A k�vetkez�k sor�n olyan fontos dolgokr�l fogunk sz�t ejteni, mint az �tkez�si szok�sokr�l otthoni k�rnyezetben �s term�szetesen a tavern�kban. Mindenekel�tt azonban p�r sz�ban a mai g�r�g konyh�ban el�fordul�, n�h�ny n�lunk tal�n kev�ss� ismert �sszetev�r�l is ejts�nk sz�t. F�szerek, �zes�t�k: - Menta-f�le (DYOSMOS) - G�r�g bazsalikom - Oregano (szurokf� vagy vadmajoranna) - Majoranna-f�les�g (DENDROLIVANO) - Bab�rlev�l - Kapribogy� - Kamilla - Zs�lya - Menta - Eukaliptusz - �nizsmag - R�mai k�m�ny - Szez�mmag - P�neamag - Feny�gyanta (P�nea feny�) - Masztik - Szumak (szel�d sz�m�rce) - Szegf�bors - Fah�j - Szegf�szeg Term�szetesen az elengedhetetlen f�szerek mint a hagyma, fokhagyma, zellerlev�l, petrezselyem, s�, bors k�l�n nem �rdemelnek eml�t�st, hiszen ezeket Magyarorsz�gon is haszn�ljuk, de a fent eml�tettek olyan �telekbe ker�lnek, amilyenekhez egy �tlagos magyar h�ziasszony val�sz�n�leg nem is mern� haszn�lni. (Pl. dar�lth�shoz szegf�bors �s fah�j!) �s most p�r mondatban az �tkez�si szok�sokr�l. Azok akik m�r j�rtak G�r�gorsz�gban, tal�n tudj�k, tapasztalt�k, hogy a k�l�nb�z� tavern�k esetlegesen el�fordul� �tlapj�n rengeteg el��telt, kev�s f��telt tal�lnak �s szinte soha nem tal�lnak �dess�get. Ez a sz�munkra furcsa strukt�ra csak addig marad k�l�n�s, am�g nem vil�g�tunk r� a mi�rtj�re a dolgoknak. A g�r�g�k sz�m�ra az �tkez�s a t�rsadalmi �let egy form�ja, ez�rt �ltal�ban "csapatosan" j�rnak tavern�zni. Nem ritka jelens�g, hogy 3-4 aut�nyi bar�ti t�rsas�gok veszik be magukat egy-egy tavern�ba �s szinte otthonosan mozogva rendezgetik az asztalokat egys�gbe, hogy mindannyian egy�tt k�lthess�k el az eb�det-vacsor�t, mik�zben j�kat besz�lgetnek, iszogatnak �s a vel�k lev� gyerekek az asztal k�r�l lebzselnek. Ez a bar�ti l�gk�r szinte k�veteli azt, hogy az asztalra ker�l� �tkek is k�z�sen ker�ljenek haszn�latba. A t�rsas�g m�ret�t�l f�gg�en rendelik az el��teleket, sal�t�kat �s f��teleket. Desszertet val�di g�r�g tavern�ban nem tal�lunk, vagy csak nagyon ritk�n, ha a taverna h�ziasszonya bokros teend�i ellen�re is tud id�t szak�tani �dess�g k�sz�t�sre, ez�rt a legt�bb helyen desszert helyett a szezonnak megfelel� gy�m�lcs�t hoznak az asztalhoz, a legt�bb esetben a h�z aj�nd�kak�nt. Mivel a g�r�g�k besz�lget�s k�zben esznek, -nem �gy mint Magyarorsz�gon, ahol szinte udvariatlans�gnak sz�m�t n�mely csal�dban ev�s k�zben besz�lni- ez�rt olyan �teleket fogyasztanak, amiket csipegetni lehet. A v�laszt�s az �tlapr�l,- m�r ahol van ilyen- �ltal�ban a f�rfiak dolga, figyelembev�ve az asszonyok �s gyerekek ig�ny�t is. A taverna pinc�rje �ltal�ban a legtekint�lyesebb f�rfihoz fordul a megrendel�st felvenni. A legt�bb g�r�g nem is k�ri az �tlapot, m�g ha van is ilyen, hanem visszak�rdez -Mi van ma, amit aj�nl ? - �s a pinc�r szinte k�vethetetlen temp�ban felsorolja a napi aj�nlatot, ami a szezon �s a piac fellelhet� term�keib�l, aznap v�s�rolt alapanyagaib�l k�sz�lt �telek sora. Ez�rt nem ritka, hogy k�t egym�st k�vet� napon, ha ugyanazt az �telt szeretn�nk fogyasztani, a m�sodik napon m�r nem lesz bel�le. Ez�ltal a taverna mind�g v�ltozatos tud maradni, mindig alkothat valami �jat, m�st mint amit eddig. Ez�rt sok g�r�g csal�dnak van �gynevezett saj�t tavern�ja, ahol szinte otthon vannak, hiszen majd mindennap megfordulnak egy kis harapnival��rt, �s ha a h�ziasszony f�radt ahhoz, hogy f�zz�n a csal�dnak, nem ritk�n letelefon�lnak a tavern�suknak, hogy rakjon �ssze p�r fog�st, �s majd a gyerek vagy a papa leszalad a k�sz kaj��rt, amit azt�n otthon a h�ziasszony n�h�ny saj�t gy�rt�s� apr�s�ggal kieg�sz�t. R�gebben a v�rosokban is, de vid�ken a mai napig is megszokott dolog, hogy a h�ziasszony, hogy id�t sp�roljon meg a f�z�s-takar�t�s-gyerekgondoz�s nem kev�s id�t felem�szt� munk�ja miatt, n�h�ny olyan �telt, amit s�t�ben kell k�sz�teni �s sokszor kell odafigyelni, locsolgatni, forgatgatni el�re tepsibe k�sz�tettek �s a k�zeli p�ks�gbe vittek �t, ahol a p�k kemenc�j�ben - ami a reggeli keny�rs�t�s miatt am�gy is felf�t�tt �llapotban volt - k�szres�t�tt a p�k. A p�k a munk�j��rt �s a hozz�val� ol�vaolaj, f�szerek, citrom hozz�ad�s��rt �s persze a kemence haszn�lat��rt jelk�pes p�r drachm�t sz�molt fel, hiszen a szolg�ltat�sa m�shol - a keny�r elad�sa - t�r�lt meg. Persze, ennek a szolg�ltat�snak m�s haszna is van, hiszen a h�ziasszony �ltal �thozott �tel el�rulta azt is, hogy vend�gs�g �rkezik �s ez�ltal a p�k �ltal�ban a legjobban inform�lt emberek egyike volt �s maradt a mai napig is. Mondhatn�nk azt is, hogy a p�k kiss� csal�dtagg� is v�lt emiatt a g�r�g csal�dok egy r�sz�ben. Sajnos m�ra, a technika fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en ez a rendk�v�l rokonszenves szok�s kihal�f�lben van, hiszen az egyre t�k�letesebb s�t�st produk�l� h�ztart�si s�t�k-t�zhelyek, amelyek m�r k�zel azonos eredm�nyt k�pesek el�rni, mint a hagyom�nyos kemenc�k, megadj�k a lehet�s�get a h�ziasszonynak, hogy saj�t maga, a programozhat�, csilingel�, id�jelz� s�t�j�ben k�sz�tse el az �telt. Igaz a munka nem lett ett�l kevesebb, de a k�l�nb�z� h�ztart�si g�peknek k�sz�nhet�en a h�zimunka l�nyegesen kevesebb id�t em�szt fel, mint annak el�tte. A g�r�g csal�dok �tkez�seinek jellemz�je, hogy reggelit csak a gyerekek kapnak, a sz�l�k be�rik a reggeli feket�vel �s esetleg n�h�ny apr�, �des oml�s s�tem�nnyel, �s a k�v� sajnos egyre ritk�bban a hagyom�nyos zaccos k�v�t jelenti. Pedig a zaccos k�v� - ellinikos vagy n�h�nyan turkikosnak is h�vj�k- val�di szertart�s. Az eredeti elk�sz�t�si m�d a k�vetkez� : Egy magas�tott fal� r�z tepsibe homokot tesznek �s a tepsit alulr�l felf�tik �gy, hogy a homok forr�v� v�lik. Ebbe a forr� homokba azt�n belehelyezik a hossz�nyel� ibriket egy adagnyi v�zzel forrni. Amikor a v�z forrni kezd, a fogyaszt� ig�nye szerint cukor n�lk�l (sketos), vagy cukorral f�l�desen (metrios), vagy �desen (glykos) �s nagyon �desen (vari glykos) k�sz�tik el. Teh�t el�sz�r a cukrot, -ha kell- �s azt�n a p�der finoms�g�ra �r�lt, p�rk�lt k�v�t teszik az ibrikbe, amit csak egyszer szabad kan�llal megkeverni, �s azt�n hagyni, hogy forrni kezdjen. Amikor forrni kezd, hab keletkezik,amit azonnal le�nt�nk a findzs�ba (k�v�s poh�rka)- csak a habot !- �s visszatessz�k egy �jabb forr�sig, amikor is a marad�k k�v�t is r��ntj�k a m�r a findzs�ban l�v� habra (kaymaki).