A kezdő és a végpontja bizonytalan. A achaiok ie 2000 körül telepednek le Görögországban, egyidőben a latin-szabin törzsek itáliai letelepdésével. ie. 1200 táján következik be a dórok inváziója, a élrevonulásuk, ami a tengeri népek vándorlásának is az elindítója lesz.A mükénei kultúra e két időpont között fokozatosan fejlodik ki a barbár achai törzseknek a minoszi kultúrával való találkozása következtében.
A terület feletti hatalmat az achai törzsek Théra-Szantorin szigetének ie. 1646-ban bekövetkezett felrobbanása után veszik át, folyamatosan, és jelentős minoszi központok még sokáig megmaradnak, ezek között a legjelentősebb Trója - Illion, de valószínűleg az egész kisázsiai partvidék pelazg marad.
Knosszoszt csak ie. 1400 ban dúlják fel, feltehetőleg az athéniak, akik saját magukat okolhatják a kultúrális hanyatlásért, mint ahogy a krétaiak is felelősek voltak saját pusztulásukért. A mükénei görög városok és a pelazg civilizáció közötti utolsó nagy összecsapás volt a Trójai háború. Oka természetesen nem Helléna szépsége, vagy az istenek közötti viszály volt - hanem a Fekete-tenger kapújáért vívott harc. Azt azonban már a görögök is felismerték - hogy ennek nem szabdna háborúságra okot adnia.
A mükénei központok sem egyszerre semmisülnek meg a dór invázióban, hanem egymás után. Athén nem is kerül a dórok kezére, csak a társadalma és a gazdasága omlik össze. A mükénei civilizáció lényegében együtt él a minoszi kultúrával, és a Mükénei városok pusztulása egyben a pelazg -minoszi kultúra végét jelenti. Az achaiok azért sem örökíthették ránk elődeik nyelvét, és történelmét, mert a saját írásbeliségüket is elvesztették. Athén nem esik el, mégis a pelazgok távozása után lehanyatlik a kultúrája - analfabétává válnak a polgárai!
A mükénei kor gazdasága: A gazdaság és társadalom két eltérő kultúra ötvözete. Az achai törzsek nemzetségi kötelékekben éltek, a pelazgok templomgazdaság feltételei között, ebből alakult ki az achai poliszokban a királyi gazdaság. Ennek müködését legjobban az e kor végén született Iliász és Odüsszeia mutatja be. A mükénei kor görög hajósai nem uralják annyira a tengert, mint a krétai hajósok, navigációs ismereteik is sokkal szegényesebbek. A királyi gazdaság már nem képes olyan teljesítményre, amilyenre a templomi gazdaság, de az emeberek itt sem éheznek. Ahogy a templomi gazdaságban, úgy a királyi gazdaságban sincs még igazi magán tulajdon, bár nincs egyenlőség sem. Szó sincs osztálytársadalomról, bárki bármilyen rangra emelkedhet, mindenki a képességei és szorgalma szerintrészesedik a feladatokból és javakból. Ez szó szerint a mesés aranykort jelenti!
Ahogyan a krétai bika, úgy a mükénei oroszlán is babiloni szimbolum, hellász része ekkor még a kelet világának. A királyokat, keleti, mintára istenek leszármazottainak tekintik, mégsem korlátlan a hatalmuk, hanema vének tanácsával együtt gyakorolják azt. Ez a régi törzsi hagyományok tovább éléséből fakad ahol a vezér csak első az egyenlők között.Odüsszeusz fiának is a vének tanácsa ad hajót.
A mükénei korban Párisz a Trójai királyfi pásztorként él, maga az uralkodó is részt vesz a mezőgazdasági munkákban. A társadalomban lehetőség van a felemelkedésre, ha valaki rendkivüli képességekről tesz tanúbizonyságot, melyek a közösség számára hasznosak, akkor, mint isteni lények leszármazottját, valamely isten gyermekét akár király méltóságra is emelhetik. A mükénei kor Görögországa hasonló módon él, mint a királyságkorában Róma.
Erre a korra nem csoda, ha az arisztokratikus világ viszonyait elítélő görögök is és a rómaiak is, mint az aranykorra tekintenek - egy olyan életre, mely az istenek rendelése szerint való - amihez kívánatos lenne visszatérni. Minden nagy vallási mozgalom a kereszténység is, de a felvilágosodás is ehhez a paradicsomi állapothoz szeretne visszatérni. A dór invázió után leginkább a mükénei városokat feldúló spártaiak ragaszkodnak a hagyományos államrendhez.
Az Iliászból tudjuk, hogy az achai spártában is két király volt, Agamemnon és Meneláosz, ugyan úgy,mint a dór spártában. A spártaiak a törekedtek a javak mükénei stílusú elosztásának megtartására, az egyenlőségre is. Athén társadalmában a kisajátitott földekre alapozva a paraszti megántulajdon csak a mükéneii társadalom összeomlása után alakul ki.
A Írás: A mükénei kultúra is fejelett írással rendelkezett, ezt, a krétai Lineáris B írást mivel maga a nyelv ismert 1952-ben megfejtették. Jellegét tekintve átmenetet képvisel a szótagírás és a betuírás között. A görög betuírás a görög ABC- nem ebbol fejlodik ki, mert a hanyatlás korában feledésbe merül és a görögök a foniciaiaktól veszik át a betuírást. Karakterében a krétai írásokhoz, etruszkok írására és a runa írásra hasonlít.
Mivel az etruszkok itáliában a dór invázióval egyidoben jelennek meg, valószínű, hogy az Aeneászlegenda, mely szerint a Rómát trójából menekültek alapították igaz. A minoszi és mükénei civilizáció kultúrális hatása messze földre kiterjedt, élénk kereskedelmet folytattak a szkítákkal is ami alapján nem lehetetlen, hogy a szkíták által használt rúna írás, krétai mükénei hatásra alakult ki. Bár a minoszi és mükénei kultúra törpe államok kultúrája volt, sokkal nagyobb hatással volt az európai fejlődésre, mint például a sokkal nagyobb Egyiptom műveltsége Minosz és mükéne volt az a történelmi szintér ahol az európai kultúra először az élre tört. Hatását és jelentőségét ezeknek az elfelejtett kultúráknak már ismerjük, de eredetük mind a mai napig rejtély.
|