A kn�sszoszi palota romjai Soha nem tudtuk val�j�ban, igaz�n megmagyar�zni ezen vir�gz� �l� kult�r�k pusztul�s�t. Tal�n most megfejtett�k a rejt�lyt: �gy v�lj�k, hogy a term�szeti katasztr�f�k, k�l�n�sen a f�ldreng�sek jelent�s szerepet j�tszhattak a hirtelen hanyatl�sban." - fogalmazott Amos Nur, a Stanford Egyetemen geofizika professzora. Amos Nur a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�t tanulm�nyozta a bronzkor v�g�n, amikor olyan nevezetes v�rosok, mint Tr�ja, M�k�n� �s Kn�sszosz Kr. e. 1200 k�r�l sz� szerint elt�ntek a f�ld sz�n�r�l. Nur szerint Kr. e. 1225 �s 1175 k�z�tt "f�ldreng�svihar" lehetett felel�s megannyi civiliz�ci� elt�n�s��rt. De akadtak olyan kutat�k is, akik eg�szen od�ig menetek, hogy nemcsak a F�ldk�zi-tengeri kult�r�kat, hanem m�s, �zsiai �s amerikai - mint az Indus-v�lgyi harappai (Kr. e. 1900) vagy az �birodalmi maja (9. sz.) - civiliz�ci�t t�r�lt le a t�rk�pr�l a f�ldreng�s. A harappai kult�ra Harappai szobor A harappai kult�ra, miut�n j� k�tezer �vig vir�gzott az Indus-v�lgy�ben, Kr. e. 1900 k�r�l hirtelen t�nt el. Rejt�lyes elt�n�s�t a tud�sok m�r sokf�lek�ppen - pl. a megv�ltozott kereskedelemi felt�telekkel, vagy az �rja h�d�t�k �szaki bet�r�s�vel - magyar�zt�k. Nur �s munkat�rsa, Prasad azonban miut�n a r�gi� szeizmikus t�rt�net�t vizsg�lt�k meg, arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy rendszeres id�k�z�kben puszt�t� f�ldreng�sek �rt�k a parti t�rs�get az India �s Pakiszt�n k�zti hat�r k�zel�ben. Elm�let�k szerint a reng�sek olyan hatalmasak lehettek, hogy �talak�tott�k a t�rs�g f�ldrajz�t, elt�r�tett�k a foly�kat, ezzel �rvizeket, asz�lyokat okoztak, v�rosaik egy r�sz�t v�g�l iszap temette be, amely az els�sorban mez�gazdas�gb�l �l� t�rs�gekben val�ban katasztr�f�khoz vezetett. Maja birodalom Maja templom A Stanford geofizikusa, Robert Kovach ugyanezt az elm�letet alkalmazza a k�z�p-amerikai maja civiliz�ci�ra, melynek els� korszaka az �n. �birodalom tragikusan hirtelen �rt v�get a kilencedik sz�zadban. Kovach felt�telez�se szerint az els� maja civiliz�ci� kultur�lis k�zpontjaival egyetlen, a Chixoy-Polochic �s Motagua t�r�svonalain kialakul� f�ldreng�s v�gezhetett. Nur ugyanakkor elismerte, hogy a f�ldreng�s-hipot�zisnek megvannak a maga h�tul�t�i. Az elm�lettel szemben megfogalmazott k�ts�gek r�szben abb�l erednek, hogy neh�z meg�llap�tani, mely t�r�svonalak felel�sek a m�lt f�ldreng�sei�rt. Nem egy�rtelm� tov�bb�, hogy egy r�vid lefoly�s� katasztr�fa megsemmis�thet-e egy vir�gz� civiliz�ci�t. Nur v�laszk�nt elmondta, hogy "a f�ldreng�sek igaz�b�l a monument�lis strukt�r�kat puszt�tj�k el, nem a mez�n dolgoz� parasztokat. A merev, hierarchikus civiliz�ci�k uralkod�i v�dtelen�l tal�lj�k magukat egy nagyobb f�ldreng�st k�vet� k�osz k�zepette. Amikor egy nagy f�ldreng�s �s egy bels� t�rsadalmi-hatalmi v�ls�g 'tal�lkozik', akkor nem elk�pzelhetetlen, hogy a reng�s az utols� csepp; a szakad�k sz�l�n egyens�lyoz� civiliz�ci� sz�m�ra a v�gs� l�k�s a pusztul�sba."

Forr�s: Origo