Az �si Kydoni�ban m�r i.e.3000 k�r�l laktak, a v�ros megalap�t�ja maga Minosz kir�ly volt, akir�l a legh�resebb kr�tai kult�ra nev�t kapta. Apollon �s Akallida (Minosz le�nya) fi�r�l nevezt�k el a v�rost, melynek a neve a line�ris-B feliratokon is szerepel.
Az Akrotiri-felsziget t�v�ben fekv� v�ros legszebb r�sze a r�gi velencei kik�t�, ahol ma is sz�mos hal�szhaj� horgonyoz. Itt tal�lhatjuk a Firkas er�d�t, a Tenger�szeti M�zeumot, a ferences rend Szt Salvador n�vre hallgat� templom�t �s sz�mos kis boltot, ahol hagyom�nyos k�zm�ves term�keket �rus�tanak. A zsid� �v�rosban megcsod�lhatjuk a zsinag�g�t �s egy kis n�prajzi gy�jtem�nyt. Az �pen megmaradt t�r�k f�rd� k�zel�ben tal�lhat� Hasan pasa dzs�mija �s a chaniai vil�g�t�torony.
	1898-ban alap�tott�k meg a f�ggetlen Kr�ta �llam�t, melynek Chania volt a hivatalos f�v�rosa. Ezt a st�tusz�t a G�r�gorsz�ggal val� egyes�l�sig meg�rizte. A v�ros l�gk�re sz�mos nemzet �s kult�ra tud�sait �s m�v�szeit vonzotta , �gy v�lt a sziget kultur�lis k�zpontj�v�.

Rethymno

A Neranzies mecset erk�ly�r�l - ahonnan egykor im�ra h�vt�k a h�veket - ma sz�p kil�t�s ny�lik a v�rosra. Ennek a k�zel�ben tal�lhat� az oroszl�nfejes Arimondi sz�k�k�t, mely a velencei �s t�r�k k�m�vesek tehets�g�t dics�ri. A mecset �s a sz�k�k�t k�z�tt eleg�ns, k�b�l �p�lt loggia alatt h�z�dik meg az Archeol�giai M�zeum, mely r�gen b�rt�nk�nt m�k�d�tt. A velencei er�d falai k�z�tt sz�zadokon �t �lt olasz kol�nia a t�r�kkel b�k�s egyet�rt�sben.

Arkadi kolostor

Szam�ria szurdok

Knoszosz

Elafonissi

Gramvousa

Preveli

Paleochora