felhaszn�lt�k a Krisztuskeny�r k�sz�t�sekor.
Kar�csony reggel�n a b�jtt�l megtisztulva mentek a mis�re, majd k�vetkezett a nagyon gazdag �nnepi eb�d ahol f�fog�s mindig a diszn�h�s volt. Eb�d ut�n t�nc �s egy�b sz�rakoz�sok v�ltogatt�k egym�st, mindenki �nnepelt. Aznap nem szedt�k le az asztalt mert �gy tartott�k hogy J�zus is asztalhoz �l, �gy csak m�snap reggel szedtek mindent �ssze. Jellegzetes �s �rdekes hogy r�gen G�r�gorsz�g legt�bb vid�k�n nem d�sz�tettek kar�csonyf�t. Ez a szok�s val�sz�n�leg a r�maiakt�l maradt a vil�gra ahol kar�csonykor fa�gakkal �s lampionokkal d�sz�tett�k a h�zakat, ablakokat.

A kar�csonyfa d�sz�t�s ma m�r G�r�gorsz�gban is mindenhol "divat" lett, �s az ujj�sz�let�st, term�kenys�get szimboliz�lja de ami a legf�bb var�zslatos hangulatot teremt a lak�sban, �s j� �rz�st lop kicsik nagyok sz�v�be, feloldja a mindennapok sz�rkes�g�t �s �nnepi d�szbe �lt�zteti a lak�st.

Agni