Rodosz �s Kr�ta k�z�tt f�l�ton

H�feh�r falak, m�lyk�k �gbolt, ol�va- �s f�gef�k �s ehhez az �gei-tenger m�ssal �ssze nem hasonl�that� ragyog� k�k vize. Mindezt k�n�lja a l�togat�nak a Dodekan�szosz-szigetcsoporthoz tartoz� Karpathosz szigete.

Karpathosz szigete a Rodosz �s Kos ut�n a harmadik legnagyobb sziget a Dodekan�szosz szigetei k�z�tt �s f�l�ton fekszik Rodosz �s Kr�ta k�z�tt. A keskeny f�lddarabon magas zord hegyek �s kit�n� homokos strandok v�ltakoznak. Sokak szerint itt tal�lhat�k az �gei-tenger legjobb strandjai. Szigeten j�rva k�l�n �lm�nyt jelentenek a par�nyi, �rintetlen �s �pp ez�rt elb�v�l� falvak, amelyeket csod�val hat�ros m�don m�g nem tett t�nkre a t�megturizmus �s ahol m�g megfigyelhet� a helyiek eredeti, tradicion�lis �letm�dja.

T�vol Ath�nt�l

A sziget G�r�gorsz�g t�bbi r�sz�hez hasonl�an gazdag t�rt�nelmi m�lttal b�szk�lkedhet, amely egy�bk�nt szinte minden elem�ben a nagyobb szomsz�d, Rodosz hist�ri�j�ra eml�keztet. Rodoszhoz hasonl�an m�r a m�noszi id�k �ta lakott ter�let, de a szigetcsoporton bel�li k�t nagyobb testv�r, Rodosz �s Kos m�g�l igaz�n sosem tudott kib�jni. Az �korban az Ath�nt�l val� t�vcols�ga miatt viszonylagos auton�mi�t �lvezett a sziget, k�s�bb az �vsz�zadok sor�n t�bb nagy hadsereg is megh�d�totta, de igazi t�rt�nelmi jelent�s�get m�gsem ekkor, hanem a kereszt�nys�g �tv�tel�vel v�vott ki mag�nak, ugyanis Karpathosz volt az els� hely eg�sz G�r�gorsz�gban, ahol az �j vall�s - Szent P�lnak k�sz�nhet�en - gy�keret vert.

A Biz�nci birodalom fennhat�s�ga alatt a szigetek �s vel�k Karpathosz is fejl�d�snek indultak, ami az i.sz. 7 sz�zad k�rny�k�n, a sorra �rkez� idegen h�d�t�k miatt lelassult. N�h�ny �vsz�zaddal k�s�bb pedig Karpathosz sem ker�lhette el a keresztesek �radat�t, s hasonl�an Rodoszhoz, a 11. sz�zadban alap�tott Szent J�nos Ispot�lyos lovagrend sz�llta meg a szigetet, akik val�s�ggal er�d�tm�nny� v�ltoztatt�k a nyugati kereszt�nys�g legkeletibb ter�let�t.

A lovagok �vsz�zadokig v�dt�k a szigeteket a betolakod�k ellen, Nagy Szulejm�n hadait azonban m�g a legvit�zebb lovagsereg sem volt k�pes feltart�ztatni, s hossz� ostrom ut�n 1522-ben elvesztett�k a szigetet. Az oszm�n birodalom n�gy �vsz�zadon kereszt�l, eg�szen 1912.-ig tartotta uralma alatt a szigeteket, amikor a L�bi��rt foly� k�zdelemben az olaszok megkaparintott�k. Mussolini mediterr�n birodalomr�l sz�tt �br�ndjai r�szek�nt az olasz lett a hivatalos nyelv, betiltott�k az ortodox kereszt�nys�get �s hatalmas fasiszta st�lus� �p�leteket emeltek itt.
 

Az�rt n�mi haszna is volt az olaszok jelenl�t�nek, hiszen t�bb r�g�szeti lel�hely �sat�s�t is elv�gezt�k. Miut�n Mussolini csapatai 1943-ban feladt�k a szigetet, Karpathosz a brit �s a n�met seregek harcter�v� v�lt, s a heves �sszecsap�sok a helyi lakoss�got is s�lyosan �rintett�k. Karpathosz, a Dodekan�szosz szigetek t�bbi tagj�val egy�tt 1947-ben egyes�lt G�r�gorsz�ggal.

Karpathosz �let�t ma k�t dolog hat�rozza meg: a folyamatosan b�v�l�, de a nagy �s n�pszer� nyaral�szigetekkel �ssze sem hasonl�that� l�pt�k� turizmus �s T�r�korsz�g k�zels�ge. Ez�rt a sziget minden olyan ath�ni l�p�st lelkesen �dv�z�l, amellyel a k�t n�p k�z�tti gazdas�gi �s kultur�lis egy�ttm�k�d�s el�mozd�that�. Kit�n� p�lda erre az 1999-es nagy f�ldreng�s, amikor a gyors seg�ts�gny�jt�snak k�sz�nhet�en kor�bban elk�pzelhetetlen �tem� enyh�l�s k�vetkezett be a k�t orsz�g viszony�ban.

A turizmus f�ken tart�sa �rdek�ben Karpathoszon, hasonl�an a t�bbi kisebb szigetekhez egy 2001-ben hozott t�rv�ny �rtelm�ben szigor�an korl�tozt�k az �p�tkez�seket, de a nagyobb szigetekre is �rv�nyes hasonl� szab�lyoz�sra m�g v�rni kell.

A legjobb strandok

Karpathosz k�l�n�sen h�res, apr�, eldugott strandjair�l. A legt�bb homokpadot aut�val �s kismotorral is k�nnyed�n el�rhetj�k, �gy nem kell sokat gyalogolnunk a f�rd�z�s�rt. Mind k�z�l kiemelkedik Agiosz Nicholaosz, amely az ut�bbi �vekben sorra nyerte a legjobb helyi strandnak j�r� szavaz�sokat. Az el�kel� besorol�st els�sorban a nagy, feh�r homokos f�venynek �s a kellemes, sz�rf�z�sre is alkalmas m�ret� hull�moknak k�sz�nheti. Az�rt itt is figyelni kell a tenger�ramlatokra �s nagy hull�mz�s idej�n nem tan�csos t�ls�gosan messze mer�szkedni a partt�l. A strandon t�bb taverna v�rja a vend�geket �s �desvizes zuhanyz�k is vannak.

Kicsit neh�z megk�zel�teni, de felt�tlen�l �rdemes ell�togatni Apella strandj�ra, amit ak�r kishaj�val, ak�r aut�val is megtehet�nk, de ha ut�bbit v�lasztjuk, �rdemes dzsipet b�reln�nk. A par�nyi strand igaz�n gy�ny�r� �s tiszta is, ami szint�n nem mell�kes szempont. Apell�n mind�ssze egyetlen taverna szolg�lja a felfriss�l�st, ami, jelzi, mennyire kev�ss� zs�folt ez a partszakasz.

K�zleked�s

A szigetre Magyarorsz�gr�l nem tudunk k�zvetlen rep�l�j�rattal eljutni, viszont ath�ni �tsz�ll�ssal m�r k�nnyebbe a dolgunk. A g�r�g f�v�rosb�l naponta k�zlekednek j�ratok a szigetre. Karpathosz Rodoszon kereszt�l is megk�zel�thet� a magyar turist�k sz�m�ra a Budapestr�l indul� charterj�ratokkal. Rodoszr�l naponta 2-3 rep�l�j�rat indul Karpathosz sziget�re.

Haj�val is eljuthatunk ide: Pireuszb�l heti 2-3 alkalommal k�zlekedik k�zvetlen j�rat, de Kr�t�r�l �s Rodoszr�l is t�bb megold�s k�z�l v�logathatunk.

A sziget ter�let�n legc�lszer�bb a helyi buszj�ratokkal, vagy taxival k�zlekedn�nk. A sziget f�v�ros�b�l, Pigadi�b�l minden fontosabb telep�l�sre naponta indulnak buszok, a menetrendr�l f� buszp�lyaudvaron �rdemes t�j�koz�dni. A sziget k�rbeutaz�s�ra taxit is b�relhet�nk, de indul�s el�tt mindig pontosan besz�lj�k meg az �rat a sof�rrel!

Sz�ll�sok

A nagyobb magyarorsz�gi utaz�si irod�k egyel�re nem vett�k fel k�n�latukba a karpathoszi utaz�sokat, sz�ll�slehet�s�geket, ez�rt az interneten kerest�nk n�h�ny sz�llod�t. A booking.com-on p�ld�ul 90 eur��rt tal�ltunk augusztusi id�pontra egy h�romcsillagos, k�zvetlen�l a tengerparton l�v� sz�llod�t, de ha kicsit lejjebb adjuk ig�nyeinket, m�r 45-50 eur��rt is tal�lhatunk szob�t Karpathoszon.

A bor isten�nek v�delm�ben

Szint�n kev�ss� ismert a hazai turist�k k�r�ben a Kikl�dok-szigetekhez tartoz� Naxosz. Az ide �rkez�ket v�ltozatos vid�k v�rja, a szikl�s tagolt partszakaszokat l�gy homok� csendes strandok v�ltj�k, a sziget telep�l�sein pedig a k�peslapokr�l ismert feh�r homlokzat� h�zacsk�k �s �gsz�nk�k kupol�j� templomok l�that�k.

B�r a szigetcsoport legismertebb tagja Santorini �s az ut�bbi id�ben egyre n�pszer�bb� v�l� Mykonosz, a legnagyobb f�lddarab m�gis a kett� k�z�tt elhelyezked� Naxosz szigete. Nev�nek eredet�r�l t�bb legenda is �l: az egyik szerint nev�t Endimion fi�r�l, Naxoszr�l kapta, aki a Carea-i telepesek vez�re volt, egy m�sik elk�pzel�s szerint a naxae sz�b�l ered, ami az isteneknek bemutatott �ldozatot jelenti. A velencei id�kben ugyanakkor Naxia, vagy Axia volt a sziget neve.
 

A mitol�gia szerint T�zeusz itt k�zd�tt meg a Monotaurusszal �s itt vesz�tette el Ariadn�t is, aki szint�n itt tal�lkozott Dion�szosszal, a bor isten�vel, Naxosz v�d�szentj�r�l.

�njel�lt herceg

A szigetnek �vezredekre visszany�l� t�rt�nelme van, m�r i.e. 5 ezer k�r�l is �ltek itt emberek. Az els� jelent�s civiliz�ci� az i.e. 1600 �s 1200 k�z�tt megjelen� m�k�nei civiliz�ci� volt, amelynek eml�kei m�g ma is felfedezhet�k a szigeten.

Az i.e. 7. sz�zadra a sziget olyan fejletts�gi szintre jutott el, hogy tengeri kereskedelemmel is elkezdett foglalkozni, s�t kol�ni�kat is l�tes�tett m�s szigeteken. �gy p�ld�ul D�loszon is, ahol a r�szben ma is l�that� szobrok �s templomok m�rv�ny alapanyag�t Naxoszr�l sz�ll�tott�k. I.e. 523-ban L�gdamisz tirannus vette �t a hatalmat a szigeten, s 33 �vnyi uralma ut�n Naxoszt. �ket i.e 338-ban - viszonylag kor�n - a r�maiak k�vett�k, akik eg�szen i.sz. 326-ig maradtak a szigeten, hogy azt�n �tadj�k hely�ket a Biz�nci Birodalomnak.

1204-ben azt�n k�l�n�s esem�ny t�rt�nt a szigeten, ugyanis egy bizonyos Marco Sanudo szerezte meg, aki saj�t mag�t els� hercegnek kinevezve megalap�totta a Naxoszi Hercegs�get. A herceg er�s, h�ttorny� v�rat �p�ttetett a szigeten, sajnos k�z�l�k ma m�r csak k�t torny l�that�. A v�r az egyik legjobb �llapotban megmaradt k�z�pkori �p�letegy�ttes G�r�gorsz�gban.

A herceg �s kem�nykez� ut�dai eg�szen a t�r�k�k �rkez�s�ig, 1566-ig megtartott�k uralmukat, de mint oly sok m�s g�r�g sziget, Naxosz sem tudott ellen�llni Nagy Szulejm�n f�lelmetes hadainak. A t�r�k uralom egy r�vid, n�gy�ves id�szakra szakadt csak meg, amikor 1770-ben meglep� m�don az Orosz Birodalom foglalta el Naxoszt. A mozgalmas t�rt�nelmi fordulatoknak 1821-ben lett v�ge, amikor, nem kis r�szben a helyi lakoss�g fegyveres fell�p�s�nek k�sz�nhet�en Naxosz elnyerte f�ggetlens�g�t, majd 1828-ban hivatalosan is csatlakozott G�r�gorsz�ghoz.

A k�s�bbi k�zdelmes �vtizedekben Naxos sz�mtalan neves szem�lyis�get adott G�r�gorsz�gnak ak�r a politikai, a tudom�ny, a sport, vagy az irodalom ter�let�n. Az � eml�k�ket id�zik a sziget f�v�ros�ban, Chora Naxoszban �s a kisebb falvakban is l�that� szobrok �s eml�kt�bl�k.

L�tnival�k, strandok

Chora Naxosz v�ros�t ak�r gyalog is k�nny� szerrel bej�rhatjuk, a v�ros egyik v�g�b�l mintegy 30 perc alatt juthatunk el a m�sikba. A v�ros par�nyi m�rete ellen�re kifejezetten sok l�tnival�t tal�lhat mag�nak az �rdekl�d� turista. R�gt�n az els�, a sziget jelk�p�nek is sz�m�t� Portara, amit neveznek Apoll� templom�nak, vagy Aridan� templom�nak is. Az �vezredek �ta �ll� egykori d�szes �p�tm�nyb�l ma m�r csak egy kis r�szlet l�that�, de �gy is �rz�kelhet� az �kori G�r�gorsz�g hajdani dics�s�ge �s pomp�ja.

A sziget f�v�ros�ban j�rva kihagyhatatlan l�tv�nyoss�got jelent a m�r eml�tett velencei korabeli v�r, amelynek egy r�sze a mai napig lakott. A v�rban tal�lhat� a v�rosi m�zeum, amely gazdag �kori leletanyaggal rendelkezik. �rdemes egy s�t�t tenni az �v�ros sz�k utc�csk�in is, ahol apr� tavern�k, �ttermek �s egy hangulatos piac is v�rja a l�togat�kat. Szinte mindegyik aj�nd�kboltban kaphat� a sziget egyik jellegzetess�ge, a vil�gon egyed�l itt el�fordul� Naxosz Szeme nev� k�k�pz�dm�ny, amelynek �rdekes form�j�t a tenger hull�mai, a napsugarak �s a helyi kl�ma egy�ttese alak�totta ki.

A sziget strandjai k�z�l az egyik legn�pszer�bb az Agiosz Georgiosz, amely �pp a f�v�rosban tal�lhat�, k�zel a v�rosk�zponthoz. Sz�mtalan b�r �s sz�lloda sorakozik a strandon k�zvetlen�l a tenger mellett.

A csendes �s nyugodt partszakaszok kedvel�inek Agia Anna homokos strandj�t aj�nljuk Agiosz Prokopiosz v�roska k�zel�ben. Itt ak�r s�torban is elt�lthet�nk egy-egy �jszak�t, nem fognak r�nk sz�lni.

K�zleked�s

Naxoszra sajnos nem k�zlekedik charterj�rat Magyarorsz�gr�l, ez�rt mindenk�ppen ath�ni �tsz�ll�ssal kell sz�molnunk. A rep�l��t nagyj�b�l 30 percig tart, de ne lep�dj�nk meg, ha g�p�nk el�bb egy m�sik szigeten sz�ll le, csak ut�na folytatja �tj�t Naxoszra.

J� megold�s lehet, ha Santorini, vagy Kr�ta �rint�s�vel utazunk Naxoszra, innen is rendszeres rep�l�j�rat k�zlekedik, r�ad�sul a k�t eml�tett szigetet k�nny� szerrel el�rhetj�k Budapestr�l is.

Santorinir�l komppal is megk�zel�thetj�k Naxoszt, de nem �r tudni, hogy Santorinin a kik�t� messze esik a rep�l�t�rt�l, 10 eur�s taxik�lts�gre sz�m�tsunk!