"Megáli nísi", azaz a nagy sziget, így emlegetik a görögök Krétát, Európa legdélibb részét, az európai civilizáció bölcsojét. Krétát hatalmas hegységek, szelíd lejtok, termékeny síkságok, félreeso tavak jellemzik, mégis inkább évezredes kultúrája - teszi különlegessé. Kréta - a régészeti eredmények is ezt támasztják alá -már az i.e. VI. évezredben is lakott volt. Kr. e. 3000-tol jegyzik a történészek a mínoszi civilizáció kezdetét. Az évezredek során Kréta megismerhette a felhotlen aranykort, de ugyanakkor a természeti katasztrófákat is, mint például a Kr. e. 1700-ban pusztító földrengést, amely a palotákat is romba döntötte. Ezek után új paloták építésébe kezdenek. Kr. e. 1100-ban a dórok hódítása következtében a mínoszi civilizáció végso hanyatlásnak indult. Más népek is megpróbálták leigázni Krétát, gondolunk itt elsosorban a Római Birodalom terjeszkedésére, amely a szigetet sem kímélte. A kettészakadt Római Birodalom után Kréta Bizánc fennhatósága alá került, majd közel egy évszázadon át arab megszállás alatt volt, ami alól csak i.sz. 961-ben szabadult. 1204-ben a keresztes hadjárat során Konstantinápolyt kifosztották, és ezzel tulajdonképpen véget ért a bizánci birodalom. 1645-ben, mint annyi más európai ország, ez a sziget is török megszállás alá került. 1821-ban kitört a görög szabadságharc, amit az egyiptomi csapatok segítségével vérbe fojtottak és bár Görögország elnyerte függetlenségét, mégis az egyiptomiak kezén maradt, majd visszakerült a törökök birtokába. A török csapatok kivonása után 1913-ban végleg egyesült Görögországgal. A II. világháború idején a krétaiak hevesen ellenálltak a német megszállóknak. A pusztítás nyomán elnéptelenedett falvak és romokban hevero gazdaság maradt. Ma már azonban az egyik legjelentosebb és legkedveltebb turistaközponttá vált a magyar és nemzetközi utazók számára is. Földrajzi adatok A 35. szélességi kör mentén, Észak-Afrika egyes részeinél is délebbre elhelyezkedo sziget Európa legdélibb pontja. Területe 8400 km2, ezzel a legnagyobb görög sziget. 250 km hosszan nyúlik el kelet-nyugati irányban, észak-déli kiterjedése azonban a legszélesebb részén is mindössze 60 km, keleten pedig 12 km. A hegycsúcsoktól szelíd lejtok ereszkednek a dombokig, onnan az északi part menti síkságokig, ahol a nagy öblök mentén sorakoznak a sziget legjelentosebb városai. Az északi partvidék a surubben lakott, délen a hegyek meredek sziklafalai mintha a tengerbol ugranának ki. Kréta éghajlata mediterrán, jóllehet a forró, száraz nyár itt sokkal tovább tart, mint Görögország más vidékein. Közlekedés A sziget legtöbb helysége könnyen megközelítheto autóbusszal, de ajánlatos a gépkocsi kölcsönzése, hiszen így saját magunk fedezhetjük fel a sziget látványosságait, és szabadidonket sem korlátozza a némelykor szokatlan autóbusz-menetrend. Vásárlás Az üzletek általában a délelotti órákban, illetve délutántól késo estig tartanak nyitva, a bankok és postahivatalok nyitvatartása ennél rövidebb. Üdülohelyeken az üzletek többsége hétvégén is nyitva tart. Ételek-italok A görögök ételeik elkészítéséhez olívaolajat használnak, kedvelik a húsokat, elsosorban birkát, marhát, sertést, melyeket általában roston vagy nyárson sütnek meg. Szívesen fogyasztják még a tenger gyümölcseit is, a legváltozatosabb elkészítési módokat felhasználva. Változatos eloétel kínálatuk paradicsomból, uborkából, dinnyébol, szeletelt sajtból, kagylóból, olajbogyóból és sokféle gyümölcsbol áll. Kedvelik a diós, mézes, fuszeres csemegéket. A legelterjedtebb vendégloféle a taverna, ahol olyan finom ételeket ízlelhetnek meg, mint pl. görög saláta, suvlaki, tzatziki, musaka, gyros. A legkedveltebb aperitif az ouzo, borok közül pedig a retsína. Borravaló Krétán szokás borravalót adni, melynek összege többnyire kb. a felszolgálás 10%-a. Az éttermekben és a szállodákban az ár rendszerint tartalmazza a borravaló összegét. A szállodai portások, a szobalányok és a taxisok elvárják a borravalót. Kartago Tours