Friss inform�ci�k G�r�gorsz�gr�l

Nikos Boti Attila  2014.02.21. 21:07

A Hell�n K�zt�rsas�g, k�zismertebb nev�n G�r�gorsz�g, Eur�pa d�lkeleti r�sz�n, a Balk�n f�lsziget d�li cs�csk�ben helyezkedik el.

Keleti �s d�li partjai az �gei-tengerrel hat�rosak, m�g nyugati hat�rain�l a J�n-tenger tal�lhat�. Ebb�l kifoly�lag az orsz�ghoz sok sziget tartozik. Az orsz�g hossz� m�ltra tekint vissza, az �kori G�r�gorsz�g, a R�mai Birodalom �s a Biz�nci Birodalom eml�kei egyar�nt megtal�lhat�k ezen a ter�leten. Innen sz�rmazik a demokr�cia alapja, tov�bb� az olimpiai j�t�kok, a filoz�fia, az irodalom �s a matematika alapjait is itt tett�k le.

Az orsz�g f�v�rosa Ath�n. Legnyugatibb pontja Korfu, legd�lebbre Kr�ta tal�lhat�. Partvonala er�sen tagolt, 15 ezer kilom�ter hossz�. K�tezer szigete 25 ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letet foglalnak magukba, melyb�l mind�ssze k�tsz�z sziget lakott. Legfontosabb szigetei Kr�ta, Korfu, Rodosz, Mikonosz. Az orsz�g lakoss�g�nak t�bb mint egy tizede �l a szigeteken. �ghajlata igen kellemes mediterr�n, ebb�l k�vetkezik a folyamatosan vir�gz� turizmus. A meleg �vszak m�jusban kezd�dik k�zel 30 fokos h�m�rs�klettel �s hamar el�ri a 40 fokos h�s�get. A szigeteken a l�g�ramlatok folyamatosan h�s�tik a forr�s�got, ett�l olyan kellemes a kl�ma.

Az �kori G�r�gorsz�g vir�gz� hell�n birodalom volt, majd i.e. 146-ban a R�mai Birodalom r�sze lett. A birodalom buk�sa ut�n az orsz�g a Biz�nci Cs�sz�rs�g fennhat�s�ga al� ker�lt �s ez �gy is maradt eg�szen a XV. sz�zadig, amikor a t�r�k csapatok uralmuk al� hajtott�k az orsz�got, �gy az Oszm�n Birodalom r�szek�nt telt az orsz�g k�vetkez� n�gy �vsz�zada. A XIX. sz�zad elej�n kezd�d�tt a g�r�g szabads�gharc, minek eredm�nyek�nt siker�lt el�rni a f�ggetlens�get, �gy j�tt l�tre a G�r�g Kir�lys�g. Ezut�n G�r�gorsz�g el�g instabil politikai helyzetet tartott fenn, r�vid ideig k�zt�rsas�g volt, majd katonai diktat�ra vette �t a hatalmat. A n�met megsz�ll�s ut�n vissza�ll�tott�k a monarchi�t, mely ism�t polg�rh�bor�hoz vezetett. 1974-t�l ism�t k�zt�rsas�g az �llamforma.

Az orsz�g bev�tel�nek egy �t�d�t teszi ki jelenleg a turizmus. �vente 12 milli� nyaral� l�togatja meg az orsz�got, f�k�nt Eur�p�b�l. A nyaral�kat els�sorban a tengerpart vonzza, a szigetvil�g, tov�bb� az �kori Hell�n eml�kek, melyek olyan kult�ra gy�ker�t rejtik magukban, amik az azt k�vet� �vezredek meghat�roz� alapjai lettek a gondolkod�sban �s a m�v�szetekben egyar�nt, pedig a forr�soknak puszt�n az egy �t�de maradt meg az ut�kor sz�m�ra. A k�z�pkorban ugyan h�tt�rbe szorult ez a vonulat, de a renesz�nsz ideje alatt ism�t a g�r�g kult�ra fel� fordultak a m�v�szek �s tud�sok. Az �kori g�r�g filoz�fusok az embert �s a vil�g kialakul�s�t tett�k a gondolkod�s k�zpontj�ba, tal�n ennek egyenes�gi lesz�rmazottja az a fejlett testkult�ra, ami az �kori g�r�g�kre jellemz� volt. A folyamatos verseng�s volt jellemz� sz�mukra a sportban, a m�v�szetekben �s a tudom�nyokban egyar�nt, mint azt az olimpiai j�t�kok �s a r�nk maradt forr�sok az irodalmi versenyekr�l vil�gosan megmutatj�k.

A g�r�gkeleti vall�si �nnepeket a mai napig az orsz�g lakoss�g�nak majdnem az eg�sze k�veti. A n�k m�g ma is h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sben r�szes�lnek. Az �ghajlatnak k�sz�nhet�en a g�r�g�k, t�bb orsz�g szok�saihoz hasonl�an, d�li szieszt�t tartanak, mely al�l az idegenforgalmi dolgoz�k kiv�telt tesznek. Helyi k�zleked�s tekintet�ben a buszj�ratok a legolcs�bbak, az itthoni szok�sokt�l elt�r�en bevett szok�s a buszsof�rnek borraval�t adni. A taxi �rak hasonl�ak az itthonihoz, de �jjel magasabbak a viteld�jak. Szinte minden nagyobb telep�l�sen van lehet�s�g aut�b�rl�sre, a kresz szab�lyai azonosak az itthoniakkal. G�r�gorsz�gban igen elterjedt a robog� b�rl�s, mely kellemes k�zleked�si eszk�z a forr�s�gban.

G�r�gorsz�gi nyaral�sunk alkalm�val legy�nk felk�sz�lve arra, hogy ny�ron szinte minden napra esik egy fontosabb esem�ny, melyet a g�r�g�k meg�nnepelnek. Rengeteg ortodox szent van, kinek a n�vnapj�t meg�nneplik kora reggeli szent mis�vel �s esti k�z�s vacsor�val. �ltal�ban a helyi esem�nyeket az �nnep el�est�ly�n �nneplik. G�r�gorsz�gban az �zletek csup�n d�lut�n k�t �r�ig tartanak nyitva, majd este hatkor nyitnak ki ism�t. Az id�eltol�d�s mind�ssze egy �ra a hazaihoz k�pest, a k�zleked�si eszk�z�k menetrendje mindig helyi id� szerint �rtend�. G�r�gorsz�gi m�zeum l�togat�saink sor�n �gyelj�nk arra, hogy a legt�bb helyen tilos a f�nyk�pez�s, n�h�ny helyen k�l�n d�j ellen�ben megengedett. Az orsz�gban a gy�gyszert�rakat, a mieinkhez hasonl�an z�ld keresztel jel�lik, de ha orvosra van sz�ks�g mindenk�pp az utaz�s szervez�h�z vagy a sz�lloda recepci�j�hoz forduljunk seg�ts�g�rt. A csapv�z mindenhol ihat� az orsz�gban, de �ze meglehet�sen elt�r a magyarorsz�gi iv�v�zt�l, ez�rt aj�nlatosabb ink�bb palackozott �sv�nyvizet fogyasztani. G�r�gorsz�g hivatalos p�nzneme az eur�, p�nzv�lt�s lehets�ges a bankokban, az utaz�si irod�kban �s a sz�llod�kban. A g�r�gorsz�gi �rak picit magasabbak az itthon megszokottn�l, ez�rt lehet�s�g szerint t�bb p�nzt vigy�nk magunkal, mint amennyit itthon k�lten�nk. A szigetek �ltal�ban dr�g�bbak.