Sok vall�sban - �gy a g�r�g mitol�gi�ban - is megfigyelhet� egy (vagy ez esetben t�bb) teremt�selm�let, amelyek k�z�l a legelterjedtebb a g�r�g mitol�gi�ban �gy hangzik: A mindens�g kezdet�n a Kh�oszb�l keletkezett Gaia (a F�ldanya), �s alv�s k�zben megsz�lte fi�t, Uranoszt. A fi� megterm�keny�t� es�t permetezett anyj�ra, �gy sz�lte meg Gaia a f�vet, vir�gokat �s f�kat, valamit a hozz�juk tartoz� �llatokat. Ugyanennek az es�nek a hat�s�ra j�ttek l�tre a tavak, foly�k, tengerek. A F�ldanya els�, f�lig ember alak� gyermekei voltak a sz�zkez� �tvenfej� �ri�sok: Briareusz, G�g�sz �s Kottosz. Ut�nuk sz�letett h�rom egyszem�, vad k�kl�psz: Bront�sz, Sztereop�sz �s Arg�sz. Ezeket l�zad� term�szet�k miatt apjuk, Uranosz letsz�totta a Tartaroszba. (A Tartarosz m�ly �s s�t�t hely az alvil�gban.) Majd k�s�bb Uranosz megnemzette a tit�nokat, akiket anyjuk - bossz�b�l a k�kl�pszok hal�l��rt - r�vett, hogy �lj�k meg apjukat. Meg is tett�k, m�gpedig Kronosznak, het�k k�zt a legfiatalabbnak a vezet�s�vel. �lm�ban lev�gt�k apjuk nemi szerv�t. Uranosz v�r�b�l n�h�ny csepp Gaiara hullott, �gy sz�letett meg a h�rom Erinn�sz: Alekt�, Tisziphone �s Megaira. Ut�na a tit�nok kiszabad�tott�k a k�kl�pszokat �s Kronoszra ruh�zt�k a legf�bb hatalmat. Kronosz feles�g�l vette testv�r�t, Rhei�t. Mivel Kronosz azt a j�slatot kapta anyj�t�l, hogy fiai egyike fogja megfosztani tr�nj�t�l, ez�rt minden sz�let� gyermek�t – Heszti�t, D�m�tert (Ceres), H�r�t (Juno), H�d�szt (Pluto vagy Dis) �s Poszeid�nt (Neptunus) - lenyelte. Rheia felb�sz�lt �s harmadik fi�t, Zeuszt (Jupiter), elrejtette az �gei-dombon egy barlangban. Kronosznak egy bep�ly�zott k�vet adott Zeusz helyett, aki mit sem sejtve lenyelte azt. A felserd�lt Zeusz Kronosz poh�rnoka lett, aki nem tudta, hogy � tulajdon fia. Zeusz apja bor�ba h�nytat�t kevert, aki ennek hat�s�ra ki�klendezte gyermekeit. Zeusz kiszabad�totta a k�zben ism�t fogs�gba esett k�kl�pszokat �s sz�zkez�eket, akik h�l�b�l neki aj�nd�kozt�k a vill�msz�r�s k�pes�g�t, H�d�sznak egy l�thatatlann� tev� sisakot, Poszeid�nnak meg egy h�rom�g� szigonyt. Majd egy�ttes er�vel legy�zt�k apjukat, Kronoszt, �s a t�bbi tit�nnal egy�tt (Atlasz kiv�tel�vel) sz�m�zt�k egy mesze fekv� brit szigetre (vagy ahogy egyesek �ll�tj�k Tartaroszba), ahol a sz�zkez�ek �rizt�k �ket. Atlasz vez�rhez m�lt� b�ntet�st kapott: az �gboltot kellett tartania a v�ll�n.

Zeusznak k�s�bb sok szeret�je volt, akikt�l gyermekei sz�lettek: p�ld�ul L�t�t�l Apoll�n (Apollo), a lant, az �j a, j�sl�s �s az orvosl�s istene �s Artemisz (Diana), a vad�szat istenn�je; Maiat�l (Atlasz le�ny�t�l) Herm�sz (Mercurius), az istenek sz�rnyas h�rn�ke, a tolvajok, keresked�k istene; Szemel�t�l Dion�szosz (Bacchus), a sz�l�, a bor, a m�mor �s term�kenys�g istene; egyesek szerint Di�n�t�l Aphrodit� (Venus), a szerelem �s sz�ps�g istenn�je. T�bbek k�z�tt anyj�val, Rhei�val is volt testi kapcsolata. Egyik gyermeke, Pallasz Ath�n� (Minerva, a b�lcsess�g, tudom�nyok �s a mesters�gek istenn�je) a fej�b�l pattant ki teljes fegyverzetben. Zeusznak nem csak szeret�i voltak, volt egy feles�ge is, H�ra. H�r�nak �s Zeusznak h�rom gyermeke sz�letett: �r�sz (Mars, a h�bor� istene), H�phaisztosz (Vulcanus, a t�z �s kov�csmesters�g istene) �s H�b�.

Rengeteg monda, t�rt�net �s m�tosz kapcsol�dik m�g a g�r�g mitol�gi�hoz, amelyek nem csak istenekr�l, f�listenekr�l, hanem m�s k�l�n�s l�nyekr�l - nimf�kr�l, szat�rokr�l, s�t emberekr�l - is sz�lnak �s m�g soksz�n�bb� teszik azt. Ezek a t�rt�netek hol egy-egy term�szeti jelens�get pr�b�lnak megmagyar�zni, hol egy-egy t�rt�nelmi esem�nyt (pl. tr�jai h�bor�, heten Th�ba ellen). A g�r�g mitol�gia tanulm�nyoz�sa �szt�nz�leg hatott �s hat az eur�pai m�v�szetre �s gazdag forr�sanyagul szolg�l a modern �sszehasonl�t� vall�st�rt�neti kutat�s sz�m�ra is.