Az elt�nt vil�g III. r�sz 16. Az �gei-tenger �gsz�nk�k vize fodroz�dik Th�ra osi sziget�nek hajdani k�zepe f�l�tt, mely egy hatalmas vulk�nkit�r�s alkalm�val mer�lt a v�z al� - mint a mondabeli Atlantisz - t�bb mint 3600 �vvel ezelott. Ahogy a vil�gurben fel�nk sz�guldhat egy m�r r�gen felrobbant csillag f�nye - sok ezer esztend�vel a csillag kataklizm�ja ut�n -, �gy �rte el M�k�n�t a min�szi civiliz�ci� sug�rz�sa azt k�vetoen, hogy ez a kult�ra eredeti form�ban m�r nem l�tezett t�bb�. Az �gei-tengeri birodalomra s�t�ts�g �s feled�s borult. A k�vetkez� �vsz�zadokban a g�r�g m�toszok eml�keznek a min�sziak dics� m�ltj�ra, szabadj�ra engedve fant�zi�jukat. 17. Maga az Atlantisz sz� az egyiptomiakt�l sz�rmazik, akik a min�sziakat, illetve a kr�taiakat Keftiunak nevezt�k. A filiszteusokat a bibliakutat�k a min�szi Kr�ta, s�mi nev�n K�ftor, vagy Keftiu sziget�rol �rkezett bev�ndorl�knak tartj�k. Val�sz�n�, hogy a th�rai katasztr�fa miatt az otthonukb�l elmenek�lt kr�taiakr�l van sz�. 18. Minden nagy �kori n�pnek megvan a saj�t Atlantisza. �seink nagyon sok helyen k�pzelt�k el az els�llyedt �ri�si f�ldr�szt. 19. Szeretn�m hangs�lyozni, hogy az Atlantisz sz�t v�g�l is a N�lus delt�j�ban �p�lt Szaisz v�ros papjai eml�tik el�sz�r, akik minden inform�ci�t lejegyeztek, aminek a birtok�ba jutottak �s titkaikat arch�vumaikban orizt�k. De j� lenne most megismerni az akkori vil�g titkait! A r�maiak sajnos felgy�jtott�k az alexandriai k�nyvt�rat, amelyben az �kori vil�g tud�s�t halmozt�k fel. Bizony�ra m�s k�p alakulna ki az emberis�gr�l, az el�d�kr�l, ha nem em�szti el t�z a feljegyz�seket. A g�r�g Szol�n tal�n m�gis bejuthatott a rejt�lyes papi birodalomba, mert k�zvet�t�s�vel jutottak el a r�gi mond�k Plat�nhoz, akit annyira felcsig�zott a hist�ria, hogy k�t dial�gus�ban, a Timaioszban �s a Kritiaszban �rta meg a mes�s f�ldr�szt, Atlantisz t�rt�net�t. A m�veket a val�s�g �s a fant�zia �tv�zte �ssze. Ha a val�s�got siker�l kider�teni, akkor mindenk�ppen van realit�sa a nagy �lmodoz� �ll�t�s�nak. Az akkori vil�gban is voltak kalandv�gy� emberek, mint p�ld�ul a kr�taiak, vagy k�s�bb a g�r�g�k, akik nagy �rdekl�d�ssel j�rt�k Egyiptomot �s csod�lt�k a f�ra�k birodalm�t. A g�r�g�k figyelm�t felkeltett�k az egyiptomiak, kr�taiakr�l sz�l� sz�nes elbesz�l�sei. Az egyiptomiak �vsz�zadokon kereszt�l kereskedtek a kr�taiakkal, kapcsolatukat sz�mos s�rlelet is meg�rizte. Azt�n egyszer csak elmaradtak a kalm�rok, nem hozt�k el a csod�latos, pap�rv�kony Kameresz v�z�ikat, de hallottak egy tengeri civiliz�ci�r�l, amely r�vid id� alatt elpusztult, �s els�llyedt. Az egyiptomiak �rtes�ltek egy sziget, nevezetesen Th�ra els�llyed�s�r�l, de kicsi �s sz�mukra kev�ss� jelent�s l�v�n, ezt a szigetet nem ismert�k, nem tulajdon�tottak neki jelent�s�get. �gy az esem�nyeket �thelyezt�k a szomsz�dos Kr�t�ra, arra a szigetre, amelyet borzalmas csap�s �rt, �s a palota�p�t�kkel rendk�v�l hirtelen szakadt meg a kapcsolatuk. Tal�n az �ltalam kutatott �gei-tenger k�rnyezet�ben lehetett a Plat�n �ltal is eml�tett Atlantisz. 20. Az id�beli meghat�roz�s is nagyon sok tal�lgat�sra adott okot. Ha Atlantisz n�p�t a bronzkorba k�pzelj�k, akkor Plat�n azon �ll�t�sa, hogy a sziget kilencezer �vvel ezel�tt s�llyedt, el nem �llja meg a hely�t. A t�bb ezer �ves leletek, amelyek az �s�k j�val nagyobb technikai tud�s�t bizony�tott�k, mint amennyit az ut�kor felt�telezett, sokkal k�s�bb keletkeztek, mint amikor �ll�t�lag Atlantisz f�ldj�t elnyelte a tenger. 21. A n�met tud�sokat az izgatja legink�bb, hogy ha nem olyan r�gen �lt �s vir�gzott Atlantisz, akkor mi t�r�lte ki az eml�k�t az emberek tudat�b�l? Erre is akad v�lasz. A leg�jabb �k�r�sos leletek szerint Kr. e. 1200-ban tengeri haj�s horda rohanta le az �gei-tenger mell�k�n �l� n�peket, akiknek �rmagjuk sem maradt, ann�l is ink�bb, mert a t�mad�s ut�n �z�nvizek �s f�ldreng�sek fejezt�k be a kal�zok m�v�t. Mellesleg erre a vand�l h�bor�ra Plat�n is utalt. K�ztudom�s�, hogy Tr�j�t a m�lt sz�zadban egy amat�r n�met r�g�sz Schliemann tal�lta meg, aki a dombtet�n emelked� er�d�tm�nyben folytatott �sat�sokat, de a k�rnyez�, a f�ld alatt megb�v�, nagy kiterjed�s� v�ros nem �rdekelte. 22. A legkor�bbi ismert, f�ldreng�ssel �s sz�k��rral k�s�rt vulk�nkit�r�st a tud�sok j�val a hom�roszi kor el�, Kr. e. 1628-ra teszik. Szinte biztosra vehet�, hogy vulk�nkit�r�s miatt pusztult el a F�ldk�zi-tenger vir�gz� v�ros�llama, Th�ra, ahogyan ma ismerik, Szantorini. A feh�r szikla k�r�l ma is hatalmas, tenger alatti kr�ter t�tong. A ma is f�st�lg� Nea Kameni forr� k�vein l�pkedni m�g h�tborzongat�bb, mint a Vez�von j�rni. 23. (5. sz�m� zene kb. 25 sec.) Th�ra �sszeoml�sa a k�zponti elhelyezked�se miatt hasonl� katasztr�f�t jelenthetett a szigetet k�r�lvev� �kori vil�g sz�m�ra, mint amilyen az atomh�bor� lenne ma nek�nk. Emberek sz�zezrei vesz�tett�k el otthonaikat �s �let�ket. Egy ilyen erej� katasztr�fa eg�szen bizonyosan nyomot hagyott az �gei-tenger mell�k�n �l� n�pek kollekt�v eml�kezet�ben. Dr. Galanopulosz m�s g�r�g m�toszokat �s legend�kat, valamint a bibliai exodust is �sszef�gg�sbe hozza az iszonyatos erej� th�rai kit�r�ssel. A Deukali�ni v�z�z�n le�r�sa kapcsolatba hozhat� a th�rai �sszeoml�ssal, de a leg�jabb elm�letek szerint a nagy �rad�s j�val megel�zte a vulk�n kit�r�s�t. Klimatol�gusok szerint kilencezer �vvel ezel�tt a Golf-�ramlat hat�s�ra a Balti-tenger �s az �szaki-tenger k�z�tti �tj�r�n�l az irdatlan mennyis�g� h�-j�g megolvadt �s a mintegy nyolcezer n�gyzet-kilom�ternyi t�mb a "Balti-t�ba" zuhant. Hatalmas sz�k��r z�dult a balti orsz�gokra, �th�mp�lyg�tt a mai Oroszorsz�g ter�let�n, el�rte a Fekete-tengert, v�g�l a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�t. Dr. Robert Ballard, a Titanic felt�r�ja a bibliai t�rt�net nyom�ba eredt 2000-ben �s haj�j�val �tkutatta a Fekete-tenger jelent�s r�sz�t. Kutat�sa eredm�nyes volt, mert bizony�t�kokat tal�lt arra, hogy kb. 8000 ezer �vvel ezel�tt a Boszporuszn�l a v�kony f�ldnyelv �tszakadt �s soha nem l�tott �rad�s �nt�tte el, az akkor m�g �desviz� Fekete-tenger medenc�j�t. A s�s �s �desv�z jelenleg is elk�l�n�l egym�st�l. A part menti v�rosok felett 150 m�ter magasan hull�mzik a tenger. A Dardanell�k be-�s kij�rata igen nagy strat�giai fontoss�g� hely volt az �korban �s jelenleg is az. Bej�rat�n�l fekszik Tr�ja, kij�rat�n�l pedig az els� vil�gh�bor�ban elh�res�lt Gallipoli. A Fekete tengerben els�llyedt �kori v�rosokat tal�ltak a tud�sok, melyek felt�r�sa jelenleg is folyik. Rengeteg a r�szeredm�ny. Ha siker�l a tud�s-t�rsadalomnak, a F�ld k�l�nb�z� pontjain azonos id�ben vir�gzott civiliz�ci�inak eredm�nyeit feldolgozni, akkor l�nyegesen t�bbet tudhatunk meg el�deinkrol. Plan�t�nkat egy sor kataklizma �rte az elm�lt tizen�tezer �v alatt. Sok a te�ria, kev�s a k�zzel foghat� bizony�t�k. 24. Az Albatrosz sv�d kutat�haj� a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�nek nagy ter�let�r�l gy�jt�tt f�r�magokat a tengeri �led�kb�l. Th�r�t�l 150 kilom�terre a N�lus-delta k�zel�ben k�tm�ternyi min�szi vulkanikus hamur�teget tal�ltak a tengerfenek�n. A min�szi kit�r�skor iszonyatos mennyis�g� vulkanikus por rak�dott le �ri�si ter�leten. K�zel 75 k�bkilom�ter vulkanikus anyag sz�r�dott sz�t 8oo km-es k�rzetben. A bizony�t�kok sokas�ga er�s�ti azt a feltev�st, hogy a min�sziak voltak az elveszettnek hitt atlantisziak. Th�ra sziget�n tal�ltak egy archaikus g�r�g "Eum�losz" feliratot. Eum�losz Atlantisznak a H�rakl�sz oszlopaihoz legk�zelebb fekv� r�sz�t korm�nyozta, amely nem lehetett m�s, mint M�losz szigete. Ha H�rakl�sz oszlopaihoz a legk�zelebb es� sziget M�losz volt, akkor semmik�ppen nem lehet azt Gibralt�rral azonos�tani. Sz�mos feljegyz�s van arra, hogy H�rakl�sz oszlopai alatt az �korban a Peloponn�szosz d�lnyugati cs�cs�t �rtett�k az argonaut�k. Ez nem kis fejt�r�st okozott a k�s�bbiekben, mert Plat�n �gy �rt errol: "akkor m�g be lehetett j�rni az ottani tengert, mert a szoros el�tt, amelyet ti H�rakl�sz oszlopainak h�vtok, volt egy sziget: Atlantisz, amely nagyobb volt, mint L�bia �s �zsia egy�ttv�ve?". Plat�n ezen �ll�t�sa persze k�ptelens�g, de ha a saj�t kor�nak ismert vil�g�ra gondolt, akkor elfogadhatjuk meg�llap�t�s�t, hiszen Afrika �szaki s�vj�nak ismerete nem jelentette felt�tlen az eg�sz f�ldr�sz, Afrika ismeret�t. Ugyan ez vonatkozik �zsi�ra is. Akkor az ismert vil�g k�zponti r�sze a mai �gei-tenger lehetett. A geol�gusok - a vil�g�rbol k�sz�lt felv�telekre hivatkozva �ll�tj�k -, hogy az Atlanti �ce�nban nem s�llyedt el ilyen �ri�si f�ldr�sz az elm�lt �vmilli�k sor�n, mert annak nyoma maradt volna. 25. Az elpusztult latin Pompeji el�tt m�sf�lezer �vvel kor�bban t�rt�nt Th�ra sziget pusztul�sa. Akrotiri th�rai kik�tov�rost t�zes hamu temette el. Szerencs�nkre �gy most r�csod�lkozhatunk egy k�l�n�sen gazdag kult�ra eml�keire. Plat�n szerint Kr�ta volt a kir�lyok szigete �s t�le nem messze volt egy k�r alak� sziget a metropolisz, k�rk�r�s csatorn�kkal, palot�kkal ell�tva. Elk�pzelhet�, hogy egy vall�sos k�zpont m�k�d�tt itt templomokkal. Az Akrotiriben felt�rt fresk�k javar�sze haj�k sokas�g�t mutatja be, tal�n az Akrotiri kik�t�r�l k�sz�ltek a k�pek. K�l�n�s, szertart�sos p�zban mutatt�k be a haj�n tart�zkod� embereket, �s haj�ikat vir�gf�z�rekkel d�sz�tett�k fel. Egy�bk�nt templomokkal Kr�t�n nem tal�lkoztak a r�g�szek. Az �kori polihisztor viszont �ll�totta azt, hogy a metropolisz k�zponti r�sz�n voltak templomok. A beoml�s ut�n k�zel kilencsz�z m�ter m�lyre ker�lhettek a metropolisz �p�letei a f�ld gyomr�ba. 26. Akrotiri bronzkori v�rost Marinatosz g�r�g r�g�sz �sta ki, �s a le�nya seg�ts�g�vel restaur�lta a fresk�kat, amelyek egyed�l�ll�ak a vil�gon. Mit mond el Plat�n Atlantiszr�l? Igen gazdagnak �s az �letet szeret� b�k�s haj�s n�pnek �rta le a kr�taiakat. Kereskedtek �s nem h�d�tottak! A fresk�ikon nagyon kev�s harci cselekm�nyt lehet l�tni, ann�l t�bb vir�got, rengeteg �ruval megrakott min�szi haj�t. A min�szi kult�ra hangs�lyozottan eszt�tikus volt, a m�v�szet, a k�zm�vess�g �s az �let �r�mei fel� fordultak. Asszonyaikat - kr�tai szok�s szerint - csodasz�p d�szes ruh�kban, kebl�ket szabadon hagyva mutatt�k be fresk�ikon. Az �r�st ismert�k, a g�r�g�k �vsz�zadokkal k�s�bb teljesen �tvettek t�l�k szinte mindent, b�r ezt nem sz�vesen vallott�k be az ut�kornak, mert divat volt az akkori sz�nh�zi �letben a min�sziakat, illetve az isteneit sz�rnyekk�nt bemutatni. Minotaurusz f�lig bika, f�lig ember volt. A labirintusr�l is sz�mos monda alakult ki. Evans, aki ki�sta Knosszoszt, �ll�tja, hogy a palota-rendszer volt a labirintus, hiszen napokig lehetett bolyongani a tem�rdek sok folyos� �s helys�g �tveszt�iben. Evans 1400 szob�t t�rt fel. Knosszosznak m�rete leny�g�z�, de milyen lehetett a vulk�n �ltal betemetett Akrotiri? A bronzkori v�ros magasabb infrastrukt�r�val rendelkezett, mint a XX. sz�zad legt�bb v�rosa a vil�gban. Ismert�k a v�z�bl�t�ses �rny�ksz�ket, az utaik alatt csatorn�k h�z�dtak. A v�ros m�k�d�s�t �nkorm�nyzati m�don oldott�k meg, szolg�ltat�saikkal szakosodtak. �rdekes viszont, hogy szinte mindenkinek saj�t malma volt, amivel a term�nyt �r�lt�k. Egy csom� rejt�lyt m�g nem siker�lt megoldani, mivel Akrotiri csak egy kis r�sz�t, alig t�z sz�zal�k�t t�rt�k fel id�ig a bonyolult r�g�szeti megold�sok miatt. Nagy az oml�svesz�ly. Nem lehet kiz�rni, hogy egyszer megtal�lj�k Akrotiri k�nyvt�rat is, �s m�g t�bbet tudunk meg err�l az id�szakr�l. A v�ros felt�r�sakor nem tal�ltak csontv�zakat, arany �kszereket. Tudatos kitelep�t�sr�l lehetett sz�, nem menek�l�sr�l. B�r egy id� ut�n voltak, akik �jb�l visszat�rtek �s elkezdt�k helyre�ll�tani a romokat, majd v�gleg elmentek Akrotiri teljes betemet�se el�tt. Marinatosz g�r�g r�g�sz professzor megsz�llottk�nt dolgozott a felt�r�son �s itt halt meg munka k�zben. Az �kori f�ldreng�sek k�vetkezt�ben az eg�sz v�ros megs�llyedt Kr�ta ir�ny�ba, ezt egy megd�lt l�pcs�h�z is bizony�tja. S�ks�gok s�llyedtek el, �bl�k hely�n most dombok vannak. Szantorini sziget�n ma a min�szi civiliz�ci� bizony�t�kaira kaphatunk v�laszt. A Th�ra vulk�n hamu-�s habk�r�tege egy rendezett t�rsadalom eml�keit fedte be.