A teremt� csod�latos alkot�sa, a Mete�ra, m�r a XI. sz�zadban, kelet leghatalmasabb szerzetesi k�z�ss�g�nek sz�m�tott. A thessz�liai alf�ld val�s�gos sziklaer�dje, Koziaka �s Antih�szion hegyek k�z�l n�tt ki. A k�falakon bel�l, egy szokatlan vil�g k�sz�nti a szerzeteseket, egy vil�g mely bizalmat kelt benned �s egy id�ben engedelmess�gre int. A sziklaer�dh�z a hit, meger�s�dik az akarater� �s kicsiszol�dik az egy�nis�g. Mint a f�ldn�lk�li paraszt, aki az engedelmess�get mindig t�rv�nynek tartotta, aki m�s fegyvert nem ismert az ima �s b�rt�n k�v�l, aki egy �leten kereszt�l az er�s akarat vez�relte, a szerzetesek �vsz�zadokon kereszt�l h�s�ges orei voltak a t�rt�nelmi �s nemzeti �ntudatnak, amely hat�rain bel�l m�velt�k a szent�r�st �s az ortodox g�r�gs�g mesters�geit. A Meteor�k ez a fens�ges hely, az �vek m�l�s�val igazi kultur�lis o�ziss� v�ltozott, amely mint er�s m�gnes vonzotta a t�bb ezer aszk�t�t, akik csak itt tal�lt�k meg igaz�n a lelki nyugalmat, az er�t, hogy el�zz�k a b�nt �s megval�s�ts�k a gondolatbeli im�ds�got. A rejt�lyes �sszhangot kelt�, irdatlan magas �s meredek szikla a mag�ny �s csend hatalma, az �r�k �let� kolostorok l�tt�ra, n�ma ekszt�zisba esik, �gy �rzi, hogy sz�rnyi n�nek �s csak egy l�p�s v�lasztja el �ket a mennyorsz�g kapuj�t�l. A szikl�k keletkez�s�nek t�rt�nete k�l�n�s. A geol�gusok szerint a f�ldt�rt�neti harmadkorban mintegy 60 milli� �vvel ezel�tt, a thessz�lia mai ter�let�t tengerv�z bor�totta. A gig�szi f�ldmozg�sok megsz�lt�k Pindosz magas cs�csait, a tenger pedig lassan levonult a thessz�liai s�ks�gr�l, otthagyva �r�k eml�kk�nt a furcsa alak� oszlopokk� szabdalt t�bb sz�z m�teres hordal�kk�pokat, azaz a Mete�ra k�l�n�s rejtelmes vil�g�t. A Mete�ra 21 kolostor�b�l ma csak hat �ll rendelkez�sre a l�togat�k sz�m�ra. A Nagy Meteora Kolostor, a Varlaam, az Ajia Triada (Szenth�roms�g), az Ajiosz Nikolaosz tu Anapfsza �s a Rusz�nu kolostor. A t�bbi 15 romba d�lt �s lakatlan.