Az antik g�r�g�k fokhagym�t fogyasztottak, kedvelt�k a k�poszt�t, a z�ldbabot, a sp�rg�t, az endivi�t, sõt sal�t�nak fogyasztott�k a laboda, a porcsin, a m�lyva, a must�rkel zsenge leveleit. Termesztettek �rit�k�t, ubork�t, sokf�le form�ban fogyasztott�k a gomb�t, ubork�t. Annak oka, hogy oly sokf�le sal�t�t haszn�ltak – t�bbek k�zt az, hogy a mediterr�n n�pekn�l mindig is nagyobb volt a sal�takultusz, de hozz�j�rult az is, hogy a n�v�nynemes�t�s sok �vezredes folyamata m�g a kezdet�n j�rt, s nem volt oly hat�rozott az elv�laszt�vonal a termesztett kerti n�v�nyek s a k�l�nf�le vadon termõ, de ehetõ n�v�nyek k�z�tt. A k�poszt�nak, sõt a fejes sal�t�nak sem volt m�g "feje" �s veszedelmesen hasonl�tott vadon teny�szõ testv�r�hez, melyet kecske �s szarvasmarha legelt le. A r�p�t – reszelve, ecettel, must�rral �zes�tve – �tv�gygerjesztõnek fogyasztott�k. Az olajfa bogy�j�b�l sajtolt olajat nemcsak t�sztak�sz�t�shez haszn�lt�k; ak�rcsak napjainkban, az ol�vaolaj volt a legkedveltebb zsirad�k. Az�rt is, mert k�nnyen em�szthetõ, kellemes �zû – de nyilv�n az�rt is, mert a hell�n vid�k szikl�s hegyoldalain is megterem a kev�s csapad�kot ig�nylõ olajfa. A g�r�g t�j m�sik jellegzetes f�ja a f�gefa. Gy�m�lcs�t fogyasztott�k, frissen, aszalva, s�tve. T�szt�kba, keny�rbe gy�rt�k �zes�tõnek, de keny�rrel, sajttal, borral eb�dnek is be�rte vele a hom�roszi kor p�sztora. Ismert�k az alm�t, hamu alatt megp�rolva fogyasztott�k a birsalm�t. A gr�n�talm�t Ciprusb�l, a di�t Perzsi�b�l hozt�k G�r�gorsz�gba, a datoly�t fõn�ciai haj�sok sz�ll�tott�k �szak-Afrik�b�l. Az õszibarack �s a s�rgabarack csak a hell�n kor v�g�n jutott el g�r�g f�ldre; a narancs, a citrom ann�l is k�sõbb. Ath�nban a citromot csak nagy n�ha, dr�ga ritkas�gk�nt, orvoss�gnak haszn�lt�k. A fûszerek ter�n viszont alighanem t�lsz�rnyaltak benn�nket, ut�dokat, Athenaiosz oldalakon �t sorolja fel a g�r�g konyh�ban haszn�latos fûszereket: szez�mot, k�m�nyt, gurgoly�t �s kakukkf�vet, �nizskaprot �s koriandermagot, kaprot �s fekete must�rmagot, tenedoszi majorann�t �s zs�ly�t, ment�t �s p�r�hagym�t, gyant�s szkammodiumot �s mil�toszi zs�zs�t, szamotrakei v�r�shagym�t �s friss megsz�r�tott fokhagym�t, mogyor�hagym�t �s petrezselymet, feketesal�t�t, aszfod�loszt, par�jt, rut�t, torm�t, ciprusi must�rt, mazsol�t, fõz�tt bort, szom�rc�t, egyiptomi, knidoszi ecetet.
Sok�ig folytathatn�nk a felsorol�st: a tengerj�r� hal�sz n�p a halak �s kagyl�k, valamint m�s tengeri �llatok t�m�rdek v�lfaj�t fogyasztotta rendszeresen, de Hell�szon �t jutott el Eur�p�ba a gy�ngyty�k, a p�va �s a f�c�n is. A g�r�g�k teny�sztett�k a kiv�l� h�sgalambot, �s h�zlaltak nagy m�j� lib�t meg kacs�t. Sz�vesen fogyasztottak marha-, borj�-, kecske-, b�r�ny-, sert�sh�st, k�l�nf�le hentes�rukat, melyek k�z�l az alexandriai sonka volt a legh�resebb. ( – ma – )

Az �telek �lvezet�nek mindm�ig fel�lm�lhatatlan m�dja alakult ki az �kori Ath�nban, ennek filoz�fiai alapja az epikureizmus volt. Alapt�tele: a legfõbb �rt�k az �let derûs, m�rt�kletes �lvezete. Az epikureista a pamlagon hever�szve zen�t, verseket hallgatva, sz�p l�nyok t�nc�ban gy�ny�rk�dve �zlelgette v�logatott �teleit, italait. Az �lvhajh�sz r�maihoz viszony�tva azonban a g�r�g epikureizmus kifinomultan m�rt�ktart� volt.

Egykor istenek f�ldje volt G�r�gorsz�g, ma vend�gszeretõ emberek lakj�k, akik gasztron�miai kult�r�juk kifinomult �zeivel v�rj�k a k�lf�ldieket

A tenger viz�be ezern�l is t�bb szigetet sz�rt az idõtlen idõk �ta gig�szi vulkanikus erõvel munk�lkod� term�szet. Az orsz�g �szaki r�sz�t, a zord Ol�mposzt pedig istenekkel n�pes�tette be a k�pzelet. Egykor istenek f�ldje volt G�r�gorsz�g, ma vend�gszeretõ emberek lakj�k, akik nyaranta a t�j ut�nozhatatlan sz�ps�g�vel, gasztron�miai kult�r�juk kifinomult �zeivel v�rj�k a k�lf�ldieket.
Szantorini, Rhodosz, Thasszosz, Korfu, Kr�ta – mindenki sz�m�ra ismerõsen csengenek, egyeseknek gy�ny�rû, felejthehetlen ny�ri eml�keket id�znek, m�sok sz�m�ra el�rhetetlen v�gy�lmot jelentenek. Az ismeretlenebbek k�z�l: Patmosz, Androsz, Lipszi, Szyrosz, Mykonosz, Delosz, Antiparosz, Parosz, Naxosz, Iraklia, Shinoussza, Kerosz, Thirasszia, Kea, Kythnosz, Kimolosz, Milosz, Szerifosz, Szifnosz, Antikerosz, Daszkalio, Donoussza, Amorgosz, Folegandrosz, Szikinosz, Iosz, Anafi, Agathonisszi, Lerosz, Kalimnosz, Telendosz, Pszerimosz, Kosz, Asztypalaia, Niszyrosz, Tinosz, Halki, Megiszti, Karpathosz, Kasszosz, Kyklady – sokunk sz�m�ra idegen�l csengõ nevek, de a jachtosok m�r ismerik az �gei- �s a I�n-tengerbe sz�rt szebbn�l-szebb szigeteket, ahol a nyaral� Od�sszeusz m�dj�ra egyed�l van a term�szeti elemekkel, a tenger �s a sz�l isten�vel, ahol igazi, hamis�tatlan romantik�t �l �t. A fenti felsorol�ssal m�g kor�ntsem �rt v�get az �sszes sziget nev�nek ismertet�se, hiszen sokat k�z�l�k tal�n maguk a g�r�g�k sem ismernek. Az idõsebbek legal�bbis nem, akik gyakran �gy �lt�k le az �let�ket, hogy ki sem tett�k a l�bukat a szigetrõl, ahol megsz�lettek.
Az �sszes szigetnek f�ldk�zi-tengeri �ghajlata van, az �vi �tlaghõm�rs�klet itt 18-19 Celsius-fok. A telek enyh�k, a nyarak – h�la a "meltania" elnevez�sû ny�ri szeleknek – �lland� meleg hõm�rs�kletûek.
A tengeren terjeszkedõ orsz�g lakoss�ga sem kev�sb� romantikus, mint maga a t�j. A g�r�g�knek saj�tos, nyugodt hozz��ll�suk van az �lethez. A turista l�pten-nyomon m�g ma is istenekkel, f�listenekkel, nimf�kkal tal�lkozik. Az orsz�gban minden�tt a h�res antik kult�ra nyomaiba �tk�z�nk, nemcsak �sat�si leletek, romba dõlt templomok, kolostorok form�j�ban, hanem a val�s �letben, az emberek besz�d�ben, a mond�kban, a legend�kban, a mes�kben, melyekkel egy�tt �lnek. T�bb� nem csod�lkozunk Ithaka kir�ly�n, aki h�sz hossz� �ven �t bolyongott a szigetek k�z�tt, nem tudva hazatal�lni. N�mely isten fogva tartotta, n�melyik seg�tett neki, olyan is volt, aki bel�szeretett �s mag�hoz akarta l�ncolni. A tenger hull�main, a meltenia olykor haragos vihar�ba keveredve val�ban felfedezz�k a haragv� Posszeidont. A vak�t�an feh�r, bizarr szikl�kkal hat�rolt szigetek k�z�tt tal�lkozhatunk Nauszkia�val vagy Pallasz Ath�n�vel, a csod�latosan cs�bos szir�nekkel �s nimf�kkal, akik rabul ejtenek benn�nket is.
Az antik Olympia, az olimpiai j�t�kok helye 19 km-re keletre fekszik Pirgosz v�rosk�t�l. A verseny eredete �ll�t�lag Pelopsz kir�ly gy�sszert�s�hoz vezethetõ vissza. Pelopsz kir�ly ugyanis Oinomosz szomsz�dos kir�ly felett gyõz�tt kocsihajt�sban �s elnyerte a l�nya kez�t, akinek neve alapj�n nevezt�k el a Peloponn�szoszi-f�lszigetet ("Pelopsz szigete"). A j�t�kok elsõ t�rt�nelmileg fellelhetõ d�tuma i. e. 776.
H�resek a "meteor�k" – a magas szikl�kra mer�szen �p�tett kolostorok, ahov� a bar�tokat nagy fonott kosarakban h�zt�k fel �s engedt�k le t�rsaik, �gy akad�lyozva meg, hogy a k�lvil�gi h�vs�gok �s az idegenek megzavarj�k szent mag�nyukat.
A g�r�g�k kiterjedt t�rt�nelm�vel lehetetlen lenne foglalkoznunk ezen a helyen, ez�rt torz�k�nt �lljon itt legal�bb egy par�nyi "gasztrot�rt�nelem".

A Balk�n-f�lsziget d�li r�sz�n fekszik. Ter�lete: 131 957 km2. Lakosainak sz�ma t�bb mint t�zmilli�, csaknem eg�sz�ben g�r�g (m�sf�l sz�zal�k t�r�k, bolg�r, �rm�ny, alb�n �s maced�n). A lakoss�g 98 sz�zal�k�nak vall�sa g�r�gkeleti. Fõv�rosa Ath�n h�rom �s f�l milli� lakossal. �llamform�ja k�zt�rsas�g, az Eur�pai Uni� tagja. P�nzneme: drachma. Fõbb exportcikkei a gy�m�lcs, a doh�ny, a bor �s az �rc.

KONYHAT�RT�NELEM

A legr�gebbi idõk �tkez�si szok�sair�l sok r�szletet �rul el Hom�rosz. Megtudjuk tõle, hogy a legt�bbre becs�lt eledel a marhah�s volt, melyet kor�nak lakom�in kiz�r�lag s�lt form�ban szolg�ltak fel. Juh- �s kecskeh�st is fogyasztottak a hom�roszi hõs�k, de sert�sh�st csak ritk�n, a baromfit �s a halat pedig szinte meg sem eml�ti Hom�rosz. A fõz�s magasztos t�nyked�snek sz�m�tott: az Ili�sz �s az Od�sszeia hõsei a leg�nnepibb alkalmak sor�n maguk k�sz�tik el a lakoma fog�sait. Akhilleusz, amikor Tr�ja ostroma sor�n vend�g�l l�tja a g�r�g vez�reket, maga el� helyezi az ed�nyt, amelyben juhlapocka, h�zott kecskeh�s �s sert�scomb piroslik, majd feldarabolja k�s�vel, �s vasny�rsra sz�rja a h�sdarabokat. Ezut�n Patroklosz hatalmas t�zet gy�jt. Mikor a has�bok le�gtek, �s a l�ng gyeng�lni kezdett, k�t kõdarabra vasd�rd�kat fektetett keresztbe ny�rstart�nak a par�zs f�l�, s a ny�rson s�lõ h�st meghintette s�val. Mikor a h�s megs�lt, Patroklosz kos�rb�l kenyeret osztott az asztaln�l �lõknek, a h�st Akhilleusz maga szolg�lta fel.
Nagy S�ndor nemcsak uralkod�nak s hadvez�rnek volt kiv�l�, hanem a hell�n vil�g legig�nyesebb �nyenc�nek is sz�m�tott. A korban, melyben �lt, v�get �rt a hossz� k�zdelem a m�rt�kletess�g s a gy�ny�r�k keres�s�nek filoz�fi�ja k�z�tt. Csak b�lcselõk s eg�szs�g�ket f�ltõ polg�rok k�vett�k Hippokrat�sz �tkez�si tan�cs�t: "Ker�ld el, hogy egyazon �tkez�s sor�n sokf�le, k�l�nb�zõ jellegû fog�st fogyassz. A t�lzott v�ltozatoss�g a szervezetben bajt �s rendelleness�geket okoz." Philoxen�sz lakom�j�n negyvenn�l t�bbf�le fog�st szolg�ltak fel. "H�romszoros p�nc�lzat� gyomor kellett volna ahhoz, hogy sz�kreked�s kock�zata n�lk�l k�stolja v�gig valaki az �sszes felk�n�lt �telt!" – jegyezte meg Athenaiosz, a kr�nik�s.
A hom�roszi idõkben m�g a helyis�g egyik oldal�n a vacsora k�sz�lt a tûzhelyen, m�sik oldal�n pedig �csolt egyszerû asztal k�r�l, padokon, sz�keken fogalt helyet a vend�gsereg. K�sõbb mindez a m�lt� lett! Keletrõl j�tt �j szok�sok kiszor�tott�k a r�gieket: a sz�kek �s padok hely�re kerevetek ker�ltek – Maked�ni�ban m�r perzsa m�dra, fekve �tkeztek.
A g�r�g vil�g – a f�rfiak vil�ga volt. A h�z asszony�nak csak az elõk�sz�letek gondja s munk�ja jutott, a lakom�n nem vehetett r�szt soha. A lakoma v�ge fel�, mikor m�r az elfogyasztott bort�l magasra emelkedett a mulats�g hõfoka, megjelenhettek a szebbik nem k�pviselõi is. De kor�ntsem a h�ziasszony vagy a csal�dtagok. A szab�ly al�l a het�r�k alkott�k a kiv�telt: nagyban emelte egy-egy lakoma f�ny�t, ha egy h�res kurtiz�n megjelent. ( – ma –)

Minden nyugat-eur�pai konyha az �kori G�r�gorsz�g szak�csmûv�szet�ben gy�kerezik

A mai G�r�gorsz�gban nem k�nnyû az �kor gasztron�mi�j�nak nyomait f�llelni. Ink�bb olyan �zeket, szok�sokat tal�lunk, amelyek szomsz�d n�pek – szerbek, bolg�rok, alb�nok – konyh�j�nak hat�s�t t�kr�zik, s t�r�k hat�sokat – nemcsak a szomsz�ds�g, hanem ink�bb a hossz� megsz�ll�s miatt. Ath�n eleg�ns vend�glõitõl t�vol, kis v�rosokban, egyszerû falvakban az ember n�ha m�gis tal�lkozik azzal, amirõl �gy �rzi, hogy �vezredek �r�ks�ge. Alapvetõen igaz viszont, hogy minden nyugat-eur�pai konyha az �kori G�r�gorsz�g szak�csmûv�szet�ben gy�kerezik. A r�gi r�maiak fõszak�csai g�r�g�k voltak, a t�r�k�k a biz�nci cs�sz�rs�gon kereszt�l tanult�k el a g�r�g �telek k�sz�t�s�nek m�dj�t. A g�r�g n�p saj�t k�pm�s�ra teremtett isteneket adott a vil�gnak, s megosztotta b�lcsess�g�t, gy�ny�rû alkot�sait m�s nemzetekkel is. A gasztron�mi�ban �gyszint�n befogad�an viselkedett. Hiszen ha t�r�k eredetû volt is a szõlõlev�lbe tekert dar�lt h�s, (mint a magyar t�lt�tt k�poszta), m�gis g�r�gnek tartjuk. A mai g�r�g konyh�t elsõsorban a felhaszn�lt anyagok frissess�ge �s elk�sz�t�s�k egyszerûs�ge k�l�nb�zteti meg a r�gitõl.

Elõ�telek
Az elõ�telek k�z�l k�l�nleges csemege az olajos, citromos, f�st�lt halikra, a "taramoszalata" (tõkehalikr�b�l k�sz�lt p�r�, melyhez az ikr�t ol�vaolajjal, citrommal �s �ztatott, morzsolt keny�rb�llel keverik), a t�lt�tt szõlõlev�l ("dolmadakia"), a "tiropitta" – h�romsz�gletû leveles t�szta, feta sajt, toj�s �s petrezselyem kever�k�vel t�ltve. A z�lds�g�telek, sal�t�k a mindennapi ev�s elmaradhatatlan velej�r�i (t�lt�tt padlizs�n paradicsom paprik�val, fokhagym�s, ubork�s, olajos, joghurtos m�rtogat�sok, feta sajttal �s ol�vabogy�val k�sz�lt sal�t�k – mind egyszerû �telek, s ha igaz�n j�l k�sz�tik õket, kiv�l�ak). Az �ttermekben j�l kiv�lasztott elõ�tel ak�r a fõ�telt is helyettes�theti. Az itt bõven termõ citromot nagy kulin�ris hozz� �rt�ssel haszn�lj�k, hasonl�an, mint az olivabogy�t, a szõlõt, a paradicsomot, a padlizs�nt, az ubork�t, a paprik�t, az illatos fûszereket. Jellegzetesek a citrommal k�sz�tett �telek, sal�t�k, a s�ltekhez k�n�lt toj�sos-citromos m�rt�sok.

Levesek
A levesek�rt is �rdemes bûnbe esni: k�r lenne kihagyni a k�stol�sb�l a messze f�ld�n h�res, t�bb v�ltozatban k�sz�lõ savanyk�s h�slevest, az avgolemon�t ("szupa avgolemono" – a rizst csirkeh�slevesben megfõzik, toj�sos-citromos m�rt�ssal sûr�tik), a finom h�velyesekbõl k�sz�lt leveseiket �s a sûrû hallevest, a "kakavi�t".

Fõ�telek
A fõ�telek receptjei nagyban elt�rnek a mi vid�k�nk�n hagyom�nyosakt�l. "Egzokiko" (a neve sz� szerint azt jelenti: vid�kiesen) – r�test�szt�b�l k�sz�lt kis csomagocsk�k, melyeket b�r�nyh�ssal, bors�val, burgony�val, paradicsommal, kaszeri sajttal �s petrezselyemmel t�ltenek, "szuvlasz" – ny�rson s�lt b�r�ny, "muszakasz" – s�lt padlizs�nszeletek, melyeket dar�lt h�s, reszelt hagyma, paradicsom, petrezselyem, sajt �s fûszerek kever�k�vel v�ltakozva r�tegelnek. Kedvelik a baromfit, a fûszeres s�lt csirk�t, a pulyk�t, a nyulat, a kacs�t, a fiatal galambot. A b�r�nys�lth�z k�n�lt ment�s joghurtm�rt�s kicsit furcsa a sz�munkra, de a s�s feta, az oml�s juhsajt �nmag�ban vagy sal�t�ban �lvezetes. Fet�val, spen�ttal, hagym�val, toj�ssal t�ltve k�sz�tik a kiad�s, �zletes r�tesf�l�t, a "szpanakopitt�t". A hal�telek k�l�n fejezetet �rdemeln�nek, hiszen receptjeiket rengeteg tal�l�konys�ggal tal�lt�k ki. K�sz�tik õket majon�zzel, borban, paradicsommal �s petrezselyemmel p�rolva, palacsintat�szt�ban, fokhagym�s m�rt�ssal k�r�tve, morzsolt keny�rb�llel megsz�rva. A k�l�nleges halak elmaradhatatlan �zes�tõje a bor.

Desszertek
A desszertek a mi sz�munkra kiss� t�l �desek, de mindenk�ppen k�stoljuk meg õket. Legismertebbek az "amigdaloto" – õr�lt mandul�b�l, cukorb�l, b�zadar�b�l, narancsvir�gv�zbõl k�sz�lt egyveleg megs�tve, cukorm�zzal bevonva, a "lukumadesz" – k�nnyû m�zes s�tem�ny kelt t�szt�b�l, fah�jjal meghintve, m�zzel meg�nt�zve t�lalj�k, a "lukumi" – a t�r�km�z, a "rizogatlo" – hideg rizspuding fah�jjal meghintve, szeretik a karamellkr�met �nmag�ban, s az ev�sek ut�ni gy�m�lcst�lakat.

Kali szasz orexi! (J� �tv�gyat!)
A g�r�g�k im�dnak �tteremben enni, ez�rt rengeteg vend�gl�t�hely, vid�m taverna van minden�tt. A szigeteken kisebb a v�laszt�k, a legt�bb helyen �tlap sincs, s ha van, azt bizony�ra hib�san ford�tott�k le angolra. Ilyenkor egyenesen a konyh�ban kell v�lasztani. Ha a kiv�l� hal�telekre esett a v�laszt�sunk (k�l�n�sen aj�nlhat� a v�r�s m�rna �s a tintahal), szint�n b�tran bemehet�nk a konyh�ba, s a rotyog� �st�k k�zt magunk v�laszthatjuk ki a kedv�nkre val�t.

Sztin ijia szasz! (Eg�szs�g�re!)
A g�r�g�k szeretnek inni. A legfõbb italuk a bor (�vente tekint�lyes negyvennyolc liter az egy fõre esõ borfogyaszt�s). A legismertebb v�r�sbor a Recina, a neh�z Sanata maura, a Naussza, a Demesztika, a Hymettusz, a Mavrudi. A szigeteken termesztik a Muscato patras, a Muscato cyprus �s a Mavro Romeiko borokhoz val� szõlõfajt�t. A t�m�ny italok k�z�l a vil�gh�rû �s dr�ga Metaxa a francia konyakok m�lt� p�rja. A k�lf�ldieknek akklimatiz�l�dni kell a kedvelt hazai italalok �z�hez. Nem mindenkinek �zlik a G�r�gorsz�gban kedvelt aperitif, a v�ztõl megfeh�redõ �nizsos p�linka, az ouzo (uzo), mivel t�l �des ital. A kedvelt gyant�s feh�rbor, a retszina �ze pedig legink�bb a padl�f�nyezõh�z hasonl�that�. A v�r�sborok szokatlanul �desek, a mi �zl�s�nknek legink�bb a roz�szerû k�nnyû asztali bor, a kokinelli felel meg. Viszont szokatlans�ga ellen�re is bizony�ra j�lesik egy taverna �rnyas kertj�ben �lve egy poh�r fenyõgyant�val �zes�tett �rm�sbor. A fogad�s gyakran maga is sz�vesen le�l vend�gei asztal�hoz, mert Epikurosz tan�t�s�hoz tartja mag�t: "Bar�t n�lk�l enni-inni annyi, mint falni oroszl�n m�dj�ra." Valamint arra is tan�tott a g�r�g b�lcs: "�lvezd az �letet, �lvezd, de m�dj�val!". Tan�t�sa m�ig �rv�nyes G�r�gorsz�gban. ( – mal�v – )

A t�rt�nelem elõtti idõk �ta termesztett�k a f�lszigeten

A hegyes, szikl�s t�jakon kev�s volt a termõf�ld. B�r a t�rt�nelem elõtti idõk �ta termesztett�k a Peloponn�szoszi-f�lszigeten a b�z�t, az �rp�t, k�lest, zabot is – nem egy v�ros�llam, k�zt�k Ath�n, keny�rgabona-behozatalra szorult. A szic�liai g�r�g v�rosok s �szak-Afrika haj�sai biztos�tott�k hossz� idõn �t a g�r�g v�rosok gabonasz�ks�glet�t.
A k�zimalmokb�l kiker�lõ dar�l�kb�l k�l�nf�le fõzetek k�sz�ltek. Ecettel, toj�ss�rg�j�val, olykor tejjel, borral, m�zzel �zes�tett�k a daraleveseket. A sportversenyek gyõztesei sz�m�ra tejben vagy borban fõtt �rpadar�t k�sz�tettek, ezt m�zzel, sajttal, illatos f�vekkel, vir�gszirmokkal �zes�tett�k. A legenda szerinti ital, amellyel D�m�t�r istennõt k�n�lt�k, mikor elkeseredetten kereste elrabolt le�ny�t, Perszephon�t, v�zben fõtt lisztbõl �s m�kb�l �llott. Az istenasszony – egy�ltal�n nem meglepõ m�don – visszautas�totta a b�felejtõ italt.
A kov�sz n�lk�l k�sz�lt pog�cs�k a keny�r felt�lal�sa ut�n is elmaradhatatlan k�s�rõi voltak a g�r�g asztalnak: sz�vesen ropogtatt�k ezeket mindenhez, mint ahogyan mi fogyasztjuk napjainkban a b�za- meg zablisztbõl s�lt s�s kekszeket, de t�ny�r helyett is haszn�latosak voltak: r�juk rakt�k a felv�gott h�sdarabokat.
A g�r�g p�kek mûv�szett� fejlesztett�k a keny�rk�sz�t�st – alighanem minden k�sõbbi rekordot t�lsz�rnyaltak azzal, hogy hetvenk�tf�le keny�r ker�lt ki kemenc�ikbõl. Athenaiosz munk�j�b�l id�zz�k n�h�ny keny�rfajta nev�t: a daraton kov�sz n�lk�l k�sz�lt; az amolgeon barna parasztkeny�r volt; a bromiton rost�latlan zabb�l k�sz�lt; agoraiosznak h�vt�k a piacon �rult k�z�ns�ges kenyeret; a szmidaliton a finom feh�rlisztbõl s�t�tt cip� volt. A kappad�ciai keny�r tejjel k�sz�lt kal�csf�le volt, a boletosz dagaszt�s�hoz ol�vaolajat haszn�ltak, s t�szt�j�ba m�kot kevertek, a h�miarton pedig kifli form�j� volt, pedig a kifli sz�let�s�t a t�r�k korhoz kapcsolja a k�z�p-eur�pai trad�ci�.

A t�szt�k �s egy�b csemeg�k ter�n is �tt�rõk voltak

A mediterr�n ember napjainkban is meglehetõsen "�dessz�j�", s az antik gasztron�musok tan�s�gt�tele szerint a t�szt�k �s egy�b csemeg�k ter�n is a g�r�g�k lehettek az �tt�rõk. �des�tõszereknek persze nem voltak annyira bõv�ben, mint korunk; fõk�nt m�zet, �des gy�m�lcs�ket haszn�ltak, a n�dcukrot m�g ritka �s dr�ga orvoss�gk�nt kezelt�k, s szak�cs kez�be csak kiv�telesen ker�lhetett.
M�g a hetvenk�t keny�rfajt�n�l is sokkal t�bbf�le s�tem�ny �s deszszert k�zt v�logathattak a g�r�g �nyencek. A loganon �des t�sztalap volt, melyet k�t vaslap k�z�tt s�t�ttek ki, mint az osty�t. A sztaititaszt kemenc�ben s�t�tt�k ki, majd azon meleg�ben megkent�k m�zzel, sajttal �s szez�molajjal. Az ekkrid�sz �s a tagenid�sz t�szt�j�t forr� olajban s�t�tt�k ki, mint a f�nkot, az elaphosz m�zzel �s szez�molajjal k�sz�lt nug�tf�le volt. Az itrjon �rpalisztbõl m�zzel gy�rt goly� form�j� t�szta volt, melyet tepsiben kis�t�ttek, s zsenge papirusz-sz�rakkal k�r�tve szolg�ltak fel. A khariszosz �s a nanosz sajtb�l, ol�vaolaj hozz�ad�s�val k�sz�lt.

A kisajtolt mustot hatalmas pithoszokban erjesztett�k

A g�r�g t�pl�lkoz�s t�rt�net�nek k�t olyan eleme van, amelynek fontoss�ga sosem cs�kkent. A keny�r D�m�t�r istenanya adom�nya, s a bort �ppen�gy az �tkez�s n�lk�l�zhetetlen velej�r�j�nak tekintett�k. A legõsibb ital a m�hser volt. A nekt�r, amelyet a g�r�g istenek fogyasztottak az Ol�mposzon, val�sz�nûleg a m�hserrel volt azonos. Hom�rosz szerint ugyanis a nekt�r Kronosz, Zeusz �s a t�bbi isten itala volt, s hozz� t�pl�l�kk�nt ambr�zi�t fogyasztott. A m�hsert azonban idõvel kiszor�totta a bor.
A sz�ret g�r�g f�ld�n is a vid�m �nneps�gek idõszaka volt. A kisajtolt mustot hatalmas, cser�pbõl k�sz�lt pithoszokban erjesztett�k, n�melyik olyan hatalmas volt, hogy sz�z amfora must is bel� f�rt. R�gebben m�g nem ismert�k a hord�t. Az erjed�s ut�n a bort amfor�kba fejtett�k; form�juk, m�ret�k k�l�nb�zõ volt, az �tlagos amfor�ba 40–50 liter bor f�rt. A borral teli amfor�kat nem pinc�ben õrizt�k, hanem a padl�son, a k�m�ny k�zel�ben. Szerett�k, ha a f�st szaga �tj�rta a bort. T�n ill�zi�rombol�, de a fej�ket elsõsorban a r�szegs�g ellen �vezt�k borosty�nnal, r�zsa- meg ibolyakoszor�kkal. (–m–)