Az nem volt k�ts�ges, hogy aut�val utazunk, a sz�ll�st, azaz az ell�t�s n�lk�li apartmant azonban a Dias-Zeus utaz�si irod�n kereszt�l foglaltuk le. Biztos�t�st k�t�tt�nk, beszerezt�k azt a bizonyos E111-es igazol�st, az aut�hoz k�telezõ felelõss�gbiztos�t�st igazol� z�ld k�rty�t, valamint vontat�k�telet, �s tûzolt� k�sz�l�ket is tett�nk a csomagtart�ba. A v�rhat�an kb. 1700 km-es �tra val� tekintettel, �gy tervezt�k, hogy �tk�zben valahol (m�r g�r�g ter�leten) elt�lt�nk egy �jszak�t.

J�nius 13-�n este 9 k�r�l, esõben indultunk, �s 11 k�r�l l�pt�k �t Tomp�n�l a 179. kilom�tern�l a magyar-szerb hat�rt. A hat�ron p�nzt v�ltottunk, 1 euro�rt 71 din�rt kaptunk. Mivel �gy tervezt�k, hogy nem megy�nk v�gig aut�p�ly�n, hanem csak kb. 170 kilom�tert, mind�ssze 10 euro�rt vett�nk din�rt. A tankol�st Szerbi�ban �s Bulg�ri�ban bankk�rty�val oldottuk meg, ez�rt erre a c�lra nem kellett helyi valuta.

Az elsõ szerbiai v�rosban, Szabadk�n megkerest�k az �MV-kutat (melyekkel Bulg�ri�t is bõs�gesen ell�tt�k), megtankoltunk, �s ir�ny az �jszaka. A 95-�s benzin Szerbi�ban 55,5 �s 58,2 din�r k�z�tti, ami 210 forint alatt van.

Miut�n sikeresen lek�zd�ttem egy kekeckedõ szerb rendõrt (az�rt akart megb�ntetni 1500 din�rra, mintegy 5300 forintra, mert az egyik faluba v�letlen�l t�vols�gi f�nysz�r�val mentem be), a t�rk�pen aut��tnak jel�lt E75-�n mentem tov�bb, a Srboban/Feketics-i lej�ratig. Itt eredetileg is le akartam menni, de ha nem �gy lett volna, akkor sem mehettem volna tov�bb, mert �t�p�t�s miatt le volt z�rva az aut��t �jvid�k fel� vezetõ r�sze. Innen Becsej, Zrenjanin �s Pancsevo k�vetkezett, �thaladtam a smederevoi Duna-hidon, �s enn�l a v�rosn�l csatlakoztam a Belgr�d-Nis aut�p�ly�ra. Az aut�p�lya kapuj�n�l megkaptam a kis jegyet, aminek alapj�n a p�lya elhagy�sa elõtt meg�llap�tj�k, hogy mennyit is kell fizetnem. (Az elõzetes itthoni inform�ci�k alapj�n tudtam, hogy ez az �sszeg 600 din�r lesz, ami kb. 11,7 Ft./km-nek felel meg. Aut�p�lya-d�j fizet�se c�lj�b�l mindenk�ppen din�rt kell v�ltani, mert euroval t�rt�nõ fizet�s eset�n 20% �tv�lt�si illet�ket sz�m�tanak fel.) Kb. 50 kilom�ter megt�tele ut�n az un. lapovoi �MV-k�tn�l megtankoltam. J� 100 kilom�tert m�g a p�ly�n ment�nk, majd �jabb 120 km –t k�vetõen a szerb-bolg�r hat�rra �rt�nk. Ekkor a 753. kilom�tern�l voltunk, az �ra reggel f�l 9-et mutatott. Meglepõen hamar megt�rt�nt mindk�t hat�r�tl�p�s, a bolg�rok a kocsim forgalmij�ra, a z�ld k�rty�ra �s az �n jogsimra voltak k�v�ncsiak, a sz�ps�ghiba csak a bolg�r oldalon musz�jb�l fizetett �sszesen 7 euro volt. A Sz�fi�ig tart� kb. 60 kilom�teres utat k�vetõen a k�rgyûrûnek cs�folt k�tyurengetegen araszolgatva, k�vetve a t�bl�kat, el�rtem a lekanyarod�s hely�re, de itt kider�lt, hogy az utat �p�t�s miatt lez�rt�k. Emiatt a terelõutat jelzõ t�bl�kat k�vetve csak �ri�si ker�lõvel tudtam a g�r�g hat�r fel� vezetõ utat el�rni. K�zben az egyik sz�fiai �MV-k�tn�l megtankoltam (a benzin �ra itt 1,46 euro, 190 Ft. alatt van), �s teleraktam a 10 literes tartal�k kann�mat is.

992 kilom�tern�l, helyi idõ szerint h�romnegyed 2 k�r�l �rt�nk a bolg�r-g�r�g hat�rra, Kulataba. A hat�r�tl�p�s itt is gyorsan lezajlott, majd ir�ny a sz�ll�s, a Thessalonikit�l mintegy 40 kilom�terre d�lre levõ Methoni. Thessaloniki ut�n ler�ttunk egy 1,4 euros aut�p�lya-d�jat, majd az 1155. kilom�tern�l d�lut�n 4 �ra k�r�l meg is �rkezt�nk Methoniba, az Agiannis Motelbe, ahol m�r elõzetesen lek�t�ttek r�sz�nkre egy szob�t 25 euro�rt. A motelt el�g bonyolult volt megtal�lni, de sz�mos �t�p�t�st �s �telterel�st lek�zdve v�g�lis siker�lt.

M�snap reggel 8-kor indultunk tov�bb, sz�p, napos idõben. Egy darabig a tengerparton kanyargott az �t, majd egy idõre elhagyta azt. Sz�momra teljesen rendszertelen�l, olyan helyen is, ahol nyoma sem volt aut�p�ly�nak, idõnk�nt fizetõ kapuk bukkantak fel, ahol esetenk�nt t�bbnyire 1,4 euro volt a fizet�si k�telezetts�g. Igaz, hogy n�h�ny helyen, ahol �ppen �t�p�t�s folyt, a kapuk (vagy azok helye) elõtt �ltal�ban egy „FREE PASS” t�bla jelezte, hogy itt nem kell fizetni. Az aut�p�ly�n a thivai lej�ratig ment�nk, ahonnan a r�videbb �ton l�tsz�lag gyorsabban c�lhoz �rhet�nk, �s a megteendõ utat is ler�vid�thetj�k (legal�bbis ezt hitt�k). Ez az E962-es sz�m� �t val�ban r�videbb volt, �s egy dimbes-dombos vid�ken �t vezetett. A baj az volt, hogy �gy tûnt, mintha az orsz�g �sszes kamionja, d�mperje, stb. itt adott volna randev�t egym�snak. L�p�sben lehetett haladni, a bel�thatatlan kanyarok miatt elõz�srõl sz� sem lehetett, �s r�ad�sul az eml�tett aut�k a legnagyobb j�indulattal sem sorolhat�k a k�rnyezetv�delmi szempontokat figyelembe vevõ j�rmûvek k�z�. (Toloban az idegenvezetõ elmondta, hogy az �d�lõket sz�ll�t� buszok is ezen az �ton k�zlekednek, hogy kiker�lj�k az Ath�n k�r�li forgalmi dug�kat.) Nagynehezen kereszt�lvergõdt�nk ezen a szakaszon is, �s kb. 60 kilom�terrel Korinthos elõtt visszat�rt�nk az aut�p�ly�ra. J�form�n �szre sem vett�k, mikor haladtunk �t a Korinthoszi csatorna felett, majd k�vetkezett az utols� kapu, ahol 1,5 euro volt a tarifa (ezen a szakaszon 25 Ft. felett volt az 1 kilom�terre esõ aut�p�lya-d�j). A fizet�s ut�n p�r kilom�terrel let�rt�nk a p�ly�r�l, majd Nafplio �rint�s�vel d�lut�n f�l 4 k�r�l, 1713 kilom�tern�l meg is �rkezt�nk Toloba, a Babis apartmanh�zhoz.

A telep�tett idegenvezetõ nem volt ugyan ott, de hagyott egy levelet, amiben �dv�z�lt minket, le�rta, hol tal�ljuk a szob�nkat �s kellemes �d�l�st k�v�nt. Nagyon j�lesett ez a gesztus. Azt hitt�k, hogy busszal �rkezõk m�r a d�lelõtti �r�kban meg�rkeztek, de mint k�sõbb kider�lt, k�l�nf�le k�s�sek �s �tsz�ll�sok miatt csak �jf�l elõtt �rtek oda.

P�r sz� Tolor�l. Ez az �d�lõfalu az Argoliszi �b�l partj�n, Nafplio v�ros�t�l 12 km-re van, d�li ir�nyban. Tulajdonk�ppen egy hegyoldalon �s a mellette 100-150 m�ternyi tengerparton ter�l el. Tolo k�zleked�se k�l�n�sen �rdekes, mi t�bb, vesz�lyes. Egyetlen hosszanti utc�ja van, aminek fel�let�t az aut�sokon k�v�l a gyalogosok is haszn�lj�k, ugyanis j�rda egyszerûen nem l�tezik. Ezt az utc�t hivatalosan egyir�ny�s�tott�k, az ellenkezõ ir�ny� forgalom a szomsz�dos domboldalon, 10-15%-os emelkedõn halad. A gyakorlat azonban �gy n�z ki, hogy a motorosok t�bbs�ge, �s az aut�sok egy r�sze a menetir�nnyal szemben is k�zlekedik, komoly balesetvesz�lyt okozva ezzel. �gy l�tszik, ez elfogadott dolog errefel�, mert pl. k�zvetlen�l a tengerpartra is csak a „BEHAJTANI TILOS!” t�bla mellett lehet aut�val lemenni. Az is t�ny, hogy az alatt a k�t h�t alatt, am�g ott voltam, nem l�ttam balesetet.
Ezen a keskeny r�szen van tov�bb� 2-3 sz�lloda, �zlet, vagy apartmanh�z, melyek k�z�l az utols�nak a l�pcsõj�t dag�ly eset�n a tenger mossa. Ennek persze van egy nagy elõnye, k�zel van a v�z. Elsõsorban a domboldalon t�bb magasabb kateg�ri�j� sz�ll� is van, saj�t medenc�vel. Sz�momra a saj�t medence nem t�l cs�b�t�, mert uszod�t otthon is tal�lok, ez�rt nem kell a tengerpartra utazni.
A tengerpartot a kik�tõ mellett (ahol a mi is laktunk) rendszeresen tiszt�n tartott�k, a v�z krist�lytiszta volt. A v�zi j�rmûvek k�z�tt voltak 1–2 szem�lyes motoros hal�szb�rk�k, de nagyobb haj�k is. K�l�n „csatorna” volt sz�mukra kijel�lve, ez�rt m�shol nyugodtan lehetett strandolni, �szk�lni. A tengerfen�k apr�kavicsos, teh�t tornacipõ sem sz�ks�ges. Ezzel szemben, ahogy megy�nk a partszakasz d�li r�sze fel�, mintha fokozatosan egy m�s vil�gba ker�ln�nk. A tengerfen�k egyre kavicsosabb, a v�z �s a part pedig egyre koszosabb. Tolot�l nem messze n�h�ny kisebb sziget van a tengerben, az egyikre m�g egy kis k�poln�t is �p�tettek, ahol idõnk�nt esk�võket tartanak. Ezek a szigetek nagyon festõiv� teszik a toloi �bl�t.
V�lem�nyem szerint elsõsorban a szûk elhelyez�s miatt Tolo el�g zajos telep�l�s. Az �lland�an rohang�l�, ideges�tõ hang� kismotorok nemigen teszik lehetõv� a nyugodt pihen�st. Ha valaki �jjel aludni akar, h�t, voltam m�r csendesebb helyen is G�r�gorsz�gban.

Az utakr�l, k�zleked�srõl n�h�ny sz�t.
A magyar szakaszon, az 5-�s �s az 54-es �s 53-as utak minõs�ge j�nak mondhat�. Ahogy t�volodunk a magyar hat�rt�l az utak minõs�ge v�ltoz�, olyanannyira, hogy pl. a Belgr�d-Nis aut�p�lya sok kilom�teren kereszt�l ink�bb hasonl�t egy magyarorsz�gi sokadrang� �tra, mint egy aut�p�ly�ra, aminek haszn�lat��rt fizetni is kell. Nis ut�n, eg�szen Sz�fi�ig szint�n v�ltoz� a minõs�g, de gyakoribbak a nehezen j�rhat� szakaszok, elsõsorban az alagutak. A sz�fiai k�rgyûrû �s a kivezetõ utak minõs�ge minõs�thetetlen. Sz�fia ut�n kb. 20 kilom�terrel kezdõdnek az �t�p�t�si munk�k, majd ezek v�gezt�vel a g�r�g hat�r fel� k�zeledve egyre jobb az �t. G�r�gorsz�gban az utak minõs�ge a mi�nkhez hasonl�, �s ez vonatkozik a hegyi utakra is. Ami a h�rom orsz�gban egys�gesen rossz minõs�gû, az a hidak �s az utak illeszt�se. M�g n�lunk a legt�bb helyen j�form�n �szre sem lehet venni, ha h�dra hajtok, a g�r�g�kn�l ilyen esetben k�l�n�sen vigy�zni kell, mert a nagy szintk�l�nbs�g mellett m�g 5-10 centis h�zag is van az �t �s a h�d k�z�tt. Szint�n a g�r�g�kn�l jellemzõ, hogy az �ltalam l�tott sz�mtalan vas�ti �tj�r�n�l a soromp�n k�v�l szinte mindegyik elõtt STOP-t�bla van. Ezt a t�bl�t nemcsak a keresztezõ vonat miatt aj�nlatos figyelembe venni, hanem az�rt is, mert az �tj�r�k csapnival� �llapota miatt a fut�mû megk�m�l�se c�lj�b�l am�gyis csak nagyon lassan szabad rajtuk �thajtani.
A g�r�g utakon haladva soha nem lehet biztos az ember, milyen faluban van (m�g g�r�g betûkkel sincs mindig felt�ntetve), milyen messze van egy adott k�zeli, vagy t�voli telep�l�stõl. T�bb helyen is elõfordult, hogy a t�bla szerint egy v�ros pl. 40 km-re van, �s 4-5 kilom�ter megt�tele ut�n ugyanenn�l a v�rosn�l ism�t 40 km szerepelt.
�gy l�tszik, a g�r�g telep�l�sek n�vad�sakor nem volt nagy fant�zi�juk az illet�keseknek. Nagyon sok azonos, vagy k�zel azonos nevû telep�l�s van az orsz�gban. Ennek tudhat� be pl. az is, hogy �ll�t�lag volt olyan aut�s turista, aki Tolo helyett a szint�n a Peloponn�szoszon levõ Tholora ment. A kettõ k�z�tt t�bb, mint 150 km a t�vols�g. Ebbõl az a tanuls�g, hogy utaz�s elõtt c�lszerû t�j�koz�dni, hogy a c�lpont az orsz�g melyik r�sz�n van.
Norm�l �ton aut�p�lya k�zel�ben haladva akaratlanul is k�nnyen r�futhatunk az aut�p�ly�ra, mert nagyon sok helyen semmi sem jelzi, hogy az adott �t felvisz az aut�p�ly�ra.
Elsõsorban az �t�p�t�sekn�l, de m�s helyeken is tal�lkozhatunk sebess�gkorl�toz� t�bl�kkal. Jellemzõ a k�zleked�si fegyelemre, hogy pl. egy 60 km-es t�bl�n�l az eg�sz sor stabil 110-el megy, f�ggetlen�l att�l, hogy norm�l �tr�l, vagy aut�p�ly�r�l van-e sz�. Egy ilyen kocsisorba beker�lve nekem sem volt m�s v�laszt�som, mint felvenni a k�z�s temp�t (nem mintha sz�vesen d�c�gn�k 60-al).
A tengerparti �s a hegyvid�ki utakon igen sok parkol�-kil�t�helyet l�tes�tettek az utak mellett, viszont a parkol�helyet igen kev�s helyen jelzi elõre t�bla. A parkol�k nagy r�sze kanyarban van, emiatt forgalmasabb utakon eltart egy darabig, mire vissza lehet hajtani az �tra.
A g�r�gorsz�gi lakott telep�l�seken, v�rosokban k�l�n�sen, legfõk�ppen pedig Ath�nban az aut�sok elsõsz�m� „k�zellens�gei” (legal�bbis szerintem a k�lf�ldiek�i) a motorosok. �sszevissza cik�znak a mozg� �s �ll� aut�k k�z�tt, a forgalmi helyzethez k�pest nagy sebess�ggel, nagy r�sz�k buk�sisak n�lk�l. T�bbsz�r is elõfordult velem Ath�nban, hogy belen�ztem a t�k�rbe, motoros sehol, a k�vetkezõ pillanatban mindk�t oldalamon elz�gott egy-egy, de olyan k�zel, hogy tal�n csak centikre lehettek tõlem. Az egyik motoros csak �gy tudta a velem val� koccan�st elker�lni, hogy menet k�zben r�t�maszkodott a motorh�z-tetõmre �s �gy l�kte el mag�t. A taxisok a n�lunk megszokotthoz hasonl� erõszakos st�lusban vesznek r�szt a forgalomban (akit nem �rint, att�l eln�z�st k�rek).
Aki megszokta az �tlagos pesti forgalmat, annak forgalmi szempontb�l nem lehet probl�ma az ath�ni cs�csforgalom. A m�r eml�tett motorosokon �s taxisokon k�v�l a parkol�s okozhat n�mi gondot. Rengeteg kisebb-nagyobb fizetõ parkol� van (egy d�lelõttre vagy d�lut�nra 4 euro k�r�li �r�rt), amelyeket fogh�jtelkeken alak�tottak ki. Ha nem ragaszkodik az ember pont a belv�roshoz, norm�l parkol�helyet is lehet tal�lni. Egy�bk�nt el�g k�lts�ges dolog lehet szab�lytalanul parkolni, mert a rendõr�k az ilyen kocsi rendsz�mt�bl�j�t leszerelik. A g�r�g rendsz�mt�bl�kat csak k�t csavar tartja, ami k�v�lrõl k�nnyen kicsavarhat�. Att�l tartok, hogy a k�lf�ldi kocsikkal ilyet nem tesznek, mert pl. az �n rendsz�mt�bl�mat k�v�lrõl csak roncsol�ssal lehet leszedni, ehhez meg azt hiszem egyik orsz�g rendõr�nek sincs joga. Az m�s k�rd�s, hogy m�s csatorn�kon kereszt�l (fõleg az EU-n bel�l) val�sz�nûleg be tudj�k hajtani az esed�kes b�ntet�st. (M�r idehaza olvastam, hogy Thesszalonikiben egy val�sz�nûleg szab�lytalanul parkol� magyar aut�snak leszerelt�k a rendsz�mt�bl�j�t, amit csak 65 euro lefizet�se �s egy nagy csom� macera ut�n kapott vissza.)

A f�lszigeten az �kor nagyon sok �p�t�szeti eml�ke tal�lhat�, olyanok, amelyek nemzetk�zi viszonylatban is egyed�l�ll�ak. Gondolok itt t�bbek k�z�tt az �kori olimpi�k sz�nhely�re, M�k�n�re, az Epidavroszi sz�nh�zra, vagy az �kori Korinthos maradv�nyaira. Az egyik k�nyvben olvastam, hogy G�r�gorsz�got j�rva ne romokat l�ssunk, hanem megs�r�lt �p�letek maradv�nyaira tekints�nk. V�gigj�rva sz�mos eml�khelyet elmondhat�, hogy neh�z ennek az ig�nynek eleget tenni. T�bbnyire csak �p�letmaradv�nyokat l�tni, sok helyen csak sejteni lehet, mi lehetett eredetileg az a n�h�ny kõdarab. Ha nem lenne mellette le�r�s, bizony nem nagyon lehetne kital�lni, hogy minek a maradv�nyai mellett �llunk. Ezeken az �sat�si ter�leteken n�h�ny ember l�zeng, k�r�l�tt�k pedig sz�tsz�rva rengeteg oszlop- �s falmaradv�ny. Az volt az �rz�sem, hogy G�r�gorsz�g nem tud mit kezdeni m�ltja t�rgyi eml�keivel. Olyan hatalmas mennyis�grõl van sz� csak a f�lszigeten (�s akkor m�g nem is sz�ltam az orsz�g t�bbi r�sz�rõl), hogy egyszerûen nem gyõzik emberrel, �s val�sz�nûleg p�nzzel sem bel�that� idõn bel�l befejezni a restaur�l�si munk�kat. Lehet, hogy a legjobb az lenne, ha hagyn�nak mindent �gy, ahogy van. Az �kori eml�khelyek �ltal�ban k�t r�szbõl �llnak. Az egyik az �sat�si ter�let, amit barna sz�nû „Archaelogical site” t�bl�val jel�lnek, a m�sik r�sz az �sat�si ter�leten bel�l levõ m�zeum. Az egyik �tik�nyv szerint sok leletet Ath�nba, a k�zponti m�zeumokba vittek, a feltal�l�si helyen csak m�solat l�that�. Kiv�tel ez al�l Olympia, ahol kiz�r�lag eredeti leletek l�that�k. Csak val�sz�nûs�thetõ, hogy ebben nagy szerepe volt a telep�l�s kiemelt nemzetk�zi jelentõs�g�nek. M�s orsz�gok mûeml�kein�l �s m�s turistac�lpontjain�l a f�nyk�p �s videofelv�telek k�sz�t�s�t csak megfelelõ �sszeg, pl. 1 euro lefizet�se ut�n enged�lyezt�k. A megtekintett mût�rgyak k�peit szabadon lehetett r�gz�teni, egyed�l a vakuhaszn�latot tiltott�k. A bel�põjegyek 3 �s 12 euro k�z�ttiek (nem olcs�k), ezek az �sat�si ter�letre �s a m�zeumba egyar�nt �rv�nyesek.
Nemcsak a t�bb ezer �ves m�lt eml�keivel van tele a f�lsziget, hanem gy�ny�rû t�jakkal is. Elsõsorban a tengerpartok panor�m�it �lvezhetj�k a v�ltozatos nyomvonalakon vezetett utakr�l, de a hegyvid�ki t�jak is sok sz�ps�get tartogatnak.

Mielõtt a mûeml�kekrõl esne sz�, meg kell eml�teni a n�met Heinrich Schliemann nev�t. Az õ nev�t elsõsorban a mai T�r�korsz�g ter�let�n fekvõ Tr�ja felt�r�sa tette ismertt�. Kev�sb� k�ztudott azonban, hogy a f�lsziget sz�mos �kori mûeml�k�t is õ t�rta fel. A Tr�j�val kapcsolatos t�rt�nelmi (de lehet, hogy csak mitol�giai) esem�nyek szorosan k�tõdnek a f�lszigethez. An�lk�l, hogy r�szletezn�m a t�bb�-kev�sb� ismerõs mitol�giai hist�ri�t, csak megeml�tem, hogy pl. a m�k�nei v�r egykor Agamemnon tulajdona volt, Menelaosz az innen kb. 100 km-re levõ Sp�rt�ban volt kir�ly, P�risz kir�lyfi a hagyom�ny szerint a Sp�rt�t�l d�lre levõ Lak�niai �b�l egyik kis sziget�re, a mai Marathoniszire vitte Sz�p Hel�n�t.

Kb. 25 km-re van Tolot�l a f�lsziget �s tal�n eg�sz G�r�gorsz�g legr�gibb mûeml�kegy�ttese M�k�n�ben. Az un. m�k�nei vil�g k�zpontja volt, melynek magas szintû kult�r�ja az idõsz�m�t�sunk elõtti XVI.-XII. sz�zadban a F�ldk�zi tenger ment�n sz�lesk�rûen elterjedt. Kr�t�ra is ebben az idõszakban terjesztett�k ki a g�r�g�k fennhat�s�gukat. Az akkori �s sok�ig a k�sõbbi korokra jellemzõen a legmagasabb pontj�n, egy fontos szent�ly, vagy palota az akropolisz l�that�. (Ezek k�z�l is a legismertebb az ath�ni Akropolisz.) Az i.e. XVI.-XIII. sz�zadban �p�lt fellegv�rat – amely egy 300 m magas dombon �p�lt – eredetileg magas, 900 m. hossz� fallal vett�k k�r�l. a jelenleg is l�that� falak 10m k�r�li magass�g�ak �s 2 m k�r�li sz�less�gûek. A v�r ter�let�re a h�res Oroszl�nos kapun kereszt�l ment�nk be. A kapu h�rom, egyenk�nt kb. 10-12 tonn�s kõt�mbbõl �ll, melyek k�z�tt nincs k�tõanyag. A v�ron bel�l tal�ltak olyan s�rokat is, melyek a tr�jai esem�nyek elõtt mintegy 300 �vvel (i.e. XVI. sz.) �lt emberek maradv�nyait rejtett�k. A v�r a korabeli hasonl� �p�tm�nyek minden jellemzõj�t mag�n viselte: belsõ udvar, oszlopcsarnok, un. megaron (kir�lyi tr�nterem), õrszoba, rakt�rak, mûhelyek, stb.
A k�zelben megn�zt�nk egy �rdekes objektumot, Atreusz kincsesh�z�t. Ez egy un. �lkupolas�r, amelyet �gy k�sz�tettek, hogy egy term�szetes dombot kif�rtak, majd kib�lelt�k kõt�mb�kkel. �gy alakult ki egy 14 m �tm�rõjû, 13 m belmagass�g� k�pos �p�tm�ny. A temet�s ut�n az eg�szet lez�rt�k. Val�sz�nûleg az idõk sor�n kifosztott�k, mert a r�g�szek semmit sem tal�ltak benne.

Elhagyva M�k�n�t, a szemk�zti hegyre tekintve mintha egy fekvõ alakot l�tn�nk, a sisakj�t, homlok�t, szem�t, orr�t �s a has�t:

A hagyom�ny szerint ez Agamemnon, aki m�g holt�ban is õrzi egykori v�r�t.

A f�lsziget t�ls� fel�n fekvõ Olympi�t az ath�ni olimpia miatt manaps�g a szok�sosn�l t�bb turista keresi fel. Ez a hely m�r �tezer �vvel ezelõtt is lakott volt. Itt, a Kronosz (Zeusz apja) hegy l�b�n�l �llt Gaia (A F�ldanya, Kronosz anyja) szent�lye, amely a legõsibb �kori szent�ly volt. T�bb, Zeusszal kapcsolatos monda sz�nhelye ez a vid�k. A sportversenyek a hagyom�ny szerint �t kr�tai testv�r vet�lked�s�vel kezdõdtek, a gyõztes jutalma a vadolajfa level�bõl k�sz�tett koszor� volt. �ll�t�lag a testv�rek egyike, H�rakl�sz adta a versenyeknek az olimpia nevet �s hat�rozta el, hogy ettõl kezdve n�gy�venk�nt rendezz�k azokat meg. K�sõbb Zeusz tisztelet�re is rendeztek versenyt Olympi�ban. Az elsõ versenyeket i.e. 776-ban rendezt�k (az �r�sos feljegyz�sek szerint), �s ez az �v lett a g�r�g idõsz�m�t�s kezdete is. I.e. 728-ig csak egyetlen sz�m volt, a stadionfut�s. (1 stadion=192,27m.) Ezeken a versenyeken csak f�rfiak vehettek r�szt. Kezdetben csak atl�tikai sz�mok szerepeltek a programban, a t�bbi sport�gra (atl�tika, k�zdõsportok) k�sõbb ker�lt sor. Ezzel egyidejûleg a r�sztvevõk sz�ma is n�vekedett, Olympia m�r kicsinek bizonyult, ez�rt a versenyek egy r�sz�t Neme�ban, Isztmoszban �s Delfiben rendezt�k. Az olimpi�k n�gy�vente ism�tlõdtek, a h�d�t� r�maiak tov�bbvitt�k a g�r�g hagyom�nyokat. 393-ban Nagy Teodoziusz cs�sz�r betiltotta a pog�ny vall�sokat, a Zeusz szent�lyt �s a k�rnyezõ �p�leteket leromboltatta, ezen k�v�l a term�szeti csap�sok is „r�tettek egy lap�ttal”. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy megszakadt az olimpiai j�t�kok n�gy�ves ciklusa.
A 18. sz�zad v�g�tõl elsõsorban n�met �s francia r�g�szek pr�b�lt�k megtal�lni az �kori olimpi�k helysz�n�t. Az õk �s ut�daik munk�j�nak eredm�nye az �sat�si ter�leten �s a k�zeli m�zeumban l�that�.
Az olimpiai j�t�kok fel�j�t�s�ra 1894-ben tett javaslatot Pierre de Couberten francia b�r�. Kezdem�nyez�s�re rendezt�k meg 1896-ban Ath�nben az elsõ �jkori olimpiai j�t�kokat. A b�r� tisztelet�re eml�koszlopot emeltek, melynek talapzat�ban v�gakarat�nak megfelelõen a sz�v�t helyezt�k el.

A 2004. �vi, 28. olimpia h�zigazd�ja 108 �v ut�n ism�t Ath�n.
A Tolob�l Tripolin kereszt�l Olympi�ba vezetõ kb. 200 km-es �t nagyon sz�p, t�lnyom�an hegyes vid�ken vezet. Eml�t�sre m�lt� a Lagadia nevû falu, melynek h�zait egy meredek domboldalra �p�tett�k. Az �t felõl �gy l�tszik, mintha egym�s tetej�re �p�ltek volna a h�zak. Az �t k�t oldal�n megsz�ml�lhatatlan m�hkapt�r, de lak�i szerencs�re nem hagyt�k el a kapt�rak k�rny�k�t.
Az olympiai �sat�si ter�leten valamikor – mai kifejez�ssel �lve – az olimpiai falu volt, f�rdõkkel, sz�ll�sokkal, �ttermekkel, edzõtermekkel, szent�lyekkel. Volt itt sz�lloda az elõkelõ vend�geknek, valamint tan�cskoz�- �s eredm�nyhirdetõ terem. Mindezeken k�v�l itt volt a h�res �kori szobr�sz, Pheidi�sz mûhelye is, �s az i.e. 7. sz�zadban �p�lt H�ra-templom, amely Eur�pa legr�gibb ismert templom�p�lete. E templom maradv�nyai elõtt gy�jtj�k meg n�gy�vente a Nap f�ny�t egy homor� t�k�rrel f�kusz�lva az olimpiai l�ngot. B�r egyes �p�letr�szek meglepõen j� �llapotban vannak, a t�bbs�g�k�n sajnos megl�tszik az eltelt idõ �s az egy�b k�r�lm�nyek hat�sa. Az �p�letek mellett van a stadion, ahol a versenyeket t�nylegesen lebonyol�tott�k.
Nem messze az �sat�sokt�l �p�lt fel az olympiai m�zeum. A l�tnival�k r�szletez�se term�szetesen nem f�r bele egy ilyen le�r�s keretei k�z�. Az �sat�sok sor�n elõker�lt haszn�lati t�rgyak, szobort�red�kek, stb. rendezetten l�that�k itt. A g�r�g m�zeumokra jellemzõen a t�red�keket �gy mutatj�k be, hogy l�tni lehet, hogy n�zett ki val�j�ban az adott t�rgy. Szint�n jellemzõ a m�zeumokra az apr�l�kos munk�val k�sz�lt makettek ki�ll�t�sa, amelyek azt mutatj�k, hogy milyen lehetett f�nykor�ban az idõ vasfoga �ltal „megr�gott” �p�let.

Ath�n kb. 150 km-re van Tolot�l. Az �t (aut�p�ly�n, �s/vagy norm�l orsz�g�ton) mindenk�ppen a Korintoszi csatorna valamelyik h�dj�n kereszt�l vezet. M�r az �korban is r�j�ttek arra, hogy ha �tv�gj�k a sz�razf�ld �s a f�lsziget k�z�tti mintegy 6 km hossz� f�ldnyelvet, jelentõsen ler�vid�thetik az It�lia �s Ath�n k�z�tti haj�utat. Az �p�tkez�st Nero idej�ben kezdt�k el, �s egy 3 km-es szakasszal el is k�sz�ltek. Hossz� sz�net ut�n, csak a 19. sz�zad v�g�n kezdtek �jra hozz� a magyar sz�rmaz�s� T�rr Istv�n kezdem�nyez�s�re. A megnyit�sra 1893-ban ker�lt sor. A csatorna sz�less�ge (a v�zszintn�l 21-24 m�ter) �s a v�zm�lys�g (8-10 m�ter) miatt csak a kisebb haj�k haladhatnak itt �t, pontosabban vontatj�k �t azokat. A csatorna a hidakr�l fantasztikus l�tv�nyt ny�jt, emiatt a k�peslapok egyik kedvenc t�m�ja.

A csatorna d�li oldal�n l�that�k az �kori Korinthos maradv�nyai. A t�bbezer �ve lakott ter�let f�nykor�t az i.e 8-6 sz�zadban �lte, amikor mint gazdag v�ros�llam t�bb gyarmata is volt. Az egykori v�ros �p�leteibõl az ag�ra (fõt�r), az Apoll� templom, a r�mai sz�nh�z (odeon) �s a f�rdõk maradtak meg a legink�bb.
Szint�n a d�li oldalon van Iszthmia, ahol az olimpi�kat k�vetõ m�sodik �vekben rendeztek sportversenyeket. Itt v�lasztott�k meg i.e. 336-ban Nagy S�ndort a persz�k ellen k�sz�lõ hadsereg fõvez�r�v�.
Az aut�p�ly�n j� temp�ban egy f�l�ra alatt Ath�n k�zel�be �rt�nk, mik�zben k�toldalt az olimpiai elõk�sz�leteket l�ttuk alag�t- �s vas�t�p�t�s form�j�ban. Az aut�p�lya fokozatosan v�rosi fõ�tvonalba ment �t, kisebb-nagyobb dug�kkal �s rengeteg motorral. Az Akropolisz egyre k�zelebbrõl l�tszott, ideje volt parkol�helyet keresni. Nem akartam fizetõ parkol�ba menni, de szab�lytalan helyre sem. Az IKA (a g�r�g t�rsadalombiztos�t�) �p�lete mellett siker�lt is helyet tal�lnom (mintha �gyf�l lenn�k), viszonylag k�zel az Akropoliszhoz. Az idõ r�vids�ge miatt a v�rosban az Akropoliszon k�v�l csak a parlament elõtti õrs�gv�lt�st akartuk megn�zni.
A legt�bb g�r�g v�rosnak volt akropolisza, ugyanis ezzel a n�vvel illett�k a v�ros legmagasabb pontj�n fel�p�lt szent�ly- vagy palotaegy�ttest. Mind k�z�l a legh�resebb az ath�ni Akropolisz, amely nemcsak Ath�n, hanem az eg�sz orsz�g jelk�pek�nt a v�ros k�zep�n, egy t�bb, mint 150 m. magas, lapos szikl�n helyezkedik el. Legismertebb �p�lete a Parthenon, amit sokak tudat�ban (t�vesen) az Akropolisszal azonos. Eredetileg templomnak �p�lt, Ath�n� tisztelet�re, i.e 447 �s i.e. 438 k�z�tt. A Parthenonon k�v�l az Akropoliszt sz�mos egykori sz�nh�z, szent�ly �s olt�r maradv�nyai alkotj�k. Az Ath�nrõl sz�l� �tik�nyvek kimer�tõ r�szletess�ggel foglalkoznak az Akropoliszt alkot� �p�letek t�rt�net�vel, a l�tnival�k le�r�s�val. Ezt most mellõzn�m, ann�l is ink�bb, mert ezen a n�h�ny oldalon nem �tik�nyvet sz�nd�koztam �rni, hanem elsõsorban a saj�t tapasztalataimr�l �s �lm�nyekrõl.
Ez�rt csak egy olyan ath�ni nevezetess�get eml�tek m�g, amihez hasonl� vil�gviszonylatban is viszonylag kev�s van. Ez pedig a Syndagma t�ren, a parlament �p�lete elõtti õrs�gv�lt�s. Nemcsak maga a cerem�nia �rdekes, hanem az õr�k ruh�ja sem mindennapi. Jellegzetess�ge a pomponos papucs, a vastag gyapj�harisnya, a t�bbr�tegû szokny�cska �s a l�farkas sapka. Ehhez hasonl� n�pviseletet hordtak a 19. sz�zadban Peloponn�szoszon. A d�szõrs�g szok�s�t uralkod�sa idej�n a bajor Otto vezette be. A v�lt�s minden eg�sz �r�ban, a helycsere f�l�r�nk�nt t�rt�nik, az �v minden napj�n. �rdekes koreogr�fi�ja van az õrs�gv�lt�snak. Azt mondj�k, hogy a g�r�g�ktõl kiss� t�vol �llnak ezek a lass� mozdulatok, de nyilv�n a hagyom�nytisztelet �s az idegenforgalom „�rvei” erõsebbek voltak. Mell�kelek az õrs�gv�lt�s egy jellegzetes momentum�r�l k�sz�lt k�pet.

Nemea Tolot�l �szakra, kb. 60 km-re van. Az �tik�nyvek nem nagyon foglalkoznak vele, pedig itt is felfedezhet�nk olyan �rdekess�geket, amik m�shol nem l�that�. Az egyik nevezetess�ge ennek a helynek a Zeusz-szent�ly, melybõl m�ra m�r csak az oszlopok maradtak meg. Eml�t�sre m�lt� m�g egy f�rdõ maradv�nya is. Ebben megtal�lhat� volt minden olyan helyis�g, ami egy mai f�rdõnek is tartoz�ka az �lt�zõktõl a zuhanyoz�kig. Mint kor�bban m�r sz� volt r�la, itt is rendeztek olimpiai versenyeket. Az �sat�si ter�lettõl 2-300 m�terre ter�l el az egykori stadion. A helyi m�zeumban egyebek mellett �rdekes filmet l�ttunk arr�l, hogyan mûk�d�tt a fut�k korabeli rajtg�pe. �rdekes „ki�ll�t�si t�rgy” egy t�bbezer �vvel ezelõtt �lt, �s 70-80 �ves kor�ban meghalt nõ csontv�za, akirõl az ut�kor orvosai meg�llap�tott�k, hogy csontritkul�sban szenvedett.

Tolot�l mind�ssze 12 km-re van Nafplio v�rosa. A v�ros hat�r�ban egy t�bla hirdeti, hogy ez a v�ros volt a g�r�g �llam elsõ fõv�rosa. F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett ez azt jelenti, hogy a szabads�gharc ut�n 1829 �s 1834 k�z�tt volt az �j g�r�g �llam fõv�rosa. Feltehetõen az�rt �rdemelte ki ezt a c�met, mert m�r a kora k�z�pkort�l jelentõs szerepet j�tszott a g�r�g t�rt�nelemben, t�bbek k�z�tt, mint p�sp�ki sz�khely. A bajor Otto 1834-ben, mikor az orsz�g kir�lya lett, Ath�nt v�lasztotta fõv�rosnak. Nafplio egy sz�p �s tiszta kisv�ros, ami emellett m�g nagyon sz�p term�szeti k�rnyezettel is rendelkezik. A keskeny �v�rosi utc�csk�k egy kicsit Szentendr�t id�zik. A v�ros sz�l�n l�that�k a m�k�nei v�rral nagyj�b�l egy idõben �p�lt Tir�nsz maradv�nyai. K�zeledve a v�roshoz, messzirõl l�tszik egy domb, tetej�n egy erõd�tm�nnyel. Ez a Palamidi domb, mely a nev�t az �kor h�res feltal�l�j�r�l. Palam�d�szrõl kapta. A ma l�that� fellegv�rat egy frank erõd alapjaira a velenceiek �p�tett�k fel. Aut�val eg�szen a v�rkapuig fel lehet menni. A kaput�l a v�ron bel�l t�bbfel� is el lehet s�t�lgatni, de aki erre sz�nja mag�t, sok l�pcsõ megm�sz�s�ra k�sz�lj�n fel. Minden�rt k�rp�tol azonban az a csod�latos panor�ma, ami a l�togat� el� t�rul a v�r majd minden pontj�r�l. Att�l f�gg, merre n�z�nk, hol a tengert, hol a ny�zsgõ v�rost l�thatjuk mad�rt�vlatb�l.

Epidavrosz Tolot�l keletre, kb.25-30 km-re van. A v�roska egyik nevezetess�ge az Aszkl�piosz szent�ly (melybõl ma m�r nem sok l�tszik), ami mint ilyen, az �kori g�r�g orvosl�s egyik k�zpontja volt. Aszkl�piosz szent �llata a k�gy� volt, amelynek k�pe botra tekerõdõ v�ltozatban manaps�g is megtal�lhat� minden gy�gyszert�rban, illetve a mentõaut�k oldal�n. Modern kifejez�ssel �lve a gy�gy�t�s logoj�nak is lehet nevezni ezt a szimb�lumot. Az Aszkl�piosz tisztelet�re rendezett �nneps�gek c�lj�ra �p�lt a h�res k�r alak� sz�nh�z, mely egyr�szt arr�l nevezetes, hogy tal�n vil�gviszonylatban a legr�gibb a ma is mûk�dõ szabadt�ri sz�nh�zak k�z�l, m�sr�szt arr�l, hogy az akusztik�ja k�l�nlegesen j�.

Az �kori eml�kek bej�r�s�n k�v�l a k�rny�k egy�b �rdekess�geket is k�n�l. Itt most r�viden a Barbecue-party nevû programr�l �rn�k n�h�ny sz�t. Az Eros nevû kis motoros b�rk�n indultunk egy nemzetk�zi t�rsas�ggal az �b�l nyugati partja fel�. Az �t elsõ �llom�sa egy elhagyott kis �b�l volt, ahol egy kis f�rdõz�st is be lehetett iktatni. Menet k�zben jellegzetes g�r�g zene sz�lt, k�zben a haj�skapit�ny feles�ge csod�latos angol kiejt�ssel mondta el a kir�ndul�s programj�t. J� egy�r�s utat k�vetõen �rkezt�nk meg az �b�lbe, ami �ppen akkor nem volt n�ptelen, mert egy �riember napoz�s�t zavartuk meg. �rdekes volt l�tni, hogy k�t ki a haj�, milyen �sszeszokott volt a leg�nys�g (aminek egyik tagja j�val 60 �v felett volt). A haj�sok a kik�t�si mûveletbe val�sz�nûleg belekalkul�lt�k, hogy a turist�k nem nagyest�lyiben �s szmokingban vesznek r�szt a kir�ndul�son, mert eleve �gy k�t�ttek ki, hogy a partra csak kb. 40 centis v�zbe g�zolva lehetett kimenni. A v�z egy kicsit hidegebb volt, mint Toloban, de a tisztas�gra itt sem lehetett panasz. Szokatlan volt, hogy egy haj�b�l lehetett beugrani a tengerbe. A tengerfen�k homokos volt, tal�n emiatt nem l�ttam semmilyen halat, vagy m�s v�zi �lõl�nyt a v�z al� tekintve. Ki�szk�ltuk magunkat, majd indul�s tov�bb. K�zben nagyon finom, hideg dinnyeszeletekkel k�n�ltak. Az idõ kezdett rosszabbra fordulni, a sz�l �s a hull�mz�s megerõs�d�tt, ennek k�vetkezt�ben a haj��t is v�ltozatosabb� v�lt. A haj� be�szott egy �b�lbe, kik�t�tt, �s mi meglepet�ssel vett�k �szre, hogy a Toloval szembeni „k�tp�p�” sziget t�loldal�n vagyunk, egy kis szigeten. Idõegyeztet�s ut�n elindultunk a sziget teteje fel�, ahol egy r�gi (nem �kori, ann�l fiatalabb) kolostor maradv�nyai voltak. Egy kis kapaszkod�s ut�n fel�rt�nk a tetõre, ahonnan a k�rny�k panor�m�j�ban gy�ny�rk�dhett�nk, sõt m�g Tolo magasabban fekvõ r�szeit is l�thattuk. K�zben a magasb�l l�ttuk, hogy a haj�n �s k�rny�k�n nagy a s�rg�s-forg�s: a haj�n s�lt a rabl�h�s, kinn a parton meg az �tkez�s elõk�sz�leteit v�gezt�k. Mire le�rt�nk, m�r v�rt a t�lca a h�ssal (szuflaki), a g�r�gsal�t�val (tzatziki), krumplival �s 1-1 poh�r v�r�s vagy feh�rborral, melynek pohar�t azt�n t�bbsz�r is ut�na kellett t�lteni. Ott a parton, a k�veken �lve fogyasztottuk el az igaz�n finom �telt, mik�zben f�lszemmel arra figyelt�nk, nehogy az idõk�zben j�csk�n felt�madt sz�l elf�jjon mindent a t�lc�r�l �s mellõl�nk a k�vekrõl. A haj�sok nem voltak ilyen szerencs�sek, mert a kik�t�tt haj� elszabadult, �s csak nagynehezen tudt�k ism�t a parthoz r�gz�teni. A sz�l mellett esni is kezdett. �rdekes (�s sz�momra nagyon szimpatikus) m�don senki sem kezdett idegeskedni a k�r�lm�nyek miatt, a hangulat igaz�n nagyon j� volt, �s ez eg�szen biztosan nem az elfogyasztott bormennyis�g hat�sa miatt volt. B�r m�g majdnem egy �ra volt a hivatalos visszaindul�sig, az idõj�r�s miatt pakolni kellett. A szem�lyzet a vend�gek hathat�s seg�ts�g�vel �sszecsomagolt �s felvitt a haj�ra mindent. Mi m�g egy b�cs�pillant�st vetett�nk egy, a szigeten lak�, dinnyeh�jat majszol� nyuszira, felsz�lltunk a haj�ra �s ir�ny Tolo. �tk�zben – b�r m�g hull�mzott rendesen – az idõ egyre jobb lett, az esõ el�llt. Mielõtt kik�t�tt�nk volna, megker�lt�k a Toloi �b�lben levõ kis szigetet.

J�nius 29-�n letelt a k�t h�t, �gy reggel 7 k�r�l elindultunk hazafel�. Visszafel� Korinthosig norm�l �ton ment�nk, majd innen kezdve az aut�p�ly�n. Nem a kor�bban eml�tett E962 �ton, hanem v�gig az aut�p�ly�n, ami Ath�n k�lv�ros�n kereszt�l halad. Szerencs�re nem volt k�l�n�sebb fennakad�s, �gyhogy 640 km megt�tele �s �sszess�g�ben 10,4 euro aut�p�lyad�j megfizet�se ut�n f�l 3 k�r�l Thessalonikibe �rt�nk, illetve csak �thaladtunk a v�ros sz�l�n. Meg�ll�s csak a hat�ron volt 4 �rakor. A v�rt 7 euros bolg�r sarc helyett „csak” �t�t kellett fizetni, ami miatt persze nem reklam�ltam. 45 perces procedura ut�n ment�nk tov�bb Sz�fia ir�ny�ba. Az idõj�r�s egyre rosszabb lett, �s egy Kresna nevû falun�l kit�rt az �gih�bor�. A k�zelben �s t�volban vill�mok cik�ztak, eleredt az esõ is. Sz�fi�hoz k�zeledve az idõ kitisztult, csak az 50 �s 60 kilom�teres t�bl�kra kellett figyelni. K�l�n�sen Blagoevgrad k�rny�k�t sz�llt�k meg sebess�gm�rõ k�sz�l�keikkel a rendõr�k. A szembej�võ aut�sok villog�ssal jelezt�k a „vesz�lyt”. Egy helyi aut�s nem volt el�gg� figyelmes, õt ki is emelt�k a sorb�l, miut�n vagy 80-al megelõz�tt. Az eredeti terveink szerint �tk�zben a Sz�fia melletti Szimona panzi�ban t�lt�nk egy �jszak�t. Este 8 k�r�l �rt�nk Sz�fi�ba, 930 kilom�tern�l. Nem �reztem magamat f�radtnak, ez�rt �gy d�nt�ttem, hogy indulok tov�bb hazafel�. Egy �r�val k�sõbb 984 kilom�tern�l a bolg�r-szerb hat�ron, Kalotin�n�l voltunk. Itt a szerb oldalon vagy 1 �r�t kellett sorba �llni, mert rengeteg szerb aut� volt elõtt�nk. M�g ezeket az aut�kat a hat�rõr�k �s a v�mosok v�gigkopogtatt�k, az �l�seket kiszedt�k (õk tudj�k, mit kerestek), nekem csak egy pillant�st vetettek a csomagtart�ba �s mehettem tov�bb. A hat�r szerb oldal�n din�rt kellett vennem az aut�p�lyad�j kifizet�s�re. T�bb helyen is volt erre m�d, de vigy�zat, mert a szerb v�mos �ltal javasolt helyen 10-15% illet�ket akartak sz�molni. Az �rfolyam 71,6 din�r/euro volt, amit a hat�rn�l levõ bankn�l meg is kaptam. �n 20 euro�rt vettem din�rt, ez az oda�tr�l maradt 110 din�rral egy�tt elegendõ az aut�p�lyad�jakra, a marad�kot meg majd eltankolom Szabadk�n. A hat�rt�l Nisig �ltal�ban elviselhetõ minõs�gû volt az �t, de az alagutak �tfel�lete olyan �t�hoz volt hasonlatos, amelyet elõzõleg v�gigbomb�ztak. Egyik-m�sik alag�tban szinte nappali f�ny volt, ami nagyon j� akkor, ha kinn is vil�gos van. �jszaka azonban vigy�zni kell a hirtelen f�nyv�ltoz�s miatt. Az aut�p�lya kezdet�t este 11 k�r�l �rtem el. Itt egy benzink�t parkol�j�ban meg�lltunk egy kis �tkez�sre, ekkor �szrevettem, hogy a bal h�ts� gumi laposabb, mint a t�bbi. Megvizsg�lva kider�lt, hogy egy szeget szedtem �ssze valahol �tk�zben, de h�la a t�mlõn�lk�li guminak, nem eresztett le robban�sszerûen. Mindenk�ppen ki kellett cser�lni, �gy nem volt mit tenni, k�nytelen voltam kipakolni a teljes csomagtart�t, hogy hozz�f�rjek a p�tker�khez. Ker�kcsere ut�n indul�s tov�bb, erre kider�lt, hogy nem vil�g�t az egyik izz�. Gyors izz�csere, indul�s tov�bb, m�g 1231 km-n�l, a 790 din�r aut�p�lyad�j kifizet�se ut�n helyi idõ szerint �jjel 2-kor Belgr�dba �rt�nk. Megkerest�k az �jvid�k fel� vezetõ kb. 70 kilom�teres utat, ami egy darabig aut�p�lya volt, ut�na aut��tba ment �t, v�g�l itt norm�lnak sz�m�t�, de magyar szemmel rossz minõs�gû �t lett belõle. Mindez�rt 300 din�rt (kb. 1100 Ft.) kellett fizetni, ami akkor enyh�n sz�lva tisztess�gtelen dolognak tûnt. Ezt m�lta alul az �jvid�k-Szabadka k�z�tti kb. 100 kilom�teres �t �td�ja, ami szint�n 300 din�r volt. (Nem akarom minõs�teni azt, hogy egy kimondottan rossz minõs�gû �t�rt �s egy norm�l minõs�gû �t�rt ennyit k�vetelnek (egy�ltal�n p�nzt k�rnek �rte), de az �n fogalmaim szerint ez a lop�s kateg�ri�j�ba tartozik). �rdekes, hogy ugyanez�rt az �tszakasz�rt odafel� menet nem kellett fizetni, nem is volt b�d�. Lehet, hogy a tudatlans�gom �ldozata voltam?
Szabadk�n eltankoltam a marad�k din�rokat, majd Tomp�n�l reggel negyed 6-kor az 1538. kilom�tern�l percek alatt �tl�pt�k a hat�rt. M�r �ledezett az orsz�g, emiatt lassabban tudtunk haladni, ennek ellen�re az egyhuzamban levezetett 1718, �sszess�g�ben 4573 megtett kilom�ter ut�n reggel 8-kor haza�rkezt�nk.

Gyimesi L�szl�