A miletori iskola k�pvisel�i: Thales, Anaximandros, �s Anaximenes. Thales: az �selv szerinte a nedvess�g (v�z). Anaximenes: az �selv szerinte a leveg�. Anaximadros: anyagszer�en felfogott v�gtelent tekinti �selvnek. Eleai iskola: a vil�g eredet�nek s�lyos k�rd�s�t kutatta. K�pvisel�i: Parmerides; a l�tez�st �r�kt�l val�nak l�tta. Herakleitos: dolgok m�lyebb �rtelm�t kutatja. Pythagoras: sz�m misztikus fogalma. Xenophanes: a vil�g kezdet�t az istens�gb�l veszi. A term�szetkutat� keres�s szemben �ll a g�r�g vall�ssal. Hogy a filoz�fia az ember �tmutat�j�v� v�ljon �s a vall�s helyettes�t�j�v� alakulhasson, ahhoz a Kr.e.4. sz�zadban G�r�gorsz�gban �sszeoml�snak kellett bek�vetkeznie, amely a politikai �let �n�ll�s�g�t teljesen al��sta. Ezt a nagy politikai boml�st a pelopon�szoszi h�bor� id�zte el�. Ny�lt h�bor� kit�r�s�hez Kr.e. 431-ben vezetett, ahol Ath�n �s Sp�rta �lltak egym�ssal szemben. Ezekben a v�ls�gos id�kben az emberek lelki �lete term�szetszer�leg elm�ly�lt, �nmagukban kerest�k az emberi l�lek megnyugv�s�t.  Az �j gondolkod�snak els� k�pvisel�i a sophist�k voltak, akik nem tud�s filoz�fusok, hanem sz�nokok, akiket a sz�ls�s�ges szkepcizmus t�lt el, �s m�ly �rdekl�d�s az emberi dolgok ir�nt. K�z�l�k a legismertebb: Protagoras; az �rz�ki megismer�s teori�j�val foglalkozott. A sophizmus csak ir�nyt mutat a g�r�g filoz�fi�nak, Sokrates adja meg. Sokrates tan�tv�nya Pl�t�n. A Platoni filoz�fia korszakalkot� jelent�s�ge az ideatanban tal�lhat� meg. Az ide�kat egy egys�ges rendszerbe kellett szor�tani a „j�” ide�ja ker�l a cs�csra, �l�n a „sz�ps�g” �ll. A 4. sz�zad k�zep�re Sp�rta teljesen elvesztette l�tjogos�lts�g�t �s azok a g�r�g�k, akik b�ztak a polis �letk�pess�g�ben, ennek felfriss�t�s�t �j er�kb�l v�rt�k. Aristotel�sn�l az �llamform�k �j oszt�lyoz�s�t l�tjuk. A nem megfelel�k k�zt, mint legrosszabb a demokr�cia �ll az �len, a megfelel�k k�zt, mint legjobb a monarchia, a kir�lys�g. A kir�lys�g ebben az id�ben a maked�n �llamnak volt a korm�nyform�ja. Maked�nok uralkod�ja Philippos, aki G�r�gorsz�gban nevelkedett beavatkozott a bels� g�r�g �gyekbe. Alexandros, akit a g�r�g�k zsarnoknak, barb�rnak tekintett, a g�r�g m�velts�ggel, a g�r�g vil�gn�zettel tel�tett. Hihetetlen tetter�vel rendelkezik 22 �ves amikor a perzsa birodalom megh�d�t�s�ra indul. Alexandros Achilesnek k�pzeli mag�t, olyan fegyverzetbe �lt�zik, amely a tr�jai h�bor�b�l sz�rmazik. Alexandrosz igyekszik mindenhol a g�r�g kult�r�t terjeszteni, Kelet fel� el�re tolta b�sty�it, amelyek el�k�sz�tik a nagy keleti-g�r�g egyes�l�s �tj�t India megh�d�t�s�val teljesen t�nkreteszi eg�szs�g�t �s 33 �ves kor�ban meghal. Alexandrosz t�bornokainak martal�ka lesz. Selenkos, Ptolemaiosz �s Kassander megalap�t�i azoknak a birodalmaknak, amelyeket hellenisztikus birodalomnak nevez�nk. Ez az id�pont az, amikor a g�r�g m�velts�g �tadja hely�t egy �j kultur�lis fejl�d�snek, amely a kelet �s a g�r�gs�g m�velts�g�nek egyes�l�s�b�l �ll �ssze: Hellenizmus.