A görög konyha ráadásul különösen egészséges, mert alapanyagai között rengeteg zöldség és gyümölcs, tengeri herkentyű és sajt található, és ízgazdag, mert izgalmasan és gazdagon fűszerezett, egyszerű, mert fogásai könnyen elkészíthetőek, és tápláló, mert bizony, ha akarunk sem tudunk éhen maradni egy finom görög vacsora után.
A mai görög konyha csak nyomokban hasonlít ősére, akkoriban ugyanis még sehol sem voltak a ma oly fontos alapanyagok, a burgonya, a paprika, a paradicsom, a rizs vagy a cukor. Ami azonban több ezer éve ma is ott van az asztalokon: az olaj, az olajbogyó és persze a bor. Az évezredek során rengeteg hatás érte a görög konyhát, több étel mutat rokonságot az arab, a török, a perzsa vagy az olasz fogásokkal; összeségében a görög sok tekintetben hasonlít a Mediterráneum más országainak konyhájára.
Az egykor nagy sertés és marhakedvelő görögök ma inkább a könnyű bárány- és halhúst részesítik előnyben. A ropogós báránysült igazi ínyencség, melyet gyakran nyárson (souvlaki) készítenek mentás joghurt vagy citromos-tojásos mártással. Ugyancsak bárányból készül a mi fasírtunkhoz nagyon hasonló keftedhes, mely elnevezés fűszeres húsgolyókat takar. A bárány mellett a csirke (kotopulo) a másik leggyakoribb húsféle. Sokféleképpen készítik, például citrommal (kotopulo limonato) vagy akár sajttal (koto saganaki) is. A tenger gyümölcseinek szerelmesei a halak és herkentyűk egész tárházát kóstolhatják végig Hellászban járva. A görögök kedvelik a polipot, melyet köménnyel, paradicsommal és olivabogyóval készítenek a vörösboros polip (oktapodhi krasato) esetében, de nem ritka tányérukon a tintahal (kalamari) sem, melyet gyakran rántva tálalnak.
De persze nem csak húsételekből áll a görög konyha! Sőt! A ropogós zöldségekből készült ételek széles választéka a vegetáriánusok igazi paradicsomává avatja! A legtöbb tavernában előételként olivaolajjal és fűszerekkel ízesített kenyeret kínálnak a vendégeknek – ha egy könnyű ebédre vágyunk, ne is rendeljünk mást mellé, mint az idehaza is népszerű joghurtos-fokhagymás uborka-(tzatziki) és a sós juhsajttal (feta) kínált görög salátát (horiatiki). Természetesen megannyi más zöldségételből is választhatunk. A padlizsánkrém (melitzano salata), a babsaláta (fasolia salata) vagy a szőlőlevélbe töltött rizs (dolmades) egyaránt lehet előétel, köret vagy a főétel maga. A zöldségek természetesen húsokkal kombinálva is megjelennek. Az egytálételek közül mindenképpen ki kell próbálnunk a rizzsel töltött paprikát (piperies yemistes), illetve a padlizsánnal és burgonyával készülő muszakát (mousakas).
Egy fenséges ebéd vagy vacsora nem lehet teljes desszert nélkül! Az édességek gyakori összetevői a gyümölcsök, az olajos magvak, a fűszerek, a búzadara és a méz. Igazi kedvenc a darasüteményt (revani), a réteslapok közé töltött tejjel gőzölt vaníliás gríz (bugatsa vagy galatopita), a környező országokban is fogyasztott szezámos-mézes édesség (halva) és az olajos magvakkal és cukorral, mézzel töltött rétestészta (baklava).
Természetesen az evéshez az ivás is hozzátartozik. Nyitásként – és van ahol zárásként is - a görögök nemzeti italát, az ánizs-pálinkát, azaz egy ouzót kell legurítanunk. Az étkezés során a többi mediterrán országhoz hasonlóan Görögország is a bort preferálja a sörrel szemben. Semmiképpen se menjünk el kóstolás nélkül a jellegzetesen gyantás ízű száraz bor, a retsina, és a fűszeres, vörös desszertbor, a mavrodaphne mellett. Nem maradhat el a kávé sem: mind a zaccos kávét, mind pedig a habosan könnyű frapét érdemes megízlelni mielőtt visszasétálunk a tengerpartra.