Az elt�nt vil�g IV. r�sz A sziget alig volt nagyobb 18-20 kilom�tern�l, de az emberek addig soha nem l�tott gazdags�got �s b�k�t �lveztek rajta. Ez a l�tsz�lag idillikus kis vil�g egy f�ldtani id�z�tett bomb�n l�tezett. A sz�tsz�rt �gei-tengeri szigetek az az�rk�k tengerben becsapj�k a szemet �s az embert hamis, b�k�s hangulatba ringatj�k. A val�s�gban a ter�let geol�giai t�rt�nete egy sor katasztr�f�r�l sz�l. �vek �ta dolgozik a kalder�ban k�t fiatal n�met tud�s. Mer�ben m�s elm�lettel �lltak el�, mint amit Marinatosz professzor �ll�tott. 28. A kaldera bels� oldal�n n�gyezer �ves h�zak maradv�nyait fedezt�k fel. A nagy robban�skr�ter minden bizonnyal sokkal id�sebb, mint ahogy eddig sejtett�k. Ha Plat�nra hagyatkozunk, - aki bonyolult csatornarendszerr�l, bels� t�r�l sz�mol be -, akkor nem kiz�rt, hogy a kaldera d�lkeleti r�sze val�ban h�szezer �ves, �szaki r�sze viszont min�szi eredet�, miut�n a sziget k�zponti r�sze beomlott �s kialakult a jelenlegi �szaki �tj�r�.   A min�szi vulkanikus tev�kenys�g persze befoly�solta a min�szi kult�ra gyors elt�n�s�t. Egy�b ir�nt mivel magyar�zn�nk, hogy Akrotirit k�zel 20 m�ter vastag horzsa- �s hamur�teg bor�totta be? A hajdani kit�r�s k�vetkezm�nye mellett sz�l tov�bb� a kr�tai Mokhloszban, a k�s� min�szi villa alapja alatt tal�lt, 20 cm vastag vulkanikus anyag is, amit nemr�g t�rtak fel a r�g�szek. A bizony�t�k teh�t meg van arra, hogy Kr�t�t is jelent�s mennyis�g� vulkanikus por lepte be, t�nkret�ve a mez�gazdas�got, �h�ns�get okozva el�seg�thette a min�szi kult�ra meggyeng�l�s�t. A r�g�szeti leletek viszont arr�l tan�skodnak, hogy a vulk�n kit�r�se ut�n a min�szi kult�ra m�g egy �vsz�zaddal tov�bb �lte vir�gkor�t. �gy t�nik h�t, hogy Marinatosz elm�lete nem �llja meg mindenben a hely�t. A tud�sok nem vonj�k k�ts�gbe a vulk�nkit�r�st �s annak puszt�t� k�vetkezm�nyeit, de magyar�zatk�nt a min�szi kult�ra gyors elt�n�s�re nem tartj�k kiel�g�t�nek Marinatosz te�ri�it. A vulk�n-kit�r�s k�vetkezm�nyei mellett sz�mos m�s negat�v hat�s is �rhette a min�szi birodalmat. A "K�in" amerikai tengerkutat� haj�, speci�lis vizsg�latokat v�gzett a kalder�ban. A vizsg�lat meg�llap�totta, hogy Szantorini sziget t�rs�g�ben t�bb �ri�si beoml�sos kaldera van a tenger alatt. Ha meg akarjuk �rteni az �si Th�ra pusztul�s�t, akkor nem csak a mai szantorini �llapotokat kell figyelembe venn�nk, hanem azt is, amit a tenger m�lye tartogat sz�munkra. 29. Az Akrotiri felt�r�s soron ki�sott szob�kban olyan falfestm�nyre tal�lt Marinatosz g�r�g r�g�sz, amelyen egy csapat szikl�ra m�sz� k�k majom �li vid�m �let�t. A k�pen a t�j megd�bbent� hasonl�s�got mutat az �sat�s k�r�li ter�lettel. Akrotiri lak�i ragyog� sz�n�, rendk�v�l �leth�, jelk�pekkel telezs�folt fresk�kkal d�sz�tett szob�kban �ltek: a szimb�lumok, a jelek szerint mindennapi �let�k �s szertart�saik szerves r�sz�t k�pezt�k. A min�szi telep�l�s n�ps�r�s�g�t tekintve, megel�zte a k�z�pkor pezsg� �let� eur�pai kik�t�v�rosait. A kutat�munk�ba bekapcsol�dtak a geol�gusok, a f�mipari szakemberek, a zool�gusok, a botanikusok �s m�g sokan m�sok. Egy dolog biztos volt m�g a fresk�t�red�kekb�l is, Akrotiri elt�nt lak�i tehets�ges �s alkot� emberek voltak, akik jelent�s m�v�szi �rz�kkel rendelkeztek, �s akik �lvezni tudt�k munk�juk gy�m�lcs�t. A m�v�szeti ihletts�ggel k�sz�lt, nagym�ret�, elragad� sz�ps�g�, �ps�gben maradt falfestm�nyek a gondtalan j�l�t egy�rtelm� bizony�t�kai. Megkap� jelenetet mutat p�ld�ul a bokszol� fi�k fresk� is. Az egyik egyiptomi s�rban a kr�tai viseletet �tfestett�k m�k�n�i divat szerinti ruh�ra. Ezek szerint hamar el�rt a f�ra�k f�ldj�re a megv�ltozott kr�tai politikai viszonyok h�re. A th�rai vulk�n �sszeoml�sa elott Akrotiri v�ros fontos kereskedelmi hely lehetett. Mindennapos kapcsolatuk lehetett Egyiptommal, Palesztin�val �s term�szetesen Kr�t�val. A kik�t�ben partra sz�ll� l�togat�t biztosan leny�g�zte a part f�l� magasod� �p�letsor l�tv�nya. Vannak, akik �ll�tj�k, hogy Akrotiri provinci�lis hely volt Kr�ta meg-meg�jul� divatj�val szemben. Az �j divat-�ramlat, mire Th�r�ra �rt, eltelt k�zel 50 �v, m�g Egyiptomban majdnem azonnal megjelentek a kr�tai keresked�k a legfrissebb �ruikkal. Az Akrotiri fresk�k m�v�szi sz�nvonala �ppen az ellenkez�j�rol tan�skodik. Sot nem kiz�rt, hogy saj�t iskol�jukban tev�kenykedtek a m�v�szek �s min�szi palot�kon k�v�l a m�k�n�i fellegv�rban is kedv�kre, alkothattak. A min�sziak szem�ben a l�lek hatotta �t a term�szeti vil�got - ez�rt istens�geik sz�m�ra szentelt helyeket alak�tottak ki a szabad �g alatt. Szantorini mai modern v�rosai: Ija, Fira, Imerovigli mintha a r�gi atlantisziak �zenet�t hordozn�k az �jszer� kikladikus von�saikban, s kilom�ter hosszan h�z�dnak a kaldera perem�n. A szikr�z� napf�nyben k�l�n�s csod�nak t�nik Nea-Kameni vulk�n k�pj�n �llva a kaldera sz�l�n �p�lt h�zakat l�tni. M�g elk�pzelni is borzaszt�, hogy a vulk�nt�l leheletnyi k�zels�gben �p�lt v�rosokkal mi t�rt�nne egy �jabb kit�r�s alkalm�val. Tud�sok �ll�tj�k, hogy 15 �ven bel�l �jb�l kit�r a Nea-kameni �s a k�vetkez� �vezredekben, lassan kit�lti a kalder�t a fel-felt�r� l�va. �jb�l kialakulnak a Plat�n �ltal eml�tett rejt�lyes csatorn�k �s a lag�n�k. A hegy s�ly�t nem b�rja el a vulk�nkamra mennyezeti fala, s a hegy beomlik a f�ld m�ly�be, �s minden kezd�dik el�lr�l. Ha m�g �l ember a F�ld�n, akkor �jb�l felfedezik, felt�rj�k a mai modern Akrotirit, vagy a f�v�rost, Fir�t �s egyszer egy lelkes amator r�g�sz filmet k�sz�t az eg�sz t�rt�netr�l. V�gezet�l �rdemes a mai szantorini emberek h�tk�znapi vil�g�ba is bepillantanunk, s b�r 3 hetes ott tart�zkod�som kev�s volt arra, hogy k�zelebbr�l is megismerjem gondolkod�sukat, n�h�ny morzs�nyi titokhoz m�gis k�zelebb ker�ltem. A szigeten k�zel n�gysz�z templom igazolja vall�soss�gukat. A mai modern sziget egy kicsit zs�folt a l�ktet� turizmus�val, ahol a p�nz az �r. A turist�k z�me a kuri�zum miatt utazik ide, hogy elmondhassa, Atlantisz-f�ldj�n t�lt�tte a nyarat, de nem jutott fel az �si Th�ra v�ros�ba, vagy nem k�v�ncsi a ki�sott Akrotirire. Megragad� a szantorini emberek elsz�nts�ga ezen a kis szigeten, valami atavisztikus �rz�s �l ebben a k�z�ss�gben, a r�gm�lt dolgok egyfajta �ntudatlan ismerete. A th�rai gondolkod�s k�nnyed�n csapong a val�s�g �s a m�tosz, a jelen �s a m�lt k�z�tt. Az itt �l� embereket hossz� id� �ta eml�kezteti a menetrendszer�en kit�r� Nea-kameni vulk�n a kor�bbi katasztr�f�kra. Nem tartom kiz�rtnak, hogy a sziget mai lak�inak egy kis r�sze t�nylegesen a min�sziak, azaz pontosabban az atlantisziak lesz�rmazottjai. K�vetkez�sk�ppen nem meglep�, hogy id�r�l id�re rejt�lyes antik eredet�kr�l �rulkodnak, �s mik�zben �gy tesznek, a legv�ltozatosabb form�ban villan fel a r�gm�lt atlantiszi val�s�g gyorsan tovat�n� k�pe. Vajon mi k�sztette arra ezeket az embereket, hogy ilyen makacsul ragaszkodjanak sziget�kh�z akkor is, amikor a talaj m�r tal�n mez�gazdas�gi m�vel�sre alkalmatlann� v�lt? Valami rendk�v�l er�s k�tel�k f�zheti �ket ide. Tal�n vall�si ok lehet? Ez r�illene arra, amit Plat�n �rt Atlantisz f�v�ros�r�l. Az 1956-os f�ldreng�s alaposan helybehagyta Ij�t. Lak�i n�h�ny m�terre a romokt�l m�gis �jra �p�tett�k otthonaikat vasbetonb�l, �s bunkerszer�, bolt�ves h�zaikat feh�rre m�zolt�k. A f�ldreng�s sor�n �ri�si k�vek z�dultak le a kaldera m�ly�be. A romok, mint tan�helyek teszik fel a k�rd�st: - mi az �rd�gnek akarnak minden�ron a mered�ly sz�l�n lakni a szantorini emberek? Ez a k�rd�s az eg�sz szigetre is �rv�nyes, �s �r�kk� az ember fej�ben motoszk�l. Neh�z meg�rteni, mi tartja itt azokat, akik itt �lik le az eg�sz �let�ket. A t�l nagyon kem�ny �s huzatos. Elszigetelts�gben �lnek, mert h�napokig a haj�k, a rep�l�k nem tudj�k megk�zel�teni a szigetet a h�borg� tenger miatt, az iv�vizet tart�lyhaj�kkal hordj�k a k�rnyez� szigetekr�l. Plat�n szerint a metropoliszban, nagy becsben tartott�k az �desvizet. A mai modern vil�gban rep�l�g�ppel, luxushaj�kkal lehet megk�zel�teni a szigetet a turista szezonban. Szantorini, az �gei-tenger fest�ien sz�p szigete, kedvelt turistac�lpont. A Nea-kameni egyik magaslat�n a turist�k b�m�szkod� sereg�nek mes�l az idegenvezet� a th�rai kit�r�s borzalmair�l, de nem lehet kihagyni a kaldera sz�l�n a bork�stol�t sem, vagy amint egy nagy haj� bele�szik a naplemente aranyh�dj�ba. A vasbakt�riumokt�l megfestett vulk�ni �b�lben a n�v�nyzet sz�ne is megv�ltozott. Ezeket a mikroorganizmusokat tervezi a NASA felvinni a Mars bolyg�ra, mivel a szomsz�dos v�r�s bolyg�n igen mostoha k�r�lm�nyek uralkodnak. A 2004-re tervezett Mars-exped�ci�val �tra kelhetnek a Palea-kameni oldal�b�l fakad� hoforr�sok atlantiszi vasbakt�riumai, hogy a v�r�s bolyg� l�gk�r�t - egy ma m�g ut�pisztikusnak t�n� terv megval�s�t�s�val - alkalmass� tegy�k a f�ldi �let sz�m�ra. El�g, ha az �lmok egyszer teljes�lnek az �letben. Persze lehet�leg min�l el�bb! �n azt mondom: min�l t�bbsz�r! Szantorini is ilyen �lom �s beteljes�l�s a sz�momra. Megbabon�zva n�ztem a forr� naps�t�tte l�v�n �llva a vulkanikus kaldera-koszor�t, a mesebeli feh�r h�zakat. Alul pedig a k�k tengert. K�t sz�n �lelkezik tizennyolc kilom�ter hossz�s�gban egym�ssal: a k�k �s a feh�r.   �ssze�ll�totta: Dr. M�cz�r Istv�n