A labirintus sz� �si id�ket, nehezen megoldhat� rejt�lyeket id�z. Hallat�ra legel�sz�r bizo-ny�ra mindenkinek T�zeusz, Ariadne, Minotaurusz �s a D�dalosz �ltal �p�tett h�res kr�tai labirintus legend�ja jut esz�be a g�r�g mitol�gi�b�l. R�gi t�rt�-net�r�k feljegyz�seib�l azonban tudunk m�s, hatalmas egyiptomi, k�nai �s it�liai �tveszt�kr�l is, b�r ezek t�nyleges l�tez�s�vel kapcsolatban sok k�ts�g mer�l fel. Az ilyen f�ld feletti vagy alatti, gyakran t�bbszintes labirintusrendszereknek v�delmi szerep�k is lehetett. H�bor� eset�n a helyi lakoss�g b�v�hely��l vagy az ellens�g t�rbecsal�s�ra szolg�ltak. Az �tveszt� az�rt nagyon izgalmas alakzat, mert v�gtelen sok v�ltozatban fordulhat el�, �s nemcsak k�t-, hanem h�rom-dimenzi�s is lehet. Emiatt az elm�leti matematika sz�m�ra is nagyon jelent�s kutat�si ter�let, amelynek a k�oszkutat�sokkal is kapcsolata van. Manaps�g m�r l�teznek labirintustervez� prog-ramok, s�t a legnagyobb kih�v�st jelent� sz�m�t�g�pes j�t�kok is gyakran j�tsz�dnak labirin-tusban, hogy �jra meg �jra felid�zz�k az ismeretlen lek�zd�s�nek izgalm�t �s siker�lm�ny�t. Ha m�lyebben belegondolunk, maga az Internet is egy hatalmas labirintus, ahol a c�lhoz nagyon sok �t vezet, �s azok k�z�tt sokszor igen neh�z a legr�videbbet megtal�lni. Tal�n �ppen v�gtelens�ge miatt v�lt a labirintus az �si titok, az �let �s egyben a mindens�g jelk�p�v�, amely a t�rt�nelmi id�k sor�n minden n�pcsoportn�l felbukkant. A n�pek v�ndor-l�s�val, kevered�s�vel m�tosz-vil�guk is �talakult, �gy a napistenhitt�l a kereszt�nys�gig minden vall�s egyre b�vebb tartalommal t�lt�tte meg az el�d�kt�l sz�rmaz� eszme-rendszert. A labirintusoknak k�t t�pusa ismert. Az egyiket csak egyetlen �tvonalon lehet v�gigk�vetni, �s nem tartalmaz el�gaz�sokat, a m�sik kit�r�ket, megt�veszt� keresztez�d�seket is mag�ban rejt, ez�rt megold�sa sokkal bonyolultabb. �rdekes m�don az angol nyelv k�l�nb�z� sz�val is jel�li a k�tf�le labirintust. Az els� v�ltozatot labyrinthnek, a m�so-dikat maze-nek nevezi. Az els� t�pus az �sibb, �s feltehet�en koncentrikus k�r- �s spir�l-�br�zol�sok tov�bbfejl�d�s�vel alakult ki. Mivel ez a jelk�p �sid�kt�l fogva fontos az emberis�g sz�m�ra, nagyon sok megjelen�t�si for-m�j�t ismerj�k. Az eml�tett �p�t�szeti alkot�sokon k�v�l hatalmas t�rrajzk�nt fellelhet� p�ld�ul a Nazca-fenns�k kacs-karing�s vonalai k�z�tt, l�that� r�mai �s g�r�g mozaikokon, kelta k�maradv�nyokon, k�z�p-kori katedr�lisok k�vezet�n. Van, ahol csak egyszer� d�sz�t�elem, van, ahol kultikus utal�s. Ezek ut�n nem meglep�, hogy a t�rt�nelem sor�n az emberek a labirintusmot�vumot a term�-szetben, k�s�bb pedig a palo-t�kat �vez� kertekben is alkal-mazt�k. Angli�ban, N�metor-sz�gban sz�mos olyan labirintus tal�lhat�, amelyet a term�szetes gyepb�l alak�tottak ki a n�-v�nyr�teg helyenk�nti elt�vol�t�-s�val. Ezek a 15-20 m �tm�r�j� alakzatok val�sz�n�leg m�r �vezredekkel ezel�tt fontos kultikus helyek voltak, a k�z�pkorban pedig �nnepi szertart�sok, �gyess�gi pr�b�k sz�nhelyei lehettek. A helyi lakoss�g mind a mai napig nagy gonddal �polja az �si kegyhelyeket, �s igyekszik azokat karbantartani. Val�sz�n�leg a d�szes, s�v�ny-kacskaring�kkal d�sz�tett francia-kert kialakul�sa �s a g�r�g mitol�gia k�z�pkori �jj��led�se vezetett a s�v�ny�tveszt�k kialakul�s�hoz. A form�ra nyesett kerti labi-rintus, amellett hogy l�tv�nyos d�sze volt a kertnek, kiv�l� helysz�n�l szolg�lt az �ri mulats�gokhoz. Az �tveszt� k�zep�re �ltal�ban magaslatot helyeztek el, ahonnan a k�z�ppontot el�r�k vid�man figyelhett�k a tekerv�nyek k�zt bolyong�kat. A m�alkot�snak olykor r�sze volt egy kis f�ld alatti barlang (grotto) is, amelyben mesters�ges v�zes�s csobogott vagy patak csordog�lt. A vil�gon a legr�gibb �s legh�resebb ilyen �tveszt� a tiszaf�b�l nevelt Maze, amely ma is kipr�b�lhat� a London melletti Hampton Court-i palota kert-j�ben. Jerome K. Jerome H�rom ember egy cs�nakban c. m�v�ben t�k�letes le�r�s�t adja annak az �lm�nynek, amelyet egy nem is t�l nagy s�v�nylabirintusban �lhet�nk �t. "(...) Harris egy vid�ki unoka�ccs�t vitte el oda. Azt mondta neki, "ide csak egyp�r percre megy�nk be, puszt�n az�rt, hogy elmondhasd, hogy itt is j�rt�l, mert nagyon szimpla dolog az eg�sz. Nevets�ges dolog is �tveszt�nek nevezni. Arra kell csak �gyeln�nk, hogy mindig jobbra forduljunk. T�z perc alatt v�gigs�t�lunk rajta, azut�n kij�v�nk bel�le �s vill�sreggeliz�nk." Mikor m�r benne voltak, tal�lkoztak n�h�ny emberrel, akik azt mondt�k, hogy m�r h�romnegyed �r�ja j�nnek-mennek, �s eleg�k volt az eg�szb�l. (...)" * Hollandi�ban nemcsak a kert�szet n�pszer�, hanem a XVI. sz�zad �ta jelent�s kultusza van az �tveszt�knek. Manaps�g is t�bb mint 30 s�v�ny�tveszt� tal�lhat� az orsz�gban. Az ilyen c�lra leggyakrabban haszn�lt n�v�nyek a fagyal, a tiszafa, a buxus, a b�kk, a gyerty�n �s a ciprus. A "leg"-ek orsz�ga, az Egyes�lt �llamok �len j�r az �j labirintusk�sz�t�si "technol�gi�k" kialak�-t�s�ban. N�h�ny �ve meglep�, �j �zlet�g j�tt l�tre: sorra alakulnak a hatalmas kukorica-�ltetv�nyekb�l �rdekes form�kra (v�r, dinoszaurusz) kiszabott �tveszt�k, illetve azok a c�gek, amelyek orsz�gszerte v�llalj�k kukoricalabirintusok telep�t�s�t. A legelterjedtebb kr�tai �s chartres-i mot�vum felhaszn�- l�s�val napjainkban is igen sok �j labirintus k�sz�l a legk�l�n- b�z�bb anyagokb�l. A spiritua- lizmus �jj��led�s�vel ezt az �si jelk�pet �jra felfedezt�k mint a lelki megtisztul�s, a medit�ci� vagy a j�t�kos t�rsas�gi egy�ttl�t eszk�z�t. Ha mindezek hat�s�ra a kedves Olvas�nak labirintus alkot�s�ra t�madna kedve, alapanyagk�nt ak�r met�l�hagym�t vagy szagos b�kk�nyt is felhaszn�lhat...  Ny�ri Judit