A t�vols�gok �s a hegyek miatt az orsz�g r�gi�i k�z�tt neh�zkes az �sszek�ttet�s. G�r�gorsz�got a tenger fogja egys�gbe, csaknem 14 000 km hossz� partvonala van. Nyugaton a J�n Tengerben, keleten az �gei Tengerben 2000 g�r�g sziget tal�lhat�, ezek k�z�l azonban alig 200 tekinthet� lakottnak, itt �l az orsz�g lakoss�g�nak 11,3 %-a. A legjelent�sebb szigeteknek ( Korfu, Kr�ta, Mikonosz, Rodosz) saj�t nemzetk�zi rep�l�tere van, a t�bbire belf�ldi j�rattal vagy haj�val az ath�ni kik�t�b�l lehet eljutni.

A g�r�gs�ghez hozz�tartozik a n�pi t�nc, a n�pdal�nekl�s �s �ltal�ban a fest�i n�pviselet. A G�r�gkeleti vall�si �nnepeket a lakoss�g 98%-a k�veti.

A n�k t�bb m�don is h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st szenvednek. A menyasszonyt�l hozom�nyt v�rnak el, esetleg nem kevesebbet, mint egy lak�st vagy egy azzal egyen�rt�k� p�nzt. H�zass�g ut�n a feles�g nemcsak a f�rjnek hanem annak hozz�tartoz�inak is engedelmess�ggel tartozik.

Id�j�r�s�t tekintve G�r�gorsz�g nagyon kedvez� adotts�gokkal rendelkezik a turizmus szempontj�b�l. A meleg �vszak a m�jussal kezd�dik, s a h�m�rs�klet hamar el�ri a 27 fokot, de ny�ron sokszor megk�zel�ti a 40-et. A parton �s a szigeteken a h�s szell�k gyakran enyh�tik a h�s�get. T�len is csak a hegyekben havazik.

Peloponn�szosz
G�r�gorsz�g d�li f�lszigete v�ltozatos t�jakban �s soksz�nû l�tv�nyoss�gokban gazdag. �szak-keleti cs�csk�be zs�folodnak Epidaurusz, Korinthosz �s M�k�n� �kori romjai, mindh�rom k�nnyen el�rhetõ Nafpli�b�l. A Targetosz-hegy lank�ira k�szik Mystras k�s�rteties, t�gas biz�nci v�rosa. Kanyarg� �sv�nyei �s l�pcsõi elhagyatott palot�khoz �s fresk�kkal d�sz�tett templomokhoz vezetnek. Ha tov�bb haladunk d�l fel�, felfedezhetj�k Mani-t, a kop�r hegyek �s puszta t�jak f�ldj�t, melyet csak szigor� �s tiszteletet parancsol� kõtornyok t�rnek meg. B�r legt�bbj�k elhagyatott, õrszemk�nt vigy�zz�k a ter�letet. �rdemes m�g felkeresni az õsi Olimpi�t, Monemvasia gy�ny�rû k�z�pkori v�ros�t �s kipr�b�lni a h�tborzongat� Diakofto-Kalavryta fogaskerekû kisvasutat, amint kereszt�l hull�mvasutazik a m�ly Vouradkos Szurdokon.

Kikl�dok
A Kikl�dok megtestes�tik a g�r�g szigetek k�peslap-szerû k�pzet�t: ragyog�an feh�r �p�leteket �l�nk k�k templom kupol�k ellens�lyoznak, mik�zben az arany partokat akvamarin tenger mossa. A Kikl�dok sz�mos szigete lelkesen belekapcsol�dott az idegenforgalomba, mint pl. M�k�nosz, Santorini, P�rosz �s Iosz .
M�s szigeteket - pl. Andros, Kea, Kythnos, Serifos �s Sifnos - idegenek ritk�bban l�togatnak, ez�rt az ath�ni nyaral�k kedvenceiv� v�ltak.

Forr�s: Nu.hu
Kr�ta
G�r�gorsz�g legnagyobb szigete annak a k�tes �rt�kû h�rn�vnek �rvend, hogy az orsz�gba �rkezõ �sszes l�togat� negyed�nek Kr�ta a sz�ll�sad�ja. �gy is lehets�ges n�mi nyugalmat tal�lni ha a fejletlen nyugati partot, a bar�ts�gtalan hegyvid�ki ter�letet, vagy ha a Lassithi s�ks�g faluit keresed fel.
Kr�ta volt a minoszi kult�ra k�zpontja, mely Eur�pa elsõ fejlett civiliz�ci�jak�nt Kr.e. 2800-t�l 1450-ig vir�gzott. Kr�ta legnagyobb v�ros�t�l, Irakliot�l egy kõhajt�snyira tal�lhat� a legcsod�latosabb minoszi eml�k, Knosszosz palot�ja. B�r Iraklion v�rosa egy istencsap�s, a t�bbi nagyv�ros, Hania �s Rethymno gy�ny�rû velencei �p�letekkel b�szk�lkednek. A d�lnyugati parton l�võ Paleohora-t a hippik fedezt�k fel a 60-as �vekben �s innentõl kezdve a csendes hal�szfalu napjai meg lettek sz�ml�lva, b�r a h�tizs�kosok sz�vesen pihennek meg itt. Sok utaz� t�lt el egy napot a 18 km hossz� Samaria szurdokban t�r�zva, hogy v�g�l Agia Roumeli-be �rkezzen a d�lnyugati parton. Tov�bb haladva d�l fel�, a meredeks�ge miatt nagyobb telep�l�seket eltartani k�ptelen tengerparton tal�lod Loutro �s Hora Sfakion falvait, melyeket haj� k�t �ssze. Az �ghajlat annyira enyhe d�len, hogy �prilist�l novemberig �szk�lhatunk a tengerben.

J�n-szigetek
Korfu, Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada �s Kythira
A J�n-szigeteket k�t nagyobb sziget alkotja: Korfu (Kerkyra n�ven is ismert) Paxoi, Kefallonia, Zakynthos, Ithaki, Lefkada �s Kythira. A G�r�gorsz�g nyugati partja ment�n sorakoz� szigetek alkotj�k az egyetlen olyan csoportot, amely nem az �gei-tengeren vannak �s sok szempontb�l jobban eml�keztetnek a k�zeli szomsz�dra, Olaszorsz�gra. Az apr� Meganisi kiv�tel�vel mindet "felfedezt�k" m�r, de mint az �sszes g�r�g sziget eset�ben, b�rki, aki bej�rja a h�torsz�got is, az �rintetlen falvak �r�m�vel gazdagodik. Korfu, a vibr�l� vadvir�gok �s a f�nylõ olajfa �ltetv�nyekbõl kiemelkedõ karcs� ciprusok b�d�t� l�tv�ny�val, sokak szerint a legszebb g�r�g sziget.

M�k�nosz
M�k�nosz a legdr�g�bb �s a legt�bbet l�togatott g�r�g sziget. Itt a legkifinomultabb az �jszakai �let �s vitathatatlanul ez G�r�gorsz�g meleg fõv�rosa. A csupasz, m�lyen fekvõ M�k�nosz ugyan nem nyerne egyetlen sziget sz�ps�gversenyen sem, de elsõrang� tengerparttal b�szk�lkedhet. A v�ros var�zslatos kever�ke az eleg�ns butikoknak �s az �lomszerû h�zaknak, melyek rik�t� torn�cait bougainvillea �s klematisz burkolja - egyesek �zl�se sz�m�ra t�ls�gosan is t�k�letesen.

Szantorini
Szantorinit (Thira szigetek�nt is ismert) sokan a legl�tv�nyosabb g�r�g szigetnek tartj�k. Turist�k ezrei �rkeznek minden �vben, az�rt hogy megb�mulj�k a tenger felt�lt�tte kalder�t, a vil�g val�sz�nûleg minden idõk legnagyobb vulk�nkit�r�s�nek maradv�ny�t. A minden �vben megjelenõ t�meg ellen�re Szantorini furcsa hangulata, a Fekete - tengerpart, a magasztos szikl�k k�l�nleges vonzerõvel b�rnak. Ha elmenek�ln�l a turist�k hord�it�l, Sikinos, Anafi �s Naxost�l keletre fekvõ apr� szigetek mened�ket ny�jtanak.

Dodecanesz-szigetek
Rodosz, Kos, Symi �s Patmos
A Nyugat T�r�korsz�g partjai ment�n sorban h�z�d� szigetek sokkal k�zelebb vannak Kis-�zsi�hoz, mint a g�r�g sz�razf�ldh�z. Strat�giai �s sebezhetõ helyzet�k miatt ezek a szigetek sokkal t�bb inv�zi�t �s elfoglal�st �ltek meg, mint G�r�gorsz�g t�bbi r�sze. Az egyiptomiak, a johannit�k, a t�r�k�k �s az olaszok is h�d�t�kk�nt jelentek meg a t�rs�gben. Rodosz a legnagyobb a t�rs�g szigetei k�z�l �s v�rosa a legnagyobb lakott k�z�pkori telep�l�s Eur�p�ban. A lovagok �tj�t csod�latos k�z�pkori �p�letek szeg�lyezik, a legl�tv�nyosabb k�z�l�k a Nagymesterek Palot�ja, amelyet fel�j�tott, de nyaral�k�nt sosem haszn�lta gazd�ja, Mussolini. A tiszteletet parancsol� Lindoszi Akropolisz egy keresztes kast�llyal osztja meg a szikl�s fenns�kot, kanyarg�s utc�k �s csinosan d�sz�tett, feh�rre meszelt h�zak f�l�tt. A dodecan�szek m�s szigetei, Kos, Symi �s Patmos is kedvelt nyaral�helyek. A turist�k �ltal elker�lt Lipsi- �s Tilos-szigeteknek fantasztikus tengerpartja van, a szok�sos t�meg n�lk�l. A nagy kiterjed�sû Agathonisi, Kastellorizo �s Kassos j� helyek, ha a hagyom�nyos szigeti �letbe is bele szeretne k�stolni. Kassos egy szikl�s kis hely, Karpathost�l d�lre, csak f�gekaktuszok, elsz�rtan olaj �s f�gef�k, kõfalak, kecsk�k �s birk�k lakj�k.

Pireuszi-�b�l szigetei
Az �t sziget nagyon k�zel van Ath�nhoz �s Salamisz gyakorlatilag a fõv�ros k�lter�lete. Aegina, Hydra, Spetses �s Porosz meglepõen v�ltozatos �p�t�szetileg �s ter�letileg is, de elviselhetetlen�l sok a turista �s nagyon dr�g�k. Hydr�t, egykoron mûv�szek �r�k �s sz�ps�gek tal�lkoz�hely�t ma el�ntik a nyaral�k, de az�rt siker�lt megtartania a felsõbbrendûs�g �s kiv�l�s�g l�gk�r�t. A motoros j�rmûvek (m�g a mopedek is) ki vannak tiltva a szigetrõl, a szamarak� az uralom.

Kisebb szigetek
Naxos �s Amorgos k�z�tt h�z�dik a Kikl�dok egy kisebb szigetl�ncolata, amelyet k�l�nb�zõ neveken h�vnak: Kisebb szigetek, H�ts� szigetek, vagy Kevesebb szigetek. A szigetek k�z�l csak n�gynek van �lland� lakoss�ga, Donoussa-nak, Koufonisi-nek, Iraklia-nak �s Shinoussa-nak. A szigeteket sûrûn lakt�k az �korban, ezt bizony�totta a nagy sz�mban felt�rt s�rok sokas�ga: napjainkban csak egy p�r kecske csorda �s a n�vekvõ sz�m� b�r m�g mindig kev�s l�togat� tal�lja vonz�nak az õsi szigeteket.
A szigeteken van sz�ll�s (domatia) �s a kik�tõkben tavern�k.

Mani
Sz�v�s, z�ld cserj�k csom�ival tark�tott sz�rke, szikl�s hegys�gek jellemzik a Peloponn�szosz Mani ter�let�t. Az itteniek - �ll�t�suk szerint - a sp�rtaiak egyenes lesz�rmazottai, azok� a neves harcosok�, akik ink�bb a hegyekbe h�z�dtak vissza, mintsem idegen urak szolg�jak�nt �ljenek tov�bb. Eg�szen a F�ggetlens�g kiki�lt�s�ig a Mani�t�k kl�nokban �ltek, t�rzsfõn�k�k vezet�s�vel. Mivel kev�s volt a termõf�ld, minden naposs� v�ltak a v�res ellens�gesked�sek: ez�rt a csal�dok tornyokat �p�tettek mened�khelyk�nt. A g�r�g�k a mai napig f�ggetlen, kir�lyhû �s jobboldali embereknek tartj�k a Mani�t�kat. Aeropoli, a Mani fõv�ros �r�szrõl, a hadistenrõl kapta nev�t. Az �v�ros szûk macskak�ves utc�in zord toronyh�zak �llnak b�szk�n �s õrk�dve. Aeropolit�l 8 km-re �szakra tal�lhat�k a Diros barlangok, melyeket neolitikus emberek laktak, s a f�ld alatt �szak fel� eg�szen Sp�rt�ig h�z�dott. A l�togat�k a f�ld alatti foly�n cs�nakt�r�n vehetnek r�szt, kanyarg� csatorn�kon, roppant termeken �t, melyet stalacitok �s stalagmitok t�mkelege d�sz�t. D�lebbre szigor�, csupasz hegyvid�k ter�l el, elhagyott, hatalmas tornyokkal tark�tva. A t�rs�g legdr�maibb hagyom�nyos falva Vathai, egy kimagasl� szikl�n kucorg� kagyl�szerûen �sszegyûlt torony h�zakkal.

Gavdos-sziget
A Kr�t�t�l d�lre, a l�biai tengerbõl kiugr� Gavdos-sziget Eur�pa legd�libb cs�cske. A sz�besz�d szerint ez volt az a sziget, ahol Calypso nimfa fogva tartotta a tr�jai h�bor�b�l hazafel� tart� Od�ssszeuszt. A szigeten h�rom kis falu �s sz�mos kellemes strand tal�lhat�, t�k�letes a mag�nyra szomjaz�knak. Hotelek nincsenek, de a helyiek k�z�l p�ran kiadnak szob�kat �s a vadkempingez�s sem sz�rja a szem�ket. A gavdoszi hal�szok elviszik a l�togat�t a t�voli lakatlan Gavdopoula szigetre is.